Étkeztetési szolgáltatás nyújtása

Mennyiség vagy érték

1.) Óvodások részére tízórai biztosítása: 90 000 adag/év.2.) Óvodások részére meleg ebéd biztosítása: 90 000 adag/év.3.) Óvodások részére uzsonna biztosítása: 90 000 adag/év.4.) Óvodai alkalmazottak részére meleg ebéd biztosítása: 2 500 adag/év.5.) Általános iskolások részére tízórai biztosítása: 90 000 adag/év.6.) Általános iskolások részére meleg ebéd biztosítása: 110 000 adag/év.7.) Általános iskolások részére uzsonna biztosítása: 90 000 adag/év.8.) Általános iskolai alkalmazottak részére meleg ebéd biztosítása: 2 500 adag/év.9.) Középiskolások részére reggeli biztosítása: 4 000 adag/év.10.) Középiskolások részére meleg ebéd biztosítása: 7 000 adag/év.11.) Középiskolások részére vacsora biztosítása: 3 000 adag/év.12.) Középiskolai alkalmazottak részére meleg ebéd biztosítása: 1 500 adag/év.13.) Szociális étkezők részére tízórai biztosítása: 1 600 adag/év.14.) Szociális étkezők részére meleg ebéd biztosítása: 22 000 adag/év.15.) Szociális étkezők részére uzsonna biztosítása: 200 adag/év.16.) a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazottai és a vendégétkezők részére meleg ebéd biztosítása: 18 000 adag/év.A szolgáltatással érintett napok száma:— óvodások esetében: átlagosan 220 nap/év;— általános iskolások esetében: átlagosan 185 nap/év;— középiskolások esetében: átlagosan 185 nap/év;— szociális étkezők esetében: átlagosan 220 nap/év;— a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazottai esetében: átlagosan 260 nap/év.A Megrendelő a szerződés időtartama alatt a fenti mennyiségektől a létszámok változása miatt éves szinten kategóriánként + 40% mértékig eltérhet, ezen határon belül a szolgáltatási díj mértéke változatlan.A részletes feltételeket az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza.

További információk

1.) A dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak ki kell váltania.

Az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozójának a dokumentáció kiváltása tárgyában egy kérelmet kell megküldenie az ajánlatkérő e-mail címére (palyazat@hatvan.hu).

Az ajánlatkérő a kérelemben az alábbi adatok megnevezését kéri:

- A dokumentációt igénylő szervezet neve, székhelye, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe

Az ajánlatkérő a dokumentációt elektronikus úton (e-mailben) küldi meg a dokumentációt kiváltó szervezet részére, a kérelemben megjelölt e-mail címre, a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 2 munkanapon belül.

2.) Az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírások:

Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti.

Az ajánlati biztosíték összege: 1 000 000 HUF

Az ajánlattevőnek az ajánlati biztosítékot az ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.

A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja.

Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási

szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.

A befizetés helye: Hatvan Város Önkormányzata, Pénzügyi osztály (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.)

Az ajánlatkérő fizetési számlaszáma: 10403538-49575051-56561001

A befizetés igazolásának módja: Az ajánlattevőnek az ajánlatában csatolnia kell az ajánlati biztosíték teljesítését hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumot.

Az ajánlatkérő jogosult ellenőrizni, hogy az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre és megfelelő módon teljesítette-e.

Az ajánlatkérőnek az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetnie az alábbi esetekben:

- az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül;

- a nyertes ajánlattevő, valamint – a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

3.) Az ajánlatokat az ajánlatkérő székhelyére kell benyújtani (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) az ajánlattételi határidő lejártáig közvetlenül vagy postai úton, lezárt borítékban/csomagolásban, 1 db nyomtatott eredeti példányban.

Személyes benyújtás esetén az ajánlatkérő székhelyén belül a Pályázati Osztályon kell leadni az ajánlatot.

A lezárt borítékon/csomagoláson a következő szöveget kell feltüntetni: „Közbeszerzés – Közétkeztetés” és „Határidő előtt felbontani tilos”.

A postai úton feladott ajánlat esetében a borítékon kérjük feltüntetni a következő szöveget is: „Selmeczi Attila részére”.

Az ajánlatok összeállítása során az ajánlatkérő az alábbiakat határozza mag annak érdekében, hogy a verseny tisztaságára irányuló alapelvet fokozott mértékben érvényesíteni tudja:

a) Az ajánlatot összefűzött vagy bekötött állapotban kell benyújtani.

b) Az ajánlatnak tartalmaznia kell oldalszámokkal ellátott tartalomjegyzéket.

c) Az ajánlat valamennyi, tartalommal rendelkező oldalát oldalszámokkal kell ellátni (a fedőlapot és a tartalomjegyzéket nem szükséges, de lehet oldalszámozni).

d) Az ajánlatban lévő, minden – az ajánlattevő vagy az alvállalkozó, vagy a külső erőforrás által létrehozott – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak (a fedőlapot és a tartalomjegyzéket nem szükséges aláírni).

Az ajánlatkérő jogosult a kisebb mértékű oldalszámozási hiányosságot saját hatáskörben javítani abban az esetben, ha egyébként az oldalszámokkal ellátott tartalomjegyzék alapján az ajánlatban

szereplő iratok beazonosíthatóak.

4.) Az ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (3) bekezdése alapján kifejezetten nyilatkoznia kell az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, illetve a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

5.) Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

6.) Az ajánlattevőnek a Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés teljesítésébe kíván-e alvállalkozó(ka)t bevonni.

Ha az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe alvállalkozó(ka)t kíván bevonni, akkor az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő

alvállalkozót kíván igénybe venni, továbbá az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat és a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.

Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 26.§-a értelmében ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének 25%-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés – teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

7.) Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az előírt alkalmassági feltételeknek önállóan vagy más szervezet (személy) erőforrásaira támaszkodva kíván-e megfelelni.

Ha az ajánlattevő az adott alkalmassági feltételnek más szervezet (személy) erőforrásaira támaszkodva kíván megfelelni, akkor az ajánlatban meg kell jelölni azon alkalmassági követelmény(eke)t, amelynek igazolásra érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik.

A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolása során más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:

a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik (ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került), vagy

b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások/szolgáltatások/építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy

c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – amennyiben az a) pontban foglaltaktól eltérően, az alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak – akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.

8.) Az ajánlattevőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek. Ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatát.

9.) Amennyiben több gazdasági szereplő közösen tesz ajánlatot, akkor arra vonatkozóan a Kbt. 25.§-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös ajánlattétel tekintetében tett nyilatkozatot (együttműködési megállapodás), a Kbt.-ben előírt tartalommal.

Az együttműködési megállapodásnak minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

— a közös ajánlattevők adatai, ajánlattevőnkénti megbontásban külön-külön (minimális tartalom: név, székhely);

— a közös ajánlattevők képviseletére jogosult tag megnevezése;

— a közös ajánlattevők nevében aláírásra jogosult személy megnevezése;

— a közös ajánlattevők egymás közötti feladatmegosztása a szerződés teljesítése során (melyik ajánlattevő milyen feladatok ellátásáért felelős);

— az ellenszolgáltatásból történő részesedés aránya;

— nyilatkozat arról, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

A közös ajánlattevők együttműködési megállapodását minden közös ajánlattevőnek cégszerűen alá kell írnia.

A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

10.) Az ajánlatkérő a jelen eljárásban előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.

Az ajánlatkérő az alábbiakban adja meg azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyeknél az ajánlattevő tájékozódhat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni:

Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

3300 Eger, Szarvas tér 1.

3301 Eger, Pf. 66.

Tel: +36 36511960

Fax: +36 36511971

heves-kh-mmszsz-mu@ommf.gov.hu

heves-kh-mmszsz@ommf.gov.hu

Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége

3300 Eger, Szarvas tér 1.

3301 Eger, Pf. 66.

Tel: +36 36511960

Fax: +36 36511971

heves-kh-mmszsz@ommf.gov.hu

A tájékozódásról az ajánlatban nyilatkozni szükséges.

11.) Az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell az alábbiakat:

— az ajánlattevőnek és az alkalmasság igazolásában részt vevő (kapacitást biztosító) gazdasági szereplőnek a cégkivonatát (amennyiben a cégkivonat a www.e-cegjegyzek.hu oldalon megtalálható, akkor a cégkivonatot nem kell az ajánlathoz csatolni, azt az ajánlatkérő saját hatáskörben, az említett weboldalon ellenőrzi)

— az ajánlattevőnek és az alkalmasság igazolásában részt vevő (kapacitást biztosító) gazdasági szereplőnek a cégjegyzésre jogosult azon képviselőjének/képviselőinek az aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által hitelesített aláírás mintáját, aki/akik az ajánlatban szereplő nyilatkozatot/nyilatkozatokat aláírással ellátja/ellátják

— amennyiben az ajánlattevő esetében változásbejegyzési eljárás van folyamatban, akkor a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást

12.) Az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az alábbiakról:

— az ajánlat tárgyát képező szolgáltatás minősége a szerződés teljes időtartama alatt meg fog felelni a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírásoknak, továbbá elfogadja azt, hogy amennyiben megsérti ezen előírásokat és a jogosan felmerülő megrendelői kifogásokat az előírt határidőig nem orvosolja, akkor az ajánlatkérő a szerződés felmondására jogosulttá válik

— a szerződés teljes időtartama alatt biztosítani fogja az ételszállításra alkalmas és a szükséges engedélyekkel rendelkező szállítójárművet, továbbá elfogadja azt, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor az ajánlatkérő a szerződés felmondására jogosulttá válik

— az általa üzemeltetett egységekben nem került sor az eljárást megindító felhívás feladásának napját megelőző 36 hónap során ételmérgezéssel vagy ételfertőzéssel összefüggésben közegészségügyi korlátozásra vagy a működés felfüggesztésére

13.) Az ajánlattevőnek az ajánlatában az ajánlatkérő által a dokumentációhoz csatolt tartalmú Felolvasólapot és a Részletes ártáblázatot kitöltve, árazott formában kell csatolnia.

14.) A Felolvasólapon az „Összesített ajánlati ár (nettó HUF)” mezőben a Részletes ártáblázat „Teljes ajánlati ár (az 1–16. sorszámhoz tartozó étkezési típusok esetében a teljes nettó ajánlati árak összesen)” mezőben szereplő értéket kell feltüntetni.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy értelemszerűen a Részletes ártáblázat esetében valamennyi, az ajánlati nettó egységárakat bemutató mezőt ki kell tölteni.

Az ajánlattevők az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott Részletes ártáblázat egyes tételeinek tartalmán érdemi módosítást nem hajthatnak végre (pl. új tételt nem írhatnak bele, a megadott tételek közül nem törölhetnek, a megadott mennyiségi egységet és mennyiséget nem változtathatják meg), mert ebben az esetben az ajánlatok objektív összehasonlítása nem biztosítható és ezáltal az ajánlat érvénytelennek minősül.

Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlatban (Részletes ártáblázat) az ajánlati árakat nettó nyersanyagköltség (HUF) + nettó rezsiköltség (HUF) = nettó teljes ár (HUF) megbontásban kell megadni.

