Debrecen villamos vonalain közlekedtetni kívánt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben - a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete - ajánlati dokumentáció II. fejezete ("Jármű Műszaki Leírás") meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelménynek megfelelő, 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, maximum 32,5 m hosszú, 2650 mm névleges szélességű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek, és ezen járművekhez tartozó tartalék alkatrészek és technológiai berendezések szállítása Debrecenbe, továbbá a járművek garanciális idő alatti karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Vállalkozási elemekkel vegyes szállítási szerződés a Debrecen villamos vonalain közlekedtetni kívánt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben - a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete - ajánlati dokumentáció II. fejezete ("Jármű Műszaki Leírás") meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelménynek megfelelő, 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, maximum 32,5 m hosszú, 2 650 mm névleges szélességű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek, és ezen járművekhez tartozó tartalék alkatrészek és technológiai berendezések szállítása Debrecenbe, továbbá a járművek garanciális idő alatti karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások (a dokumentáció és az áruk szállításával együtt járó szolgáltatásokat jelenti, mint például a betanítás a járművezetők és szerelők részére valamint a Nyertes ajánlattevőnek a szerződés alapján való egyéb hasonló kötelezettségei) biztosítása.
A részletes feladat meghatározást és műszaki leírást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedély, és annak záradékolt műszaki melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:
".
H A T Á R O Z A T.
A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. (4025 Debrecen, Salétrom u. 3.) - a továbbiakban: DKV Zrt. - az új, alacsony padlómagasságú közúti-vasúti villamos motorkocsi beszerzéséhez elvi előzetes típusengedély kiadása tárgyban 2011. február 24-én kelt és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalhoz (MAGYARORSZÁG 1066 Budapest, Teréz körút 62.) - a továbbiakban: Hatóság - benyújtott kérelme alapján a következő döntést hoztam:
A DKV Zrt. hivatkozott számú kérelméhez mellékelt Vasúti Jármű Műszaki Leírás - Műszaki- és minőségbiztosítási követelmények a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet szerint elvi előzetes típusengedélyhez - Új gyártású utasterében egyterű utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, maximum 32,5 m hosszú, 2 650 mm névleges szélessűgű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek Debrecen 2-es számú villamosvonalára" jelzetű dokumentációra, a közbeszerzési eljárás indításához, feltételekkel.
Az elvi előzetes típusengedélyt megadom.
Feltételek:
a) Ez a határozat, az ezen határozat számával záradékolt műszaki dokumentációval együtt a jogerőre emelkedéstől számított kettő évig érvényes érvényes, melynek hatálya az engedély érvényességi idejének lejárta előtt egy évvel meghosszabbítható.
b) Az DKV Zrt. felel azért, hogy a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010 (XII. 23.) NFM rendeletben (továbbiakban: 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet) felsorolt, jelen engedély kiadásakor még el nem készült jármű műszaki dokumentumok az előírtaknak megfelelően készüljenek el és kerüljenek a Hatósághoz benyújtásra.
c) A közúti-vasúti motorkocsi tervezése és gyártása során a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendelet - a továbbiakban: OVSz. II. - 1. fejezet 1.2. pontja, valamint a 9. fejezet előírásait be kell tartani, mely előírások teljesítése alól a Hatóságtól felmentés kérhető. A felmentés akkor engedélyezhető, ha a kérlmező igazolja, hogy az eltérő műszaki megoldással a biztonsági szint nem csökken.
d) A közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott közúti-vasúti motorkocsi további engedélyezési eljárása a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletben szabályozott módon történik, annak rendjét szigorúan betartva:
— előzetes típusengedélyezési eljárás: a beszerzendő jármű konstrukciójára vonatkozik, melynek során a Hatóság a benyújtott dokumentáció, valamint az elvi előzetes típusengedély alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban meghatározott, valamint az üzemeltetési követelményeknek. Az eljárásban a Hatóság meghatározza.
—— a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját,
—— a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípus-vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,
—— a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit,
—— a prototípus-vizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát.
Az előzetes típusengedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a prototípus jármű vagy nullszéria legyártását, továbbá a teljes körű prototípusvizsgálatot el kell végezni.
— típusengedélyezési eljárás: Hatóság a benyújtott dokumentáció, valamint az előzetes típusengedélyben foglalt feltételek alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban meghatározott, valamint az üzemeltetési követelményeknek. Az eljárásban a Hatóság meghatározza.
—— a járműtípus sorozatgyártásának feltételeit,
—— az üzembehelyezés feltételeit, és az üzembehelyezési eljárás rendjét,
—— a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.
A típusengedély alapján megkezdhető a járműtípus gyártása, vagy magyarországi beszerzése, illetve a sorozatban gyártott járművek üzembehelyezési engedélyezési eljárása.
— üzembehelyezési engedélyezési eljárás: csak hatóság által kiadott típusengedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó és a hatósági járművizsgán megfelelt járműre adható ki.
e) Felhívom a DKV Zrt. figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban előírtakat nem tartja be, vagy a közbeszerzési eljárás során a jóváhagyott műszaki dokumentációtól eltérő járművet szerez be, úgy a felelős, vagy intézkedésre jogosult személlyel szemben végrehajtási bírságoet szabok ki.
A DKV Zrt. az eljárás lefolytatásáért a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 72/2006. (IX.29.) GKM rendelet 2. melléklet 3. bekezdés a) pontja szerinti, az engedélyezéssel összefüggő díjat megfizette, amelyről számla megküldése a határozat kiadást követően történik.
Döntésem ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezést az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalánál (1066 Budapest, Teréz krt. 62.) - de a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjához címzetten - lehet előterjeszteni.
A fellebbezésről a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja dönt.
A fellebbezési eljárás díjköteles. Az első fokon eljáró közlekedési hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés díja azonos az elsőfokú eljárás díjával. A jogorvoslati eljárás díját a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni.
Indokolás.
A DKV Zrt. hivatkozott számú kérelmében az új, alacsony padlómagasságú közúti-vasúti villamos motorkocsi beszerzéséhez elvi előzetes típusengedély kiadása tárgyban kérelmet terjesztett elő.
A DKV Zrt. a benyújtott műszaki dokumentációban a legyártandó közúti-vasúti motorkocsik üzem- és közlekedésbiztonság megítéléséhez szükséges részletes paramétereket határozott meg.
A megadott paramétereknek megfelelő jármű várhatóan ki fogja elégíteni az üzem-, és közlekedésbiztonsági előírásokat, ezért az elvi előzetes típusengedélyt a rendelkező részben felsorolt feltételekkel megadtam.
Határozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1), az 50.§ (1), (4) és (5), a 71. § (1) bekezdésében, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. § (1) bekezdés b) pontja és a 10. § (2) bekezdése, a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 3. § (1) bekezdése, a 5.§ (1) és (2) bekezdése alapján hoztam meg.
Az elvi előzetes típusengedély hatályát a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdése, míg a hatályának meghosszabbítását a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdése határozza meg.
Az eljárási díj mértékét a 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet határozza meg.
A fellebbezésre a Ket. 98-102. §-ai, míg az eljárási bírság kiszabására a Ket 61. § (1) bekezdése és a 140. § (1) bekezdése, valamint a Vtv. törvény 81. § (3) bekezdése adnak lehetőséget.
A rendelkező részben szereplő döntés meghozatala során a Ket. 20. § (1) bekezdésében, továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló módosított 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében, a Vtv. 80. § (4) bekezdésében meghatározott hatásköröm alapján, a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében megjelölt illetékességi területemen jártam el.
Budapest, 2011. március 11.
Bíró József mb. útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes nevében és megbízásából.
Alscher Tamás s.k.
Főosztályvezető.
Műszaki leírás.
(Specifikáció).
Műszaki- és minőségbiztosítási követelmények.
Új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, maximum 32,5 m hosszú, 2 650 mm névleges szélességű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek Debrecen 2-es számú villamosvonalára.
Definíciók.
