A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. és 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési terve végrehajtása során külső szakértői kapacitás bevonása

Mennyiség vagy érték

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. év 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési terve végrehajtása során külső szakértői kapacitás bevonása maximum 437,5 szakértői nap keretében.A Vállalkozó feladata eseti megrendelésenként az éves ellenőrzési terv szerinti, illetve esetleges soron kívüli ellenőrzésben való részvétel és azzal kapcsolatban a véglegesített ellenőrzési részjelentés(ek) elkészítése, valamint megrendelés esetén az NFÜ éves belső ellenőrzési tervét is megalapozó kockázatelemzésben való közreműködés, mely magába foglalja a kockázatelemzés előkészítését, kockázati szempontok meghatározását, interjúkon való részvételt, az interjúk eredményeinek dokumentálását és elemzését, valamint a kockázatelemzési dokumentáció összeállítását.A Vállalkozó:— az ellenőrzési program kapacitás- és ütemterve alapján jár el;— az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges szakértői napok számát előzetesen egyezteti a Megrendelővel;— a szakértői tevékenység elvégzése során folyamatosan konzultál a Megrendelővel;— a megvalósítás során az elvégzett ellenőrzések dokumentálása érdekében kérdőíveket és/vagy ellenőrző listákat alkalmaz, melyeket a vizsgálat befejezését követően átad a Megrendelőnek.A Vállalkozó köteles az ellenőrzött szervekkel a kapcsolatot a Megrendelőn keresztül tartani.A projekt elvárt végeredménye ellenőrzési részjelentés(ek) elkészítése, amely(ek) megfelel(nek) a megrendelőben és a jóváhagyott ajánlatban támasztott követelményeknek.A Vállalkozó a megvalósítás során az elvégzett ellenőrzések dokumentálása érdekében kérdőíveket és/vagy ellenőrző listákat alkalmaz, amelyeket - az esetleges mellékletekkel és háttéranyagokkal együtt - átad a Megrendelőnek.A kockázatelemzés elvégzése során a Vállalkozó teljes körű kockázatelemzési dokumentációt készít, mely tartalmazza többek között a kockázatelemzési módszertan leírását, a lefolytatott interjúk dokumentálását és elemzését, a kockázatelemzés eredményét.A Vállalkozó a részjelentés-tervezetet csatolva a kitöltött kérdőíveket és/vagy ellenőrzési listákat elektronikus úton, a véglegesített ellenőrzési részjelentés(eke)t, a kapcsolódó kitöltött kérdőíveket és/vagy ellenőrző listákat, valamint a kockázatelemzési dokumentációt 2 példányban CD-n, valamint 2 nyomtatott példányban átadja a Megrendelőnek. A Vállalkozó a kitöltött és az ellenőrzött szervezet/szervezeti egység képviselője által aláírt kérdőívek példányait adja át.Megrendelő a keretszerződés keretjellegéből adódóan jogosult, de nem köteles a keretösszeget kimeríteni, a teljes keretösszeget felhasználni. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a keretösszeg fel nem használása miatt követelést nem támaszthat a Megrendelővel szemben.35 000 000

További információk

1) Formai előírások: Az ajánlatot papír alapon 3 példányban (1 eredeti, 2 másolat), zárt csomagolásban, a jelen felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A cégszerűen aláírt ajánlatot, teljes terjedelmében, írásvédett (nem szerkeszthető) formátumban két pédány elektronikus adathordozón (CD vagy DVD) - a papír alapú példányokat tartalmazó zárt csomagolásban elhelyezve - is csatolni szükséges. A csomagoláson "Közbeszerzés -Ajánlat - A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. évi és 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzés terve végrehajtása során külső szakértői kapacitás bevonása”, illetve "Nem bontható fel az ajánlattételi határidő lejárta előtt!" megjelölést kell feltüntetni. Az ajánlat formai követelményeire egyebekben a dokumentáció előírásait kell alkalmazni.

2) Kiegészítés az Ajánlati felhívás III.2.3. M/2. pontjához: Az általános szakértőknek, ill. a junior szakértőknek a Bkr. 24. § (2) bekezdésében foglalt alábbi szakirányú szakképzettségek valamelyikével kell rendelkezniük:

— jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaság-informatikus, informatikus-közgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser, vagy

— olyan főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi,

A fenti pontokban nem szereplő más felsőfokú iskolai végzettség mellett:

— okleveles pénzügyi revizori,

— pénzügyi-számviteli szakellenőri,

— okleveles könyvvizsgálói,

— költségvetési ellenőri,

— mérlegképes könyvelői,

— a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri képesítése (CIA),

— az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA),

— közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői,

— felsőfokú költségvetési, vagy

— felsőfokú államháztartási szakképesítéssel.

