Kommunikációs ügynökségi szolgáltatások/2013

Mennyiség vagy érték

A II.1.5 pont szerinti szolgáltatás ellátása legfeljebb 40 000 000 HUF, azaz negyvenmillió forint keretösszeg erejéig, mely keretösszegből kreatív anyagok tervezése, gyártása tárgyban a tervezett keretösszeg nettó 10 000 000 HUF, médiatervezés, médiavásárlása tárgyból a tervezett keretösszeg nettó 20 000 000 HUF, nyomdai szolgáltatás tárgyból a tervezett keretösszeg nettó 10 000 000 HUF.A vállalkozási keretszerződés keretösszege az a legmagasabb mennyiség, amelytől való eltérés lehetőségét Ajánlatkérő –(mínusz) 20%-ban határozza meg.

További információk

1. Két szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának feltételei:

Dátum: 9.10.2013, 11:00.

Helyszín: Állami Autópálya Kezelő Zrt. – Magyarország, H-1134 Budapest, Váci út 45/B. – V. emeleti hivatalos tárgyaló helyisége.

A Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján a részvételi jelentkezések felbontásánál az ajánlatkérő, a részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

A Kbt. 62. § (3) bekezdése alapján a részvételi jelentkezések felbontásakor ajánlatkérő ismerteti a részvételre jelentkezők nevét és címét (székhelyét, lakóhelyét).

2. A tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, az első tárgyalás időpontja

A tárgyalás lefolytatásának menete:

Ajánlatkérő valamennyi Ajánlattevővel tárgyal – egy vagy szükség esetén több fordulóban – a közbeszerzés tárgyáról, a szerződéses feltételekről (közbeszerzési műszaki leírás, szerződés-tervezet).

Ajánlatkérő az Ajánlattevők neve alapján, ábécé sorrendben tárgyal Ajánlattevőkkel külön-külön Ajánlatkérő székhelyén.

Kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy a tárgyaláson a képviseletében résztvevők körét arra figyelemmel határozza meg, hogy a tárgyalás tárgyát a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződéstervezet tartalma képezik, melyre tekintettel az ezt a kört érintő kérdésekben (műszaki-szakmai, jogi) a tárgyaláson érdemben nyilatkozni tudjanak.

A tárgyalásos eljárásban Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban valamint a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének (lezárásának) időpontjától (végső ajánlattételi határidő lejárta) van kötve. A tárgyalások során a felek szabadon tárgyalnak, a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak oly módon, hogy:

a) az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,

b) az értékelés szempontjai vagy módszere változna.

A tárgyalások befejezésével (lezárásával) (végső ajánlattételi határidő lejárta) ajánlati kötöttség jön létre (Kbt. 91. § (2) bekezdés).

A tárgyaláson Ajánlattevő nevében az a személy vehet részt, aki jogosult Ajánlattevő képviseletében jognyilatkozatot tenni és e jogosultságát a tárgyalás kezdetekor hitelt érdemlő módon igazolja.

A tárgyaláson az Ajánlattevőt képviselő személy képviseleti jogosultságát okirattal (meghatalmazás, stb.) igazolni köteles, ennek hiányában az Ajánlattevő nevében a tárgyaláson jognyilatkozatot nem tehet.

Ajánlatkérő az Ajánlattevőkkel külön-külön lefolytatott minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a Kbt. 92.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint minden, adott tárgyaláson részvett Ajánlattevőnek átad.

Ajánlattevők a végső ajánlattételkor – a közbeszerzési műszaki leírás és szerződés-tervezet változatlansága esetén, illetve, ha az esetleges változások nem indokolják az ajánlati ár növekedését – kizárólag kedvezőbb ajánlatot tehetnek saját korábbi ajánlatuknál, vagy a saját korábbi ajánlatukat fenntartják, ellenkező esetben a végső ajánlat érvénytelennek minősül. Amennyiben Ajánlatkérő, a tárgyalások eredményeként, úgy ítéli meg, hogy további tárgyalási fordulót szükséges tartani a műszaki, vagy egyéb szerződéses feltételekről, úgy ennek megfelelően tűz ki tárgyalási napot, melyről, Ajánlattevőket írásban, előzetesen tájékoztatja.

A tárgyalás lefolytatásának szabályai:

A tárgyalások a Kbt. 92. § (1)–(8) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban kerülnek lefolytatásra.