Az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevők által kötelezően alkalmazandó rezsiköltség mértéke: 60%, ettől való eltérés nem lehetséges, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelennek minősül.

Az ajánlatkérő előírja, hogy az étkező gyermekek és felnőttek közül speciális étrendet igénylő (ételallergiás, liszt-érzékeny, tejcukor-érzékeny, tojás-érzékeny, cukorbeteg, stb.) ellátottak részére a speciális étrendet a "normális" étrenddel azonos áron kell biztosítani.

15.) Az ajánlattevők az alábbi 10 napos mintaétlapokat kötelesek benyújtani az ajánlatuk részeként:

— 4–6 éves korcsoport (óvodás) részére: tízórai, ebéd, uzsonna

— 7–10 éves korcsoport (általános iskolás 1-4. évfolyam) részére: tízórai, ebéd, uzsonna

— 11–14 éves korcsoport (általános iskolás 5-8. évfolyam) részére: tízórai, ebéd, uzsonna

— 15–18 éves korcsoport (középiskolás) részére: reggeli, ebéd, vacsora

— 19–69 éves korcsoport (szociális ellátott) részére: tízórai, ebéd, uzsonna

A megfelelő értékelés elvégzése érdekében a mintaétlapokhoz kapcsolódóan az ajánlat részeként be kell nyújtani a következőket: a 4–6 éves, 7–10 éves, 11–14 éves, 15–18 éves, 19–69 éves korcsoportra vonatkoztatva a 10 vagy 100 személyes nyersanyag kiszabatok.

16.) A szerződés teljes időtartama alatt az étlapok összeállítása során az alábbi szempontok érvényesítésére kell törekedni:

— korszerű táplálkozási követelmények betartása,

— idénynek megfelelő nyersanyagok alkalmazása,

— ételek korszerű és kímélő konyhatechnológiai módszerekkel történő előállítása.

17.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott mintaétlapok tartalma alapján az ajánlatkérő által az étkezési típusonként kiszámolt Változatossági mutató százalékos értéke a megkötendő szerződésben rögzítésre kerül. A nyertes ajánlattevő az étkeztetés biztosítása során a szerződés teljes időtartama során köteles az általa vállalt Változatossági mutató értékét érvényesíteni.

18.) A szolgáltatás folyamán a menüsor jóváhagyását a Megrendelő végzi, a menüsor 2 heti (10 napos) tervezetét, illetve a nyersanyag-kiszabati ív alapján végzett tápanyagszámítást a szerződés-tervezetben foglaltaknak megfelelően kell a szerződés időtartama során az ajánlatkérőhöz benyújtani.

19.) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:

A 1–4. részszempont esetében az adható pontszám alsó határa: 1 pont, a felső határa: 5 pont.

20.) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az VI.3.19) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot:

Az 1. és 4. részszempont esetében: relatív értékelés - arányosítás

Az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlati elem kapja a maximálisan adható pontszámot (5 pont), a legkedvezőtlenebb ajánlati elem kapja a minimálisan adható pontszámot (1 pont), a többi ajánlati elem pedig a maximális és a minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kapnak pontot, két tizedesjegyre kerekítve - az alábbi képlet alapján:

P = (Avizsgált-Alegrosszabb)/(Alegjobb-Alegrosszabb)x(Pmax-Pmin)+Pmin

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa (5 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (1 pont)

Alegjobb: a legkedvezőbb ajánlat tartalmi eleme

Alegrosszabb: a legkedvezőtlenebb ajánlat tartalmi eleme

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Az ajánlatkérő az 1. részszempont esetében az alacsonyabb ajánlati elemet (alacsonyabb összesített ajánlati ár) tekinti a kedvezőbbnek.

Az ajánlatkérő a 4. részszempont esetében a magasabb ajánlati elemet (magasabb vállalt összesített éves bérleti díj) tekinti a kedvezőbbnek.

A 2. részszempont esetében pontkiosztásos módszer:

Az ajánlatkérő a benyújtott mintaétlapok alapján azt vizsgálja meg, hogy a különböző ételféleségek esetében az ajánlattevő mennyire változatos étrendet kínál abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eljárás végén vele köt szerződést. Az objektív értékelés „ún.” Változatossági mutató alkalmazásával történik.

Az ajánlattevő által csatolt 10 napos mintaétlapok alapján étkezési típusonként kiszámításra kerül, hogy az ajánlattevő mennyire változatos étrendet kínál (százalékos mértékben kifejezve, a leírt képlet alapján).

Az alábbi képlet alapján kerülnek a mutatók meghatározásra (két tizedesjegyre kerekítve):

Ebéd/vacsora változatossági mutató =

(Lf+Hf+Ff+Kf+FSTf+GYSf+Mf+Sf)/(Le+He+Fe+Ke+FSTe+GYSe+Me+Se)x100

ahol

L: leves

H: húsételek/húsféleségek

F: főzelékek

K: köretek

FST: főtt, sült tészták

GYS: gyümölcs, savanyúság (levesen, húsételen/húsféleségen, főzeléken, köreten, főtt és sült tésztán, mártáson, salátán kívüli, gyümölcs/savanyúság kategóriának minősülő ételcsoport)

M: mártások

S: saláták

f: féleség (az adott ételcsoportból hányféle fordul elő a 10 napos mintaétlapon)

e: előfordulás (az adott ételcsoport összesen hányszor fordul elő a 10 napos mintaétlapon)

Tízórai/reggeli/uzsonna változatossági mutató = (Pf+Hf+Kf+Tf+ZGYf+If)/(Pe+He+Ke+Te+ZGYe+Ie) x 100

ahol

P: pékáru

H: húskészítmények (pl. felvágott, májas)

K: krémek (pl. tojáskrém, sajtkrém, húskrém, halkrém)