3) Ajánlattevőnek a Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az ajánlatban meg kell jelölnie:

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az Ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. (Adott esetben a nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni kell!)

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a fentiekben rögzített nyilatkozatuk kitöltésekor vegyék figyelembe a Kbt. 26. §-át, amelynek értelmében, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. (Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a jelen közbeszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.)

4) Ajánlattevőnek, alvállalkozójának, és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más gazdasági szereplőnek (kiv.: természetes személy) az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni:

— folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is,

— a nyilatkozatot tevő, kötelezettséget vállaló cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját,

— a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást.

5) Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel.

6) Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást (konzorciális szerződést), amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a konzorciumot az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 25. § (3) bekezdése alapján a közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Közös ajánlattevők a Kbt. 25. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a szerződés teljesítéséért Ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

7) Az ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőt terheli.

8) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a felhívásban külön ki nem emelt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, melyeket a dokumentáció és a Kbt. előír.

9) Ajánlatkérő az eljárásban a hiánypótlási lehetőséget a Kbt. 67. §-ában foglaltaknak megfelelően biztosítja.

10) Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő Kbt. 60. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

11) Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (5) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

12) A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

13) Az ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Bármely okirat, igazolás, nyilatkozat stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni. Az ajánlati felhívás III.2.2) P/1. pontjában előírt gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelmény (árbevétel) tekintetében az adott év utolsó napján, a felhívás III.2.3) M/1. pontjában foglalt műszaki alkalmassági követelmény (szolgáltatási referencia) tekintetében a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam az irányadó.

14) A III.2.2.) és a III.2.3.) szerinti alkalmassági feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak.

15) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.

A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot: az 1-4. részszempontok esetében Ajánlatkérő az értékelést a Közbeszerzési Hatóság KÉ 2012. évi 61. számában 2012.6.1-jén megjelent „az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” tárgyú útmutatójának (továbbiakban: Útmutató) III.A.1.ba) pontja szerinti fordított arányosítás módszerével végzi.

Az 5. részszempont (késedelmi kötbér) esetében az értékelést a Közbeszerzési Hatóság KÉ 2012. évi 61. számában 2012. 6.1-jén megjelent „az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” tárgyú útmutatójának (továbbiakban: Útmutató) III.A.1.bb) pontja szerinti egyenes arányosítás módszerével végzi.

A megajánlásokat a késedelemmel érintett megrendelés nettó vállalkozói díjára vetítetten naptári napra vonatkozóan kell meghatározni.

Ajánlatkérő az 5. részszempont értékelése során az alábbiak szerint alkalmazza a Kbt. 71. § (7) bekezdését:

Ajánlatkérő azoknak az ajánlatoknak, amelyek a késedelmi kötbér mértékeként 3 %/nap vagy annál magasabb megajánlást tartalmaznak, egységesen a maximum pontszámot adja. Ajánlatkérő azokat az ajánlatokat, amelyek 1 %/napnál alacsonyabb megajánlást tesznek, érvénytelennek minősíti a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

Ajánlatkérő a fentiek alapján kiosztott pontokat részszempontonként az irányadó súlyszámmal megszorozza. Az így kiszámított pontszámok összeadásra kerülnek, és az ily módon legtöbb pontot elérő ajánlattevő minősül az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevőnek.

Ajánlatkérő minden esetben két tizedes jegyre kerekít.

16) Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton közzéteszi az ajánlatkérő honlapján „Az Ügynökség” menüpont alatt lévő „Üvegzseb” oldalon. Elérési útvonal: www.nfu.hu / Ügynökség / Üvegzseb / Közbeszerzés / Aktuális közbeszerzési eljárások (http://www.nfu.hu/doc/2030)

A dokumentáció valamint a kiegészítő tájékoztatás(ok) a fenti honlapról letölthető és onnan érhető el, az nem vehető át nyomtatott példányban az ajánlatkérő székhelyén.

