Tűzszerészeti mentesítés

Rövid leírás

Tűzszerészeti, vegyvédelmi és környezetvédelmi mentesítés
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 16/A. §-a szabályozza a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok kapcsán való eljárást. A nevezett ingatlanok tényleges művelési ág megállapításának, azaz a művelésbe vonás feltétele – ahol ezt hatósági bizonyítvány igazolja – a tűzszerészeti, vegyvédelmi és környezetvédelmi mentesítés (a továbbiakban mentesítés) elvégzése.
Nyertes ajánlattevő feladata a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokon felmerülő tűzszerészeti, vegyvédelmi és környezetvédelmi mentesítés a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint.
Keretösszeg: nettó 160 000 000 HUF, Ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-ának lehívására vállal kötelezettséget.

A beszerzés leírása

Nyertes ajánlattevő feladata a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokon felmerülő tűzszerészeti, vegyvédelmi és környezetvédelmi mentesítés a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint. Fő feladatok:
1. Tűzszerészeti átvizsgálás és robbanószerkezet-mentesítés, mely magában foglalja a célterület, a célterülethez közeli biztonsági zóna és a külső biztonsági zóna robbanószerkezet mentesítését.
2. Vegyivédelmi (vegyi harci anyagoktól való) mentesítés, mely magában foglalja a katonai alkalmazású vegyi anyagok felderítését, a megtalált anyagok osztályozását, megsemmisítését, illetve elszállítását.
3. Környezetvédelmi tényfeltárás készítése.
4. A felszínen talált szennyezőanyagok, hulladékok és a környezetvédelmi szempontból veszélyes anyagok eltávolítása, a területen való elhelyezése, megkülönböztetése és hulladéklerakóban való elhelyezésre történő előkészítése.
5. A teljes terület robbanószerkezet mentesítését követően tanúsítvány kiállítása, mely tartalmazza, hogy az átvizsgált területek, a meghatározott mélységekig robbanószerkezet és vegyi harci anyag mentesek, továbbá teljes dokumentáció készítése az elvégzett munkákról.
Teljesítésre kijelölt területek:
1. Pest Megye, Dunavarsány 017/2 hrsz., 40,9398 ha területnagyság
2. Pest Megye, Cegléd 0993 hrsz., 36,9850 ha területnagyság
3. Baranya Megye, Pécs 0847/1 hrsz., 40,3880 ha területnagyság
A részletes feladatokat a közbeszerzési műszaki leírás tartalmazza.

Minőségi kritérium (név)

A teljesítésbe bevonásra kerül-e legalább 1 fő, aki rendelkezik az ENSZ Aknamentesítési Szolgálatnál szerzett Tűzszerész Műveleti és Minőségbiztosítási ellenőr végzettséggel (igen/nem)

A megújítások leírása

A keretszerződés Ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozata alapján egy alkalommal, további maximum 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a II.1.4) pont szerinti keretösszeg még nem került teljes egészében felhasználásra.

További információk

II.2.7) pont kiegészítése: A keretszerződés időtartama: A szerződés hatálybalépésétől 2020. december 31-ig tart. Amennyiben a II.1.4) pont szerinti keretösszeg még nem került teljes egészében felhasználásra, úgy ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozata alapján a keretszerződés egy alkalommal, további maximum 12 hónappal meghosszabbítható. A megjelölt kezdő időpont az eljárás befejezésének változó időpontjára tekintettel módosulhat. Az egyes feladatok teljesítési határidejét az eseti megrendelés fogja tartalmazni azzal, hogy nyertes ajánlattevő legkésőbb az eseti megrendelés megküldésétől számított 5. munkanapon köteles megkezdeni a teljesítést, továbbá, amennyiben a feladat elvégzésére hatósági döntés alapján kerül sor, a szolgáltatást a hatósági döntésben megjelölt időpontig köteles teljesíteni.