Jelen műszaki leírásban (specifikációban) a közúti vasúti járműipari szakma fogalmai, meghatározásai, szakmailag nemzetközi vonatkozásban és Magyarországon elfogadott szóhasználata került alkalmazásra, ezért a jelen műszaki specifikációban foglaltak megértéséhez, betartásához és alkalmazásához elengedhetetlen a közúti vasúti járműipari szakmában való jártasság. A közúti vasúti járműipari szakmában való jártasságot az Ajánlattevőknek az Ajánlati Felhívásban előírt alkalmassági követelményeknek való megfeleléssel kell igazolniuk.
A jelen műszaki leírásban (specifikációban) foglaltak félreértéséből vagy helytelen értelmezéséből eredő bármilyen hátrány vagy kár az Ajánlattevők felelősségi körébe tartozik.
Függetlenül a fenti általános követelményektől, azok érvényességének korlátozása nélkül, Ajánlatkérő néhány fogalmat az alábbiakban külön is definiál, ezeket a definíciókat az ajánlatadás során, valamint az azt követően készítendő és átadandó dokumentációkban minimum követelményként kell értelmezni.
E specifikáció értelmezésekor az alábbi definíciók érvényesek:
a) A "jármű" kifejezést úgy kell értelmezni, mint a gördülőanyag legkisebb üzemképes egységét. Ugyanezen fogalom alá kell érteni a "kocsi" és a "villamos" kifejezést is.
b) "Kétirányú jármű" az a jármű melynek mindkét végén teljes értékű, "l" pont szerinti vezetőfülke van kialakítva, és a jármű mindkét oldalán utas-ajtók kerülnek elhelyezésre.
c) A specifikációban előforduló "termék" kifejezést úgy kell érteni, mint az I.2. pontban megfogalmazott cél elérésére minden szempontból alkalmas eszközt. (Lehet jármű, fő-és részegység, illetve ezek dokumentációi, tartozékai, stb.)
d) A "Típusvizsgálat" azt a tesztet jelenti, amelyet egy megfelelő mintán, vagy a szerződés értelmében a szállítmány egyik mintadarabján, vagy alkatrészén kell elvégezni annak érdekében, hogy bizonyított legyen annak megfelelősége, a specifikációban foglaltak és a megbízhatóságra vonatkozó követelmények teljesítése.
e) "Prototípus jármű": A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, vagy annak jogutódja által, a "31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelete a vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról" alapján kiadott előzetes típusengedély szerint gyártott jármű(vek).
f) "Sorozatjármű": A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, vagy annak jogutódja által, a "31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelete a vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról" alapján kiadott típusengedély szerint gyártott jármű(vek).
g) "Utaskapacitás" fogalmai:
U1: foglalt fix ülőhelyek száma.
U2: foglalt fix ülőhelyek száma + állóhelyek, 4 fő/m² utas terhelési mutatóval.
U3: foglalt fix ülőhelyek száma + állóhely, 5 000 N/ m²-el terhelve (méretezési terhelés VDV152 és BoStrab szabványok ill. irányelvek - vagy ezzel egyenértékű, elfogadott európai előírások - szerint, egy utas tömege 70 kg, ebből kb. 7,28 fő/ m².).
h) "A jármű tömegére"vonatkozó fogalmak:
T0: üzemképes jármű, személyzet és utasok nélkül.
T1: üzemképes jármű, személyzettel és az összes foglalt fix ülőhellyel.
T2: üzemképes jármű, személyzettel és U2 kapacitással.
T3: üzemképes jármű, személyzettel és U3 kapacitással.
Egy utas tömegét 70 kg-al kell figyelembe venni.
i) "Normál nyomtávolság" azt, a sínfejek futóélei között, a vágánytengelyre merőlegesen mért távolságot jelenti, amely esetben a névleges méret 1435 mm.
j) "Teljesen légkondicionált" jármű kifejezés alatt értendő, hogy a vezető fülkék is, és az utastér is külön - külön légkondicionált.
k) "Utastér": a villamos belső burkolatok által határolt teljes belső tere, amely az összes belső felület közötti tér bármely térirányban, zárt ajtók és ablakok mellett, kivéve a külön fallal leválasztott vezetőfülkéket.
l) "Vezetőfülke": a járművezető munkahelye, az utastértől fallal elválasztott külön fülke, az utastértől elkülönülő légtérrel. A vezetőfülkében kerülnek elhelyezésre a jármű vezetéséhez szükséges kezelőszervek, műszerek és a járművezető részére a vezetőfülke padlójára rögzített vezetőülés. A vezetőfülkét és az utasteret zárható ajtó köti össze.
m) "Utastéri állóhelyi alapterület" = "Utastéri padlófelület" = járófelület: az utastéri padlófelülete (terület) és annak fizikai kiterjedése azonos az állóhelyi alapterülettel, azaz azt a felületet jelenti, amelyen az álló utasok elhelyezkedhetnek és amelyet az utasok egyúttal járófelületként is használhatnak.
n) "Utastéri állóhelyi alapterületen kívül eső alapterületek": minden olyan felület (pl.: lábtartó dobogó, stb.), amely nem része az állóhelyi alapterületnek. Értelemszerűen ezen területekre nem vonatkozik a 100 %-ban alacsonypadlós követelmény.
o) "Utastéri lábtartó dobogó": az utastéri állóhelyi alapterületen kívül eső területeken fix utasűlésekhez tartozóan megengedett, az utastéri padlófelületnél magasabb lábtartó dobogók alkalmazása, amelyek felső vízszintes síkja bármely, a jármű vizsgált moduljának hossztengelyére merőleges keresztmetszetében legfeljebb 200 mm-rel lehet magasabban az ugyanazon keresztmetszetben lévő utastéri padlófelületnél.
p) "Utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú jármű" a jármű abban az esetben, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
— az új állapotú kerekek és üres jármű (T0 terhelés) esetén, a villamos összes utas-ajtajának belépő éle (beszálló éle) a sínkorona szinttől számítva az előírt (jelen specifikációban 330 mm) magasságban van, továbbá,
— a villamos állóhelyi alapterülete az összes utas-ajtó belépő éle között, bármely utas-ajtótól bármely utas-ajtóig folytonos felületet képez, amely folytonos felületen, kizárólag a külön előírásban meghatározott meredekségű lejtő/emelkedő kerül alkalmazásra.
q) "Névleges járműszélesség": a jármű kész állapotú, lefényezett, vízszintes síkon álló kocsiszekrényének legszélesebb pontjai közötti, vízszintesen mért távolság. A járműszélesség meghatározásánál a visszapillantó kamerák és az irányjelzők burkolatát, valamint az ajtók belépő élénél alkalmazott, a kerekesszékkel közlekedők mozgását segítő toldatokat nem kell figyelembe venni.
r) "Hőmérséklet": hőmérséklet alatt léghőmérséklet értendő
s) Specifikációban a partnerek elnevezése a következők szerint történik:
Az ajánlattételi szakaszban:
Ajánlatkérő Ajánlattevő.
Az eredményhirdetés utáni és a szerződéskötést megelőző időszakban:
Ajánlatkérő Nyertes Ajánlattevő.
A szerződés aláírása után:
Megrendelő (Vevő) Szállító (Gyártó).
Ajánlatkérő, illetve Megrendelő jogosult a járműbeszerzési projekt bármely szakaszába más szervezetet bevonni, rá jogokat és kötelezettségeket átruházni.
A specifikációban a partnerek elnevezése egy adott szövegkörnyezetben utalás arra is, hogy a leírt cselekményt az eljárás mely szakaszában kell elvégeznie nevezett partnernek.
1. Általános követelmények
1.1. Érvényesség
Ez a specifikáció, a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. alkotta Konzorcium, melynek konzorciumvezetője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, aki a Konzorcium nevében jogosult eljárni - továbbiakban Ajánlatkérő, vagy Megrendelő - által kiírandó közbeszerzési eljárás, ajánlati dokumentációjának részeként tekintendő, és a Debrecen villamos vonalain közlekedtetni kívánt 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek, és ezen járművekhez tartozó tartalék alkatrészek és technológiai berendezések szállítására Debrecenbe, továbbá a járművek garanciális idő alatti karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások biztosítására vonatkozik.
