Vállalkozási szerződés

További információk

1. Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani: GYSEV Zrt. Közbeszerzés, 9400 Sopron, Mátyás király u. 19. I. em. 132-es iroda. Az ajánlatokat munkanapokon hétfőtől csütörtökig 9:00–14:00 óráig, pénteken, és amennyiben a szombati nap munkanap, szombaton 9-12 óráig, az ajánlattételi határidő napján 9 órától az ajánlattételi határidőig lehet benyújtani. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlattételi határidő lejártát a www.pontosido.com weboldal „Budapest idő” adatai alapján állapítja meg.

2. Ajánlatkérő a Kbt. 67. § szerint és módon hiánypótlást biztosít. Amennyiben ajánlattevő a hiánypótlás során az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükség újabb hiánypótlásra, abban az esetben Ajánlatkérő egy körben biztosít hiánypótlási lehetőséget.

3. Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (2) bekezdés alapján az ajánlatok elbírálását követően írásbeli összegezést készít és azt egyidejűleg megküldi valamennyi ajánlattevő részére.

4. Szerződéskötés a Kbt. 124. § szerint történik.

5. Tekintettel arra, hogy az eljárás magyar nyelven folyik, az ajánlattevők/közös ajánlattevők/alvállalkozók/ az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet esetében minden nyilatkozatot, hatósági igazolást magyar nyelven, vagy magyar fordításban kell benyújtania.

Az ajánlatban benyújtott dokumentumokat a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján egyszerű másolatban is be lehet nyújtani. Amennyiben az ajánlati felhívás alapján valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgáló iratot, igazolást, vagy nyilatkozatot szükséges becsatolni (pl.: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), úgy azt eredeti, vagy hiteles másolatban kell becsatolni az eredeti ajánlatban.

Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel.

6. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak az ajánlatok elkészítésének, a szerződésnek is a kizárólagos nyelve a magyar.

7. Az ajánlattevő az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányáról.

8. Az ajánlattevő az alkalmasság igazolása során más szervezet kapacitására a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az alábbiak szerint támaszkodhat:

a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy

b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy

c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – az a) pontban foglalt esetektől eltérően – akkor is, ha az adott alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak. Ebben az esetben az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

9. Az ajánlathoz csatolni kell, az ajánlattevő nyilatkozatát a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) és b), pontjaira, a Kbt. 55. § (5) bekezdésére. Nemleges nyilatkozatot is csatolni szükséges. A Kbt. 55. § (5) bekezdés esetén az ajánlathoz csatolni kell továbbá a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet nyilatkozatát, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

10. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 29. §-át.

11. A Kbt. 60. § (1) bekezdés alapján az ajánlatot az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban,

Az ajánlat formai követelményei valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.:

— Az ajánlatot írásban, kitörölhetetlen tintával vagy géppel elkészítve, folyamatos sorszámmal, magyar nyelven, 1 eredeti papírpéldányban, zárt csomagolásban, a jelen ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

— Az 1 eredeti papírpéldányt zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen.

— Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

— Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak, azt követően felolvasólapot kell csatolni.

— Az ajánlatban lévő minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

— Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

— A borítékon, vagy a dobozon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét és címét, továbbá a közbeszerzési eljárás megnevezését [„Kitérő szabályozási munkák”] megjelölést és az ajánlattételi határidőig (2015.08.05. 11:00 óra) felbontani tilos! feliratot.

12. Az Ajánlatkérő előírja az Ajánlattevőknek, hogy – az eredeti papír alapon benyújtott ajánlattal mindenben megegyező – ajánlatukat elektronikus adathordozón 1 példányban a nyomtatott ajánlatokkal egy időben, annak részeként nyújtsák be, elektronikus adathordozón (CD vagy DVD vagy Flash Drive).

Az adathordozó tartalma: teljes ajánlat jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható PDF fájl formátumban.

13. Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 12. pontban részletezett, elektronikus adathordozón benyújtott ajánlat (teljes ajánlat) a papír alapú eredeti példánnyal teljes mértékben megegyezik. Amennyiben az elektronikusan benyújtott valamint a papír alapú ajánlat között eltérés mutatkozik, abban az esetben a papír alapú az irányadó.

14. A Kbt. 60. § (6) bekezdése alapján az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, amely tartalmazza a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti összes adatot.

15. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő a Kbt. 60. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatának eredeti, aláírt példányát a felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

16. Ajánlattevő köteles ajánlatához csatolni a Kbt. 60. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

Ha nem tartozik a fenti törvény hatálya alá, erről is nyilatkoznia kell.

17. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § ib) pontja szerinti nyilatkozatát a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja tekintetében, arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek. Ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani. A pénzmosásról szóló törvény 3. § ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjéről kell nyilatkozni.

A pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja:

r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

4. re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

18. Ajánlattevőnek az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni:

a) Ajánlatkérő ajánlattevő cégkivonati adatait a www.e-cegjegyzek.hu weboldalon ellenőrzi Amennyiben Ajánlattevő adatai nem találhatók meg a hivatkozott weboldalon, vagy az ajánlattételi határidőt megelőző 60 napnál régebbi szerepel, akkor az ajánlattételi határidőt megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonato(ka)t egyszerű másolatban az ajánlathoz csatolni szükséges.

b) az ajánlatot aláíró(k) (ajánlattevő/alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet) aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját,

c) a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást,

d) folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében csatolni kell a Cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a Cégbíróság által megküldött igazolást.

