Táncszínház tervezése

A beszerzés leírása

A beruházás célja Magyar Nemzeti Táncegyüttes részére állandó játszóhely kialakítása.
Beruházás alapadatai:
Bontandó épületek – cca. 1 800 m
Építendő mélygarázs – cca. 6 800 m
Építendő színházépület – cca. 7 080 m
Építendő fogadótér (előcsarnok) – cca. 780 m
Az épület alapvető elrendezése hagyományos színházi elrendezés. Funkció szerint tartalmaz közönségforgalmi fogadó és elosztó teret a hozzá kapcsolódó kiszolgáló területekkel (pl. ruhatárak, vizesblokkok, büfé, pénztár stb.) Tartalmazza magát a maximum 400 fő befogadására alkalmas nézőteret, min. 100 cm-es széksortávolsággal. A nézőtér földszinti és zsöllye szinti területre tagozódik, erkély, karzat nem tervezett. Páholyok minimális létszámban.
A nézőtértől a színpadi területek vasfüggönnyel lehatároltak. A hagyományos zárt színpadkerettel rendelkező színházakkal szemben elvárás a rugalmas színpadkeret.
A színpad és a nézőtér határán zenekari árok.
A színpad tervezett magassága 24 méter, cca. 21 m-es zsinórpadlási járósíkkal. A színpadhoz kapcsolódóan két oldal és egy hátsószínpad, valamint alsószínpad kialakítása tervezett. Ezek tervezett alaprajzi mérete 12x12 m. Hozzájuk további kiszolgáló terek kapcsolódnak, pl. díszlet- jelmezraktárak és kellétárak. A kiszolgáló területen kapnak helyet a szükséges egyéb funkciók, pl. díszletfogadó, művészbejáró és porta, művészbüfé, öltözők, tartózkodók, pihenők stb. Ugyanitt kell kialakítani az „A” épület bontásával megszűnő próbatermeket, továbbá itt találhatók az épület üzemeltetéséhez szükséges gépészeti és elektromos helyiségek, pl. gázfogadó, gépházak, trafók és kapcsoló helyiségek, tirisztor helyiség, spinklergépház stb.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes énekkara számára is biztosítani szükséges funkcionális tereket (pl. énekkari próbatermek, öltözők, kisméretű koncertterem stb.), továbbá a zenekar számára a szükséges tereket (pl. hangoló, zenekari próbaterem, hangszeraktár és kottatár, zenekari öltözők stb.).
Az épület mélyalapozással készül, a mélygarázsok elkészítéséhez réselés technológiával. A színház épülete vasbeton pillérvázas és vasbeton falas (színpadi tömbök), monolit vasbeton födémes teherhordó szerkezettel.
A nyertes ajánlattevő feladata vázlatterv, engedélyezési terv és kiviteli terv elkészítése.
Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletének megfelelően, míg a kivitelezési dokumentáció tartalmát az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelően kell elkészíteni.
A tervező egyéb feladatai: az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. §-ában meghatározott feladatok.
A nyertes ajánlattevő feladata a Ajánlatkérő nevében az ÉTDR rendszerben történő ügyintézés is.
A szerződés szerinti tervezési tevékenység: Egy maximum 400 fő befogadására alkalmas táncszínház megtervezése, vázlatterv, engedélyes és a kiviteli tervek elkészítése, az építési engedély megszerzése, a megvalósításhoz szükséges szakági tervezési tevékenységgel.
Az épülettel kapcsolatos további adatokat, és a részletes tervezési feladatokat az egyéb közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

További információk

Részajánlat kizárás: beszerzés tárgya nem osztható.
Részhatidő: vázlatterv elkészítés a szerzkötéstől szám. 12. hét vége, eng. tervek elkészítés a szerzkötéstől szám. 35. hét vége, kivit terv elkészítés a szerzkötéstől szám. 71 hét. hét vége. AK vmennyi tervet 1 héten belül köteles jóváhagyni. A nyertes AT az eng terv jóváhagyását köv 1 héten belül köt benyújtani az engedély iránti kérelmet.

