Szakértői jelentés készítése a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) között megkötött hitelszerződéshez

Mennyiség vagy érték

Vállalkozási szerződés az alábbi tárgyban:- Szakértői jelentés készítése a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) között megkötött hitelszerződéshezSzakértői jelentés alapjául a MÁV Zrt. által elkészített pályaműködtetői stratégia, a Nemzeti Közlekedési Stratégia (továbbiakban: NKS), és az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OVK) szolgál. A nyertes ajánlattevő által elkészítésre kerülő szakértői jelentésnek ki kell terjednie az alábbiakra:— Magyarországon a vasúti szektor működését meghatározó szabályozási keretek és az EU szabályoknak való megfelelőség bemutatására;— A 2019-es piacnyitásra— Az ingatlanvagyon előzetes értékelésére— A közszolgáltatási szerződések „bonus-malus” rendszerére— A MÁV Zrt. infrastruktúra szolgáltatásának helyzetelemzésére, finanszírozható fejlesztési és hatékonyság javító javaslatok készítésére (teljesítmény javítása, a finanszírozási jellemzők, a technikai feltételek és a hatékonyság fejlesztése, szervezeti felépítés és a külső intézményi háttér alakulása, az eszközgazdálkodás és fenntartás elvei, a hálózat hozzáférési díjak megfelelőségének értékelése);— A pályavasút helyzetét értékelve, a MÁV Zrt. által átadott magyarországi és általa az ajánlatában bemutatásra kerülő főbb iránymutató európai uniós (pl.: skandináv, német, francia,) infrastruktúra vasúti fejlesztésre vonatkozó stratégiai és/vagy koncepcionális tanulmányokból, anyagokból kiindulva, Az elemzés és következtetés alapján rövid- és hosszú távú stratégiai javaslat készítésére a MÁV Zrt. számára a nemzetközi „best practice”/„bevált gyakorlatok” felhasználásával;— Európai uniós „best practice”/„bevált gyakorlatok” felhasználásával a pályaműködtetési feladatok ellátása terén következetes és ésszerű, finanszírozható fejlesztési és hatékonyság javító javaslatok, akciótervek kialakítására, mely által a tervezett idő- és a várható éves költségvetési terveken belül megadott költségkereten (2015-ben felújítási költségtérítés 26 Mrd Ft, üzemeltetési költségtérítés 44 Mrd Ftaz EIB hitelből 2015-re finanszírozandó projektek összértéke 31,4 Mrd Ft, melyből a pálya felújítását jelentő vasúti közlekedés-fejlesztési beruházások egyedi projektjei nagyságrendileg 1 – 2,5 Mrd Ft-ot tesznek ki) belül a beazonosított célok megvalósíthatók.A szakértői jelentés elkészítése során ajánlattevőnek a MÁV Zrt. pályaműködtetési stratégiájából, az abban meghatározott helyzetértékelésből, elemzésből és jövőképből kell kiindulnia. A nyertes ajánlattevőnek be kell mutatnia a pályaműködtetés feladatai végrehajtásában az EU területén létező bevált gyakorlatokat, és figyelembe kell vennie az EU irányelveit, előírásait, és a már elkészült Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégiát (NKS), és Országos Vasútfejlesztési Koncepciót (OVK), valamint az azokban megfogalmazott követelményeket.Nyertes ajánlattevőnek rá kell mutatnia a bevált gyakorlatok MÁV Zrt. területén történő alkalmazásának lehetőségeire, feltételeinek meghatározására, a szükséges akciókra, azok ráfordításaira, forrás igényeire, elérhető eredményére és javasolt ütemezésére.A szakértői jelentés mérföldkövei:1. Munkaindító jelentés (ú.n. inception report) elkészítése: a szakértői jelentés elkészítésének módszertani leírása, felhasználni kívánt vasúti adatok és szakirodalom bemutatása, tervezett tényfeltáró tevékenységek, konzultációk, azok ütemezése;2. Szakértői jelentés-tervezet (ú.n. draft report) elkészítése: a végső változat elvárt tartalmának teljességében, a szakértői jelentés véglegesítéséhez szükséges előzetes véleményeztetés céljából;3. Szakértői jelentés (ú.n. final report) magyar és angol nyelven, a Dokumentáció részét képező elvárt minimum tartalomjegyzék alapján, a Jelentés részeként a javasolt, módosított, végleges MÁV Zrt. pályaműködtetési stratégia és az abban foglalt célokhoz kapcsolódó akciótervek kidolgozásával és benyújtásával.A szakértői jelentés elkészítésével kapcsolatos részletes feladatokat, elvárásokat, követelményeket, tartalmi elvárásokat valamint az ajánlattevő által készítendő ütemezés elvárt formáját az ajánlati dokumentáció tartalmazza.

