Új pécsi vásárcsarnok megépítése

Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást határidőben megadni nem tudja és a kiegészítő tájékoztatás kérésre adandó válasz a Közbeszerzési Dokumentumot érinti, annak módosítása szükséges, Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja.

Ajánlatkérő figyelemmel a 3. sz. kiegészítő tájékoztatás tartalmára, valamint az Ajánlati felhívás IV.2.2) pontjában meghatározott módosított ajánlattételi határidőre – mely 21.1.2019 napja 10.00 órában került meghatározásra – az ajánlattételi határidőt a Kbt. 52. § (3)-(5) bekezdése alapján meghosszabbítja.

A beszerzés leírása

Tervezett épület adatai
Telek területe:13 462 m
Beépített bruttó alapterület: 6550 m
Tervezett zöldfelület: 862 m
Épület nettó alapterülete: 5607 m
Parkoló: 1210 m
Hulladék tároló: 77 m
Hűtőház építése: 1 egység
Parkoló építése: 67 db
Víz,szennyvíz,csapadékvíz építés:.Közműcsatorna építés: 562m.Szennyvízcsatorna építés:36,5mI.vóvíz építés:54m
Útépítés, közúti körforgalmom építés, térburkolás: Térburkolás:310m2.Új út közúti körforgalom és járda építése: cca.440m.
Vállalkozó feladata a kivitelezési feladatok mellett, a rendelkezésre álló engedélyezési és tender tervdokumentáció alapján a kiviteli tervek elkészítése.
A projekt eng.köteles tev.Épület építési eng száma 201700008536, iratazonosító:IR-000193534/2017.Út építési engedély száma ÚT/473/26/2017
AK felhívja ATk figyelmét az alábbiakra:
A kivitelezés megkezdése előtt nyertes AT feladata a minden szakágra kiterjedő teljeskörű kivitelezési tervdokumentáció elkészítése. A kivitelezési munkálatok abban az esetben kezdhetők meg, ha a Megrendelő részéről a tervek jóváhagyásra kerültek.
Az elkészült kiviteli tervet 8 papíralapú példány+1 példány digitális alapú CD/DVD adathordozón elhelyezett, pdf. és szerkeszthető .dwg formátumban szükséges a Megrendelő részére benyújtani.
A nyertes AT feladatai:
— Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a Létesítmény jelenlegi állapotából kiindulva az összes vizsgálati, kivitelezési munka és próba határidőben és jogszabályban előírt és kiváló minőségben történő elvégzése,
— Vállalkozónak a Létesítményt az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell megterveznie és megépítenie:
— a munkaterület átadást követően állapotfelmérést köteles végezni, melyet fotó- vagy videó dokumentációval kell alátámasztani,
— a munkaterület szükséges őrzése,
— felvonulási és az ideiglenes melléklétesítmények telepítése,
— valamennyi ideiglenes építési vízellátáshoz és építési elektromos ellátáshoz és vételezésekhez szükséges mérhető kiépítések elkészítése; a projekt megvalósításának időtartam alatt felmerülő közüzemi díj a nyertes ATt terheli,
— a kivitelezés megvalósításához szükséges valamennyi építési és szerelési munka elvégzése,
— minden igazgatási, technikai vagy egyéb feladat ellátása,mely ahhoz szükséges,hogy a kivitelezést a tervekben meghatározott állapotban AKnek átadja,
— az elkészült létesítmény szerződésnek,jogszabálynak történő megfelelőségének igazolása,
— minden olyan dokumentum elkészítése,mely a létesítmény üzemeltetéséhez,a biztonságos működéséhez/használathoz szükséges,
— az átadás-átvételi eljárás során a beépített anyagok,szerkezetek,berendezések megfelelőségi igazolását köteles átadni,
— átadási és megvalósulási terv elkészítése,a használatba vételi engedély benyújtásához szükséges dokumentáció elkészítése és átadása a Megrendelőnek,a Megrendelői követelményekben rögzített formában és példányszámban,
— valamennyi kivitelezési munkával kapcsolatban képződő bontási törmelék és építési hulladék gyűjtése és a Megrendelői követelményben foglaltak szerinti elszállítása,ill. a jogszabályoknak megfelelő ártalmatlanítása,és vagy újrahasznosítása,
— a munkavégzések befejezése után a kivitelezéssel érintett felvonulási területek kivitelezés megkezdése előtti állapotnak megfelelő helyreállítása,
— a környezetben,környező építményekben okozott sérülések,károk helyreállítása,a szavatossági és jótállási kötelezettségek ellátása,
— Nyertes AT feladata és költsége minden olyan dok. elkészítése,és átadása AKnek, valamint díjak befizetése, amely a Létesítmény üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges,
— Nyertes AT feladata az összes érintett közműszolgáltatóval való egyeztetés,és adott esetben a szakfelügyelet megkérése, melynek költsége nyertes ATt terheli,
— rendelkezésre állás a használatba vételi eljárás során.
Egyenértékűség: 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3)-(6) bekezdés.Részletesen a KD mell-ént megküldött tervdok.,műszaki leírás,árazatlan költségvetések és a Megrendelői követelm. tartalm