A tárgyalásos eljárásban az Ajánlatkérő és egy vagy több Ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az Ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. (Kbt. 92. § (1) bekezdés)

Ajánlatkérő a tárgyalások során biztosítja az egyenlő bánásmódot az Ajánlattevők számára, így különösen az Ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes Ajánlattevőnek megadja. (Kbt. 92. § (2) bekezdés)

A tárgyalás tárgyát az értékelési szempont körében értékelésre kerülő és értékelésre nem kerülő szerződéses feltételek képezik. (közbeszerzési műszaki leírás és szerződés-tervezet)

A tárgyaláson Ajánlatkérő az Ajánlattevő ajánlatával (továbbiakban: ajánlat) és a szerződéses feltételekkel (közbeszerzési műszaki leírás, szerződés-tervezet) kapcsolatban kérdéseket intézhet Ajánlattevőhöz.

Ajánlattevő kérdéseket tehet fel Ajánlatkérőnek, és javaslatokat fogalmazhat meg a szerződéses feltételekkel kapcsolatban azzal, hogy Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot arra, hogy az Ajánlattevő által javasolt szerződéses feltételek közül Ajánlatkérő tetszés szerint kiválaszthatja azon szerződéses feltételeket, amelyek mentén szerződni kíván a nyertes Ajánlattevővel, így Ajánlatkérő a tárgyaláson elhangzottak alapján módosíthatja, kiegészítheti az általa a felhívásban és a dokumentációban meghatározott szerződéses feltételeket. (figyelemmel a Kbt. 92. § (5) bekezdésében foglaltakra)

A tárgyalás minél gördülékenyebb lebonyolításának elősegítése céljából kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy a tárgyalási javaslatait – a Dokumentáció III. és IV. fejezetének korrektúrázásával – szíveskedjen az ajánlatában benyújtani a dokumentációban meghatározottak szerint.

A tárgyalások eredményeként esetlegesen módosított szerződéses feltételek, és műszaki tartalom alapján Ajánlatkérő végső ajánlattételre hívja fel Ajánlattevőket (Kbt. 92. § (7) bekezdés). A végső ajánlattételi határidő lejártának időpontjában az ajánlati kötöttség beáll, így az Ajánlattevő az általa rögzített ajánlatához ezen időponttól fogva kötve van, annak tartalmán nem változtathat. Az ajánlati kötöttség beálltáig Ajánlatkérő a Felhívás, a Dokumentáció feltételeit, Ajánlattevő az ajánlatának tartalmát módosíthatja.

A tárgyalásról való távolmaradás jogkövetkezménye:

Ajánlatkérő felhívja Tisztelt Ajánlattevő figyelmét, hogy a tárgyalást a megadott időpontban, pontosan 09:00 órakor kezdi meg, így kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy a tárgyaláson pontosan megjelenni szíveskedjék.

Tájékoztatjuk továbbá a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy az ÁAK Zrt. székházába történő bejutás (belépőkártyák kiállítása) személyenként kb. 1–2 perc időtartamot vesz igénybe.

Amennyiben Ajánlattevő nem kíván a tárgyaláson megjelenni, úgy azt kérjük, hogy írásban jelezze – legkésőbb a tárgyalást megelőző napon – Ajánlatkérő kapcsolattartója felé a perenyi.rita@autopalya.hu e-mail címre küldött levélben.

Ajánlatkérő az Ajánlattevővel folytatandó tárgyalásra egy időpontot tűz ki. Ajánlatkérő – amennyiben Ajánlattevő – bármely okból – a kitűzött időpontban a tárgyaláson nem képes megjelenni – újabb időpontot a távol maradó Ajánlattevővel nem tűz ki.

Ajánlatkérő rögzíti, hogy a tárgyalásról való – bármely okból történő – távolmaradás nem minősül Ajánlattevő ajánlattételtől való visszalépésének, tehát Ajánlattevő a tárgyalásokat lezáró végső ajánlattételi felhívásra tehet ajánlatot.

Az első tárgyalás időpontja és helyszíne:

Időpont: 14.10.2013 napján 09:00 órai kezdettel

Helyszíne: Állami Autópálya Kezelő Zrt., H-1135 Bp. Váci út 45/B., V. emeleti hivatalos tárgyaló helyiség

Ajánlatkérő tájékoztatja tisztelt Ajánlattevőket, hogy az első tárgyalás időpontja tájékoztató jellegű!