T: tejtermékek (pl. sajtok, túrókészítmények, joghurtok, kefír)

ZGY: zöldség, gyümölcs

I: ital (pl. tej, kakaó, tea, limonádé, rostos gyümölcslé 100%-os)

f: féleség (az adott ételcsoportból hányféle fordul elő a 10 napos mintaétlapon)

e: előfordulás (az adott ételcsoport összesen hányszor fordul elő a 10 napos mintaétlapon)

Az ajánlatkérő az 5 db mintaétlapot (4–6 éves korcsoport, 7–10 éves korcsoport, 11–14 éves korcsoport, 15–18 éves korcsoport, 19–69 éves korcsoport) külön-külön értékeli étkezési típusonként (tízórai/reggeli, ebéd, uzsonna/vacsora), az alábbiak szerint (összesen 15 db étkezési típust):

Változatossági mutató (%)

1. 4–6 éves korcsoport (óvodás) részére – tízórai

2. 4–6 éves korcsoport (óvodás) részére – ebéd

3. 4–6 éves korcsoport (óvodás) részére – uzsonna

4. 7–10 éves korcsoport (általános iskolás 1–4. évfolyam) részére – tízórai

5. 7–10 éves korcsoport (általános iskolás 1–4. évfolyam) részére – ebéd

6. 7–10 éves korcsoport (általános iskolás 1–4. évfolyam) részére – uzsonna

7. 11–14 éves korcsoport (általános iskolás 5–8. évfolyam) részére – tízórai

8. 11–14 éves korcsoport (általános iskolás 5–8. évfolyam) részére – ebéd

9. 11–14 éves korcsoport (általános iskolás 5–8. évfolyam) részére – uzsonna

10. 15–18 éves korcsoport (középiskolás) részére – reggeli

11. 15–18 éves korcsoport (középiskolás) részére – ebéd

12. 15–18 éves korcsoport (középiskolás) részére – vacsora

13. 19–69 éves korcsoport (szociális ellátottak) részére – tízórai

14. 19–69 éves korcsoport (szociális ellátottak) részére – ebéd

15. 19–69 éves korcsoport (szociális ellátottak) részére – uzsonna

Az ajánlatkérő értékelése alapján kiszámításra kerül, hogy az ajánlattevő által kínált étkezés átlagosan hány százalékos Változatossági mutatóval (VMÁ) rendelkezik, tehát a 15 étkezési típusra külön-külön kiszámolt mutató értéke összeadásra kerül, majd az így kapott értéket az ajánlatkérő elosztja 15-el. Az így kapott átlagos érték adja a Változatossági mutató (VMÁ) értékelés alá eső értékét (két tizedesjegyre kerekítve).

A változatosság szempontjából adott részpontszám:

ha a Változatossági mutató (VMÁ) értéke meghaladja a 90%-ot, akkor 5 pont;

ha a Változatossági mutató (VMÁ) értéke nagyobb, mint 80%, de nem nagyobb, mint 90%, akkor 4 pont;

ha a Változatossági mutató (VMÁ) értéke nagyobb, mint 75%, de nem nagyobb, mint 80%, akkor 3 pont;

ha a Változatossági mutató (VMÁ) értéke nagyobb, mint 70%, de nem nagyobb, mint 75%, akkor 2 pont;

ha a Változatossági mutató (VMÁ) értéke eléri a 60%-ot, de nem nagyobb, mint 70%, akkor 1 pont.

Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a 2. részszempont esetében az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy a vállalt átlagos Változatossági mutató (VMÁ) értéke nem lehet alacsonyabb, mint 60% (minimális elvárás), míg az ajánlatkérő a 90%-nál magasabb ajánlati

elemet egyaránt a maximális pontra értékeli.

A 3. részszempont esetében pontkiosztásos módszer:

Az ajánlattevők a szerződés hatályba lépését követő garantált ártartás vállalt időtartama (hónap) tekintetében az alábbiak szerint kapnak pontszámot:

Vállalt garantált ártartás időtartama, a szerződés hatályba lépésétől számítva (hónap)

24– hónap: 5 pont

21–23 hónap: 4 pont

17–20 hónap: 3 pont

13–16 hónap: 2 pont

12 hónap: 1 pont

Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a 3. részszempont esetében az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy a vállalt garantált ártartás időtartama nem lehet kevesebb, mint 12 hónap (minimális elvárás), míg az ajánlatkérő a 24 hónap vagy annál hosszabb időtartamú ajánlati elemet egyaránt a maximális pontra értékeli.

A garantált ártartás vállalt időtartamát egész számú hónapokban kell megadni, ettől való eltérés esetén az ajánlatkérő a számtani kerekítés szabályai szerint határozza meg a megfelelő számadatot.

Az ajánlatok értékelésére egyéb tekintetben a Kbt. rendelkezései az irányadóak.

21.) Az 1. részszempont esetében irányadó rendelkezések

Az ajánlattevőknek az ajánlati árak megadása során figyelembe kell venniük minden költséget, juttatást, adót, vámot, illetve egyéb terhet, amely a jelen közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás nyújtása során felmerülhet.

Az ajánlattevők az ajánlatukban megadott ajánlati áron felül a szolgáltatás teljesítéséért egyéb díjat nem számíthatnak fel.

Az 1. részszempont szerinti ajánlati árat az ajánlati dokumentációban részletezettek szerint, 1 adagra vonatkozóan, magyar forintban, nettó értéken kell megadni.