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Kizáró okok:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt kizáró okok bármelyike fennáll. A Kbt. 74. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján Ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a) az előírt kizáró okok hatálya alá tartozik;
b) részéről az előírt kizáró ok az eljárás során következett be.
Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása:
Ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén külön-külön) és a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti alkalmasságot igazoló szervezetnek/személynek az ajánlat benyújtásakor a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (Kr.) II. Fejezetében foglaltaknak megfelelően, az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (továbbiakban: EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés alá. Az EEKD-t az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) kell csatolni az ajánlathoz a Kbt. 41/A. § (5) bekezdés alapján.
Ajánlattevő nyilatkozni köteles továbbá arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A Kr. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vonatkozásában csak az EEKD-t kell benyújtani a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányának igazolására.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében foglaltakra.
Ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés alapján a kizáró okok fenn nem állásának igazolására a Kr. 1. § (2)–(5) és (7) bekezdés, valamint a Kr. 8. §, 10. §, 12–16. §-a is megfelelően alkalmazandó.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a Kr. 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolni. Ajánlattevőnek nyilatkozatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az EKR által biztosított formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtania.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a Kr. 8. § i) pont ic) alpontja és a 10. § g) pont gc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolni. Ajánlattevőnek nyilatkozatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében az EKR által biztosított formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtania.
Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében Ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást (nemleges tartalmú nyilatkozat becsatolása is szükséges).
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kr. 1. § (7) bekezdésében foglaltakra.
Öntisztázás: Kbt. 64. § (1)–(2) bekezdés alapján. A jogerős határozatot Ajánlattevő a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg köteles az EKR-ben benyújtani.
Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság előírása [Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont]:
Ajánlatkérő a tárgyi eljárásban nem ír elő szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasságot.
Igazolási mód:
Ajánlatkérő a tárgyi eljárásban nem ír elő szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasságot.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

Az EEKD-val történő előzetes igazolás során – a Kbt. 67. § (1)–(3) bekezdésnek, valamint a Kr. 1. § (1) bekezdésnek és 2. § (5) bekezdésnek megfelelően – Ajánlatkérő elfogadja a gazdasági szereplő (Ajánlattevő, kapacitást biztosító szervezet) egyszerű nyilatkozatát is azzal, hogy az EEKD-ban elegendő a IV. rész α pont kitöltése. Jelen dokumentumok benyújtása kizárólag az előzetes igazolást követően kötelező Ajánlatkérő erre vonatkozó kifejezett felhívására a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az EEKD-kat kitöltve, az EKR-ben kell csatolni az ajánlathoz.
M.1. A Kbt. 65. § (4) bekezdése és a Kr. 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján Ajánlattevő csatolja azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) a megnevezését, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.
A szakember bemutatása során csatolandó:
a) Ajánlattevő nyilatkozata a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről, amelyben megjelöli a bevonni kívánt szakembert (szakember neve), a szakember képzettségét / végzettségét, továbbá a szakember munkáltatójának feltüntetésével, v. annak a személynek a megjelölésével, akivel/ amellyel az adott szakember foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll az ajánlat benyújtásának időpontjában;
b) szakemberek végzettségét, képzettségét igazoló dokumentumok egyszerű másolata;
c) a szakemberek által aláírt rendelkezésre állásról szóló nyilatkozat.
A fenti alkalmassági követelmények esetében a Kbt. 65. § (6)–(7), (9), (11)–(12) bekezdés és 69. § (11), (11a) bekezdés, Kr. 1. § (7) bekezdése is irányadó. Közös Ajánlattevők esetében a Kbt. 65. § (6) bekezdés alkalmazandó.

Részvételi feltételek (műszaki és szakmai alkalmasság)

M.1. Alkalmatlan az Ajánlattevő a szerződés teljesítésére, amennyiben nem rendelkezik az alábbi szakemberekkel:
M.1.1) legalább 2 fővel, aki rendelkezik tűzszerész vizsga oklevéllel, vagy ezzel egyenértékű dokumentummal.

A szerződés teljesítésének feltételei

Késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér, késedelmi kamat: szerződéstervezet szerint. Ajánlattevő számláját a teljesítési igazolás birtokában állíthatja ki, a benyújtott számla ellenértékének kiegyenlítése 30 napos fizetési határidő mellett, a Kbt. 135. § (1) és (5)–(6) bekezdése és a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdése alapján történik. Vállalkozó eseti megrendelésenként jogosult 1 db számlát kiállítani. Ajánlatkérő a Kbt. 27/A. § alapján köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.
Ajánlatérő a Kbt. 135. § (8) bekezdése szerint 50 % előleget biztosít.
Az ajánlattétel, az elszámolás és kifizetés pénzneme HUF.
A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza.

Az ajánlatok felbontásának feltételei (hely)

https://ekr.gov.hu (Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld az ajánlattevő részére.)