3. A dokumentáció megvásárlása, átvétele vagy elektronikus úton történő elérése az eljárásban való részvétel feltétele? (adott esetben) X igen o nem

4.) A dokumentáció és a kiegészítő iratok, vagy ismertető rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információk: (adott esetben)

Ajánlatkérő a Kbt. 53. § felhatalmazása alapján kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítése érdekében Jelentkezők/megnevezett alvállalkozók rendelkezésre bocsájt kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a részvételi jelentkezők részére szükséges információkról ad tájékoztatást, valamint a részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét is tartalmazza.

Ajánlatkérő előírja, hogy a kiegészítő iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy a részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak át kell vennie.

A fentiekben hivatkozott kiegészítő iratok átvehetőek személyesen vagy meghatalmazott útján – munkanapokon Hétfőtől – Csütörtökig 8:00-16:00, Pénteken 8:00-12:00 óra között (részvételi határidő lejártának napján 8:00-11:00 óráig) az I.1. pontban megjelölt kapcsolattartási ponton. A kiegészítő iratok díjmentesen átvehetőek.

A kiegészítő irat megküldése is kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő iratokat e-mailen bocsátja a Jelentkező/megnevezett alvállalkozó rendelkezésére a megküldésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül. A kiegészítő iratok igénylésére vonatkozó megkeresésnek tartalmaznia kell az igénylő nevét, székhelyét, a kapcsolattartó nevét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét.

Ajánlatkérő a Kbt. 49 § (5) bekezdésére tekintettel kijelenti, hogy a kiegészítő irat a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve – az I.1. pontban megjelölt kapcsolattartási ponton – a részvételi határidő lejártáig magyar nyelven rendelkezésre áll.

5. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:

Ajánlatkérő az ajánlatokat 1–10 pont között értékeli.

6. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.3.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot:

A 2. és a 3. bírálati szempont és a 2. és a 3. bírálati szempont alá tartozó összes bírálati alszempont esetében az ajánlatkérő a fordított arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint: a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb (10 pont). Az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár, azaz 10 pont) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.

A bírálat módszere képlettel leírva:

P = (Legalacsonyabb paraméter / Adott ajánlattevő által ajánlott paraméter) x 10

Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedesjegyre kell kerekíteni.

Az 1. bírálati szempont és 1. bírálati szempont alá tartozó összes bírálati alszempont esetében az ajánlatkérő egyidejűleg a sorba rendezés és a fordított arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kiválasztása a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező 3 bíráló bizottsági szakértő tagjának bevonásával, sorba rendezéssel történik, – a lent meghatározott – vizsgálati elemenként külön-külön. A szakértők a dokumentációban meghatározott szakmai szempontok (preferenciák) alapján rangsorolják az ajánlatokat, azokhoz ajánlatonként és vizsgálati elemenként helyezésszámot rendelve – ennek megfelelően a szakmailag legjobb ajánlat az 1., az ezt követő a 2. helyezést kapja és így tovább. Az egyes ajánlatok azonos helyezést is kaphatnak. A szakértők a bírálat során indoklással ellátott szöveges értékeléssel támasztják alá az adott ajánlat adott vizsgálati elemre kiosztott helyezési értékét. Mind a 3 szakértő az ajánlatokat vizsgálati elemenként külön-külön sorba rendezi, az ajánlatkérő számára előnyösebb ajánlatot előre sorolva, majd az egyes ajánlattevők helyezési számait összegzik. Az így kapott összegek szerinti emelkedő sorrendbe állítva az ajánlatokat kialakul az egyes ajánlatok végső helyezése – ennek megfelelően a legkisebb összegű helyezési számokat kapó ajánlat az 1., az ezt követő a 2. végső helyezést kapja, és így tovább. Amelyik ajánlat a legkisebb végső helyezést (1) kapja, az minősül a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elemnek, tehát az az ajánlat kapja a maximális 10 pontot. A többi ajánlat pontszáma fordított arányosítás alkalmazásával kerül kiszámításra.

P = (Legkisebb végső helyezést kapó ajánlat / Adott helyezést kapó ajánlat) x 10

A fenti módszer alapján kiszámított pontszámok a súlyszámmal kerülnek megszorzásra, az ajánlatkérő a számítás során kettő tizedesjegyig kerekít.

A Kbt. 71. § (3) bekezdés c) pont szerinti ponthatár: 1–10.