22.) A 2. részszempont esetében irányadó rendelkezések

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő elősegítse az ajánlattevők munkáját a mintaétlapok összeállítása során, továbbá egyértelművé tegye a Változatossági mutató értékének a kiszámítási módját, az alábbiakat határozza meg:

— Az ajánlatkérő egymástól különbözőnek értékel minden olyan ételféleséget, amelyekről megállapítható, hogy alapanyaguk, összetételük, elkészítési módjuk, tehát 3 féle tényező

közül legalább 2 féle tényező tekintetében különböznek

— Az ajánlatkérő egymással azonosnak értékeli azokat az ételféleségeket, amelyekről megállapítható, hogy alapanyaguk, összetételük, elkészítési módjuk, tehát 3 féle tényező közül legfeljebb 1 féle tényező tekintetében különböznek

Az ajánlatkérő abban az esetben értékel két ételt/ételféleséget az alapanyag tényező tekintetében különbözőnek, ha a legnagyobb arányban részét képező nyersanyagukban különböznek.

Az ajánlatkérő abban az esetben értékel két ételt/ételféleséget az összetétel tényező tekintetében különbözőnek, ha bármely összetevőjük tekintetében különböznek.

Az ajánlatkérő abban az esetben értékel két ételt/ételféleséget az elkészítési mód tényező tekintetében különbözőnek, ha a konyhatechnológiai eljárás szempontjából megvizsgálva különbözőség állapítható meg.

23.) A 10 napos mintaétlapok összeállításánál figyelembe kell venni az ajánlatkérő által meghatározott alábbi elvárásokat. Ezzel kapcsolatban az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy azt az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja, amely esetében hitelt érdemlő módon megállapítást nyer, hogy a benyújtott 10 napos mintaétlapok közül bármelyik nem felel meg a következő követelményeknek:

— A főétkezés kötelezően legalább levesből és második fogásból áll.

— Az ebéd esetében egymást követő 10 élelmezési nap vonatkozásában egy ételsor csak egy alkalommal fordul elő.

— Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezés tartalmaz.

A 10 napos mintaétlapon ebéd esetében:

— hús: legalább 6 alkalommal, legfeljebb 8 alkalommal fordul elő;

— hal: legalább 1 alkalommal fordul elő;

— máj: legfeljebb 2 alkalommal fordul elő ételkészítéshez;

— rizs: legfeljebb 3 alkalommal fordul elő;

— burgonya: legfeljebb 5 alkalommal fordul elő;

— száraztészta: köretként legalább 1, legfeljebb 2 alkalommal fordul elő;

— gyümölcs- vagy zöldséglé: legfeljebb 1 alkalommal fordul elő;

— főzelék: legalább 2, legfeljebb 4 alkalommal fordul elő;

— friss gyümölcs: legalább 2 alkalommal fordul elő;

— száraz hüvelyes: legfeljebb 3 alkalommal fordul elő;

— tojás: legalább 3, legfeljebb 5 db került felhasználásra (az ételkészítéshez használt tojások mennyiségét és az élelmiszerek tojástartalmát is bele kell számolni);

— bő olajban sült étel: legfeljebb 1 alkalommal fordul elő;

— desszert: legalább 2 alkalommal, legfeljebb 4 alkalommal fordul elő.

A 10 napos mintaétlapon tízórai/reggeli és uzsonna esetében:

— a kenyérnek, kiflinek és zsemlének feltétet is tartalmaznia kell;

— zöldség vagy gyümölcs: legalább 6 alkalommal fordul elő;

— tej: az italként kínált tej cukrozása nem megengedett;

— ízesített tejkészítmények: legfeljebb 2 alkalommal fordul elő és további cukrozása nem megengedett;

— vaj: legfeljebb 3 alkalommal fordul elő;

— máj: legfeljebb 1 alkalommal fordul elő;

— lekvár, mogyorókrém, csokoládékrém: legfeljebb 1 alkalommal adható.

Napi 3-szori étkezés szolgáltatása esetén biztosítani kell naponta:

— min. 0,3 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalcium tartalmú tejterméket;

— min. 2 adag gyümölcsöt/zöldséget (ide nem értve a burgonyát), ezekből legalább 1 adagot nyers formában;

— min. 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből 1 adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

A nyertes ajánlattevő a szerződés időtartama alatt köteles legalább olyan változatos és dietetikai szempontból megfelelő étrendet nyújtani étkezési típusonként, mint amelyet az ajánlatában vállalt. Ennek teljesülését a Megrendelő a szerződés szerint benyújtott előzetes menüsor alapján a szerződés időtartama alatt bármikor (akár minden alkalommal) jogosult ellenőrizni. Abban az esetben, ha a tervezett menüsor alapján megállapításra kerül, hogy annak változatossága az említett „Változatossági mutató” képletét alkalmazva alacsonyabb értékű (százalékban kifejezve), mint amelyet a Szolgáltató a közbeszerzési ajánlatában vállalt vagy dietetikai szempontból nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak és a jelen pontban meghatározott követelményeknek, akkor a Megrendelő felhívhatja a szolgáltatót a menüsor módosítására. Ha a felhívás ellenére a végleges menüsor nem felel meg az előírt mutatónak, akkor az hibás teljesítésnek minősül és a Megrendelő kötbér kiszabására jogosult.

24.) A megkötendő szerződés időtartama: 60 hónap.

Az ajánlatkérő fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a Szolgáltató teljesítésével elégedett, akkor a megkötött szerződést az eredeti időbeli lejártától számítva további 60 hónappal meghosszabbítsa.

Az opciós jog gyakorlásának szabályai: Az ajánlatkérő a szolgáltatás minőségét 30.6.2018-ig felülvizsgálja, majd a felülvizsgálata alapján dönt arról, hogy élni kíván-e a további 60 hónapra vonatkozó opciós jogával.