További információk

1. Ajánlatkérő tájékoztatja Ajánlattevőket, hogy jelen közbeszerzési eljárást külön jogszabályban (46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet) előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatja le, így a Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséget 60 (hatvan) napban határozza meg. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlatok értékelése vonatkozásában a Kbt. 65. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.

2. Ajánlatkérő az eljárásban való részvételt nem köti ajánlati biztosíték adásához.

3. Ajánlatkérő az eljárásban a hiánypótlást a Kbt. 67. §-ban foglaltaknak megfelelően biztosítja. Ajánlatkérő a Kbt. 67. § (5) bekezdése nyomán tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy amennyiben a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatában korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, úgy ezesetben ajánlatkérő nem korlátozza és nem zárja ki az új gazdasági szereplőre vonatkozóan a hiánypótlást.

4. Ajánlatkérő az eljárásban a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 45. §-ában foglaltak szerint adja meg.

5. Az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltakra – azt tekinti az eljárás iránt érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek, aki az érdeklődését írásban jelzi. Egyidejűleg meg kell adni az írásbeli kapcsolattartási forma alkalmazása során használható e-mail címet és/vagy faxszámot, amelyre ajánlatkérő a Kbt.-ben előírt tájékoztatásokat küldi az érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek.

6. A Kbt. 60. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

7. A Kbt. 60. § (3) bekezdése alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

8. A Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot írásban és zártan, a jelen ajánlati felhívásban megadott címre (MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág Vasúti és Vállalat-üzemeltetési Divízió 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. III. emelet 301. iroda) közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A kézbesítés késedelméből, nem megfelelőségéből származó felelősség ajánlattevőt terheli.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ajánlatkérő kapcsolattartási pontjaként megjelölt székházban beléptető rendszer működik, s emiatt az épületbe történő belépés a portai regisztráció miatt időigényes (előre láthatólag 20-25 perc). Ennek figyelembevétele az ajánlattevő részéről elengedhetetlen, különös tekintettel az ajánlat benyújtásának napjára. Az ebből eredő bárminemű késedelemért ajánlatkérő felelősséget nem vállal.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlattételi határidő lejártát a www. pontosido.hu weboldal „Budapest idő” adatai alapján állapítja meg.

9. Az eljárásban való részvétel feltétele a dokumentáció ajánlatkérő jelen ajánlati felhívás I.1. pontjában megjelölt kapcsolattartójától történő átvétele (ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megjelölt alvállalkozónak át kell vennie a dokumentációt).

Egy ajánlattevő/alvállalkozó kizárólag egy dokumentáció átvételére jogosult. Ajánlatkérő nem járul hozzá a dokumentáció bármilyen – változatlan vagy módosított – formában történő felhasználásához a jelen eljárás keretein kívül

10. A dokumentáció átvehető személyesen vagy meghatalmazott útján, az ajánlatkérő nevében eljáró szervezetnél (MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág Beszerzési Szervezet Vasúti és Vállalat-üzemeltetési Divízió (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) III. emelet 301 iroda), az ajánlattételi határidő lejártáig, munkanapokon hétfőtől-csütörtökig 9.00-15.00 óra, pénteken 9.00-12.00 óra közötti időszakokban, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9.00-10.00 óra között. A dokumentáció a Kbt. 50. § (3) bekezdés szerinti megküldésének kérése esetén ajánlatkérő a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi a dokumentációt a kérelmező részére.