Valamennyi részszempont esetén azonos ponthatár: 1–10. Az arányosítás esetén a legkedvezőbb ajánlati elem 10 pontot kap, a többi ajánlati elem között a pontokat a fenti képletek alkalmazásával határozza meg Ajánlatkérő.

Ha több ajánlatnak azonos az előzőek szerint kiszámított összpontszáma a Kbt. 72. § (2)–(4) bekezdés vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

A fentiek szerinti bírálati módszer részletesebb kifejtésére a dokumentációban kerül sor.

7. A III.2.2) és a III.2.3) szerinti feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak:

X igen o nem

Igen válasz esetén azon alkalmassági követelmények (III.2.2. és III.2.3. pont) megjelölése, amelyek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak:

III.2.2. és III.2.3. (M/1; M/2; M/3) pont

8. Az eljárás a Kbt. 40. § (3)–(4) bekezdése alapján kerül megindításra: o igen X nem

9. Ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló, kétszakaszos, tárgyalásos, gyorsított közbeszerzési eljárást bonyolít.

10. A részvételi szakaszban részvételre Jelentkező nem tehet ajánlatot. (Kbt. 60. § (4) és 90. § (2) bekezdés)

11. A részvételi jelentkezést a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. (Kbt. 60. § (2) bekezdés)

12. A részvételre Jelentkezőnek a kizáró okok és az alkalmasság igazolásán túl a részvételi jelentkezésében csatolnia kell:

13. A dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információk:

14. A jelentkezést jelentkezőnek a részvételi felhívásban valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. (Kbt. 60. § (1) bekezdés)

15. A jelentkezést írásban és zártan, a felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a jelentkezési határidő lejártáig. (Kbt. 61. § (1) bekezdés)

Postán történő megküldés esetén a jelentkezést az I.1. pont szerint postafiókra kell címezni (ajánlatkérő tájékoztatja a jelentkezőt, hogy a H-1134 Budapest, Váci út 45/B. számra küldött postai küldeményeket átirányítja az I.1 pont szerinti postafiókcímre, ami a küldemények kézbesítésének több napos késedelmét eredményezheti, melyből fakadó kockázatokat jelentkező viseli.). Közvetlen benyújtás esetén a jelentkezést az I.1 pont szerinti kapcsolattartási címen kell benyújtani. A hiányos vagy hibás felirattal, címzéssel ellátott küldemények elirányításáért, idő előtti felbontásáért, ajánlatkérő felelősséget nem vállal. A postán vagy futárszolgálattal feladott küldemények kockázatát jelentkező viseli.

Jelentkezőnek a jelentkezése eredeti (papír alapú) példányát valamint az elektronikus másolati példányt egy csomagolásban kell lezárnia (pl. boríték, doboz vagy bármely egyéb, a jelentkezés zártságát biztosító csomagolásban) a csomagolásra minden esetében rá kell írni a jelentkező nevét, címét, az eljárás megnevezését („Kommunikációs ügynökségi szolgáltatások/2013.”), valamint hogy „Határidő előtt nem bontható fel!”, és fel kell tüntetni rajta: Logisztikai Igazgatóság (Közbeszerzés), V. emelet 514. szoba.

A jelentkezéseket 1 papír alapú példányban kell benyújtani írásban, zártan, továbbá egy – a papír alapú példánnyal mindenben megegyező – elektronikus másolati példányban (.pdf formátumban CD/DVD-n). A papír alapú példányt jelentkező köteles kötve vagy fűzve benyújtani, mely biztosítja a jelentkezés könnyű lapozhatóságát. A papír alapú jelentkezés oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A jelentkezésnek a fedőlapot követően tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján a jelentkezésben szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak.

Amennyiben a papír alapú példány és az elektronikus másolati példány között eltérés van, úgy az eredeti (papír alapú) példány az irányadó.

A jelentkezés eredeti (papír alapú) példányát gépelve, vagy eltávolíthatatlan tintával írva kell benyújtani a jelntkező vagy olyan személy(ek) aláírásával, aki(k) felhatalmazottak arra, hogy a szerződést a jelentkező számára kötelező érvényűvé tegyék.

A jelentkező a dokumentáció szerint benyújtandó dokumentumokat a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján jogosult egyszerű másolatban benyújtani.