Az új villamos járművek a Debrecen városa által megépítendő 2. számú villamos vonalon és a már üzemelő 1. számú villamos vonal Petőfi tér - Debrecen Pláza közötti szakaszán továbbá a Salétrom utcai járműtelepre vezető kiszolgáló vágányokon és a remízben fognak közlekedni.
1.2. Cél
Az új járművek beszerzésének célja az újonnan épülő debreceni 2. sz. villamos vonal jármű kapacitásának biztosítása, új gyártású villamosvasúti járművek beszerzésével és üzembeállításával. Az új villamosokkal gazdaságosabb üzemeltetésnek, magasabb szintű forgalombiztonságnak és a kornak megfelelő utas komfortnak kell megvalósulni.
1.3 Jogszabály és szabvány
A specifikációban előforduló meghatározott típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A Szállítónak a jelen specifikációban meghatározottakon túl az Európai Unióban használt és az ISO által kiadott nemzetközi szabványokat és jogszabályokat kell használnia a teljesítés során.
Ajánlatkérő kijelenti, hogy ezen Műszaki Leírásban szereplő jármű paraméterek meghatározásakor a vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról szóló 31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelet előírásai a szükséges mértékben figyelembe lettek véve.
Az ajánlattevőnek a villamosvasúti pályainfrastruktúrára és tartozékaira vonatkozóan, a "Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási műszaki adatok és előírások" című, a BKV Rt.. által 2000. évben kiadott előírás gyűjteményben ("Sárga könyv") rögzített szempontokat kell az ajánlatadás során figyelembe venni.
1.4. Konstrukciós filozófia
A Szállítónak a villamosra, mind a külső, mind pedig a belső megjelenésére vonatkozóan - Debrecen város és a DKV Zrt. arculatához illeszkedő - minimum három színtervet kell elkészíteni, a szerződés hatálybalépését követő 60 napon belül, amelyek közül a Megrendelő a szerződéskötés hatálybalépését követő 90 napon belül választhat.
A jármű belső tere - mind az utastér, mind a vezetőfülke - valamint a jármű külső része az ajtókkal együtt biztonságos legyen. A műszaki megoldásoknak biztosítani kell, hogy személyi sérülések ne fordulhassanak elő jármű kialakítási hiba miatt.
Tűzvédelmi, környezetvédelmi, balesetvédelmi szempontból ki kell elégíteni a vonatkozó Európai Uniós előírásokat.
Valamennyi, a járműépítés során felhasznált részegység, készülék és alkatrész esetében biztosítani kell a csereszabatosságot.
1.5. Elvárások a konstrukcióval szemben
A közbeszerzési eljárás keretében az Ajánlatkérő 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületen 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú közúti csuklós villamos járművet kíván beszerezni.
A járművek kialakításánál biztosítani kell:
— a közlekedésbiztonság, vasútbiztonság járműgépészeti feltételeinek kielégítését,
— a karbantartás, a működtetés és a kezelés szempontjából a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságot,
— az előírt utaskényelmi és biztonsági feltételek megvalósítását,
— a mozgáskorlátozottak, illetve más fogyatékkal élők, idősek és kisgyermekkel utazók magas színvonalú kiszolgálását, a jármű könnyű használatát,
— a környezetkímélő, gazdaságos üzemeltetés és fenntartás lehetőségét,
— a jármű alacsony tömegét és a fékezési energia minél jobb hasznosíthatóságát,
— a hő- és hangszigetelést az utastérre és a vezetőfülkékre,
— a külső és belső formatervezett megjelenést,
— a vandalizmussal szembeni védettséget, a graffitik külső és belső felületekről való könnyű eltávolíthatóságát,
— a központi sűrített levegős hálózat nélküli működést (speciális részegységek, pl. homokszóró, nyomkarima kenő) működhetnek saját, kis teljesítményű kompresszorról.
A járművek statikus és dinamikus külső méreteit úgy kell meghatározni, hogy a jármű Debrecen villamos vonalain, az új villamosok közlekedtetésére kijelölt infrastruktúrában annak átépítése nélkül - biztonságosan mozogjon a rendelkezésre álló űrszelvényben. A dinamikus burkolókörök térigényét növelő kedvezőtlen hatások együttes figyelembevételével meghatározott dinamikus burkolókörök szemben haladó járműveknél nem érinthetik egymást és az űrszelvényt.
Az elektronikus vezérlő és szabályozó áramkörök olyan kivitelűek legyenek, hogy ne legyen szükség bizonyos működési paraméterek megváltoztatásához /pl. gyorsítás, lassítás, maximális sebesség/ szerkezeti módosításra. A később, vagy az üzemeltetés során felmerülő változtatási igények szoftveres úton kielégíthetők legyenek.
1.6. Általános járműkonstrukció
A Szállító már más, normál nyomtávú villamosainál bevált konstrukciós módszereket használjon.
1.7. Anyagok
A mindenkori célra alkalmas és az érvényben lévő európai vasúti járműépítési szabványoknak, irányelveknek és előírásoknak megfelelő anyagokat kell a konstrukció kialakításánál alkalmazni. A beépítésre kerülő, illetve a felületvédelmet szolgáló anyagok kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
— a nem, vagy nehezen éghető tulajdonságot (a vonatkozó európai szabványok szerint),
— a minimálisan előírt élettartamot,
— az együttdolgozó szerkezetek anyagtechnológiai tulajdonságait,
— az előírt szilárdsági jellemzők biztosítását,
— a folyamatos utánrendelési ellátást,
— a kisebb koccanásos baleseteknél a karosszéria elemek javíthatóságát és cseréjét,
— az egészség- és a környezetvédelem szempontjait,
— a könnyű külső és belső gépi tisztíthatóságot,
— az újra felhasználhatóságot.
Az alkalmazandó szabványok részletes felsorolását a Szállító által a szerződés hatálybalépése után benyújtandó (lásd. 14. pont) Minőségi Tervnek kell tartalmaznia.
1.8. Tűzvédelmi követelmények
A tűzesetek megelőzése érdekében a tervezésnél és a kivitelezésnél - összhangban az 1.3. pont Jogszabály és Szabvány követelményeivel, az előírásoknak megfelelő anyagokat kell kiválasztani és felhasználni. A vonatkozó európai szabványok, irányelvek, döntvények betartása követelmény.
A konstrukció olyan legyen, hogy tűz esetén az utasok a kocsi megállása után, a jármű egy oldalán lévő valamennyi utastéri ajtó nyitott állapotában, azokon 1 perc alatt - áramkimaradás esetén is - el tudják hagyni a járművet. (lásd. még 2.6.11. Utastéri ajtók).
A nagy teljesítményű elektromos berendezések szellőztetését úgy kell megoldani, hogy a szellőztető berendezés által kibocsátott levegő (a gépi utastér szellőztetés és az utastéri fűtőkészülékek kivételével) nem juthat a jármű utasterébe, illetve a vezetőfülkébe.
Az elektromos készülékszekrényekben esetleg jelentkező túlhevülés, vagy tűz a járművezető részére és a GPS Forgalom Irányító Rendszeren (FIR-en) keresztül a forgalomirányító központ felé is jelezve legyen. Tűz esetén automatikusan válassza le a rendszer a hálózati betáplálást (600 V).
Az ajánlott járművön kialakítandó tűzjelző rendszert a Szállítónak kell kiválasztania a saját műszaki szempontjai figyelembe vételével. Az Ajánlatkérőnél jelenleg használatos tűzjelző rendszerek kialakításai és az ott alkalmazott alkatrészek nem szempontjai az ajánlattételnek.
Tűz vagy egyéb veszély esetén az utastérből, az utasok részéről az ajtók vésznyitását el lehessen végezni, ha a jármű sebessége nem haladja meg a 3 km/h-át.
A vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról szóló 31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelet szerinti "előzetes típusengedély" engedélyezési dokumentációjának részeként a javasolt konstrukcióra vonatkozó tűzvédelmi fejezetet - ún. tűzterhelési számítást - kell készítenie a Szállítónak, amely bizonyítja a termék megfelelőségét. A tűzterhelési számításhoz kell csatolni valamennyi olyan felhasználásra kerülő anyag műbizonylatát és/vagy adatlapját, amely nem minősül természetszerűleg "nem éghetőnek".
1.9. Mérgező füstök
Az alkalmazott anyagok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek természetes bomlása, vagy hő, esetleg más hatás következtében mérgező anyagok olyan koncentrációban kerülnének a légtérbe, amelyek befolyásolnák az utasok és a személyzet egészségét vagy menekülését.
1.10. Definíciók
Jelen műszaki leírás (specifikáció) értelmezésekor a bevezető, "definíciók" című bevezetőben foglaltakat kell alkalmazni.
1.11. Tervezési felelősség
A Szállítónak teljes felelősséget kell vállalnia a termék tervezéséért, kivitelezéséért, a szükséges vizsgálatok, próbák szakszerű elvégzéséért, valamint dokumentálásáért. A szükséges "előzetes típusengedélyt" és a "típusengedélyt" a Szállítónak kell beszereznie a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalától vagy annak jogutódjától.
A Szállítónak a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül az Ajánlatkérő számára 4 példányban, magyar nyelven át kell adnia mindazokat az iratokat és dokumentációkat, amelyeket a vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról szóló 31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelet az előzetes típusengedély kiadása iránti kérelemhez csatolandó iratként előír.
A Szállítónak a szerződés hatálybalépését követő 60 napon belül kell megkérni az előzetes típusengedélyt a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerint. Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság - előzetes egyeztetés alapján - a 31/2010. (XII.23.) NFM rendeletben felsorolt iratokon túl további, általa szükségesnek ítélt és megnevezett iratok becsatolását kérheti.
Hiánypótlási igényt a Szállító köteles teljesíteni, a még igényelt dokumentumokat köteles pótolni. A Megrendelő dokumentációkra vonatkozó bármely elfogadó nyilatkozata nem mentesíti a Szállítót a szerződéses és jótállási kötelezettségei alól.
1.12. Célra alkalmasság
Valamennyi berendezés meg kell, hogy feleljen az adott célnak és teljesítenie kell a sajátos feladatokat annak érdekében, hogy kielégítse a specifikációban megfogalmazott követelményeket.
Valamennyi felhasznált anyag kiváló minőségű legyen és a legalkalmasabb azokra a speciális feltételekre, amelyek között működik. Ezeknek ellenállóknak kell lenniük a környezeti körülmények változására anélkül, hogy tönkremenetel, meghibásodás bekövetkezzen, vagy meg nem engedett feszültségek lépjenek fel, amelyek a szerkezet, illetve az anyag kifáradását gyorsítják. A Megrendelő írásos engedélye nélkül gyártásközi selejtjavítás, vagy tervezési korrekcióként tilos a hibás alkatrészeket hegeszteni, feltölteni, bedugózni, vagy más, az új eljárással nem azonos értéken javítani.
A termékhez felhasznált valamennyi részegységnek, alkatrésznek újnak kell lennie, azok nem lehettek üzemben a gyártást megelőzően, kivéve, ha ez minőségellenőrzés, vagy beállítás céljából történt. A kocsiszekrényeknek, fődaraboknak, részegységeknek és alkatrészeknek csereszabatosaknak kell lenniük.
Ahol ez szükséges, a karbantartás és csere érdekében a könnyű hozzáférhetőséget biztosítani kell. A gyakran ellenőrizendő, vagy kenésre szoruló szerkezetek hozzáférhetőségéhez más szerkezetek leszerelésére, megbontására ne legyen szükség. Valamennyi berendezést úgy kell megtervezni és legyártani, hogy könnyen el lehessen távolítani javítás, csere, vagy felújítás esetén.
1.13. Tervek szolgáltatása
Tájékoztató jelleggel, folyamatosan, az időarányos készültségi fokon be kell mutatni a Megrendelő számára az üzemeltetési és utasforgalmi szempontból fontos rajzokat. A rajzok fontosságának minősítését Megrendelő és Szállító közösen végzi.
1.14. Minőségbiztosítás
Az Ajánlattevő a szerződés megkötésekor rendelkezzen nemzetközileg elfogadott és tanúsított, közúti vasúti járműgyártásra vonatkozó ISO, vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási rendszerrel, mely a megkötendő szerződés mellékletét fogja képezni.
1.15. Alkalmazott mértékegység rendszer
A termék tervezésekor és gyártásakor a Nemzetközi Mértékegységrendszert (SI) kell használni.
1.16. Döntési helyzetek
A tervezés, a kivitelezés, egyáltalán a vállalkozási folyamat egésze alatt előforduló nem értelmezhető, vagy többértelmű, vagy meg nem határozott, esetleg ellentmondásos kérdést döntésre a Megrendelő elé kell terjeszteni. Ennek elmulasztásából származó károk a Szállítót terhelik.
Maximálisan törekedni kell a kérdések felvetésénél a megoldási javaslatok megjelölésére.
Minden esetben a Megrendelő döntését kell véglegesnek tekinteni.
1.17. Beüzemelés és vizsgálat
A Szállító felelőssége:
A Szállítónak kell biztosítani a villamosok vizsgálatához és beüzemeléséhez szükséges minden munkaerőt, szerszámot és berendezést a DKV Zrt. 1.2. pontban meghatározott vonalain való közlekedésre történő alkalmasságot igazoló hatósági engedély megszerzéséhez.
A járművek típusengedélyeinek és az egyes villamosok hatósági engedélyeinek megszerzésére vonatkozó minden felelősség és költség a Szállítót terheli. Ez a felelősség független attól, hogy az egyes költségek a gyártás helyszínén, a gyártás utáni tesztelései és ellenőrzési eljárásokon, a prototípus járműnek a Megrendelő telephelyére történő szállításakor és az ott történő lerakodásakor, a típusengedélyek megadásával kapcsolatos, a Megrendelő telephelyén és villamoshálózatán történő vizsgálatokon, vagy a típusengedélyek megadásához szükséges hatósági eljárások során merülnek fel.
Abban az esetben, ha a Szállító a Megrendelő telephelyén (vagy műhelyeiben) a típusengedélyek megadásával kapcsolatos munkálatokat (további szereléseket, szerkezeti módosításokat, stb.) fog végezni, akkor azok összes költségeit is viselnie kell. Amennyiben a típusengedély megszerzéséhez olyan további munkálatokra van szükség a prototípus járművön, amely csak a Szállító telephelyén (összeszerelő üzemében) végezhető el, akkor az ehhez kapcsolódó valamennyi költség, beleértve a szállítások költségeit is, a Szállítót terheli.
A Megrendelő felelőssége:
A Megrendelő - a tényleges igénybevételek előtt a Szállító által min. 3 munkanappal korábban, írásban átadott igények alapján - térítésmentesen biztosítja a járművezetőket, a komplex villamosvasúti infrastruktúrát annak érdekében, hogy a Szállító "a vasúti járművek üzembe helyezési engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és a hatósági nyilvántartásról szóló 31/2010.(XII.23.) sz. NFM rendelet" szerint valamennyi jármű a forgalomba állításhoz szükséges mindenfajta engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalától, vagy annak jogutódjától - megkapjon.
1.18. A jármű átvétele
A járművet a Megrendelő és/ vagy megbízottja akkor veszi át, ha:
— a műszaki, minőségi és mennyiségi átvétele megtörtént,
— a jármű az átadási-átvételi vizsgálatokon és üzemi próbákon eredményesen megfelelt,
— a gyártási minőségtanúsítási dokumentációk a szerződés szerinti kivitelben és tartalommal átadásra kerültek, valamint,
— a jármű forgalmi üzembe helyezésére - sikeres hatósági járművizsga eredményeként - a hatóság engedélyt adott,
— a Szállító a jármű műszaki leírását és karbantartási utasítását magyar nyelven átadta,
— a Szállító a komplett oktatási anyagot magyar nyelven átadta.