11. Az ajánlattal szemben támasztott formai követelmények a következők:

a) Az ajánlat eredeti példányát állagsérelem nélkül nem szétbontható módon, zsinórral, lapozhatóan kell összefűzni, mely feltételnek önmagában a spirálozás nem felel meg. A csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához kell rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen.

b) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként 1-gyel növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

d) Az ajánlatot sérülésmentes, zárt csomagolásban, magyar nyelven, 1 eredeti papír alapú példányban kell benyújtani. Az ajánlatot a papír alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányban (szkennelve, .pdf kiterjesztésű file formájában) is be kell nyújtani, CD-n vagy DVD-n, az ajánlathoz mellékelve. Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell ajánlatában, hogy a CD-n / DVD-n benyújtott ajánlata teljes mértékben megegyezik a papír alapú (eredeti) példánnyal.

A külső csomagoláson „Szakértői jelentés készítése a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) között megkötött hitelszerződéshez” megjelölést, valamint „Az ajánlattételi határidő lejártáig (2015. december 14. hétfő 10:00 óra) nem bontható fel!” feliratot kell feltüntetni. Ajánlatkérő tájékoztatásul közli, hogy amennyiben a csomagoláson az ajánlattevő nem tünteti fel a „Az ajánlattételi határidő lejártáig (2015. december 14. hétfő 10:00 óra) nem bontható fel!” feliratot, úgy nem tud felelősséget vállalni annak az ajánlattételi határidő előtt történő felbontásáért.

e) Az ajánlatban lévő, minden -az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdasági szereplőnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

f) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

12. Ahol a Kbt., illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlat a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a Kbt. 60. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

13. A Kbt. 40. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján az ajánlatban meg kell jelölni (nemleges nyilatkozat benyújtása is szükséges):

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.

Ajánlatkérő az ajánlatok összeállítása kapcsán ezúton szeretné kiemelten felhívni az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 4. § 2. pontja szerinti „alvállalkozó” fogalomra, amely szerint:

alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;

14. Az ajánlathoz csatolni kell a 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozó, ezért cégnek minősülő ajánlattevő, az alvállalkozó vagy a kapacitást nyújtó szervezet (személy) részéről az ajánlatot aláíró és/vagy nyilatkozatot tevő, kötelezettséget vállaló cégjegyzésre jogosult személy(ek) közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott cégaláírási nyilatkozatát (aláírási címpéldányát/címpéldányait vagy ügyvéd által a Ctv. 9. §-a szerint ellenjegyzett aláírás mintáját egyszerű másolatban. [Amennyiben az aláíró/szignáló személy nem cégjegyzésre jogosult az adott gazdasági szereplőnél, úgy csatolni kell az adott gazdasági szereplőnél cégjegyzésre jogosult személy által aláírt meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában, melynek tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírás mintáját, vagy az ajánlathoz csatolni kell a meghatalmazott személy(ek) közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintáját egyszerű másolati formában. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlat (nyilatkozat, kötelezettségvállalás) aláírására vonatkozó meghatalmazás aláírására meghatalmazóként kizárólag az ajánlattevő (alvállalkozó, kapacitást nyújtó szervezet) vezető tisztségviselője jogosult, a cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló a Ptk. 3:116. § (3) bekezdés alapján az ajánlat (nyilatkozat, kötelezettségvállalás) aláírására meghatalmazást érvényesen nem adhat.]

Az ajánlathoz csatolni kell a cégnek nem minősülő ajánlattevő, az alvállalkozó vagy a kapacitást nyújtó szervezet (személy) részéről az ajánlatot aláíró és/vagy nyilatkozatot tevő, kötelezettséget vállaló személy személyazonosításra alkalmas okmányának másolatát. [Amennyiben az aláíró/szignáló személy nem az aláírásra jogosult személy, úgy csatolni kell az általa aláírt meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában, melynek vagy tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírás-mintáját, vagy az ajánlathoz csatolni kell a meghatalmazott személy(ek) személyazonosításra alkalmas okmányát vagy közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírási jogosultságára vonatkozó mintáját egyszerű másolati formában.]