A jelentkezésben nem lehetnek közbeiktatások, törlések vagy átírások, kivéve a jelentkező által tett hiba-kiigazításokat, mely esetben az ilyen kiigazításokat a jelentkezést aláíró személynek vagy személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk.

A dokumentáció mellékleteivel (iratminták) egyező tartalmú nyilatkozatok kitöltése és a jelentkezéshez való csatolása az érvényes jelentkezés feltétele.

A jelentkezésben lévő minden – jelentkező vagy egyéb gazdasági szereplő által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) cégszerűen alá kell írnia az erre jogosult személynek.

16. A jelentkezés nyelve a magyar nyelv. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó. A jelentkezést magyar nyelven kell benyújtani. A jelentkezéshez és az eljáráshoz kapcsolódó összes levelezést és egyéb anyagokat magyar nyelven kell elkészíteni, illetőleg magyar nyelvű fordításban lehet benyújtani. Amennyiben valamely dokumentum idegen nyelvű és fordítást igényel, ajánlatkérő – az idegen nyelvű dokumentum egyszerű másolatának a jelentkezésben történő egyidejű csatolása mellett – elfogadja azok jelentkező általi felelős fordítását is (Kbt. 36. § (3) bekezdés). Felelős fordítás alatt ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében jelentkező képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A nem magyar nyelven készült, illetve felelős magyar fordítással el nem látott dokumentumokban foglaltakat ajánlatkérő a jelentkezés bírálata során nem veszi figyelembe. A fordítás tartalmának helyességéért jelentkező a felelős.

17. Jelentkezőnek a kizáró okok és az alkalmasság igazolásán túl a jelentkezésében csatolnia kell:

17.1) fedőlapot, tartalomjegyzéket,

17.2) cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (Kbt. 60. § (5) bekezdés),

17.3) cégszerűen aláírt Felolvasólapot, amelyen feltünteti a Kbt. 62. § (3) bekezdés szerinti adatokat,

17.4) a Kbt. 40. § (1) bekezdésére tekintettel tett cégszerűen aláírt nyilatkozatát, amelyben meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez jelentkező alvállalkozót kíván igénybe venni (Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont), valamint az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. (Kbt. 40. § (1) bekezdés b) pont). A gazdasági szereplők vonatkozásában jelentkező legyen figyelemmel a Kbt. 26. §-ban, valamint a 28. §-ban foglaltakra. (nemleges nyilatkozatot is csatolni kell!)

17.5) a Kbt. 55. § (5) bekezdésére tekintettel tett cégszerűen aláírt nyilatkozatát, valamint – adott esetben – a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet(ek) cégszerűen aláírt nyilatkozatát, (nemleges nyilatkozatot is csatolni kell!)

17.6) a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti cégszerűen aláírt nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a szervezet kapacitására mi módon támaszkodik, (adott esetben)

17.7) a Kbt. 58. § (3) bekezdése értelmében azon cégszerűen aláírt nyilatkozatát, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá. Jelentkezőnek abban az esetben is nyilatkoznia kell, ha nem vesz igénybe alvállalkozót, kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetet!

17.8.) azokat az okmányokat, nyilatkozatokat, amelyek igazolják a jelentkező, alvállalkozó és a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerint kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet jogszerű működését:

a) amennyiben változásbejegyzési eljárás van folyamatban, úgy a jelentkezéshez csatolni szükséges a Cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet egyszerű másolatban és az annak érkezéséről a Cégbíróság által megküldött igazolást egyszerű másolatban. Továbbá jelentkező, valamint kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet – amennyiben cégnek minősül – csatolja cégszerűen aláírt nyilatkozatát, amelyben megjelöli a cégjegyzékszámát,

b) egyéni vállalkozónál, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. § (1) bekezdése figyelembevételével egyéni vállalkozó csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának jelentkezésben történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat)

c) a jelentkezést aláíró személy(ek) cégaláírási nyilatkozatának vagy aláírási-mintájának egyszerű másolata, vagy részükre a cégkivonat szerint a cég képviseletére feljogosított tisztségviselőktől kapott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, vagy a letelepedése szerinti országban elfogadott más, a cégjegyzésre jogosultságot igazoló dokumentumot, azok vonatkozásában, akik a jelentkezést aláírják;

Amennyiben jelentkező, alvállalkozó, a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerinti szervezet természetes személy, úgy az 5.10. pont szerinti dokumentumokat az ő vonatkozásában értelemszerűen nem kell a jelntkezéshez csatolni.