A szerződés alvállalkozásba adandó részének rövid leírása

M.1.2. közúti körforgalom építési munkáira vonatkozó referencia, M.2.2. Építménygépész FMV, M.2.4. Építészeti tervezési
Szakterület szakember
Alvállalkozók megnevezése, adószáma: Soltút Kft. 10642166-2-03, Varga József ev. 64197807-1-23, Veszprémi Tervező Kft. 11322586-2-19

Nyertes Ajánlattevő: B Build & Trade Kft., 1172 Budapest, Cinkotai út 49. adószám: 23927164-2-42, kisvállalkozásnak minősül.
További Ajánlattevők:
I. ZÁÉV Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság, 8900 Zalaegerszeg, Millennium köz 1. 10738885-2-20
II. STRABAG Építő Korlátolt Felelősségű Társaság, 1117 Budapest, Gábor Dénes (Infopark D épület) utca 2. 12961555-4-43
III. KŐHÁZ Építőipari és Beruházási Zártkörűen Működő Részvénytársaság, 7624 Pécs, Nagy Jenő utca 12., 11562380-2-02 és Sztráda92 Építőipari és Szolgáltató Kft. 7630 Pécs, Edison Utca 3/A 13104795-2-02 és Gépész-Tér Épületgépészeti és Szolgáltató Kft. 7624 Pécs, Nagy Jenő utca 12. 14427336-2-02