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdése értelmében „a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

15. Az ajánlathoz ajánlattevőnek csatolnia kell a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát. A nyilatkozatot akkor is csatolni szükséges, ha ajánlattevő nem támaszkodik más szervezetre az alkalmasság igazolásához. Amennyiben ajánlattevő más gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, úgy ennek a szervezetnek (személynek) csatolnia kell a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

16. Az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát, amennyiben az alkalmasság igazolása során más szervezet kapacitására támaszkodik.

17. Amennyiben az ajánlattevő, vagy az alkalmasság igazolása tekintetében igénybe vett más szervezet – átalakulásra hivatkozással és tekintettel – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban, így különösen a szétválási, kiválási vagy egyesülési szerződést, átalakulási cégiratokat.

18. A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során ha az adott alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak, az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

19. Az ajánlatban a Kbt. 60. § (6) bekezdése alapján az oldalszámokkal ellátott tartalomjegyzéket követően a cégjegyzésre jogosult személy vagy az általa az ajánlat aláírására felhatalmazott személy aláírásával ellátott felolvasólapot kell becsatolni, amelyen szerepeltetni kell az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő) nevét, székhelyét, telefon és telefax számát, e-mail címét, a kapcsolattartó nevét, valamint elérhetőségeit (cím, telefon és telefax szám, e-mail cím), valamint a Kbt. 62. § (3) bekezdése alapján azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. A felolvasólap mintáját az ajánlati dokumentáció tartalmazza. A felolvasólap minden oldalát szignóval és/vagy aláírással kell ellátni.

20. Tekintettel arra, hogy az eljárás magyar nyelven folyik, az ajánlat elkészítésének valamint a szerződésnek és a teljesítés során a munkaközi anyagoknak is a kizárólagos nyelve a magyar, így az ajánlattevőnek minden nyilatkozatot, hatósági igazolást magyar nyelven vagy magyar fordításban kell a benyújtania. A nem magyar nyelven benyújtott dokumentumokat legalább az ajánlattevő általi felelős fordításban kell csatolni. Felelős fordítás alatt az Ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy cégszerűen nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának a helyességéért az ajánlattevő a felelős, melyre tekintettel az ajánlathoz csatolni kell ajánlattevő azon nyilatkozatát. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nyertes ajánlattevő által elkészítendő, jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező szakértői jelentést azonban már nem csak magyar, hanem angol nyelven is be kell nyújtania!

21. A külföldi letelepedésű (székhelyű) Ajánlattevőnek cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy a 310/2011. (XII.23.) Korm. Rendelet 4 §-ában meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat az adott ország, mely hatósága jogosult kiállítani és az igazolásokat azzal összhangban – legalább felelős magyar fordításban – kell benyújtani..

22. Ajánlattevőnek/ közös ajánlattevőknek ajánlatában nyilatkoznia szükséges arról, hogy nyertesség esetén biztosítja, hogy a III.2.3 M/2. alkalmassági követelmény körében bemutatott szakemberei a szerződés teljesítése során magyar nyelven kommunikáljanak Ajánlatkérővel, a teljesítés magyar nyelven történjen, továbbá hogy ennek minden költsége a nyertes ajánlattevőt terheli.

23. Ajánlatkérő az eljárás eredménye kapcsán külön eredményhirdetést nem tart, az eljárás eredményéről szóló döntése és az arról szóló értesítés ajánlattevőnek történő megküldése során a Kbt. 77. § (1)-(2) bekezdései szerint jár el.

24. Az eljárásban való részvétel minden költsége az ajánlattevőt terheli.

25. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerint ezúton tájékoztatja az ajánlattevőt, hogy jelen közbeszerzési eljárásban mind a P/1., mind az M/1., M/2. alkalmassági követelményeket szigorúbban határozta meg a minősített ajánlattevők jegyzékébe kerülés követelményeihez képest, ezért ezen alkalmassági követelmények tekintetében a minősített ajánlattevőnek is igazolniuk kell a szerződés teljesítésére való alkalmasságukat.

