A feltételek felsorolása és rövid leírása
A kizáró okok felsorolása:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt kizáró okok fennállnak. A Kbt. 74. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a) az előírt kizáró okok hatálya alá tartozik;
b) részéről az előírt kizáró ok az eljárás során következett be.
Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása:
A magyarországi letelepedésű ajánlattevő(k), valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k) vonatkozásában a 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 4. § és 8. §-ai szerint kell igazolni a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okok fenn nem állását. A nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 4. és 10. §-a szerinti igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat fogadja el. A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot köteles benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával az ajánlattevő eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában az ajánlattevő a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújt be. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 67. § (3) bekezdésére, valamint a 321/2015. (X.30.) KR. 3. § (2) és (3), valamint az (5) bekezdésére.
A kizáró okok előzetes igazolása az EEKD alapján történik, az utólagos igazolásra pedig a Kbt. 69. § (4) bekezdés alapján kerül sor a közbeszerzési dokumentumban részletezettek szerint. Felhívjuk a figyelmet a 321/2015. (X.30.) KR. 1. - 16.§-ára és a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségére. Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4)-(7) bek. szerinti felhívására Ajánlattevőknek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok vonatkozásában nyilatkozatot szükséges csatolni. Ahol Ajánlatkérő valamely irat benyújtását írta elő, ott az Ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott iratminta kitöltése és benyújtása javasolt, de Ajánlatkérő által előírt valamennyi információt, adatot tartalmazó ajánlattevői nyilatkozatot is elfogadja, amennyiben annak alapján az érvényesség feltétele egyértelműen megállapítható. Cégbírósághoz már benyújtott, de még el nem bírált változás bejegyzési kérelem esetén a 321/2015. (X.30.) kormányrendelet 13. § szerint kell eljárni. Amennyiben ajánlattevő tekintetében nincs változásbejegyzési eljárás folyamatban úgy erről ajánlattevő ajánlatában nyilatkozni köteles. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.
II.2.14) pont folytatása:
P = (A vizsgált - A elvi legrosszabb)/ (A elvi legjobb - A elvi legrosszabb)X (P max - Pmin) + P min
Ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
P max: a pontskála felső határa (10 pont)
P min: a pontskála alsó határa (0 pont)
A elvi legjobb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja (120hónap)
A elvi legrosszabb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja (0 hónap)
A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
A súlyszámmal felszorzott és összeadott pontszámok alapján kerül meghatározásra egy-egy ajánlattevő összpontszáma. A legmagasabb összpontszámot elért ajánlatot minősíti Ajánlatkérő a legelőnyösebbnek.
4. Vállalja-e, hogy a teljesítés során legalább 90 %-ban saját munkavállalóként foglalkoztatja a dolgozókat (igen/nem) /15
A 4. részszempontra adott ajánlat az abszolút pontozás módszerével kerül értékelésre, ahol az 'igen' válasz 10 pontot, a 'nem' 0 pontot ér.
A súlyszámmal felszorzott és összeadott pontszámok alapján kerül meghatározásra egy-egy ajánlattevő összpontszáma. A legmagasabb összpontszámot elért ajánlatot minősíti Ajánlatkérő a legelőnyösebbnek.
Kerekítés szabályai: Ajánlatkérő a pontozás során a kerekítés általános szabályai szerint kettő tizedes jegyre kerekít. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer szerinti ajánlatnak a legmagasabb Értékelési pontszámmal rendelkező ajánlattevő ajánlata minősül.
A Kbt. 77. § (5) bekezdésével összhangban, ha több ajánlatnak azonos az összpontszáma az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott. Ha a legkedvezőbb ajánlat így sem határozható meg Ajánlatkérő közjegyző jelenlétében sorsolást tart.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a 2. és 3. számú értékelési részszempont esetén a pontszámok torzításának elkerülése érdekében a képletbe akkor is a maximum vállalható érték kerül behelyettesítésre, amennyiben a legkedvezőbb ajánlat tartalmi eleme ennél kedvezőbb megajánlást tartalmaz.
A pontszámokat ajánlatkérő két tizedes jegy pontossággal számolja ki.
Ajánlattevőnek az 1. értékelési részszempontként feltüntetett egyösszegű ajánlati árat nettó forint értékben kell megadnia.
Az ajánlatkérő a pontszámokat - törtek esetén - két tizedes jegyre kerekíti.
A módszer(ek) meghatározása, amellyel megadja az értékelési részszempontok tekintetében a ponthatárok közötti pontszámot:
1. értékélési részszempont esetén: fordított arányosítás.
2. értékelési részszempont esetén: egyenes arányosítás
3. értékelési részszempont esetén: egyenes arányosítás
4. értékelési részszempont esetén: abszolút pontozás