További információk
1.) Ajánlati Biztosíték: Ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti. Az ajánlattevőnek ajánlata részeként Ajánlati Biztosítékot kell benyújtani, melynek összege: 5 000 000 HUF; azaz ötmillió forint.
Az Ajánlati Biztosíték teljesíthető – az ajánlattevő választása szerint – az előírt pénzösszegnek a Tatabánya Erőmű Kft. Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12028003-01193519-00100004 számú számlájára történő befizetésével, vagy az azzal azonos összegű eredeti bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – eredeti kötelezvény biztosításával. Az Ajánlati Biztosítékot az ajánlattevőnek legkésőbb az ajánlattételi határidőig, az ajánlata részeként, azaz az ajánlata benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Átutalás esetén az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (azaz „Ajánlati biztosíték”). Bankgarancia és Kötelezvény nyújtása esetén a Bankgarancia és Kötelezvény Kedvezményezettjeként az Ajánlatkérőt kell megnevezni, a bankgaranciában és a kötelezvényben tárgyként fel kell tüntetni az ajánlati felhívás II.1.5) pont szerinti szerződés tárgyát, valamint a Kbt. 59. § (4) bekezdésének megfelelően tartalmaznia kell visszavonhatatlanul és feltétel nélkül, hogy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Az Ajánlati Biztosítéknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számítva az ajánlati kötöttség időtartamával megegyező időtartamig érvényesnek kell lennie. Az Ajánlati Biztosítékot az ajánlathoz csatolni kell, az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az átutalás megtörténtét igazoló bizonylatot, azaz a terhelési értesítő bank által hitelesített példányát, a bankgaranciát vagy a kötelezvényt az ajánlathoz csatolni kell. Az ajánlatkérő előírja a bankgarancia vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény eredetiben történő benyújtását. Ajánlatkérő az Ajánlati biztosítékot a Kbt. 59. § (5) bekezdés szerint fizeti vissza.
Amennyiben az Ajánlatkérő a Kbt. 59. § (7) bekezdése alapján felkéri ajánlattevőket a meghosszabbított ajánlati kötöttség idejére a biztosíték fenntartására, azt ajánlattevőnek ajánlata fenntartása esetén az eredetileg benyújtott biztosítékkal megegyező (fenti tartalmi elemeket tartalmazó) ajánlati biztosítékot kell nyújtania.
2.) Kiegészítő tájékoztatás: A kiegészítő tájékoztatás nyújtására a Kbt. 45. § (1)–(6) és (8) bekezdéseiben valamint a dokumentációban foglaltak az irányadók. Az ajánlattevő köteles az ajánlatában feltüntetni az általa átvett kiegészítő tájékoztatások számát, ezáltal igazolva, hogy ajánlata elkészítése során a kiegészítő tájékoztatásokat figyelembe vette.
Az ajánlatkérő helyszíni bejárást tart a Kbt. 45. § (8) bekezdésének megfelelően, nem konzultációs jelleggel: (Helyszín: Tatabánya Erőmű Kft. 2800 Tatabánya Vájár köz 2., időpont: az ajánlati felhívás feladásának napját [az ajánlati felhívás VI.5. pontjában rögzített időpont] követő naptól számított 20. nap 10:00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy az azt követő első munkanap 10:00 óra).
3.) Ajánlatok benyújtása: Az ajánlatokat nem bontható kötésben, zárt, nem átlátszó, roncsolás mentes csomagolásban egy papíralapú példányban, és a papír alapú ajánlattal mindenben megegyező elektronikus másolatban elektronikus adathordozón (CD, DVD, pendrive, stb.) egy példányban az ajánlati felhívás I.1.) pontjában megadott címre, személyesen vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A postán feladott ajánlatokat az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidőig sor kerül. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztéséből eredő kockázat az ajánlattevőt terheli.
Az elektronikus másolat kívánt formátuma: pdf. vagy azzal egyenértékű formátum bármelyike.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.
