A beszerzés leírása
Szolgáltató központ kialakítása, felújítása, energetikai korszerűsítése a kiviteli tervdokumentációban és az árazatlan költségvetésben foglaltaknak megfelelően.
A főbb mennyiségi adatok a kivitelezés során az alábbiak:
— új liftakna építése: 1 db
— új lépcsőkar építése: 2,91 m
— meglévő épület alapozásának erősítése tervezett liftakna környezetében: 2,32 m
— falazatok bontása: 23,88 m
— teherhordó falazatok építése: 12,8 m
— válaszfalak építése: 149,75 m
— oldalfal vakolat készítése: 357,27 m
— homlokzati vékonyvakolat készítése: 103,66 m
— belső vakolat javítások: 362,72 m
— falburkolat készítés: 336,05 m
— padlóburkolat készítése: 600,51 m
— PVC padlóburkolat készítése: 258,02 m
— Bádogos szerkezetek elhelyezése: 156,83 m
— új külső nyílászárók elhelyezése: 35 db
— új belső ajtók elhelyezése: 28 db
— belső felületképzések: 1209,07 m
— új lapostető szigetelés: 668,27 m
— külső térburkolatok készítése: 16,58 m
— villámhárító telepítése: 125 m
— akadálymentesítés
— konyhai berendezések: 15 db
— új gépészeti vezetékek: 414
— új radiátorok: 27 db
— új elektromos vezetékelés: 2970 m
— elektromos szerelvények: 347 db
Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásban, és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt és a megnevezés alatt a „vagy azzal egyenértékű”-t kell érteni. Az egyenértékűség bizonyítása az ajánlattevő feladata. A fentiekkel egyenértékű terméket és hozzátartozó szolgáltatást elfogad ajánlatkérő.
Tárgyi építési beruházás vonatkozásában irányadó az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15) Korm. rendelet.
A részletes feltételeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás és tételes, árazatlan költségvetés tartalmazza.
Ajánlatkérő a Kbt. 56. § (7) bekezdésére hivatkozással tájékoztatja az ajánlattevőket arról, hogy helyszíni bejárást nem tart.
Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt kizárja az alábbi indokokra figyelemmel:
Az elvégzendő kivitelezési munkálatok, az építési beruházás jellege egységet alkot, egy meghatározott területen végzendő el, az építési beruházás jellege, a műszaki egység, valamint a gazdasági ésszerűség, jogi és garanciális összefüggések a kivitelezés során nem teszi lehetővé az eljárás részekre bontását. A további részajánlat-tétel biztosítása az egyes Vállalkozók közötti együttműködést, illetve munkaszervezést nehezítené meg. A fenti körülmények – meg nem kerülhető – figyelembe vétele azt eredményezi, hogy a további részajánlat-tételi lehetőség biztosítása jelentősen megnehezítené a vállalkozók közötti organizációt, amely a projekt befejezésének – kötött – időpontját veszélyeztetné, ehhez kapcsolódóan; nem lehetne meghatározni egy adott – az egész építési beruházás organizációjáért felelős vállalkozót, ugyanis az együttműködési kötelezettség ellenére, minden vállalkozó a saját (kötbérterhes) teljesítési határidejét tartaná elsősorban szem előtt; valamint a jótállás igények tekintetében szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná a megrendelőt, tekintettel arra, hogy több szerződés több jótállási határidőt és további részhatáridőket jelent. A fenti érvek mellett gazdaságilag sem indokolt a beszerzés tovább bontása, ugyanis ez a nagyságrend változás nem eredményezné új gazdasági szereplők megjelenését az ajánlattevők között, azonban a részekre bontás ajánlatkérői oldalon fajlagos árnövekedést, ajánlattevői oldalon a párhuzamos projektektől való függés miatt ajánlattevői visszaesést eredményezne.