A dokumentáció, valamint a kiegészítő tájékoztatás(ok) letöltésének visszaigazolása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentációt és (adott esetben) kiegészítő tájékoztatás(oka)t ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek, vagy az alvállalkozónak kell letöltenie és ezt a dokumentáció mellékletét képező kitöltött és cégszerűen aláírt visszaigazoló adatlap ajánlatkérőnek történő megküldésével (faxon, e-mailen) kell igazolnia. A dokumentáció letöltése az érvényes ajánlattétel feltétele. Ajánlatkérő ezen előírása alapján alkalmazhatja a Kbt. 45. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

A dokumentáció letöltéséről szóló nyilatkozatot legkésőbb az ajánlattételi határidői lejártáig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, de javasoljuk annak korábbi időpontban történő megküldését annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a dokumentációt letöltő ajánlatevőnek faxon megküldhesse!

Ajánlattevő felelőssége és kockázata az, hogy amennyiben haladéktalanul nem küldi meg Ajánlatkérő részére a letöltésről szóló visszaigazolást, úgy Ajánlatkérő nem tudja részére közvetlenül megküldeni a kiegészítő tájékoztatás(oka)t és ez esetben Ajánlattevőnek kell tájékozódnia Ajánlatkérő honlapjáról a kiegészítő tájékoztatás kérés(ek)re adott válasz(ok)ról.

17) Jelen ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény az irányadó.

18) A Kbt. 60. § (6) bekezdése alapján az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti összes adatot.

19) A teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a Megrendelő területi és időbeni korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására.

20) Az Ajánlatkérő a Kbt. 94. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat.

21) A kiegészítő tájékoztatás a Kbt. 45. §-ban és a dokumentációban foglaltak szerint történik.

22) Az Ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy nyertessége esetén a szerződés teljesítése során vállalja és biztosítja, hogy amennyiben szükséges, a szerződés teljesítése során valamennyi bevonni kívánt szakértő és alvállalkozó a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt biztonsági feltételeknek való megfelelést tisztázó, „B” típusú ellenőrzésnek alávesse magát.

23) Az ajánlatban benyújtott dokumentumokat a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján egyszerű másolatban is be lehet nyújtani. Amennyiben a felhívás alapján valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgáló iratot, igazolást vagy nyilatkozatot szükséges becsatolni (pl: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), úgy azt eredeti vagy hiteles másolatban kell becsatolni az eredeti ajánlatban.

24) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a nyertes ajánlattevőnek keretszerződés aláírásakor be kell nyújtania az általános szakértőre és a junior szakértőre vonatkozóan a belső ellenőri regisztrációt igazoló dokumentum egyszerű másolatát, továbbá

— mérlegképes könyvelői képzettség esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumnál történő regisztrációt igazoló dokumentum,

— okleveles könyvvizsgálói képzettség esetén pedig a Könyvvizsgálói Kamarai tagságot igazoló dokumentum egyszerű másolatát is.

Amennyiben a szerződés teljesítése során a Kbt. 128. § (2) bekezdése alapján az ajánlatban nem nevesített általános szakértő vagy junior szakértő bevonására kerül sor, úgy Vállalkozónak a szakértő vonatkozásában (a Kbt-ben előírt nyilatkozaton túl), be kell nyújtania az e pontban előírt regisztrációt igazoló dokumentumot.

25) Az Ajánlatkérő a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában összeférhetetlennek tekinti azon szakembereket, akikkel szemben a Bkr. 19. § (2) bekezdés és a 20. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt összeférhetetlenségi okok fennállnak, vagy azok a szerződés teljesítése során következnek be.

A Bkr. 20. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján az Ajánlatkérő a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában összeférhetetlennek tekinti továbbá azon szakembereket is, akik olyan szervezetnek a megbízásából végeznek ellenőrzési, vagy tanácsadási tevékenységet, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget jogszabály alapján jogosult ellenőrizni.

A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakértőknek az ajánlatban nyilatkozniuk kell a jelen pontban meghatározott összeférhetetlenség fenn nem állására vonatkozóan. Amennyiben az ajánlatban nem nevesített szakértő bevonására kerül sor a szerződés teljesítése során, úgy az összeférhetetlenség fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot a megbízólevél elfogadásával egyidejűleg szükséges benyújtania Vállalkozónak.

26) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más Ajánlattevővel, más Ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, továbbá, hogy más ajánlatot benyújtó Ajánlattevő a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát nem igazolhatja. Az ilyen ajánlatokat az Ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek tekinti.