19. A III.2.3. M1. pont kiegészítéseként ajánlatkérő közli, hogy a nem forintban megadott referenciában szereplő adatokat eredeti devizanemben kérjük megadni. Az idegen devizanemben megadott referenciák forintra történő átszámítására ajánlatkérő a teljesítés utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat alkalmazza.

20. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlatban kétséget kizáró módon, egyértelműen meg kell jelölni, hogy kik a közös ajánlattevők. Meg kell adni minden közös ajánlattevő címét, egyéb elérhetőségét. A közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért minden egyes közös ajánlattevő készfizető kezesként egyetemleges felelősséget vállal. Közös ajánlattétel esetén csatolni kell a közös ajánlattevők által cégszerűen aláírt megállapodást, amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek:

— a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölése (név, cím, kapcsolattartó feltüntetésével)

— tartalmazza a közös ajánlattevők közös fellépése formájának ismertetését;

— tartalmazza az ajánlat aláírása módjának ismertetését;

— tartalmazza a vezető tag (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevő tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében;

— tartalmazza külön-külön a közös ajánlattevők azon bankszámlaszámait, ahova az elismert teljesítést követően a kifizetés megtörténhet;

— tartalmazza valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért;

— az ajánlattevők közötti együttműködés szabályait, a feladatmegosztást, a feladatok teljesítésének százalékos megoszlását

— az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlattételnek meg kell felelnie a Kbt. 25. §-ában foglalt feltételeknek.

21. Ajánlattevő ajánlatában az üzleti titokkal kapcsolatban nyilatkozhat a Kbt. 80. § figyelembe vételével. Amennyiben Ajánlattevő az üzleti titokra vonatkozóan az ajánlatában nem nyújt be nyilatkozatot, azt Ajánlatkérő úgy tekinti, hogy Ajánlattevőnek nincs üzleti titka a benyújtott ajánlatában. (nyilatkozatmintát a dokumentáció tartalmazza).

Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a Kbt. 80. § (2)–(3) bekezdés szerinti elemeket, azaz:

— (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – 3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

— (3) Nem korlátozható, vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.

22. Az eljárásban való részvétel minden költsége az ajánlattevőt/alvállalkozót/gazdasági szereplőt terheli, az semmilyen jogcímen nem hárítható át az ajánlatkérőre.

23. Ajánlattevőnek ajánlati árát a felolvasólapon kell megadnia nettó értékben. Az ajánlati árat egész szám pontossággal, tizedesjegy nélkül kell megadni.

24. Ajánlatkérő a Kbt. 124. § (4) bekezdését alkalmazza.

25. Amennyiben az ajánlattevő, közös ajánlattevő, alvállalkozója, vagy gazdasági szereplő az ajánlatban – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlathoz csatolnia köteles a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban, így különösen a szétválási, kiválási szerződést, átalakulási cégiratokat.

26. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlati felhívásban külön ki nem emelt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, melyeket a Kbt. kötelezően előír, továbbá amelyek benyújtását a dokumentáció előírja.

27. Az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltakra – azt tekinti az eljárás iránt érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek, aki az érdeklődését írásban jelzi. Egyidejűleg meg kell adni az írásbeli kapcsolattartási forma alkalmazása során használható e-mail címet és fax számát, amelyre ajánlatkérő a Kbt.-ben előírt tájékoztatásokat küldi az érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek.

28. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a jelen felhívásban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági, illetve műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit és ennek igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg.

Azon alkalmassági követelmények (III.2.2. és III.2.3. pont) megjelölése, amelyek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak:

III.2.2. P1. pont.

III.2.3. M1. és M2. pont.

29. Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy az eljárással kapcsolatos valamennyi határidővel kapcsolatosan a közép-európai idő az irányadó.

30. Ajánlatkérő helyszíni bejárást nem tart.

31. A Kbt. 54. § (1) bekezdés szerint Ajánlatkérő előírja, hogy az Ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ezen követelményekről tájékoztatás kapható a dokumentációban megjelölt szervezettől.

32. Ajánlattevő köteles a szerződés teljes időtartamára a tevékenységével összefüggésben okozott károk megtérítésére legalább 100 000 000 HUF/év és 10 000 000 HUF/káresemény mértékű felelősségbiztosítást kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni.

A felelősségbiztosítás meglétét Ajánlattevőnek a szerződés aláírásakor igazolnia kell. A felelősségbiztosítás meglétének igazolása a szerződés megkötésének feltétele. Amennyiben Ajánlattevő a felelősségbiztosítás meglétét nem igazolja, úgy az a szerződés megkötésétől való visszalépésnek minősül és Ajánlatkérő a 124. § (4) bekezdését alkalmazza. Ajánlattevőnek ajánlatában csak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő által előírt felelősségbiztosítással a szerződés megkötésének időpontjában rendelkezni fog, és a biztosítást a szerződés teljes időtartama alatt fenntartja.

Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szabályozottakra a közbeszerzésekről szóló 2011. CVIII. tv., valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek (különös tekintettel a 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet) és a Ptk. előírásai irányadóak.