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (AT), alvállalkozó(AV) és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll.
Előzetes igazolás az ajánlat részeként:
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rend (KR) 1. § (1) bekezdése alapján az ATnek az ajánlatában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a rendelet II. Fejezetének megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá.
Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt az alkalmasság igazolásában, az ATnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani. A nyilatkozatot az ATnek attól függetlenül be kell nyújtania, hogy az Ajánlatkérő (AK) az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. [Kbt. 67. § (4) bekezdés]
Ha az AT az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött és aláírt külön formanyomtatványokat is köteles benyújtani.
Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot (EEKD), és a nyilatkozatokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elektronikus űrlap kitöltése útján kell benyújtani.
A Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése szerinti igazolás:
A KR 1. § (2) bekezdése szerint AK által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra vonatkozó igazolások benyújtására felhívott ATnek a KR III. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá:
— a Magyarországon letelepedett ATnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet III. Fejezet 8. §-a
— a nem Magyarországon letelepedett ATnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet III. Fejezet 10. §-a szerint kell az igazolásokat benyújtania.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés a), b), e), h), j), l), n) és p) pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. [Kbt. 63. § (3) bekezdés]
A KR15. § (1) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot szükséges benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Az alvállalkozó tekintetében nem szükséges további nyilatkozatot benyújtani az eljárás ezen stádiumában [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése].
A KR 1. § (4) bekezdése alapján a KR III. Fejezetben említett igazolási módok az V. Fejezetnek megfelelőn kiválthatók, ha az érintett gazdasági szereplő minősített AT jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek.
A KR 1. § (5) bekezdése alapján, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén AK az igazolások hitelességét a KR VI. Fejezetnek megfelelően ellenőrizheti.
A Kbt. 69. § (11) bekezdés alkalmazandó.
Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság előírása [Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont]:
A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján AK az alkalmasság vizsgálata körében a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.
Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása:
A nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az ingyenesen, elektronikusan kérhető nyilvántartások adatai alapján; egyebekben a nyilvántartás kivonatát, a nyilvántartást vezető szerv igazolását vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló egyéb dokumentumot fogadja el.
A Kbt. 65. § (7) bekezdése, 67.§ megfelelően alkalmazható.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) II. fejezetnek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) IV. részének az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elektronikus űrlap formájában történő kitöltésével kell igazolni a M1)-M3) pontban megadott alkalmassági követelménynek való megfelelést. Ajánlatkérő előzetes igazolásként elfogadja az EEKD-ban tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ajánlattevő megfelel az előírt alkalmassági követelménynek (Korm. rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (5) bek.).
A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága - a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra - igazolható:
M1) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított három év (a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett) legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével.
A referenciákat a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint kell igazolni.
Az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat:
— teljesítés ideje, kezdés és befejezés (év, hó, nap, -tól, -ig),
— a szerződést kötő másik fél megnevezése,
— a szolgáltatás tárgya, mennyisége (olyan részletezettséggel meghatározva, hogy abból az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható legyen),
— a teljesítésről nyilatkozattételre jogosult személy neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe,
— nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
M2) a Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján azoknak a szakembereknek - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;
A Kbt. 65. § (7) és (11) bekezdésében, a Kbt. 69. § (4) bekezdésében, a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. §-ában és a 24. § (1) bekezdésében, továbbá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Részvételi feltételek (műszaki és szakmai alkalmasság)

Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha:
M1) nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladási időpontjától visszafelé számított 3 évben befejezett, de legfeljebb 6 éven belül megkezdett olyan szerződésszerűen teljesített referenciával, amely legalább 300 fős befogadóképességű új színház építésének, vagy meglévő színház átépítésének, rekonstrukciójának, korszerűsítésének tervezésére irányult, és a tervek alapján az építmény kivitelezése (sikeres átadása) megtörtént.
Az alkalmassági feltételeknek egy, vagy több referenciával is meg lehet felelni.
M2) nem rendelkezik legalább az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti:
a) legalább egy fő É, akinek szakmai tapasztalata van az elmúlt 5 éven belül egy legalább 300 fős színház tervezésében;
b) legalább egy fő BÉ;
c) legalább egy fő T;
d) legalább egy fő G;
e) legalább egy fő V;
f) legalább egy fő ME-É
Jogosultságokkal rendelkező, és
g) legalább egy fő géptervező gépészmérnök és scenikus végzettségű
Szakemberrel,
Akik közül az a) pont szerinti jogosultsággal rendelkező szakember rendelkezik legalább egy új színház tervezése, vagy meglévő színház korszerűsítésének tervezése során vezető tervezőként szerzett gyakorlattal;
Az f) pont szerinti jogosultsággal rendelkező szakember rendelkezik épületszigetelő szakmérnök végzettséggel. (Az Ajánlatkérő vezető tervező alatt az engedélyes terveket jegyző tervezőt érti.)
A fenti szakemberek csak egy pozícióra jelölhetők.
Az Ajánlatkérő a Kbt. 65. § (10) bekezdése alapján előírja, hogy a vezető tervezői és a színháztechnikai tervezési feladatokat, mint alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezze el. Ennek megfelelően az e feladatokra vonatkozó fenti M2) a) és g) pont szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a Kbt. 65. § (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.
A műszaki, szakmai alkalmassági feltételeknek az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek) együttesen is megfelelhetnek.