1.19. Logisztikai támogatási opciók
A Szállítónak a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül javaslatot kell adnia az ajánlott jármű vizsgálati, karbantartási és javítási munkáira, ezek időszakos esedékességére (ciklusrend, szemlerend), amelyek elvégzése feltétele a vállalt üzemkészségnek (rendelkezése állásnak), figyelemmel a járműdiagnosztikai lehetőségekre is.
Az alábbi információkat kell megadni:
— tapasztalatok és referenciák az azonos típusú járművek esetében,
— üzemelési idő és futott kilométer függő karbantartási terv (ciklusrend),
— a javítási technológiák dokumentációja a nem üzemelési hibák javítására, (pl. tűz, baleset, vandalizmus, stb.),
— üzemkészség - megbízhatóság igazolása és vállalása a DKV Zrt.-nél,
— üzemi- és karbantartó személyzet szükséges képzésének terve,
— tartalék alkatrészek biztosítása a garancia időtartama alatt és azután,
— tartalék alkatrész katalógus,
— a megajánlott jármű javításához szükséges speciális szerszámok.
2. Üzemeltetési paraméterek
2.1 Megbízhatóság
A megbízhatóságot úgy értelmezzük, mint a két meghibásodás között teljesített futáskilométert. Meghibásodásnak számít ebből a szempontból az olyan hiba, amelynek következtében a jármű több mint 5 percig üzemképtelen.
A tervezésnek biztosítania kell, hogy a meghibásodott alkatrészek könnyen és gyorsan kicserélhetőek legyenek.
A járműbe beépített készülékektől, részegységektől és alkatrészektől elvárt, hogy olyan egyszerű és terhelésálló kialakításúak legyenek, hogy a ciklusrendben meghatározott időtartamig meghibásodás nélkül működjenek. Az elektronikus áramkörök ne igényeljenek karbantartást, diagnosztikai vizsgálattal meg lehessen előzni a nem kívánt események bekövetkezését.
A járművek üzembe helyezése után, a garanciális időszak alatt, a villamosok rendszeres karbantartását és javítását a Megrendelő (DKV Zrt.) javító bázisán a járművek Szállítójának kell végeznie.
Az elvárt rendelkezésre állás (üzemkészség): havi átlagban a teljes állományból (tervezetten 18 db) napi 2 db áll a Szállítónak karbantartási, javítási célra rendelkezésére, csúcsidejű forgalom esetén. A Szállítónak javításra és karbantartásra munkanapokon, a csúcsidőn kívüli (10:00 órától - 13:00 óráig), valamint a menetrenden kívüli éjszakai időszakok, nem munkanapokon pedig a nem közlekedő járművek esetében az egész nap, illetve ezeken a napokon is a menetrenden kívüli időszakok állnak rendelkezésére. A részletes idődiagramot a Megrendelő (DKV Zrt) egyezteti a Szállítóval.
A rendelkezésre állás mérésének időpontjai minden munkanapon 6:00 és 14:00 óra és a nem munkanapokon reggel 6:00 óra. A vandalizmus, karambol miatti járműállás a Szállítót nem terheli.
2.2. Üzemeltetési környezet
A járműveknek alkalmasnak kell lenniük az 1.2. pontban meghatározott vonalakon történő utasszállításra.
A vízszintesen és egyenesben álló jármű hossza max. 32,5 méter lehet a járműhomlokokat érintő, a jármű hossztengelyére merőleges érintősíkok között, (a homlokburkolat mögé behajtott vonókészülékkel) továbbá a villamos mindkét végén teljes értékű vezetőfülke legyen. A megállókban a fel- és leszállást mindkét járműoldalon biztosítani kell (mindig az utasperon felé eső oldalon), a jármű utastere teljes hosszban átjárható legyen.
2.2.1. Pályaadatok
A jármű üzemszerűen alkalmas legyen a megadott űrszelvény, az építési és fenntartási pályaadatok (megengedett pályahibák) mellett a biztonságos közlekedésre.
A villamos üzemeltetési infrastruktúrájának fontosabb műszaki adatai az alábbiak:
Névleges nyomtávolság:
1435 mm
Tűréshatárok: - 10 mm, + 18 mm.
Terepjáró képesség:
Féloldali süppedés: max. 15 mm, 3 m hosszon.
Görbületi viszonyváltozás: 20 %, a legkisebb sugárra.
Fenti pályahibákon 10 km/h sebességkorlátozás érvényes.
Szerkesztési szelvény, űrszelvény:
A 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. sz. melléklet 1.3., 1.4. pontja szerinti dokumentációkat (a jármű ívbeállásának vizsgálata, ill. a jármű szelvényvizsgálata és szűkítés számítása), függetlenül a 2. sz. melléklet 1.17. pontjában hivatkozott ATMF megfelelősségtől, a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül el kell készíteni és a Megrendelő rendelkezésére kell bocsátani, a következők szerint: statikus szerkesztési szelvény nem kerül meghatározásra, a statikus és dinamikus burkolókörök számításának eredményét közlő táblázatokat, az ezek értelmezéséhez szükséges rajzokat és a kritikus értékek egymáshoz, valamint az űrszelvényhez való viszonyát, valamint a minimálisan szükséges vágánytengely távolságokat meg kell adni minden jellemző ívsugárra 18 m-től az egyenesig a "2.6.7. A jármű szélessége" pont szerint.
A statikus és dinamikus burkolókörök fenti meghatározásaihoz a "Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási műszaki adatok és előírások" című, kiadvány ezekre vonatkozó feltételeit kell figyelembe venni.
Pályaív sugara:
Minimális horizontális sugár: = 20 m a vonalon, 18 m járműtelepen.
Minimális vertikális sugár: = 400 m.
Pályalejtés.
Max. lejtés: = 6 %.
Leghosszabb folyamatos lejtés: = 2 % (legalább 1000 m hosszon).
A megajánlott jármű üzemszerűen az 1. számú vonal Petőfi tér - Debrecen Pláza megállók által határolt szakaszon, továbbá az újonnan megépítésre kerülő 2. számú villamosvonalon fog üzemszerűen közlekedni, amely 59 R2 (Ri 59/13) - anyagminőség R 220 G1, EN 14811 szerint- és 59 R2 (Ri 59/13) HSHM - anyagminőség R 290 GHT, EN 14811 szerint - (ha a pálya ívsugara ≤ 150 m) típusú sínekből fog megépülni.
Járdasziget, felszálló peron:
Az Ajánlatkérő a forgalmi utasperonjainak méreteit, azoknak a sínkorona szinttől és a vágánytengelytől mért távolságait és tűréseit a "Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási műszaki adatok és előírások" című BKV Rt. által 2000 évben készített kiadvány ide vonatkozó szempontjai szerint határozza meg. Megrendelő a peronok végleges méreteit, azoknak a sínkorona szinttől és a vágánytengelytől mért távolságait és tűréseit a szerződés szerint szállított jármű műszaki paramétereinek figyelembevételével véglegesíti.
2.3. Vontatási energia ellátás
A járműveknek 600V névleges egyenfeszültséggel kell működniük, amely a 100 mm2 keresztmetszetű felsővezetéken keresztül kerül biztosításra. A felsővezeték pozitív feszültségű, az áramkör a síneket összekötő áram-visszavezető kábelhálózaton keresztül záródik.
A maximálisan szükséges segédüzemi tápáram kisebb legyen, mint 200 A, a vontató tápáramkör tervezett átlagos áramerőssége beállítható legyen, max. 1 000 A fogyasztásra vagy visszanyerésre. A fogyasztás, vagy visszanyerés maximális engedélyezett áramerőssége beállítható 1 200 A értékre, minden egyes villamoskocsihoz és minden feszültségértékhez.