Arról, hogy az ajánlatkérő élni kíván-e az opciós jogával, legkésőbb 31.7.2018-ig írásban tájékoztatja a Szolgáltatót és intézkedik a kapcsolódó adminisztratív teendőkről.

25.) A szolgáltatás minőségét a szerződés időtartama alatt a Megrendelő megbízottjaiból álló, ún. „étkezési bizottság” révén rendszeresen ellenőrizheti, amely Hatvan Város Polgármestere által kijelölt intézményi alkalmazottakból áll és létszáma legfeljebb 5 fő. A polgármester 1 fő külső szakértőt (dietetikus) megbízhat, mint az „étkezési bizottság” 1 tagját. A szolgáltatás minőségét és színvonalát értékelő monitoring „étkezési bizottság” egyszerű szótöbbséggel fogadja el az előterjesztését a felülvizsgálatot lezáró javaslatra vonatkozóan. A monitoring bizottság azokat az esetleges panaszokat, észrevételeket értékeli és tárgyalja, amelyek nem tartoznak a jogszabályokban meghatározott más hatóság hatáskörébe.

A felülvizsgálat a szolgáltatás teljes időtartamán belül, minden évben megtörténik (de évente legfeljebb 10 alkalommal), a Szolgáltató részére előre be nem jelentett módon.

Amennyiben a felülvizsgálat negatív eredménnyel zárul, akkor a Megrendelő türelmi időt ad a Szolgáltatónak a felülvizsgálatban megállapított hiányosságok orvoslására. A türelmi idő eredménytelen elteltét követően a Megrendelő jogosult a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), illetve a szolgáltatási szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására.

26.) Az ajánlatkérő a szerződés időtartama alatt minden év március 1-ig felülvizsgálja a szolgáltatás minőségét és írásban nyilatkozik annak megfelelőségéről. Abban az esetben, ha a szolgáltatás minőségét az előző 12 hónap során elvégzett minőségi ellenőrzések alapján vagy egyéb alapos okból nem megfelelőnek ítéli meg, akkor az ajánlatkérő a szerződést megszüntetheti az adott év június 30-i hatállyal.

27.) A nyertes ajánlattevő a szerződés teljes időtartama alatt köteles lehetővé tenni a szerződés-tervezetben rögzített módon, hogy:

— az étkezésben résztvevő gyermekek szülei a gyermek részére biztosított ebéd minőségét meghatározott időközönként kóstolás útján ellenőrizhessék

— az adott napra megrendelt, de a gyermek időközbeni megbetegedése miatt az étkeztetés helyszínén el nem fogyasztott ebédet a gyermek szülei ételhordóval elszállíthassák

28.) A Megrendelő és a Szolgáltató közötti feladatmegosztás rendszere:

A főzéshez szükséges személyzet biztosítása: Szolgáltató.

A tálaláshoz szükséges személyzet biztosítása: Szolgáltató.

Nyersanyagok beszerzése: Szolgáltató.

Szállítási költségek, csomagolóanyagok: Szolgáltató.

A tálalókonyhán felmerülő rezsiköltségek: Szolgáltató.

Melegen tartó szállítóedényzet biztosítása: Szolgáltató.

Hulladékkezelés (ételmaradék elszállítása): Szolgáltató.

Fogyóeszközök és azok pótlása: Szolgáltató.

A szükséges tisztítószerek és azok pótlása: Szolgáltató.

A szükséges rovar- és rágcsálóirtás: Szolgáltató.

A szolgáltatáshoz szükséges gépek és berendezések felszerelése és azok költségeinek a viselése: Szolgáltató.

29.) Az elkészített tízórait/reggelit, ebédet és uzsonnát/vacsorát az intézmények telephelyére kell kiszállítani, a Dokumentációban részletesen meghatározott időpontokban.

30.) Az ajánlatkérő előírja, hogy a Szolgáltató köteles a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal épületén belül a Hivatal alkalmazottai és esetleges vendégkétkezők részére napi egyszeri étkezést (meleg ebéd) biztosítani.

A Szolgáltató ezen étkezés biztosítása során köteles min. 3 féle menüt biztosítani.

A többféle menü biztosítása során előírás, hogy az egyes menük második fogásai egymástól eltérő típusú menük legyenek, tehát az adott napon ugyanabból az ételféleségből több ne forduljon elő (pl. egy adott napon csak egyféle főzelék, egyféle tésztaféleség, stb. lehet).

31.) A Szolgáltató köteles a Kodály Zoltán Általános Iskola épületében található főzőkonyhán a vendégétkezők részére meleg ebédet biztosítani oly módon, hogy a vendégétkezők a főzés helyszínéről saját eszközzel az elkészült ebédet elszállíthassák.

A Szolgáltató ezen étkezés biztosítása során munkanapokon köteles min. 3 féle menüt biztosítani. A többféle menü biztosítása során előírás, hogy az egyes menük második fogásai egymástól eltérő típusú menük legyenek, tehát az adott napon ugyanabból az ételféleségből több ne forduljon elő (pl. egy adott napon csak egyféle főzelék, egyféle tésztaféleség, stb. lehet).

A Szolgáltató a vendégétkezők részére általános esetben köteles a hétvégi, a szabad- és ünnepnapokon is biztosítani az étkezési szolgáltatást, min. 1 féle menüsor alapján.

32.) Az alkalmazotti étkezés biztosításával kapcsolatos előírás:

— Az óvodai alkalmazottak részére az óvodások részére biztosított meleg ebédet kell biztosítani, az óvodások adagmennyiségéhez képest kétszeres mennyiségben.

— Az általános iskolai alkalmazottak részére az általános iskolások részére biztosított meleg ebédet kell biztosítani, azonos adagmennyiségben.