A nem elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei a következők:
a) Az ajánlat papír alapú példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen;
b) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható.
c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;
d) Az ajánlatot egy papír alapú és azzal mindenben megegyező 1 db elektronikus másolati példányban kell beadni, az eredeti ajánlaton meg kell jelölni, hogy az az eredeti;
e) Az ajánlatban lévő, minden – az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy más szervezet által készített nyilatkozatot a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)tõl írásos felhatalmazást kaptak.
f) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a Kbt. 60. § (3) és Kbt. 60. § (5) bekezdésében foglaltakra.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.
4.) Az ajánlatok értékelése: Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: Részszempontonként adható pontszám: 1–100
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot:
Ajánlatkérő a bírálati részszempontok esetében „az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” szóló, a Közbeszerzési Hatóság útmutatóját (megjelent a Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja KÉ. 2012. évi 61. számában, 1.6.2012.) alkalmazza az alábbiak szerint:
Az „1. Egyösszegű Ajánlati Ár” részszempont esetén fordított arányosítás (útmutató III.A.1.ba) pont): a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális 100 pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat. Az ajánlatot a „1. Egyösszegű Ajánlati Ár” esetében nettó összegben kell megadni és Ft-ban. Az „1. Egyösszegű Ajánlati Ár” értékelési szemponton belül az Ajánlatkérő a nettó ajánlati árakat veti össze. A pontozás két tizedesjegy pontossággal történik.
A „2. Füstgáz NO
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy a 2. sz. részszempontra tett vállalást úgy kell megadni, hogy a füstgáz NO
A 2. sz. értékelési részszempontra adott megajánlást a Dokumentáció FIDIC III. kötet 6.1 pontjában részletezett garanciális tüzelőanyag (Erdőgazdasági fa apríték) névleges értékei és a kazánok néveleges értékei (forróvíz kazán esetén 20 MW, gőzkazánok esetén 37 MW) mellett kell biztosítani.
A „3. Füstgáz CO tartalom kibocsátás vállalás (mg/m
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy a 3. sz. részszempontra tett vállalást úgy kell megadni, hogy a füstgáz CO kibocsátás nem haladhatja meg a 250 mg/m
A 3. sz. értékelési részszempontra adott megajánlást a Dokumentáció FIDIC III. kötet 6.1 pontjában részletezett garanciális tüzelőanyag (Erdőgazdasági fa apríték) névleges értékei és a kazánok néveleges értékei (forróvíz kazán esetén 20 MW, gőzkazánok esetén 37 MW) mellett kell biztosítani.
A „4. Kazán hatásfok névleges terhelésen (%)” részszempont esetén egyenes arányosítás (Útmutató III.A.1.bb) pont): a legmagasabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális 100 pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. A pontozás két tizedesjegy pontossággal történik.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy a 3 4. sz. részszempontra tett vállalást úgy kell megadni, hogy a kazán hatásfok a forróvizes kazán és a gőzkazán esetén egyaránt érje el a 83%-os mértéket.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján meghatározza a „4. Kazán hatásfok névleges terhelésen (%)” legkedvezőbb szintjét, és a forróvizes kazán esetén 94% (kilencvennégy) százalék, míg a gőzkazán esetén a 91% százalék, illetve az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (ha nagyobb, akkor ebben az esetben a forróvizes kazán esetében: Alegjobb=94 %, a gőzkazánok esetében: Alegjobb=91 %).
A 4. sz. értékelési részszempontra adott megajánlást a Dokumentáció FIDIC III. kötet 6.1 pontjában részletezett garanciális tüzelőanyag (Erdőgazdasági fa apríték) névleges értékei és a kazánok néveleges értékei (forróvíz kazán esetén 20 MW, gőzkazánok esetén 37 MW) mellett kell biztosítani.
Az „5. Füstgáz szilárdanyag-koncentrációja a pernyeleválasztó után (mg/m
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy az 5. sz. részszempontra tett vállalást úgy kell megadni, hogy a füstgáz szilárdanyag-koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/m
Az 5. sz. értékelési részszempontra adott megajánlást a Dokumentáció FIDIC III. kötet 6.1 pontjában részletezett garanciális tüzelőanyag (Erdőgazdasági fa apríték) névleges értékei és a kazánok néveleges értékei (forróvíz kazán esetén 20 MW, gőzkazánok esetén 37 MW) mellett kell biztosítani.