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

Az ajánlatok bontása a Kbt. 68. § (1b), (1c) bekezdése alapján az EKR-ben történik, a bontást az EKR végzi el akképpen, hogy a bontást az ajánlattételi határidő lejártát követően kettő órával később kezdi meg. A bontás időpontjában az ajánlatok az EKR rendszerben az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. A Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal – elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek– az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

1. A közbeszerzési eljárás a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti folyamatba épített ellenőrzés mellett valósul meg.
2. Részletes szabályok a közbeszerzési dokumentumokban találhatók.
3. Az értékelés során adható pontszám: 0–10. Az értékelési módszer az Ár értékelési szempont (nettó ajánlati ár) esetében a fordított arányosítás, a Minőségi értékelési szempont 1. részszempontja (többletszakemberek) esetében az egyenes arányosítás, a 2. részszempontja esetén pedig az abszolút értékelés (pontkiosztás).
4. Az ajánlati árat nettó HUF/m egységár feltüntetésével kell megadni.
5. Ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenséget jelen eljárásban nem alkalmazza.
6. Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (9) bekezdésére figyelemmel nem teszi lehetővé a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.
7. Az ajánlat összeállítása során ajánlattevőnek figyelemmel kell lenni az 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 11. §, 12. § (1) bekezdésében és a Kbt. 41/A. § továbbá 65. § (11a) és (12) bekezdésében foglaltakra.
8. Ajánlatkérő a Kr. 30. § (4) bekezdése szerint felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy az alkalmasság feltételeit és igazolását a Kr. 28. § (3) bekezdéshez képest szigorúbban állapítja meg.
9. Közös ajánlattétel esetén csatolni kell a közös ajánlattevők cégszerűen aláírt megállapodását a dokumentációban meghatározottak szerint, továbbá Kbt. 35. § (2a) bekezdésének megfelelően az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
10. Ajánlattevőnek és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más gazdasági szereplőnek a cégjegyzésre jogosult, nyilatkozatot, dokumentumot aláíró képviselő aláírási címpéldányát – amennyiben az az adott gazdasági szereplő esetében értelmezhető – vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti aláírás mintáját. Meghatalmazás esetén a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást.
11. Felelősségbiztosítás: Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a keretszerződés megkötésének időpontjától annak teljesítéséig legalább 55 000 000 HUF/év, valamint 25 000 000 HUF/kár összegű felelősségbiztosítással kell rendelkezni. Ajánlattevő köteles nyertessége esetén azt a szerződéskötés időpontjáig megkötni és a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított egyéb igazoló dokumentum másolati példányát Ajánlatkérő részére benyújtani a szerződéskötéskor. A biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított egyéb igazoló dokumentum benyújtásának elmaradása Ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köti meg Ajánlatkérő a szerződést. Közös ajánlattétel esetében elegendő, ha a Közös Ajánlattevők egyike rendelkezik az előírtak szerinti felelősségbiztosítással.
12. A tárgyi eljárás az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, elektronikusan kerül lefolytatásra.
13. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.6) pontja szerinti 2 hónap alatt 60 napot ért.
14. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: dr. Németh Ferenc (00981.)
15. A részajánlattétel kizárásának indoka: A feladat ellátása MAGYARORSZÁG egész területén szükséges, és előre nem meghatározható, hogy ezen belül mely teljesítési helyszíneken válik szükségessé a tevékenység ellátása. A beszerzés keretében ellátandó tevékenységek megrendelését sok esetben előre nem látható, rendkívüli események indokolják ezek felmerülési helye ugyanakkor előre nem tervezhető. A beszerzés tárgya szerinti tevékenységek továbbá egymástól objektíve nem szétválaszthatóak, egymással szükségszerűen összefüggenek. Gazdasági szempontból sem indokolt a részajánlat tételének biztosítása, mivel egy esetleges területi szempontú részajánlat biztosításának lehetősége veszélyeztetné a keretösszeg felhasználhatóságát.
16. Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseit alkalmazza.
17. Gyorsított eljárás indokolása: Ajánlatkérő 2020. évi költségvetése több alkalommal is átdolgozásra került. Első alkalommal március 1-jén az Erdőtervezők beolvadásával, majd áprilisban a pandémiás jogszabályok alapján a GVA-ba (Gazdaságvédelmi Alap) történő jelentős összegű átcsoportosítás miatt. (Ez utóbbi a beszerzés finanszírozásának XLIV. fejezetét is érintette.) Az NFK-tól jelentős költségvetési forrás került elvonásra, átcsoportosítva a GVA-ba.
A költségvetés fentiek szerinti átdolgozása nélkül a jelen közbeszerzési eljárás nagy valószínűséggel már 2020. első felében megindítható lett volna.
A költségvetési intézményeknek a tárgyévi forrást fel kell használni, mert az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a fel nem használt források elvonásra kerülnek. A jelen közbeszerzési eljárás pénzügyi fedezete ajánlatkérő 2020. évi költségvetésében áll rendelkezésre, így ajánlatkérő elemi érdeke, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés teljesítése még a 2020. naptári évben megtörténjen, mert e nélkül a pénzügyi fedezet elveszne, az külön egyedi jóváhagyó döntés nélkül nem csoportosítható át az ajánlatkérő 2021. évi költségvetésébe.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) d) pontja alapján a Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.
Az Nfatv. 16/A. §-a szabályozza a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokra vonatkozó eljárást, mely szakasz (3) bekezdése alapján a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és NFK által átvett területek tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítés nem szükséges. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFK viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFK a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.
Folytatás a VI.4.3) pontban.