A szerződés teljesítésének feltételei

1. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek:
Késedelmi kötbér: 0,3%/naptári nap, legfeljebb 15 naptári napig; meghiúsulási kötbér: 30 %. Előleg-visszafizetési biztosíték az igénybe vett előleg 5 %-on felüli részére. Jólteljesítési biztosíték: 5 %
2. Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei: A Kbt. 135. §-ával összhangban, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdés alapján, az igazolt teljesítést követően utólag, a jogszabályoknak megfelelő számla alapján, banki átutalással. Ajánlatkérő 10 % előleget fizet. Három rész és egy végszámla. A további fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza.
3. Az Ajánlatkérő nem követeli meg, és nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.

AK felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel az Európai Unió Hivatalos Lapja Kiadóhivatala által jelen pontra is érvényesített szigorú karakterkorlátozására, AK a VI.3) pontban nem tudja a közbeszerzési eljáráshoz szükséges további információk teljes tartalmát meghatározni, azok részletesen az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kerülnek kifejtésre.
1. A KR 30. § (4) bek. és a 39. § (3) bek. megf. a minősített a.tevőnek külön kell igazolnia a szerz. teljesítésére való alkalmasságát azon alkalm. követelmények tekintetében, amelyeknél AK a közb. eljárásban vagy az előminősítési rendszerében – a 28. § (3) bek. vagy a 37. § (3) bek. alapján megh. minősítési szempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg az AT pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. AK a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utal a felhívás III.1.3) M1), M2) és M3) pontjában meghatározott alkalmassági feltétel vonatkozásában.
2. AK a Kbt. 71. § (6) bek. megfelelően feltünteti, hogy nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az AT az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
3. AK nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontjának rendelkezéseit.
4. A kiosztható pontszám alsó, és felső határa: 0-100
5. A Kbt. 76. § (9) bek. d) pontja alapján az a módszer, amellyel AK megadja a ponthatárok közötti pontszámot, továbbá a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján minimális elvárás és legkedvezőbb megajánlás:
— A vezető tervező (É) alkalmassági feltételen túli többlet szakmai gyakorlata színházépítés területén a felhívás feladását megelőző 5 évben (db): arányosítás (aránypár). AK a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján ezen értékelési részszempont tekintetében 1 db-ban határozza meg azt az elvárást, amelynél kedvezőtlenebb (kevesebb) az adott ajánlati elem nem lehet. Ennek megfelelően az 1 db-ot el nem érő megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen. AK a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján 3 db-ban határozza meg az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az AK a „vezető tervező (É) alkalmassági feltételen túli többlet szakmai gyakorlata színházépítés területén a felhívás feladását megelőző 5 évben (db)” értékelési részszempont esetében az alkalmassági feltételként előírt legalább 300 fős színház tervezésére vonatkozó tapasztalaton túl elfogadja a kisebb színház építésének, rekonstrukciójának tervezésében szerzett szakmai tapasztalatot is.
AK a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti szakmai ajánlatnak a minőségi szempontra (A vezető tervező (É) alkalmassági feltételen túli többlet szakmai gyakorlata színházépítés területén a felhívás feladását megelőző 5 évben (db)) tett megajánlást, továbbá az azt alátámasztó iskolai végzettséget igazoló dokumentumot (ha a kamarai nyilvántartásból nem állapítható meg a jogosultsága), önéletrajzot és rendelkezésre állási nyilatkozatot tekinti.
— Nettó ajánlati ár (HUF): fordított arányosítás.
6. AK a Kbt. 66. § (6) bek. alapján NEM írja elő az AVk megjelölését.
7. AKa Kbt. 53. § (6) bek.-nek megfelelően felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be vagy fog benyújtani és AK a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).
8. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-ának megfelelően AT köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legalább 50 000 000 Ft/kár, illetve 150 000 000 Ft/év mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra, 1+1 év utánkövetéssel.
9. FAKSZ: dr. Balogh László Csaba 00252.