A „6. Jótállási Időszak (hónap)” részszempont esetén az Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság az egyenes arányosítás (Útmutató III.A.1.bb) pont) módszerét alkalmazza: a legmagasabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. A pontozás két tizedesjegy pontossággal történik.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján meghatározza a „6. Jótállási időszak (hónap)” legkedvezőbb szintjét, és 60 (hatvan) hónap, illetve az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (ha nagyobb, akkor ebben az esetben Alegjobb=60 hónap). Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján meghatározza, hogy a „6. Jótállási időszak (hónap)” bírálati részszempontra vonatkozó ajánlati elem 24 hónapnál kedvezőtlenebb nem lehet. Az előírt minimális érték 24 hónap, az előírt minimális értéknél (24 hónap) rövidebb jótállási időt tartalmazó ajánlat érvénytelen.
A pontozás képlete: P= (A
Ahol P: A vizsgált ajánlati elem adott részszempontra vonatkozó pontszám.
P
P
A
A
Ajánlattevőknek egész hónapokat kell megadniuk, tört hónapokat az Ajánlatkérő nem vesz figyelembe.
A „7. A munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke” részszempont esetén az egyenes arányosítás (útmutató III.A.1.bb) pont): a legmagasabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. Az értékelés során a pontszámok meghatározásnak részletes szabályait és szempontjait a dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján meghatározza a „7.1. A munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke (nap)” alszempont legkedvezőbb szintjét, és 180 (száznyolcvan) nap illetve az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (ha nagyobb, akkor ebben az esetben Alegjobb=180 nap).
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján meghatározza a „7.2. A munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke (fő)” alszempont legkedvezőbb szintjét, s 10 (tíz) fő, illetve az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (ha nagyobb, akkor ebben az esetben Alegjobb=10 fő).
A pontozás két tizedesjegy pontossággal történik.
A részszempontokra (alszempontokra) számított pontszámok adott részszemponthoz (alszemponthoz) rendelt súlyszámmal való szorzása adja az ajánlat adott részszempont szerinti pontszámát. Végezetül az ajánlatkérő az így kapott pontszámokat ajánlatonként összesíti.
Ajánlatkérő előírja, hogy a bírálati részszempontokra vonatkozó megajánlások csak pozitív értékek lehetnek, nulla és negatív érték nem ajánlható meg, a nulla vagy negatív megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen. Az értékelési módszerek részletes ismertetését a dokumentáció tartalmazza.
5.) Irányadó idő: Az ajánlati felhívásban és dokumentációban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő szerint értendő.
6.) Árfolyamok: A különböző devizák forintra történő átszámításánál a beszámoló és az abból származtatható adatok tekintetében az üzleti év fordulónapján (ha ez nem munkanap, akkor azt megelőző munkanapon), a referenciák tekintetében a referencia teljesítésének napján (ha ez nem munkanap, akkor azt megelőző munkanapon) érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamok alapján vizsgálja az ajánlatkérő az alkalmasságot. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját nemzeti bankja (központi bankja) által az ajánlati felhívás feladásának napján érvényes árfolyamon számított EURO ellenérték kerül átváltásra a fentiek szerint. Ilyen esetben az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkozatban közölnie kell a saját nemzeti bankja (központi bankja) által az előzőek szerint számított EURO ellenértéket, amelyet ajánlatkérő számol át forintra az üzleti év fordulónapjának, illetve a referencia teljesítése napjának az alapulvételével az adott napon a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott EUR/HUF árfolyam szerint. Ilyen esetben az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkozatban közölnie kell a saját nemzeti bankja (központi bankja) által az előzőek szerint számított EURO ellenértéket, amelyet ajánlatkérő számol át forintra az üzleti év fordulónapjának, illetve a referencia teljesítése napjának napján (ha ez nem munkanap, akkor azt megelőző munkanapnak) az alapulvételével az adott napon a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott EUR/HUF árfolyam szerint.
7.) Tájékozódási kötelezettség: A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.
8.) Ajánlatkérő a Kbt. 94.§ (3) bekezdés b) pontjára tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ezt a becsült érték meghatározása során figyelembe vette.