Pontos információ a felülvizsgálati eljárások határidejéről (határidejeiről)

A Kbt. 148. §-a szerint.
"VI.3. További információk" pont folytatása:
Jelenleg közel 2 400 hektár 60 db honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan tartozik a Nemzeti Földalapba, melyeknél a környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítéseket, illetve ezek valamelyikét el kell végeztetni.
Az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerint, az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással, mintagazdasági földhasználati szerződés útján vagy cserével hasznosíthatja. Azonban a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok addig nem hasznosíthatók, amíg a területek mentesítése és tényleges művelési ágba sorolása meg nem történik, különös tekintettel arra, hogy az ingatlanok ezen állapotukban potenciális – akár az életet is veszélyeztető – veszélyforrások lehetnek. Az előzőekben jelzett hasznosítási elmaradások pedig a hasznosításból származó bevételeknél jelentenek hiányt, mely az Nfatv 18. § (7) bekezdése szerinti előírás alapján a haszonbérleti díj és megbízási díj esetében legalább 2 500 HUF/AK/év mértékre emelkedett.
Továbbá ezen időtartam alatt – amíg a mentesítés nem történik meg – a területek termőképességének fenntartása, kultúrállapotának megőrzése, és a művelési kötelezettség művelési ágnak megfelelő termelőtevékenysége sem biztosított, annak ellenére, hogy az Nfatv. 18. § (4) bekezdése szerint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni szükséges, továbbá Kormányzati elvárás, hogy e területek végleges hasznosítását mihamarabb elvégezze ajánlatkérő.
A közbeszerzési eljárás gyorsított ütemben történő lefolytatása annál is inkább szükséges, mivel ezen területekre potenciális használatba vételi kérelmeket tart nyilván az ajánlatkérő, azonban ezek teljesítése az előzőekben foglaltak hiányban nem lehetséges, ezáltal a gazdálkodók hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
18. A szerződéskötés feltétele, hogy nyertes ajánlattevő rendelkezzen az alábbi eszközökkel (gépekkel, műszaki felszereltséggel):
a) legalább 10 db robbanószerkezet felkutatására alkalmas fémkereső műszerrel;
b) legalább 1 db gerincmerevítővel, klímaberendezéssel felszerelt, minimum 1 660 m/s sebességű repeszekkel szembeni ellenálló képességgel rendelkező bombaruhával;
c) legalább 3 db világítással ellátott kameraszárral rendelkező színes képet adó endoszkóppal;
d) legalább 1 db TETRA rendszerű, GSM hálózatú, zárt láncú kommunikációs eszközzel.
A rendelkezésre állás igazolásaként a tulajdonjogot igazoló állóeszköz/forgóeszköz nyilvántartás másolata, egyéb (pl.: bérleti) jogviszony keretében való rendelkezésre állás esetén a jogviszony fennállását igazoló szerződés másolata csatolandó.
Amennyiben a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség időtartama alatt nem igazolja a fenti eszközökkel való rendelkezést, úgy az a szerződéskötéstől való visszalépést jelenti a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján és az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, feltéve, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben megjelölte. Közös ajánlattétel esetében elegendő, ha a Közös Ajánlattevők együttesen rendelkeznek az előírtak szerinti eszközökkel, műszaki felszereltséggel.