Előfordulhat, hogy az áramfogyasztást és teljesítményt a maximális áramerősség behatárolás aktív állapotában csökkenteni kell a rezsiköltség jellemzők és teljesítmény optimalizálása céljából. Ezen értékekről a szerződés hatálybalépését követően a Megrendelővel (DKV Zrt.) meg kell állapodni, a menetdinamikai jellemzőkkel összefüggésben.
2.3.1. Feszültség:
600 V egyenfeszültség (-33 %,+20 %,). Túlfeszültségek előfordulhatnak 800 V-ig és a villamos berendezéseinek ezt el kell viselni.
Átmeneti, más típusú DKV Zrt. által üzemeltetett villamosról származó, max. 2,5 kV értékű, 5 mikromásodperc időre fennálló túlfeszültség nem okozhat meghibásodást a villamosokban.
2.3.2. Felsővezeték:
A felsővezeték anyaga vörösréz, keresztmetszete új állapotban 100 mm2, névleges sínkorona szint fölötti magassága: 5800 # 50 mm, szélső értékei: 4 025 - 6 000 mm között.
A felsővezeték a sínpár középvonala felett helyezkedik el és kígyózása 400 mm a vágánytengelyhez képest.
Az előzetes típusengedélyezési dokumentációban meg kell adni az áramszedő csúszószén és a csúszószenet tartó szánszerkezet üzemi szélességét.
2.3.3. Visszatáplálás:
Az országos hálózatba való visszatáplálás nem lehetséges. Az áramátalakítók (3 db) csak egyirányú áramtovábbításra alkalmasak.
A szabványban engedélyezett (- 33 %, +20 %) feszültség tűrés visszatáplálás nélkül is ki van használva. A visszatáplálási feszültség a járművön beállítható legyen maximum 800V-ig. A gyári alapbeállítás 720V értékű legyen.
2.3.4. Elektromos ellenállás
Az általában jellemző sugaras betáplálási rendszer 100 m hurokellenállású.
Vonalon a hurokellenállás 30-150 m. között változhat.
A villamosok tervezett élettartama alatt a hurokellenállás általánosan 30 m értékre csökkenhet, erre a villamosoknak átalakítás nélkül alkalmasnak kell lenni.
Az alállomás zárlatvédelmi eszközeinek műszaki- és beállítási adatait a szerződés hatálybalépését követően a Megrendelővel egyeztetni szükséges.
2.4. Zajkibocsátás
A villamosok külső és belső zajszintjét minimális szinten kell tartani. A zajszinteket a prototípus járművön méréssel kell meghatározni a járműre jellemző sebességeknél és pályaviszonyoknál, zárt ajtókkal és ablakokkal, bekapcsolt segédberendezésekkel (légkondicionálók, fűtő-vagy szellőztető egységek, stb.). A fellépő (vállalt) zajszintek értékére a Szállítónak az előzetes típusengedélyezési dokumentációban ki kell térnie. Az egyfrekvenciás és sípoló hangokat ki kell küszöbölni.
A belső zajszint 60 km/h sebesség és bekapcsolt szellőzés, vagy klímaberendezés esetén, zárt ablakok és ajtók mellett, a padlótól mérve 1600 mm magasságban, az utastérben nem haladhatja meg a 75 dB(A) értéket az ISO 3381 szabvány szerint. Ez az érvényes szabályozás szerint elfogadható maximum, de kívánatos lényegesen alacsonyabb zajszint biztosítása.
A vezetőfülkében az előbbi feltételek mellett a zajszint max. 70 dB(A) értéket érhet el.
2.5. Környezeti feltételek
2.5.1. Hőmérséklet tartomány:
A járműveknek korlátozás nélkül alkalmasaknak kell lenni a magyarországi meteorológiai viszonyok közötti közlekedésre, szabadtéri tárolás esetén is.
Léghőmérsékleti határok: (-25) - (+45) °C.
Relatív páratartalom: max. 100 %.
Téli átlagos páratartalom: 85 %.
Nyári átlagos páratartalom: 75 %.
2.5.2. Időjárási tényezők
A szerelvényeknek a Debrecenben előforduló időjárási körülmények között zavarmentesen, menetrend szerint közlekedniük kell. Ilyenek az eső, a hó, az olvadás, fagyás, melyek gyorsan követik egymást.
Téli közlekedésnél a közúton alkalmazott sószórás hatását a korrózióvédelem megválasztásánál figyelembe kell venni.
A járműveknek a sínkorona szint fölötti 100 mm friss hó és 100 mm vízmagasságig (max. 100 m hosszon), az új állapotú, legnagyobb átmérőjű kerékabroncsokkal üzembiztosan kell közlekedniük. A 60 mm-es hó- és vízmagasságok elérésekor a villamos sebességének 15km/h-ra való korlátozása megengedett. 60 mm-es hó-vagy vízmagasság esetén a villamosoknak teljesen kopott kerékabroncsok esetén is üzembiztosan kell közlekedniük.
2.6. Forgalmi és műszaki követelmények
2.6.1. Forgalmi alapkövetelmény
A DKV Zrt. a leszállított járműveket csúcsidőben tervezetten 3 perces gyakorisággal fogja közlekedtetni, amely esetben 4 fő/m2 állóhelyi utasszámmal számolva min. 4 000 férőhely/óra/irány kapacitást kell biztosítania. Ehhez az Ajánlattevőnek a jármű utas befogadóképességét (U2) 4 fő/m2 állóhelyi utasszám értékkel kell megadnia.
2.6.2. Utaskapacitás
A jármű utaskapacitási fogalmait, illetve azok jelölését a "Definíciók" c. bevezető tartalmazza.
2.6.3. A jármű tömege
A jármű tömegére vonatkozó fogalmakat és azok jelölését a "Definíciók" c. bevezető tartalmazza.
A villamosokat T3 tervezési tömeggel kell méretezni.
2.6.4. A jármű jellege
A beszerzendő villamos új gyártású, utasterében egyterű, az utastér állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő kétirányú közúti csuklós jármű. A villamos jármű U2-es utaskapacitással min. 200 fő befogadóképességű, az utasok által teljes hosszában átjárható, minimum 650 mm járófolyosó szélességű - kivétel a vezetőfülkékbe bevezető átjárók esetén, ha az utastérben a fülkék hátfalára közvetlenül utas ülések vannak felszerelve, amelyeknél a járófolyósó szélesség min. 500 mm.
2.6.5. Vonatképzés
Két jármű bármely végével mechanikusan csatolható legyen. Csatolásra csak meghibásodás esetén az elvontatás, vagy eltolás érdekében van szükség, amelyet egy, a jelenleg üzemelő, vagy új villamossal hajtanak végre.
Minden második villamost el kell látni egy - a jelenleg üzemelő KCSV6-1 típusú villamos vonószerkezetéhez való csatlakoztatásra alkalmas - csatlórúddal.
2.6.6. A jármű hossza
A vízszintesen és egyenesben álló jármű hossza max. 32,5 méter lehet a járműhomlokokat érintő, a jármű hossztengelyére merőleges érintősíkok között, (a homlokburkolat mögé behajtott vonókészülékkel) továbbá a villamos mindkét végén teljes értékű vezetőfülke legyen. Ez a maximális hosszúság, ami lehetővé teszi a megállóba való beállást.
2.6.7. A jármű kocsiszekrényének névleges szélessége
A leszállítandó jármű előírt névleges kocsiszekrény szélessége: 2650 mm.
A 2.2.1 pontban kért dokumentációkat meg kell adni 18 m-től az egyenesig a következő, méterben értendő ívsugarakra: 18, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 28, 30, 32, 34, 36, 38, 40, 45, 50, 60, 70, 80, 100, 120, 150, 175, 200, 250, 300, 350, 400, 500, 600, 700, 800, 1 000, 1 500, 2 000, 3 000, egyenes. A megjelölt ívsugarakra és az egyenesre mindenképpen meg kell adni a burkolókörökre vonatkozó és egyéb előírt adatokat, de azokat a Szállító a felsoroltakon túl, több ívsugárra, sűrűbb osztásban is megadhatja.