17.9) Több gazdasági szereplő közösen is nyújthat be jelentkezést. Közös jelentkezés esetén a Kbt. 25. § rendelkezéseire tekintettel jelentkező jelentkezésében csatolja az összes érintett jelentkező által cégszerűen aláírt megállapodást, amely tartalmazza az jelentkezők adatait (név, székhely), közös jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni (Kbt. 25. § (2) bekezdés), így a megállapodásnak tartalmaznia kell a konzorciumot vezető jelentkező megnevezését, aki jogosult a közös jelentkezők képviseletére. Figyelem! A közös jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös jelentkezők megjelölését. (Kbt. 25. § (2) bekezdés). A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá, a közös jelentkezők közötti együttműködés szabályait, a feladatmegosztást, a feladatok teljesítésének százalékos megoszlását, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy közös jelentkezők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemleges felelősséget vállalnak. A közös jelentkezést létrehozó szerződés a jelentkezés benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatóság nem függ felfüggesztő, hatályba léptető, illetve bontó feltételtől, valamint harmadik személy vagy hatóság jóváhagyásától.

Nyertesség esetén a közös jelentkezést létrehozó szerződésnek érvényesnek kell lenni a szerződésből fakadó valamennyi kötelezettség szerződésszerű teljesítéséig.

17.10) Külföldi székhelyű jelentkező/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet esetében, amennyiben az ajánlatkérő által kötelezően előírt dokumentum valamelyike a letelepedése szerinti jogszabályok értelmében nem értelmezhető, úgy az adott személynek/szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy a vizsgálni kívánt információ mely jogszabály értelmében, mely okiratból állapítható meg és ezen okiratot/dokumentumot kell az előírt formában benyújtani.

18. A tárgyalásos eljárás alkalmazásának indoka a Kbt. 89. § (2) bekezdés d) pontja, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.

19. Ajánlatkérő a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján tájékoztatja a jelentkezőket, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén – amennyiben második legkedvezőbb ajánlatot benyújtót is megjelöli az összegezésben ajánlatkérő – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel köti meg a szerződést. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik (Kbt. 124. § (5) bekezdés).

20. Ajánlatkérő a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés esetében a Kbt. 67. §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el. Ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az összes jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.

21. Bármely gazdasági szereplő, aki az eljárásban jelentkező lehet – a megfelelő jelentkezés érdekében – az eljárást megindító felhívásban és a kiegészítő iratban foglaltakkal kapcsolatban, írásban (a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint) kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. A kiegészítő tájékoztatásra a Kbt. 45. § vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

22. Ajánlatkérő a kiegészítő iratot teljes terjedelemben elektronikus úton (e-mail) is megküldi jelentkezőnek, jelentkező által a kiegészítő irat kiváltásakor írásban megadott e-mail címre. Ajánlatkérő semmilyen felelősséget nem vállal az elektronikus úton (e-mail) történő megküldésből fakadó esetlegesen fellépő technikai problémákkal kapcsolatban.

23. Ajánlatkérő a jelentkezések felbontásakor ismerteti a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti adatokat.

24. Jelentkező a Kbt. 54. § (1) bek. alapján köteles tájékozódni a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ajánlatkérő tájékoztatja jelentkezőket, hogy a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó követelményekről az alábbi szervezetektől kaphatnak tájékoztatást:

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (1024 Budapest, Margit Krt. 85., telefon: +36 13469414). Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., fax: +36 76500797, e-mail:bacsk-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu, bacsk-kh-mmszsz@ommf.gov.hu). Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége (7621 Pécs, Király u. 46., telefon: +36 72513420, fax: +36 72539099, e-mail:baranya-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu, baranya-kh-mmszsz@ommf.gov.hu), Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége (4024 Debrecen, Piac u. 42-48., telefon: +36 52522390, +36 52413784, fax: +36 52412270, e-mail: hajdubihar-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu, hajdubihar-kh-mmszsz@ommf.gov.hu web: http://www.nmh.gov.hu), Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége (1094 Budapest, Páva u. 6., postacím:1438 Budapest Pf. 520., telefon: +36 13233600, fax: +36 13233602, e-mail:budapestfv-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu, budapestfv-kh-mmszsz@ommf.gov.hu), Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (1097 Budapest, Gyáli u. 2–6., Tel: +36 14761100) +36 80204264 zöld szám.