2. sz. szerződésmódosítás aláírásának dátuma: 2021.12.17.
VII.2.2) folyt:
Fentiekre figyelemmel Vállalkozó árindexálás jogcímén nettó 275 882 604,- HUF vállalkozói díjemelésre, korrekcióra tart igényt.
A jogi szakvélemény a szerződésmódosítás szempontjából az alábbi releváns összefoglaló véleményt tartalmazza:
1. Az átalánydíjas építési-kivitelezési vállalkozási szerződések a magyar bírói gyakorlatban a bírósági szerződésmódosítás törvényi feltételeként megjelölt tartós jogviszonynak minősíthetők (BH1 995 659). E feltétel fennállása esetén is szükséges, hogy a szerződéskötést követően előállott körülmény (clausula rebus sic stantibus) következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, a körülmények megváltozását nem ő idézte elő és a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.(Ptk. 6:192.§.)
2. Vállalkozó 14.számú változásbejelentésében a 8 %-os mértékű „Árindexálás”alapjául szolgáló és jelen jogi szakvéleménynek I. pontjában az építési-szerelési munkák műszaki tartalomára vonatkozóan szerepel és amely Répás Balázs szakértői véleménye szerint alátámasztható és megalapozott - lényeges körülményváltozást jelent a COVID 19 járványhelyzettel összefüggő építőipari anyagokat érintő árrobbanás. Ez a Vállalkozó által a szerződés megkötésekor mértékében is olyan előre nem látott körülménynek tekinthető, amellyel számolni nem lehetett. Ami a kérdés jogi megítélését illeti eldöntendő kérdés, hogy a Vállalkozó oldalán ez olyan mértékű jogi érdeksérelem-e amelyből következtetni lehet arra, hogy ennek a körülménynek az ismeretében a szerződést nem kötötte volna meg ilyen tartalommal? Ezzel összefüggésben szeretnék utalni arra a jogi álláspontomra, hogy a szerződésmódosítás a szerződés megmentésének lehetséges eszköze és amikor a felek annak feltételeiben nem tudnak megállapodni és bíróságtól kérik a módosítást akkor a bíróság a rendkívüli, a szerződéskötéskor előre nem látható kockázatok megfelelő elosztásával próbálja meg kiegyenlíteni az esetleg egyik felet jobban súlytó megbomlott egyensúlyt. Nem jogi sokkal inkább műszaki szakértői kérdés annak részletes feltárása, hogy az egyébként 18 hónapos teljesítési határidőt megszabó átalánydíjas szerződés egyes részteljesítésének szerződés szerinti szakaszolása alapján azok a kockázatok hogyan oszthatók meg amelyek nyilvánvalóan a koronavírus építőipari alapanyagok gyártása illetőleg szállítása tekintetében bekövetkeztek. Ha ezek a lényeges körülményváltozások kizárólag a Vállalkozó kockázati - érdekkörébe illeszkednek úgy a szerződés módosításának akár bírósági úton is lehet helye. Ezzel összefüggésben van jelentősége tehát annak, hogy szakmailag mennyiben van alátámasztva az un. 14-es számú Változásbejelentés.
3. Megítélésem szerint a normál üzleti kockázat körét meghaladó változásról lehet beszélni az un. 14. számú Változásbejelentésben foglaltak alapján. Itt nem egyszerűen egy egyszerű inflációs hatás jelentkezett amely beletartozhat a normál üzleti kockázat körébe.
4. Véleményem szerint a fentiekben is kifejtettek alapján egy ágazati árszintemelkedésre hivatkozással vállalkozói díjemelés iránti igény érvényesítése a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött vállalkozási szerződés esetében is lehetséges amennyiben annak bekövetkezése és mértéke előre nem volt látható és nem is kellett előre látni a szerződés megkötésekor. A kérdés természetesen jogilag nyitott annyiban, hogy ennek a többletkockázatnak a megosztása hogyan történjen. Kinek az érdekkörébe és milyen mértékben tartozzon ez a kockázat? Ez bírói mérlegelés kérdése egy lehetséges perben.
5. Az árszintemelkedés kockázatának esetleges megosztása során a 2. pontban foglaltak szem előtt tartásával és az összes gazdasági és jogi körülmény bírói mérlegelése alapján az előre nem látott többletkockázat egyenlő megosztását jogilag megalapozhatónak tartom.
A jogi szakvélemény a jelen szerződésmódosítás 3. sz. mellékletét képezi.
Az árszakértői és jogi szakvéleményben foglaltak alapján megállapítható, hogy lényeges körülményváltozást jelent a COVID 19 járványhelyzettel összefüggő építőipart érintő árrobbanás. Ez a szerződés megkötésekor Felek által olyan előre nem látott körülménynek tekinthető, amellyel számolni nem lehetett.
Felek számára nem volt előre látható, hogy a normál üzleti kockázat körét meghaladó változás eredményeként a szerződés egyensúlya a Vállalkozó jogos gazdasági érdekeit sértve, a terhére megbomlik és a jelenlegi szerződéses jogviszony fenntartása szerződésmódosítás nélkül a projekt ellehetetlenülését eredményezné.
A jogi szakvéleményben foglalt kockázatmegosztás tekintetében Megrendelő a jogi szakvéleményt az árszakértői véleménnyel összevetve vizsgálta meg és megállapította, hogy az árszakértői véleményben foglaltak szerint az árrobbanás eredményeként a változás mértéke 15%-ot elérő változásnak tekinthető, mellyel kapcsolatban Vállalkozó csak 8%-os árindexálásra tartott igényt.
Megrendelő erre figyelemmel megállapítja, hogy a jogi szakvéleményben javasolt kockázatmegosztás követelménye is teljesül.
Fentiekre tekintettel Megrendelő az árindexálásra alapított vállalkozói díj korrekció tárgyában a szerződésmódosítás jogalapját a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontja vonatkozásában meghatározott feltétel tekintetében fennállónak fogadja el.
Ezen túlmenően Megrendelő a szerződésmódosítás jogalapja tekintetében hivatkozik arra is, hogy a jogi szakvéleményben írtakra figyelemmel a Felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításán alapuló szerződésmódosítás a szerződés megmentésének lehetséges és törvényes eszköze, melynek hiányában a Ptk. 6:192. § alapján a szerződés bíróság általi módosításának törvényi feltételei is fennállnak.
Ezt követően Megrendelő megvizsgálta Vállalkozó igénybejelentésének számítási módszertanát, s megállapította, hogy az alapszerződés értékén felül azon változásbejelentések értéke került a számítás során figyelembevételre, melyek összegének megállapítására az eredeti ajánlat részét képező (árindexálás előtti) költségvetési tételek alkalmazásával került sor. Továbbá megállapította, hogy a %-os mérték meghatározásánál az eredeti alapszerződés értékének, valamint az árindexállással érintett változásbejelentők indexálás nélküli értékének együttes összege képezte a számítás alapját, így a 8%-os érték matematikailag is megfelelően számított.
A Kbt. 141.§ (4) bekezdés cb) és cc) pontjában foglalt további konjuktív feltételek vonatkozásában Megrendelő valamennyi változásbejelentés tekintetében megállapította, hogy azok a szerződés általános jellegét nem változtatják meg, továbbá árindexálás jogcímén az ellenérték növekedése összesen nettó 275 882 604,- HUF, mely az eredeti szerződéses érték 8%-a, melyre figyelemmel a cb) és cc) pontokban írt konjuktív feltételek fennállása is megállapítható.