9.) A Minősített ajánlattevők részére szóló tájékoztatás: Ajánlatkérő a 310/2011. (XII. 23.) Korm. r. 20.§ (4) bekezdés alapján felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők III.2.2. GP1., GP2., GP3. pénzügyi és gazdasági, valamint III.2.3. MSZ1., MSZ2., MSZ.3. műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbban állapította meg.
10.) Ajánlattételi képesség: Az ajánlatnak tartalmaznia kell egyszerű másolatban mindazon személyek hiteles cégaláírási nyilatkozatát (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), vagy ügyvéd által a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a 9. § (3) bekezdése szerinti ügykörben ellenjegyzett aláírás-mintáját, akik az ajánlatban bármely dokumentumot aláírnak, feltéve, hogy ők az ajánlattevő (közös ajánlattevők), és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő cégjegyzésére jogosultak. Meghatalmazás alapján aláíró esetén közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás csatolandó. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § alapján az ajánlatkérő előírja, hogy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz, csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást.
11.) Ajánlatkérő előírja, hogy a teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson az Ajánlatkérő (Kedvezményezett) területi korlátozás nélküli, harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására.
12.) Közbeszerzési műszaki leírás: A közbeszerzési műszaki leírás, tájékoztató mennyiségszámítás és tervrajzok a Dokumentációban találhatók.
13.) Közös ajánlattétel esetén csatolni kell a közös ajánlattevők által megkötött és hivatalosan aláírt polgári jogi szerződést (a továbbiakban: közös ajánlattevői szerződés), amely tartalmazza a Dokumentációban előírtakat, valamint valamennyi ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért.
14.) Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § alapján építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. Az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosítás: az építési beruházásra vonatkozóan legalább 150 000 000 HUF/év és legalább 100 000 000 HUF/káresemény mértékű építés-szerelési tevékenységet magában foglaló szakmai felelősségbiztosítás szerződést kell kötni, amelyet ki kell terjeszteni az építési beruházásra.
15.) Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlathoz csatolni szükséges a Dokumentációban előírt tartalmú Előzetes Organizációs tervet, Előzetes megvalósítási-fizetési ütemtervet és erőforrástervet, amelyek csak indikatív jellegűek és árazott költségvetéseket, valamint az ún. fenntarthatósági projekttervet.
16.) Kbt. és Ptk. alkalmazása: A felhívásban és a dokumentációban a „Kbt.” rövidítés alatt a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény értendő. Az ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadók. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
17.) Ajánlatkérő előírja továbbá, hogy amennyiben a III.2.3. M2. pontja szerinti valamelyik szakember nem rendelkezik a magyar műszaki nyelv tárgyalóképes ismeretével, úgy a nyertes ajánlattevő köteles vállalni, hogy a szerződés teljesítése során ezen szakember munkájához szaktolmács jelenlétét biztosítja, amelynek díját az ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatásnak magában kell foglalnia, azért a Vállalkozót további díjazás nem illeti meg.
18.) Nyertes ajánlattevőnek az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) részletezett horizontális vállalásoknak kell eleget tenniük a szerződés teljesítése során.
19.) Amennyiben a Kbt. 124. § (4) bekezdése szerinti ajánlattevő a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja alapján igazolta a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot, abban az esetben az ajánlatkérő és a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja alapján kezességet vállaló személy (szervezet) között a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 272. § (1) bekezdés szerinti kezességi szerződés jön létre olyan módon, hogy a fentiek szerinti írásbeli kezességvállalásnak az ajánlatkérő általi elfogadásáról a kezességet vállaló személyt (szervezetet) értesíti az ajánlatkérő. Ilyen esetben az ajánlattevőnek be kell nyújtania az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.
20.) Az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 40.§ (3)-(4) bekezdésében foglaltakra:
„(3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat (76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés), valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.”
Az építési beruházás fedezete egyrészt a „A Tatabányai Fűtőerőmű biomassza bázisú fejlesztése új munkahelyek teremtésével” című, GOP-2.1.3.-11-2012-0037 sz., 2012. október 11-én megkötött Támogatási Szerződés keretében biztosított.
Másrészt Ajánlatkérő pályázatot nyújtott be a KEOP-4.10.0/C/12-2013-0152. sz. pályázati konstrukció keretében „Tatabánya Erőmű Kft. 7. és 8. sz. kazánjának átalakítása földgáztüzelésről biomassza tüzelésre” címmel, amelyre nézve feltételes közbeszerzési eljárást folytat le.