— A középiskolai alkalmazottak részére a középiskolások részére biztosított meleg ebédet kell biztosítani, azonos adagmennyiségben.

33.) Az ajánlatkérő előírja, hogy a Megrendelő által biztosított főzőkonyhán és tálalókonyhán meglévő és a Dokumentációban meghatározott, jelenleg a Megrendelő által foglalkoztatott személyzetet a nyertes ajánlattevő köteles jogfolytonossággal átvenni, illetve őket minden olyan oktatási tevékenységben részesíteni a saját költségén, amely oktatási tevékenység az adott munkakörhöz kapcsolódó feladatok megfelelő elvégzéséhez és a Szolgáltató által működtetett minőségbiztosítási rendszerekben való feladatellátásukhoz a teljesítés helyén szükséges.

Az érintett személyek felsorolását, életkorát és jelenlegi bruttó bérét a Dokumentáció részletesen tartalmazza.

34.) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges főzőkonyhákat a Szolgáltató részére 2 helyszínen biztosítja (5. sz. Általános Iskola: 3000 Hatvan, Szabadság u. 13.; Kodály Zoltán Általános Iskola: 3000 Hatvan, Géza fejedelem u. 2.).

Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges tálalókonyhákat/melegítőkonyhákat/étkezőhelyiségeket, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő eszközöket a Szolgáltató részére biztosítja. Az egyes konyhák/helyiségek, illetve eszközök felsorolását a Dokumentáció részletesen tartalmazza.

Az ajánlatkérő előírja, hogy a Szolgáltató a teljesítéssel érintett főzőkonyhák/tálalókonyhák/étkezőhelyiségek esetében köteles az ajánlatkérő által előírt (a Dokumentációban részletesen meghatározott) fejlesztéseket a szerződés hatályba lépését követően, a Megrendelővel történő előzetes ütemezésnek megfelelően teljes körűen elvégezni, továbbá a szerződés teljes időtartama alatt az állagmegóvással kapcsolatos valamennyi szükséges munkákat a Megrendelő költségén végrehajtani.

A Szolgáltató a szerződés időtartama alatt évente egy alkalommal, utólagosan, a tárgyévet követő év elején jogosult a fejlesztések/beruházások igazolt költségei tekintetében számlát benyújtani a Megrendelő részére.

A Szolgáltató köteles a teljesítéshez szükséges, a megrendelő által biztosított konyhák/étkezőhelyiségek használatáért a Szolgáltató közbeszerzési ajánlatában megnevezett összesített éves bérleti díjat fizetni az Önkormányzat részére.

A bérleti díj összege a Szolgáltató által a közbeszerzési ajánlatában vállalt garantált ártartás időtartamán belül változatlan.

A garantált ártartással érintett időtartam lejártát követően a bérleti díj olyan százalékos mértékben emelkedik, amilyen mértékben az étkeztetéssel kapcsolatos díj emelkedik a felek közös megegyezése alapján a jelen felhívás III.1.2. pontjában megadott feltételek szerint.

A Megrendelő a szerződés időtartama alatt évente egy alkalommal, utólagosan, a tárgyévet követő év elején jogosult az előző évre vonatkozó bérleti díj tekintetében számlát benyújtani a Szolgáltató részére.

Az ajánlatkérő meghatározza, hogy az éves összesített bérleti díj a Szolgáltató által elvégzett fejlesztések/beruházások igazolt költségeibe (összegébe) beszámítható.

35.) A szolgáltatásnyújtás megkezdéséig a nyertes ajánlattevő köteles valamennyi szükségesnek ítélt beruházást/technikai lépést megtenni, illetve befejezni annak érdekében, hogy a szolgáltatás megkezdése és folyamatos nyújtása hiba nélküli és zavarmentes legyen. A szolgáltatás megkezdéséhez szükségesnek ítélt beruházások, intézkedések megvalósítása, illetve az azzal együtt járó esetleges költségek viselése általános esetben a Szolgáltatót terhelik.

36.) Ahol a Kbt. vagy a Kbt., illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, akkor a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható.

Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja.

37.) Amennyiben az ajánlattevő, az alvállalkozója vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezet az ajánlatban – átalakulásra hivatkozva – a jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, akkor az ajánlathoz csatolni kell a jogutódlás tényét és körülményeit bizonyító cégiratokat (így különösen a szétválási, kiválási szerződést, átalakulási cégiratokat).

38.) Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költséget és kockázatot az ajánlattevőnek kell viselnie. Az eljárás lefolytatásától vagy kimenetelétől függetlenül az ajánlatkérő semmiféle módon nem tehető felelőssé vagy kötelessé ezekkel a költségekkel kapcsolatban.

A postai úton feladott ajánlatokat az ajánlatkérő csak akkor tekinti az ajánlattételi határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidő lejártáig sor kerül.

Az ajánlat személyes benyújtása esetén az ajánlat beérkezési időpontjának az az időpont számít, amikor az ajánlat az ajánlatkérő címére (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.), azon belül a Pályázati osztályra megérkezik. Az ajánlattevő köteles figyelembe venni azt, hogy az ajánlatkérő székhelyén belül a Pályázati osztályra való eljutás időt vesz igénybe (az ajánlatkérő székhelyén beléptető rendszer működik) és az ajánlatkérő csak abban az esetben tekinti határidőn belül benyújtottnak az ajánlatot, ha az az ajánlattételi határidő lejártáig a Pályázati osztályon átvételre kerül.

Abban az esetben, ha a borítékon nem szerepel a jelen felhívás VI.3. pontjának 3. alpontjában megadott felirat és ebből kifolyólag a küldemény az ajánlattételi határidő lejárta előtt a beazonosíthatóság hiányában felbontásra kerül, akkor ez ebből eredő következményekért az

ajánlatkérőt nem terheli felelősség.