A fent felsorolt ívsugarakra (vagy ennél sűrűbb osztásban) és az egyenesre táblázatosan meg kell adni a megajánlott járművek, ill. a régi, KCSV6-1 típusú járművek találkozásának esetére a szükséges minimális vágánytengely távolságokat, azzal a feltétellel, hogy az egyidejűleg fellépő összes, a dinamikus burkolókörök értékét növelő hatás figyelembevételével meghatározott dinamikus burkolókörök éppen érintik egymást (új jármű találkozik új járművel és új jármű találkozik KCSV6-1 típusú járművel. Vegyes üzem esetén az új és a régi jármű is haladhat a külső vagy a belső íven).
Ezen pontban szereplő dokumentációkat a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül el kell készíteni és a Megrendelő rendelkezésére kell bocsátani.
2.6.8. Utastéri padlófelület magassága
A jelen pontban foglalt előírások az utastér állóhelyi alapterületére/utastéri padlófelületre vonatkoznak. Az utastér állóhelyi alapterületére/utastéri padlófelületre vonatkozó meghatározások a "definíciók" c. fejezetben találhatók.
A villamos utastere az utastér állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlóval készüljön. A vezetőfülkék padlójánál az utastéri alacsony padlófelületre vonatkozó előírásokat nem kell betartani.
A padlófelület magassága az utastérben max. 370 mm lehet, kivéve a forgóvázak/futóművek fölötti, az utastéri padló által lefedett területeket, ahol a megengedett maximális padlómagasság emelkedők/lejtők alkalmazásával max. 500 mm-ig nőhet. Az ajtóknál a belépő él magassága 330 mm legyen. A padlómagasság és a belépőél magasság értékei új kerekekkel és üres kocsival, a sínkorona szinttől számítva értendők.
Az ajtók belépő terében a padló enyhén, max. 5 %-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú padlófelületek összekapcsolását az utastéri padló egyéb területein max. 8 %-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani.
A padlómagasság közel állandó értéken tartását kopott kerekeknél is biztosítani kell, a padlómagasság max. 10 milliméterenként (pl. a futóműben alkalmazott, egyszerűen kivitelezhető alátétezéssel) állítható legyen.
Minden magassági érték (padlómagasság, belépőél magasság, stb.), ahol azt külön nem szabályoztuk, +/- 5 mm tűréshatárral értendő.
2.6.9. Kerék, kerékterhelés
Csak acél alapanyagú, gumibetétes rugózású kerékabroncsokkal szerelt kerekek alkalmazhatók, alacsony zajkibocsátással.
A kerékabroncsok futókörének átmérője a kerékabroncsok új állapotában minimum 590 mm legyen.
A kerékabroncsok futófelületének szélessége minimum 110 mm legyen.
A kerékabroncsok esztergályozási tartaléka a futókörön értelmezett átmérőben mérve legalább 70 mm legyen.
A kerékabroncsok utánesztergályozási igénye normál üzemben nem lehet gyakrabban 60 ezer km-nél. A kerékabroncsok az üzemi kopás és az esedékes utánesztergályozások mellett minimum 300 ezer km futásteljesítmény után érhetik el a minimális átmérőt, vagyis a kerékabroncsok vállalt élettartama minimum 300 ezer futáskm legyen, a 2.2.1 Pályaadatok c. pontban meghatározott pályaadatok figyelembevételével.
T3 terhelés mellett az egy tengelybe eső kerékterhelések összegeként kiadódó maximális tengelyterhelés 125 kN, kerekenként max. 62,5 kN névleges terheléssel. Az egy tengelyben lévő kerekek sínre átadott terhelése közötti különbség T0 terhelés mellett mérve ± 5 %-nál (vagyis összesen 10 %-nál) több nem lehet, ahol 100 % az egy tengelyben lévő két kerék sínterhelésének átlaga (maximum 62,5 kN.).
2.6.10. Üléselrendezés
U2-es utaskapacitási feltétel mellett a befogadóképességre vetítve legalább 20 % fix ülőhelyet kell biztosítani az utastérben. (Például: ha az Ajánlattevő az előírt minimális, U2=200 fő befogadóképességet biztosítja, a fix ülőhelyek száma a villamos utasterében 40 db, vagy annál több lehet). Alkalmas terekben az utasáramlás feltételeinek rontása nélkül további, lehajtható ülések, vagy fenéktámaszok helyezhetők el. Lehajtható ülések és fenéktámaszok a menetirányra merőlegesen is elhelyezhetők.
Fix ülések csak a menetirányokba nézően alkalmazhatók, amelyek között legalább 650 mm széles utas közlekedő folyosót (járófolyosót) kell biztosítani a megfelelő utasáramlás biztosítása érdekében, kivéve a vezetőfülkékbe bevezető átjárók esetét, ha az utastérben a fülkék hátfalára közvetlenül utasülések vannak felszerelve, amelyeknél a min. 500 mm járófolyosó szélesség is elfogadott. A minimum 650 mm (500mm) járófolyosó szélességet az utastéri padló síkja fölött, a jármű hossztengelyével párhuzamos, függőleges, (bármely fix alkatrészt a jármű hossztengelyétől kifelé tolva először érintő) érintősíkok között, a padlótól mérve 2000 mm-es magasságig biztosítani kell. 650 mm-nél kisebb járófolyosó szélességet, a fent meghatározott kivételtől eltekintve, az utastéri padlófelületen sehol nem lehet alkalmazni.
A futóműves modulokban, a futóművek burkolatára szerelt ülések esetében (és csak ezekre az ülésekre vonatkozóan) megengedett, hogy az ülések enyhén a jármű középvonala felé fordítva kerüljenek beszerelésre. Ezeknek az üléseknek a hossztengelye a jármű hossztengelyével maximum 30°-os szöget zárhat be. A minimum 650 mm (500 mm) széles járófolyosó ez esetben a befordított ülések szélső, a kocsi hossztengelyéhez legközelebb eső pontjai között értelmezendő.
Alkalmazható 2+2 (csak futóműves modulokban, a futóművek feletti járműrészben), 2+1, 1+1, 2+0 és1+0 üléselrendezés, ill. ezek ésszerű kombinációja.
Minimum 420 mm-es teljes ülőlap szélességet és minimum 420 mm teljes ülőlap hosszúságot (= teljes ülőlap mélységet) kell alkalmazni. Az egyirányú ülések háttámlái között minimum 750 mm, a szembenlévő ülések háttámlái között minimum 1 500 mm távolság kell legyen.
Az utastéri befogadó képesség, ezen belül az állóhelyi alapterület kiszámításánál az ENSZ EGB 36. számú előírás 5.2 fejezetét kell alapul venni, amely előírja a legkisebb, állóhelyként figyelembe vehető helyeket, illetve a fix utasülések előtt álló utas által a számítás során igénybe nem vehető területeket. A befogadóképesség és ezen belül a fix ülőhelyek U2-es befogadóképességre vetített aránya ez alapján lesz az előzetes típusengedély kiadását megelőzően vizsgálva.
2.6.11. Utastéri ajtók
Minimum az előírt szélességű felszálló ajtók legyenek, amelyek biztosítják a biztonságos utascserét, valamint U2 utasterhelés mellett a jármű egy oldalán lévő valamennyi utastéri ajtó nyitott állapotában a max. 1 perc alatt történő evakuálást.
A Szállítónak olyan ajtóelrendezést kell adnia, amely a legjobb feltételeket adja a megállóhelyi gyors utascseréhez és kielégíti azt a követelményt, amely szerint egy felszálló sávra maximum 25 utas juthat 4 fő/m2 álló utassal (U2 utaskapacitással) számolva.
A jármű két oldalán lévő ajtók szimmetriatengelyei egy jármű-keresztmetszetbe kell, hogy essenek. A jármű mindkét oldalán azonos számú ajtósávot kell biztosítani.