21.) Az Ajánlatkérő a Kbt. 67.§ alapján biztosít lehetőséget hiánypótlásra.
22.) Ajánlattevőknek a Vállalkozói javaslatuk részeként az értékelési részszempontként meghatározott „Füstgáz NOx tartalom kibocsátás (mg/m
23.) Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az a KEOP konstrukció keretében megvalósuló műszaki tartalom fizikai megvalósításának véghatárideje 29.5.2015., amely mellett a GOP konstrukció keretében megvalósítandó műszaki tartalom teljesítésének határideje 2014.12.31., amely a megkötésre kerülő Szerződéses Megállapodásban szerződéses kötbérterhes részhatáridőként kerül rögzítésre.
24.) Ajánlattevő ajánlatában nyilatkozzon, hogy mely szakembert az ajánlati felhívás III.2.3. M.2. pontja szerinti mely pozícióra jelöli, valamint, hogy nyertessége esetén a szerződés megkötéséig gondoskodik az adott pozícióra jelölt szakember tekintetében az ajánlati felhívás III.2.3. M.2. pontban előírt végzettség és szakmai gyakorlat alapján szerezhető releváns jogosultság magyar kamarai névjegyzékbe vételéről, valamint arról, hogy tudomásul veszi, hogy az előzőek szerinti kamarai névjegyzékbe vétel elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépést jelenti, mely esetben a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köt szerződést, amennyiben az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
25.) Külföldi letelepedésű Ajánlattevők: A külföldi letelepedésű (székhelyű) ajánlattevőknek, az ajánlatban megjelölt alvállalkozóknak és az alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezeteknek cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a 310/2011. (XII. 23.) 4. §-ában meghatározott igazolásokat az adott ország mely hatósága jogosult kiállítani és az igazolásokat azzal összhangban kell benyújtani.
26.) Az ajánlatban benyújtott nem magyar nyelven dokumentum mellé csatolni kell azok felelős magyar fordítását is. Az ajánlat értelmezése szempontjából a magyar nyelvű fordítás az irányadó.
27.)A dokumentációt Ajánlatkérő térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi a
www.anpast.hu internetes oldalon a Dokumentumok menü Ajánlati dokumentáció almenü alatt. A dokumentáció letöltése/átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció átvehető személyesen vagy meghatalmazott útján is, az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig az ANPAST Europroject Szolgáltató Kft. hivatalos közbeszerzési tanácsadó székhelyén (1053 Budapest, Ferenciek tere 2., félemelet), munkanapokon 09:00–15:00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 09:00 órától 10:00 óráig. A dokumentáció személyesen történő átvételét megelőzően elektronikus igénylést kell elektronikus levélben a
anpast@anpast.hu e-mail címre megküldeni a ANPAST Europroject Szolgáltató Kft. hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet részére, az igénylést környezetvédelmi szempontból elektronikus levélben kéri az Ajánlatkérő. Az igénylés tartalmazza a hirdetmény iktatási számát, a szerződés tárgyát, az igénylő nevét, székhelyét (a számla kiállítási címet, illetve postán történő igénylés esetén a postacímet, ahová postai küldeményként a dokumentáció megküldhető), a kapcsolattartó nevét, az igénylő telefonszámát, faxszámát, e-mail címét, ahová az eljárással kapcsolatos iratok megküldhetőek A személyes átvételhez előzetes időpont egyeztetés szükséges. Ha az igénylő a dokumentáció megküldését kéri, ebben az esetben a Kbt. 50. § (3) bekezdése irányadó. A kézbesítési díjat az ajánlattevő köteles fizetni.
A Kbt. 49. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírja, hogy a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek, vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak le kell töltenie vagy át kell vennie. A dokumentáció nem ruházható át.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Dokumentációt - személyes átvétel esetén is - kizárólag elektronikus adathordozón (digitális adathordozón, DVD-n) bocsátja rendelkezésre, figyelemmel a fenntarthatósági vállalásokra, zöld környezetvédelmi szempontokra (különösen papírtakarékosság, fák védelme).