39.) Az eljárás végén az ajánlatkérő azzal az ajánlattevővel köt szerződést, amely az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételek alapján az összességében legelőnyösebb (legmagasabb összpontszámmal rendelkező), érvényes ajánlatot tette. Az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő a következő összességében legelőnyösebb, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel jogosult megkötni a szerződést.

Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 71. § (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Ha több ajánlatnak azonos a kiszámított összpontszáma, akkor az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz.

Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 72. § (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg, akkor az ajánlatkérő közjegyző jelenlétében sorsolást tart az azonos

összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők között, majd ezt követően a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítja.

40.) Az ajánlatkérő az ajánlatok összeállításának segítése céljából a Dokumentáció részeként nyilatkozatmintákat bocsát az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlatkérő ezzel kapcsolatban felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatuk összeállítása során nem kötelesek ezen nyilatkozatmintákat használni, de az általuk benyújtott nyilatkozatoknak minden esetben meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályokban meghatározott formai és tartalmi előírásoknak.

41.) Az ajánlatkérő a Dokumentáció részeként csatolja a szerződéskötés alapjául szolgáló szerződés-tervezetet. A megrendelő eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és a nyertes ajánlat tartalma alapján köti meg a nyertes ajánlattevővel.

Amennyiben a szerződés időpontjában a vonatkozó és hatályos jogszabályok olyan rendelkezést tartalmaznak, amely ellentétes a szerződés-tervezetben foglalt bármely rendelkezéssel, akkor a szerződés a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kerül megkötésre.

42.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 28. § (1) bekezdésében foglaltakra:

„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.”

43.) A minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban – a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki-szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.

Az ajánlatkérő által szigorúbban meghatározott alkalmassági követelmények:

P/1. pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény: amennyiben a minősített ajánlattevőnek a felvételi/újraigazolási kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozatai nem fedik le teljes egészében az eljárást megindító felhívás feladának napjától visszafelé számított 12 hónapot

M/1., M/2., M/3. műszaki-szakmai alkalmassági követelmény

44.) Az ajánlatkérő az eljárás során helyszíni bejárást biztosít az ajánlattevők részére.

A helyszíni bejárás kezdési időpontja: 25.10.2013, 9:00 óra.

A helyszíni bejárás kiindulási pontja: a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) előtti parkoló.

Az ajánlatkérő a helyszíni bejárással kapcsolatban előírja, hogy annak elsődleges célja a teljesítéssel érintett főzőkonyhák bemutatása az ajánlattevők részére. Az ajánlatkérő meghatározza, hogy az ajánlattevők közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében a helyszíni bejárás során feltett szóbeli kérdésekre nem válaszol, az esetleges kérdéseket a helyszíni bejárást követően, írásban kell eljuttatni az ajánlatkérő részére.

45.) Az ajánlatkérő a Dokumentáció részeként csatolja az ajánlattevők által benyújtandó iratok listáját. Az ajánlatot alapvetően ezen iratlista alapján kell összeállítani, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a jelen ajánlati felhívás olyan irat benyújtását is előírja, amely a nevezett iratlistában nem szerepel, akkor az ajánlati felhívásban előírt ezen iratot is be kell nyújtani az ajánlat részeként.

46.) Az ajánlatkérő az eljárás során a hiánypótlási lehetőséget a Kbt. 67. §-ban foglaltak alapján biztosítja. Az ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha az ajánlattevő a hiánypótlása során korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.

47.) A szerződéskötés tervezett időpontja: Az ajánlatok elbírálásáról készült írásbeli összegezés megküldését követő 11. nap (ha ez munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanap).

48.) A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérők és az ajánlattevők közötti kapcsolattartás elsősorban elektronikus úton (e-mail) történik – tekintettel a Kbt. 2. § (4) bekezdésére.

Az ajánlatkérő az eljárás során keletkezett jegyzőkönyveket, a hiánypótlási felhívást, a felvilágosítás kérést, az írásbeli összegezést, illetve szükséges egyéb dokumentumokat elektronikus úton küldi meg az ajánlattevők által a Felolvasólapon megadott, illetve ennek hiányában az általuk küldött elektronikus levélben szerepelő e-mail címre. Az ajánlattevők felelőssége, hogy az eljárás során a Felolvasólapon általuk megadott e-mail címet rendszeresen ellenőrizzék. A megküldött dokumentumok késedelmes megnyitásából/elolvasásából eredő kockázatot az ajánlattevők viselik.

49.) Az információ kérés szabályai:

Az ajánlattevők az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek a Kbt.-ben előírt határidőig.

Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt.-ben előírt határidőn belül, elsősorban elektronikus úton (e-mail) megküldi az ajánlattevők részére.

Információt, tájékoztatást elsősorban az ajánlatkérő kapcsolattartójának az elektronikus elérhetőségén (selmeczi.attila@hatvan.hu) keresztül lehet kérni, kizárólag írásos formában.

Az ajánlatkérő az ajánlattevői kérdés megérkezéséről visszaigazolást küld. Abban az esetben, ha az ajánlattevőhöz a kérdés megküldését követő 1 munkanapon belül visszaigazolás nem érkezik, akkor kérjük, ezt jelezzék az ajánlatkérő részére telefonon (Selmeczi Attila – +36 37542305).

Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem (ajánlattevői kérdés) az ajánlattételi határidő lejárta előtti 10. napnál később érkezik meg az ajánlatkérőhöz, akkor az ajánlatkérő nem köteles a beérkezett kérdésekre válaszolni.

50.) A jelen eljárást megindító felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai az irányadóak.