Kétsávos ajtóknál, azok nyitott állapotában, felszálló sávonként minimum 650 mm, összesen minimum 1 300 mm szélességű szabad nyílást kell biztosítani. Két felszálló sávnál többet egy ajtónyílásban a Megrendelő akkor sem fogad el, ha a szabad ajtónyílás meghaladja az 1 300 mm-t.
Mechanikus, az ajtósávokat elválasztó elem (pl. hajtűkapaszkodó) alkalmazása az utasajtóknál tilos. A minimum 1 300 mm szélességű szabad ajtónyílás esetén akkor is kétsávosnak minősül az ajtó, ha az akadálymentes közlekedés érdekében az ajtónyílás sávjait semmilyen tárgy (pl. hajtűkapaszkodó) nem választja el.
A jármű mindkét végén és mindkét oldalán, közvetlenül a vezetőfülkék mögött, legyen utastéri ajtó. Ezeket a vezetőfülkék mögötti utastéri ajtókat úgy kell kialakítani, hogy a hozzájuk közelebb eső vezetőfülkék által meghatározott menetirányt tekintve, nyitott állapotukban a felszálló sáv menetirány szerinti hátsó függőleges széle (az ajtóoszlop felszálló sáv felé eső felülete) ne legyen hátrébb a járműmodul vezetőfülkével együtt mért teljes hosszának felétől.
Általános szabályként csak kétsávos ajtók alkalmazhatók, de közvetlenül a vezetőfülkék mögött lehetnek egysávos ajtók is, ha azok szabad nyílása minimum 800 mm.
2.7. Menettulajdonságok
A következő teljesítményadatokat kell elérni teljes terhelés (T3) mellett:
2.7.1. Tervezési (maximális) sebesség
70 km/h
2.7.2. Vizsgálati sebesség:
60 km/h
2.7.3. Üzemi sebesség
50 km/h
2.7.4. Átlagos gyorsulás
1 - 1,3 m/s2, függ a terheléstől
2.7.5. Féklassulás
3 m/s2 - vészfékezéskor (üres járműnél).
Átlagosan: 1,2-1,3 m/s2.
2.7.6. Ruck-korlátozás (EN 13452-2 SZ. szabvány alapján)
Gyorsuláskor: max. 1,2 m/s3.
Fékezéskor: max. 1.2 m/s3.
Vészfékezéskor a Ruck-korlátozás nem érvényes.
2.7.7. Átlagsebesség
Az átlagsebesség 350 m-es átlagos megállóhely-távolság figyelembevételével, 20 sec-os megállóhelyi tartózkodási idővel, U2 utasterhelés mellett: min. 20 km/h legyen. Erre az elméleti példára, összesen 10 megállóközre, az alábbiakban részletezett feltételek figyelembevételével kell kiszámítani a jellemző fajlagos energiafogyasztási adatot:
A jármű vontatási energia felhasználása a visszatáplált energia figyelembevételével, mindenfajta, a menethez nem szükséges segédüzemi energiafogyasztás nélkül; (a "hajtáslánc" rekuperációval figyelembe vett energiafogyasztása).
Mértékegysége: [kWh/km/utasszám U2-es utasterhelés esetén].
Magyarázat: U2-es utasterhelés mellett 1 fő utas 1 km-re történő elszállítása esetén a megajánlott jármű férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztása, a visszatáplált energiamennyiséget is figyelembe véve.
A fenti energiafogyasztási értéket a közbeszerzési eljárás során benyújtásra kerülő felolvasólapon kell megadni, az ajánlati dokumentációban megadott táblázatban szereplő határok között. Az energiafogyasztásra vonatkozó számítást nem kell az ajánlathoz csatolni. A megadott energiafogyasztási adatot a Megrendelő méréssel ellenőrzi a Debrecenbe leszállított prototípus villamoson, az újonnan megépített 2-es számú villamosvonalon. A felolvasólapon vállalt energiafogyasztási adat túllépése esetén a Szállító a szerződésben rögzített kötbért köteles megfizetni.
2.7.8. Futásjóság
A járműre vonatkozó Sperling szerinti futásjósági mérőszámoknak a jármű forgócsapjai, vagy futóműveinek középpontja fölött mérve, 60 km/h sebességnél, mindkét vezetőfülkéből felváltva vezetve a járművet, üres és terhelt kocsi esetében, a debreceni 1-es számú villamos viszonylaton jobbnak kell lenniük, mint a jelenleg ott közlekedő KCSV6-1 típusú villamos járművek ilyen adatai, amelyek a következőek:
Üres kocsi esetén.
Függőleges irány keresztirány hosszirány.
"z" "y" "x".
Átlag: < 2,51 < 2,60 < 2.28.
Terhelt kocsi esetén.
"z" "y" "x".
Átlag: < 2,45 < 2,54 < 2,17.
2.8. Hajtásrendszer
A kerekek minimum 50 %-a hajtott legyen. A Szállító feladata, hogy a járművet a megfelelő számú, a menettulajdonsági előírásoknak megfelelő hajtott kerékkel szállítsa.
2.9. Műszaki hiba esetén
Egy jármű mozgásképtelensége esetén egy üres (T0) járműnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy hasonló T0 terhelésű járművet megindítson és elvontasson vagy eltoljon a vonal bármelyik pontjáról a kocsiszínig. A vontatás maximális sebessége 15 km/h.
2.10. Baleset esetén
A jármű kialakítása olyan legyen, hogy vonalon, gázolásnál a jármű alá került személy vagy akadály eltávolításához a jármű autós daruval megemelhető legyen és ez a járműben maradó alakváltozást ne okozzon. A Szállítónak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalához - vagy annak jogutódához - benyújtandó előzetes típusengedélyezési dokumentáció részeként az erre vonatkozó technológiát meg kell adnia.
2.11. Kisiklás esetén
A Szállító dolgozzon ki eszközöket és módszereket - és a Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalától - vagy annak jogutódától - megkérendő előzetes típusengedélyezési dokumentáció részeként adjon technológiát, majd ezt a prototípus járművön a Megrendelő (DKV Zrt.) személyzete számára tanítsa be - a burkolt és nyitott vágányzatokon történt kisiklások után a jármű vágányra helyezésére, valamint a sérült, vagy egyéb okból mozgásképtelenné vált jármű továbbítására, az alkalmazott futómű kialakítás figyelembe vételével. A szükséges eszközök, célszerszámok szállítása is része legyen az ajánlatnak.
2.12. Fékezés
A járművek fékjeinek a jelen műszaki specifikációban leírtak szerint kell működniük. A fékteljesítményeket a tervezési (maximális) sebesség és T3-as terhelés alapján kell meghatározni.
A járművet legalább három független fékberendezéssel kell ellátni.
A generátoros fék hatásosságát a 600V-os felsővezetéki feszültség teljes kiesése esetén is biztosítani kell.
A járművet a felsővezetéki feszültség kimaradása esetén is biztonságosan meg kell tudni állítani.
A különböző fékberendezéseknek egymástól függetlenül is meg kell tudni állítaniuk a villamost.
Ha az elektromos fék (villamos fék vagy elektrodinamikus fék) meghibásodik vagy bármely okból üzemképtelenné válik, a biztonsági féknek kell automatikusan működésbe lépnie.
A súrlódó rendszerű fékberendezések kimeríthetetlenek legyenek, vagy automatikus utánállítással rendelkezzenek.
A következő fékrendszerek és működések elvártak:
— villamos fék,
— együttműködő fék,
— kiegészítő fék,
— rögzítő fék,
— sínfék.
2.12.1. Villamos fék
A generátoros villamos fék a mozgási energiából származó visszatáplálható energiát elsősorban kínálja fel fedélzeti fogyasztók (fűt

Határidő
Az ajánlatok beérkezésének határideje 2011-06-06. A közbeszerzést a következő honlapon tették közzé 2011-04-20.

Szállítók
A következő szállítók szerepelnek az odaítélési határozatokban vagy más közbeszerzési dokumentumokban: