Zalaszentgrót-Szennyvíz tervezés és kivit. (BV1)

További információk

Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról szóló hirdetményt Ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül, elektronikusan elérhetővé teszi (EKR).

A közbeszerzési dokumentumok egyéb pontjai változatlan formában hatályban maradnak, Ajánlatkérő az egyéb közbeszerzési dokumentumokat nem módosítja.

További információk

Ajánlattevők:

- SZABADICS Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: Magyarország 8800 Nagykanizsa, Király Utca 4., adószám: 13748429220)

- E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2225 Üllő, belterület hrsz. 3753., adószám: 13125811-2-44) és Betonútépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1131 Budapest, Jász u. 156-158., adószám: 23041565-2-41))

Nyertes ajánlattevő:

- SZABADICS Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: Magyarország 8800 Nagykanizsa, Király Utca 4., adószám: 13748429220)

A beszerzés leírása

A 339/2014.(XII. 19.)Kr.Ajánlatkérő feladatai közé utalja többek között a szennyvízelvezetési és–tisztítási beruházások megvalósításához szükséges közbesz-i eljárások lebonyolítását. A kivitelezés főbb indikatív (tájékoztató jellegű) mennyiségei az alábbiak, amelyek kapcsán az engedélyes és kiviteli tervek elkészítése is szükséges: Zalaszentgrót agglomerációs szennyvíztisztító telep fejlesztése A projekt keretében korszerűsítésre kerül a Zalaszentgróti szennyvíztisztító telep, valamint Zalaszentgrót Zalakoppány településrésze, ellátatlan utcái, Tekenye és Türje telelpülések Zalaszengrót agglomerációhoz való csatlakozása valósul meg. A tervezett szennyvíztisztító telep tervezett biológiai terhelési értéke 11.040 LE. A biológiai szennyvíztisztítási technológia tervezett hidraulikai kapacitása 1.400 m3/d. A projekt során a következő létesítményekben történik fejlesztés, illetve épülnek új létesítmények az indikatív terv alapján: - Meglévő fogadó akna, funkció: gravitációs szv. fogadás kőfogás - Tervezett átemelő akna - Tervezett előmechanika (gépi szűrő és homokfogó, kéziráccsal) osztóművel - Tervezett tömbösített műtárgy (párhuzamos biológiai tisztító, osztómű, gépházak), a tömbösített műtárgy gépház-gépszín: mechanikai szűrés, vas-só tároló-adagoló rendszer, fúvógépház, villamos helyiség, rács-homokszemét konténer tároló - Tervezett Dorr utóülepítő - Meglévő Dorr utóülepítő - Tervezett iszapakna - Tervezett mikro-dobszűrő (lebegőanyag) szűrő - Meglévő fertőtlenítő műtárgy tervezett hypo tároló adagoló gépszínnel - Tervezett tisztított szennyvíz mérő - Tervezett pálcás iszapsűrítő - Tervezett iszapvíztelenítő gépház 2 db 9 m3es konténer tárolással - Meglévő sűrített iszaptároló - Tervezett szippantott szennyvíz (NKÖHSZ) fogadó állomás - Kiegyenlítő medence, a meglévő kombinált III. műtárgyból - Tervezett kezelőépület parkolókkal - Tervezett raktár és műhely - Tervezett transzformátor állomás - Tervezett központi irányítástechnikai rendszer, távfelügyeleti rendszerrel - Tervezett kerítés 6 m-es kapuval, térfigyelő rendszerrel - Tervezett véderdő Elbontandó, felhagyásra kerülő létesítmények: - 2 db Dortmundi ülepítő - Kombinált I. műtárgy és homokfogó berendezés - Kombinált II. műtárgy, fúvógépház - Iszapsűrítő és vegyszeradagoló gépház - Ponyvás tároló - Kezelőépület - Iszapakna A szennyvíztisztító telep jelenlegi és fejlesztést követő befogadója a Nádas patak, mely a Balaton vízgyűjtője. Bekötésre kerülő ingatlanok száma összesen: 594 db a) gravitációs szennyvíz gerinccsatorna DN200 KG-PVC 10.619 fm b) bekötővezeték - DN160 műanyag (KG-PVC SN8) 4.240 fm c) gravitációs bekötés 566 db d) nyomás alatti bekötővezeték, minden járulékos munkával 28 db e) nyomott szennyvízvezeték DN90- DN160 műanyag (KPE PN 10, SDR 17) 15.700 fm – ebből DN90 636 m; DN110 10389 m; DN140 2650 m; DN160 2025 m f) Tervezett átemelők: 6 db új átemelő 1db meglévő átemelő gépészeti rekonstrukciója Összesen: 7 db átemelő A szaghatás kiküszöbölésére aktív BIOFILTER építendő az átemelők mellé. Nyertes AT feladatát képezi a közbesz.dok-ok részét képező műszaki tartalomhoz a vízjogi eng. és kivit. tervek elkészítése a191/2009.(IX.15.)Kr.megfelelő tartalommal.A nyertes AT teljes körű felelősséggel tartozik az általa készített dok-ban és tervekben foglaltak helyességéért és a vonatkozó szabványokban,jogszabályokban és egyéb előírásokban foglaltak betartásáért. AK felhívja a figyelmet arra, hogy a szer.telj. során a FIDIC Sárga Könyvrendelkezései alkalmazandók. AK a 321/2015. K.r. 46. § (3) bekezdése alapján rögzíti, hogy a felhívásban és KD-ban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés alatt a „vagy azzal egyenértékű”-t kell érteni. Az egyenértékűség igazolása AT feladata A szerz.teljesítése során szükséges a266/2013.(VII.11.)Korm. rend.szerinti MV-É és VZ-TER jog-gal rendelkező szakember bevonása. AT ajánlatában csatolja nyilatkozatát,hogy a szerződéskötés időpontjára a szerz. teljesítésének időtartama alatt rendelkezni fog a266/2013. (VII.11.) Korm. rend.szerinti MV-É és VZ-TER jog-gal rend.szakember(ekk)el. Részletesen: KD. AK a felhívás III.2.2. pont kapcsán is felhívja a figyelmet a 272/2014.(XI.5).Kr.(1a)bek-ben foglaltakra.

További információk

Módosítás okainak leírása, folytatás: Tekintettel arra, hogy a tárgyi változtatás értéke (nettó 477.650.246,- Ft,) 10,1 %-os változást jelent az eredeti szerződés értékhez (nettó 4.748.000.000,- Ft) viszonyítva, amely nem haladja meg a jogszabályban meghatározott eredeti szerződéses érték 15%-át, sem az uniós értékhatárt (2.120.223.300,- Ft) nem éri el, továbbá nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez, így a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. Felek kijelentik, hogy a fenti nettó 477.650.246,- Ft összegű Vállakozói díj növekedést a Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése a) pontja alapján – figyelemmel a Szerződés szerinti teljesítési véghatáridőre - a végszámlában számolják el egymás között és kerül kifizetésre a Vállalkozó részére. II.2. A pénzügyi finanszírozási forrás módosításának kezelése a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltak alapján A ráemelés összegére vonatkozóan a Szerződésben meghatározott forráson felül plusz forrás bevonásra kerül, ebből következően a szerződésben rögzített pénzügyi finanszírozási forrás módosulásának rögzítése vált szükségessé. A Kbt. 141. § (6) bekezdésében rögzített szerződésmódosítási feltételek a Szerződés pénzügyi forrásának módosulása következtében szükségessé vált adatváltozások vonatkozásában az alábbiak szerint teljesülnek: „(6) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.” A Szerződés finanszírozási forrásának változása a fenti rendelkezésekre figyelemmel nem lényeges módosításnak tekinthető, erre tekintettel a Szerződő Felek a Szerződést a Kbt. 141. § (6) bekezdésére hivatkozással kívánják módosítani. Módosítások leírásának folytatása: Közös ajánlattevők esetén az ajánlatevők külön-külön nyújtják be számláikat, megbontva bennük az általuk igénybe vett alvállalkozói és a saját teljesítés értékét. Vállalkozónak részszámlázásra lehetősége van. Az előleg elszámolása a FIDIC "Sárga könyv" szerinti Általános Feltételek 14.2 Alcikkelyében foglaltaknak megfelelően történik azzal, hogy Vállalkozó létesítményelemenként minden egyes részszámlában és a végszámlában az igénybe vett előleg arányával azonos mértékben számolhatja el az előleget, ameddig az előleg teljes mértéke jóváírásra nem került. Vállalkozónak az előleget a benyújtásra kerülő résszámlák és a végszámla összegéből kell levonnia az előleg elszámolásakor addig, ameddig az előleg teljes mértéke elszámolásra nem kerül. Az adott létesítményelemre vonatkozó részszámla és a végszámla maximum 30% - a számolható el előleg jogcímén. Részszámla összegét a Megrendelő által teljesítésigazolásban elismert Szerződéses Megállapodás szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a Szerződéses Megállapodás megvalósult %-os készültségi fokának megfelelő értékét nem haladhatja meg. A szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő számlák és mellékletei a kifizetésre kötelezett szervezet általi kézhezvételét követően átutalással kerülnek kiegyenlítésre Vállalkozó által a Szerződéses Megállapodásban megjelölt számlaszámra, szállítói finanszírozás keretében, figyelemmel a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: - 272/2014. (X. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről; - 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény; - 2011. CXCV. törvény az államháztartásról; - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról; - 2023. évi C. törvény a magyar építészetről - 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól; - 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. - 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.) - 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról. A Megrendelő különösen is hivatkozza a Kbt. 135. § (1)-(6) bekezdéseit, a Ptk. 6:130.§ (1)-(2) bekezdéseit, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30-32/A. §-át, a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény 142. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet (1a) bekezdését. Az indikatív pénzügyi ütemtervet Vállalkozó Mérnökkel/műszaki ellenőrrel közösen aktualizálja minden Kimutatás benyújtása előtt (az egyes részszámlák benyújtásával a Vállalkozó köteles felülvizsgálni és szükség szerint a benyújtásra kerülő részszámlával aktualizált pénzügyi ütemtervet benyújtani), mely nem eredményezi a Szerződéses Megállapodás módosítását. A „Kimutatásban” szereplő fizikai előrehaladás %-át a Megrendelő nevében eljáró Mérnök/műszaki ellenőr ellenőrzi, kizárólag a jóváhagyott teljesítésnek megfelelően Közbenső Fizetési Igazolás [ÁSZ 1.1.4.7] kibocsátására kerülhet sor. Bármely létesítményelemre vonatkozó részszámla teljesítésigazolása és kifizetése nem jelenti a részszámla tartalmának egyidejű műszaki átadás-átvételét, továbbá nem jelenti a tárgyi munkákkal összefüggésben felmerülő hibás teljesítési, jótállási, szavatossági igényekről és egyéb kifogásokkal összefüggésben felmerülő igényekről való joglemondást, illetve ezen határidők megkezdését. A Vállalkozó által a létesítményelem tekintetében végzett szolgáltatás nem osztható és a részszámlák befogadása és pénzügyi teljesítése nem jelenti az elkészült munkarész jelen fejezet szerinti műszaki átadás-átvételét. A jelen bekezdésben foglaltak kizárólag abban az esetben nem irányadók, ha a Megrendelő a Létesítmény valamely részét, mint létesítményelemet használatba veszi, mely esetben a Megrendelő által használatba vett részt átvett műszakilag átadott résznek kell tekinteni. Vállalkozó a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése a) pontja alapján a Szerződés szerinti végszámlában nettó 477.650.246,- Ft összegű vállalkozói díj elszámolására jogosult.”

Egyéb kiegészítő információk

Módosítás aláírásának dátuma: 2025. 03. 31. II.1. Az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt többletforrás biztosítása. A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendeletével az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet (a továbbiakban: „Veszélyhelyzet”) hirdetett ki. 2023. január 24. napjával megjelent az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet), mely szerint a Vállalkozónak lehetősége van a szerződésmódosítás kezdeményezésére a Kbt. 141. § rendelkezéseit figyelembe véve, amennyiben a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően, a Szerződés teljesítése során a Korm. rendelet szerint meghatározott rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekménye keletkezett. Felek rögzítik, hogy a Szerződés a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a Korm. rendelet hatálya tartozik. 2023. február 23. napjával megjelent továbbá a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listájáról, valamint az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti szakvélemény kiadásának részletes szabályairól szóló 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet (a továbbiakban: ÉKM rendelet), mely rögzíti, hogy a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint összeállított szerződésmódosítási kezdeményezéseket az ÉKM rendelet 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon Megrendelőnek kell beterjeszteni a szakvélemény kiadása céljából. A Vállalkozó a Szerződés teljesítése során a 2023. október 02. napján kelt beadványában Korm.rendelet 2. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosítási kezdeményezést nyújtott be Megrendelő részre a háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt költségnövekmények tárgyában. A vállalkozói többletdíj igény nettó 710.000.000,- Ft, mely a szerződés teljesítése során felmerült teljes díjnövekmény-igényét tartalmazza. Megrendelő 2023. október 25. napján az ÉKM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján az ÉKM rendelet 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon beterjesztette szakvélemény kiadása iránti kérelmét a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI), mint az ÉKM rendelet 2. § (2) és (3) bekezdései szerint a szakértői feladatok ellátására kijelölt szerv részére, amelyben az igényelt költségnövekmény nettó 710.000.000,- Ft-ban került meghatározásra. KTI a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés tárgyában a véleményét 2023. december 18. napján elkészítette. A Korm.rendelet 1. §-a (3) bekezdése alapján az építési és közlekedési miniszter a szakvéleményét (a továbbiakban: szakvélemény) 2023. december 22. napján kiadta. A szakvéleményben megállapításra került, hogy az orosz-ukrán háború következményeként Vállalkozó összes költségnövekménye nettó 1.111.628.421,- Ft, amelyből a rendes üzleti kockázat körébe 156.327.930,- Ft tartozik. Megállapításra került továbbá, hogy a Korm.rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a Vállalkozó részére a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó elszámolható költségnövekmény – azaz a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó összes költségnövekménynek (nettó 955.300.491,- Ft) az 50%-a - mindösszesen nettó 477.650.246,- Ft, ami az eredeti szerződéses érték 10,1 %-a. *** A Vállalkozói díj módosításának rendezésére szerződésmódosítás útján kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a Vállalkozó részére elszámolható költségnövekmény a szerződéses ellenérték de minimis értékhatár alatti változásával jár, Szerződő Felek a Szerződést a Kbt. 141. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján kívánják módosítani. A Kbt. 141. § (2)-(3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek. „(2) A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. (3) A (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a (2) bekezdés a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.” A Kbt. 141. § (3) bekezdése szerint a fenti szabályokat arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékig tehát egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Folytatás a további információk között.