26. Az ajánlati dokumentáció átvételét követően a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változásról az ajánlatkérőt külön e-mailben vagy faxon kell tájékoztatni. Az ajánlatkérő csak ezen nyilatkozat kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni. Az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő valamennyi értesítést (így különösen: hiánypótlás, összegezés) a felolvasólapon megadott faxszámra is megküldi az ajánlattevő részére. Amennyiben ajánlattevő a felolvasólapon megadott elérhetőséget módosítani, kiegészíteni kívánja, úgy erről köteles ajánlatkérőt külön e-mailben vagy faxon tájékoztatni.

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy kapcsolattartási adatait szíveskedjen úgy megadni, hogy ajánlatkérő nem vállal felelősséget azért, amennyiben a megküldött értesítések a címzett oldalán nem jutnak el a megfelelő kapcsolattartóhoz (technikai ok, szabadság stb.). (Ajánlatkérő e körben nem fogadja el az ún. „out of office” / „házon kívül” üzeneteket, ehelyett kéri, hogy az ajánlattevő ezen adatok módosításáról külön e-mailt/faxot szíveskedjenek küldeni).

27. Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ebben az esetben ajánlatában erről nyilatkoznia kell. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a Kbt. 80.§ (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket.

Kbt. 80.§ (1) Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket.

(2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.

28. Ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis vagy középvállalkozásnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő a 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a alapján nem minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, vagy a fenti jogszabály 2. §-a értelmében nem tartozik a hivatkozott törvény hatálya alá, úgy ez esetben a „nem minősül mikro-, kis-, és középvállalkozásnak” nyilatkozat csatolandó.

29. Ajánlatkérő a Kbt. 54. § (1) bekezdésére tekintettel előírja, hogy az ajánlattevők tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződésteljesítése során meg kell felelni. Ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban megadja azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.

30. Amennyiben az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerint kíván tényt vagy adatot igazolni, de az ezen tényt vagy adatot tartalmazó, a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek a Kbt. 36. § (6) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást.

31. Ajánlattevőnek az ajánlathoz csatolnia kell cégszerű nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő, adott esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozó(k) és/vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet(ek) vonatkozásában nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás. Folyamatban levő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást mind az ajánlattevő, mind pedig adott esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozó(k) és/vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet(ek) vonatkozásában.

32. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban utalni kell a közös ajánlatételi szándékra, és a Kbt. 25. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az ajánlatkérővel való kapcsolatát. A közös ajánlattevők közötti megállapodást az ajánlathoz csatolni kell.

A megállapodással kapcsolatos további elvárásokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlatkérő az ajánlattétel vonatkozásában felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 26. §-ban foglaltakra.

33. Ajánlattevőnek az ajánlatában a Kbt. 126. § (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban nyilatkoznia kell, hogy az ajánlati felhívásban előírt biztosítékokat határidőre rendelkezésre bocsátja.

34. Ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint definiált tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.

Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI.27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy olyan társaságnak minősül, amelyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén és tulajdonosai között nincs a Pmtv. 3. § ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy, akkor az ajánlattevő tulajdonosa vezető tisztségviselőjének a nevét és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti kizáró ok igazolására.

35. A dokumentációt a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti és a dokumentációért ellenértéket a Kbt. 124. § (4) bekezdése szerinti szervezetnek sem kell fizetnie.

36. Ajánlattevőnek/közös ajánlattevőknek ajánlatában nyilatkoznia(uk) kell a szerződés kitöltéséhez szükséges adatokról.

37. Az egyenértékűség fennállásának igazolása a felhívás és a dokumentáció valamennyi egyenértékűséggel érintett előírása tekintetében (azaz az ajánlatkérő által elfogadottnak jelölt egyenértékűség esetében) az ajánlattevő kötelezettsége. Az egyenértékűségről ajánlattevő nyilatkozatot köteles becsatolni ajánlatához.

38. A III.2.2. és III.2.3. pontok kiegészítéseként ajánlatkérő közli, hogy a nem forintban rendelkezésre álló adatokat (árbevétel, referencia) eredeti devizanemben kéri megadni. Az idegen devizanemben megadott adatok forintra történő átszámítására ajánlatkérő referenciák esetében az azok teljesítésekor, árbevételre vonatkozó adatok esetében az üzleti év fordulónapján hatályos MNB deviza közép- árfolyamot alkalmazza, illetve ennek hiányában az ECB által ugyanebben az időpontban jegyzett devizák keresztárfolyamából számított árfolyam kerül alkalmazásra.

39. Ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell annak bemutatását, hogy nyertessége esetén a szerződés szerinti feladatokat milyen ütemezés szerint kívánja elvégezni. Az ütemezés megadására szolgáló Gantt-diagram mintáját a Dokumentáció tartalmazza.

40. Ajánlatkérő jelen ajánlati felhívás IV.2.1) pontjának kiegészítéseként közli, hogy az 1. részszempontként meghatározott ellenszolgáltatás összegét (nettó vállalkozási díjat) nettó Forintban (HUF) kell megadni és az nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához. Ajánlatkérő elvárja, hogy az 1. bírálati részszempontokra megajánlott ellenszolgáltatás a dokumentáció által meghatározott műszaki tartalomnak és a részletes szerződéses feltételeknek megfelelő teljesítés reális ellenértékét jelentse. Az ajánlati ár magában foglalja a dokumentáció által meghatározott műszaki tartalom megvalósításának teljes ellenértékét, beleértve a vállalkozó valamennyi szerződéses kötelezettségét. Az ajánlati ár fix ár, a szerződés időtartama alatt nem módosítható. A 2. részszempont kapcsán Ajánlatkérő közölni kívánja, hogy a feladat elvégzésének időtartama tekintetében 180 nap vagy az alatti megajánlás tehető. A 180 nap fölötti megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen.

A bírálati szempontra vonatkozó ajánlat csak pozitív érték lehet, nulla és negatív érték nem ajánlható meg, a nulla vagy negatív megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen.

Ajánlatkérő IV.2.1 pont kiegészítéseként közli továbbá, hogy az értékelésre kerülő részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó határát 1 pontban, az értékelése során adható pontszám felső határát 5 pontban határozza meg.

Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot az alábbi módszer szerint választja ki: Az 1. részszempont megajánlásainak értékelését az értékarányosítás elvével végzi az Ajánlatkérő. A legalacsonyabb érvényes nettó ajánlati áron benyújtott ajánlat kapja a kiváló minősítésnek megfelelő legmagasabb 5 pontot. A többi érvényes ajánlat 1. részszempontra adandó pontszáma fordított arányosítással kerül meghatározásra két tizedesjegy pontossággal.

A 2. részszempont megajánlásainak függvényében az alábbi pontszámok kerülnek kiosztásra:

175-180 nap között: 1 pont

169-174 nap között: 2 pont

163-168 nap között: 3 pont

157-162 nap közözz: 4 pont

156 nap alatt: 5 pont

Az összpontszám az 1. és a 2. részszempont súlyszámmal szorzott pontszámának összegeként kerül meghatározásra. Az összességében legelőnyösebb ajánlat a legnagyobb összpontszámmal rendelkező ajánlat lesz.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának módszerét részletesen (képletekkel is kifejezve) az ajánlati dokumentáció tartalmazza.

41. Jelen felhívásban nem szabályozott kérdésekben az eljárás megindításakor hatályos, közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, a 310/2011. (XII.23.) Korm. Rend. és a Ptk. előírásai irányadóak.

Kauciók és garanciák

A szerződő Felek a Szerződés nem teljesítése, hibás illetve a kötbérköteles határidők vonatkozásában késedelmes teljesítése, továbbá a Szerződésben foglalt egyéb esetére – amennyiben a Nyertes ajánlattevő (a továbbiakban Nyertes Ajánlattevő vagy: Vállalkozó) a Ptk. 6:142 § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ában foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát – kötbér fizetésében állapodnak meg.