A beszerzés leírása
A Dunántúli-középhegységben a karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek felméréséhez, a jövőben még várhatóan jelentkező káros hatások előrejelzéséhez, a főkarsztvíztároló környezetének állapotértékeléséhez a projekt során a következő főbb feladatok megoldására kerül sor:
— Források felmérése, forráskataszter készítése
— Vízháztartási modell készítés, mintaterület kialakítás, mérése
— DKH állapotértékelés, karsztvízszint térkép szerkesztés
— Veszélyeztetett területek lehatárolása
— 5 db lokális modell elkészítése
Vízháztartási modell fejlesztése, állapotértékelés
A Dunántúli-középhegység karsztvízháztartását leíró nem permanens, 3 dimenziós, regionális modell felépítése szükséges.
Az elkészült modell alapján kell elvégezni a DKH főkarsztvíztárolójának állapotértékelését és el kell készíteni a főkarsztvíztároló aktuális karsztvízszint térképét.
A regionális léptékű modellen túl szükség van továbbá a kritikus helyeken - ahol a legnagyobb vízkárok jelentkeznek - lokális modellek (5 db) kialakítására, amik segítik a döntéshozatalt és előrejelzést.
A modellezés eredményei alapján kerül sor a veszélyeztetett területek lehatárolására.
Forráskataszter készítése
A főkarsztvíztároló teljes területére eső állandó-, vagy időszakos források expedíciószerű felmérése szükséges a meglévő irodalmi, forráskataszteri-, és egyéb térképi állományok felhasználásával. A főkarsztvíztároló területére eső források száma jelenlegi ismeretink szerint 632 db, ebből a főkarsztvíztárolót közvetlenül megcsapoló források száma összesen 140 db.
A felmérés alapján kell elkészíteni a terület forrásait bemutató forráskatasztert.
Veszélyeztetett területek felmérése
Az egykori forrásterületeken le kell határolni a már elárasztott, és várhatóan elárasztásra kerülő területeket, különös tekintettel a települések belterületeire, ahol ennek következtében épületkárok jelentkeztek, vagy ezek kialakulására lehet számítani. Lényeges a veszélyeztetett terület, és ezen belül a potenciális szennyezőforrások és a veszélyeztetett infrastruktúra felmérése.
A felméréseknek az alábbi területekre is ki kell terjedni: Tata, Esztergom, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Várpalota-Inota, Veszprém-Gyulafirátót, Tapolca és környéke.
Vízgazdálkodási-vízhasznosítási feladatok, megoldási javaslatok kidolgozása
A várható vízszintek és a várhatóan elárasztásra kerülő területek ismeretében, felmérve az ott veszélyeztetett létesítményeket, infrastruktúrát, a vízzel esetleg érintkező szennyezőforrásokat, a megoldási javaslatokat kell kidolgozni a károk megszüntetésére, illetve megelőzésére (vízrendezés, vízelvezetés).
Különös hangsúlyt kell fektetni a jelenleg feleslegként jelentkező, ugyanakkor kiváló minőségű vizek helyi hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatára, összhangban a VGT, a Kvassay Jenő Terv és az Éghajlatváltozási Stratégia céljaival.
A projekt szempontjából ténylegesen érintett egység a Dunántúli-középhegység mintegy 13 000 km2 területen elhelyezkedő főkarsztvíztárolója és azzal kapcsolatban álló hegylábi területek.
Részletes leírás a dokumentáció II. részében található.