A beszerzés leírása

A beruházás célja Magyar Nemzeti Táncegyüttes részére állandó játszóhely kialakítása.
Beruházás alapadatai:
Bontandó épületek - cca. 1 800 m2
Építendő mélygarázs - cca. 6 800 m2
Építendő színházépület - cca. 7 080 m2
Építendő fogadótér (előcsarnok) - cca. 780 m2
Az épület alapvető elrendezése hagyományos színházi elrendezés. Funkció szerint tartalmaz közönségforgalmi fogadó és elosztó teret a hozzá kapcsolódó kiszolgáló területekkel (pl. ruhatárak, vizesblokkok, büfé, pénztár stb.) Tartalmazza magát a maximum 400 fő befogadására alkalmas nézőteret, min. 100 cm-es széksortávolsággal. A nézőtér földszinti és zsöllye szinti területre tagozódik, erkély, karzat nem tervezett. Páholyok minimális létszámban.
A nézőtértől a színpadi területek vasfüggönnyel lehatároltak. A hagyományos zárt színpadkerettel rendelkező színházakkal szemben elvárás a rugalmas színpadkeret.
A színpad és a nézőtér határán zenekari árok.
A színpad tervezett magassága 24 méter, cca. 21 m-es zsinórpadlási járósíkkal. A színpadhoz kapcsolódóan két oldal és egy hátsószínpad, valamint alsószínpad kialakítása tervezett. Ezek tervezett alaprajzi mérete 12x12 m. Hozzájuk további kiszolgáló terek kapcsolódnak, pl. díszlet- jelmezraktárak és kellétárak. A kiszolgáló területen kapnak helyet a szükséges egyéb funkciók, pl. díszletfogadó, művészbejáró és porta, művészbüfé, öltözők, tartózkodók, pihenők stb. Ugyanitt kell kialakítani az „A” épület bontásával megszűnő próbatermeket, továbbá itt találhatók az épület üzemeltetéséhez szükséges gépészeti és elektromos helyiségek, pl. gázfogadó, gépházak, trafók és kapcsoló helyiségek, tirisztor helyiség, spinklergépház stb.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes énekkara számára is biztosítani szükséges funkcionális tereket (pl. énekkari próbatermek, öltözők, kisméretű koncertterem stb.), továbbá a zenekar számára a szükséges tereket (pl. hangoló, zenekari próbaterem, hangszeraktár és kottatár, zenekari öltözők stb.).
Az épület mélyalapozással készül, a mélygarázsok elkészítéséhez réselés technológiával. A színház épülete vasbeton pillérvázas és vasbeton falas (színpadi tömbök), monolit vasbeton födémes teherhordó szerkezettel.
A nyertes ajánlattevő feladata vázlatterv, engedélyezési terv és kiviteli terv elkészítése.
Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletének megfelelően, míg a kivitelezési dokumentáció tartalmát az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelően kell elkészíteni.
A tervező egyéb feladatai: az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. §-ában meghatározott feladatok.
A nyertes ajánlattevő feladata a Ajánlatkérő nevében az ÉTDR rendszerben történő ügyintézés is.
A szerződés szerinti tervezési tevékenység: Egy maximum 400 fő befogadására alkalmas táncszínház megtervezése, vázlatterv, engedélyes és a kiviteli tervek elkészítése, az építési engedély megszerzése, a megvalósításhoz szükséges szakági tervezési tevékenységgel.
Az épülettel kapcsolatos további adatokat, és a részletes tervezési feladatokat az egyéb közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

Karakterkorlát miatt a VII.2.2) A módosítás okai pont folytatása:
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.”
Felek rögzítik, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontjában meghatározott, az ajánlatkérő által kellő gondossággal eljárva előre nem látható körülmény a tervekre kiadandó Előzetes Miniszteri Településképi vélemény megszerzése volt, valamint a Honvédelmi Minisztérium, mint szakhatóság kikötéseiben előírt többlet tervezési feladat.
A Vállalkozó határidőben elkészítette a vázlattervet és az engedélyes terveteket is, amit a Megrendelő elfogadott. A Miniszterelnökség által kezdeményezett egyeztetések következtében (ami összességében 13 hétig húzódott) azok lezárultáig nem tudta engedélyezésre benyújtani, illetve a kiviteli terveken sem tudott dolgozni. így a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó teljesítési határidő módosítása vált szükségessé.
Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a beruházáselőkészítés (terveztetés) során gondosan járt el, a beruházást a terület általa használt és a fenntartója (EMMI) által birtokolt eszmei hányadának megfelelő részére pozícionálta. A terület hasznosításának, a használati megosztás rendezésének kérdése nem tartozik a hatáskörébe, a döntési folyamatra így semmilyen hatása nem lehetett.
Felek rögzítik továbbá, hogy a Szerződés 3.6. pontja szerint ,"A Megrendelő feladata az egyéb érdekeltek, a terület tulajdonosai stb. hozzájárulásának beszerzése, a velük történő kapcsolattartás, egyeztetés.”
Ebből következően a hozzájárulások megszerzésének késedelme a Ptk. 6:156. § (2) bekezdése alkalmazásában jogosulti (megrendelői) késedelemnek minősül, ami a kötelezett (Vállalkozó) egyidejű késedelmét kizárja.
A fentiek mellett a Felek rögzítik, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és az - egyébként a Kbt. 141, § (2) bekezdése alapján módosított - ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.