Szöveg

III.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződés 1.1 pontjában meghatározott pénzügyi forrását az alábbiak szerint módosítják (az 1.1. pont további részei változatlanul maradnak): „A Projekt, a szerződés pénzügyi forrását az eredeti Szerződés szerinti összeg, azaz 4.748.000.000,- Ft + Áfa összeg esetében a KEHOP-2.2.2-15-2019-00147 projekt és Európai Uniós forrás biztosítja, a ráemelés összegét, 477.650.246,- Ft + Áfa összeget pedig hazai, központi költségvetési forrás, a XIX. Uniós fejlesztések fejezet előirányzata biztosítja.” III.2. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződés 3.1 pont szerinti Vállalkozói Díj, összegét az alábbiak szerint módosítják: „A Szerződéses Megállapodás egyösszegű (átalányáras) típusú. A Szerződéses Ár 5.225.650.246,-Ft+ÁFA, azaz ötmilliárd-kétszázhuszonötmillió-hatszázötvenezer-kétszáznegyvenhat forint + általános forgalmi adó. Felek rögzítik, hogy a Szerződéses Megállapodásban meghatározott tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ának megfelelően fordított ÁFA hatálya alá esik. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a Szerződéses Megállapodás hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a Szerződéses Megállapodás ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Felek minden külön nyilatkozata, illetőleg szerződésmódosítás nélkül módosítja (a jogszabályváltozás hatálybalépésének napjával) (szerződésmódosulás a Kbt. 141.§ (4) bek. a) pontja alapján).” III.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződés 3.3.1 pontját az alábbiak szerint módosítják: „A Szerződéses Árra (melyek értelemszerűen nettó árként értelmezendőek) eső mindenkori ÁFA a hatályos jogi szabályoknak megfelelően fizetendő. A számlát és a teljesítésigazolást a Vállalkozó tölti ki, és a Mérnök jóváhagyását követően a Megrendelő igazolja le. A teljesítés igazolás aláírására a Megrendelő részéről a Baracskai József, Zalaszentgrót Város Önkormányzatának polgármestere, Tekenye Község Önkormányzatának polgármestere Sinka Imréné és Türje Község Önkormányzatának polgármestere Nagy Ferenc László jogosult. Valamennyi számlán fel kell tüntetni különösen a projekt azonosítószámát, továbbá azt, hogy „az ÁFA megfizetésére a Vevő kötelezett”. Felek rögzítik, hogy fizetési kötelezettséget csak a jelen Szerződéses Megállapodásnak, a támogatási szerződésnek, a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelő számla és mellékleteinek a kifizetésre kötelezett szervezet általi kézhezvétele keletkeztet (Kbt. 135. § (4) bekezdés). A számla mellékletei: - mérnök/ műszaki ellenőr és a Megrendelő által aláírt teljesítés igazolás és mellékletei; - kifizetés időpontjában érvényes együttes adóigazolás, vagy a vállalkozónak biztosítania szükséges, hogy szerepeljen a NAV köztartozásmentes adózók adatbázisában; - Vállalkozói nyilatkozata a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint (amennyiben Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe); - aktualizált pénzügyi ütemterv, - végszámlához FIDIC Sárga Könyv Általános Feltételek 14.12 alcikkely szerinti nyilatkozat; - továbbá minden olyan dokumentum, amely a mindenkor hatályos 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet kötelező mellékletként előírásra kerül. A támogatás szempontjából elszámolható költség mértékéig Megrendelő az eredeti Szerződéses Árnak a mindenkor hatályos támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitás szerinti mértékét a KEHOP-2.2.2-15-2019-00147 azonosítószámú „Zalaszentgrót központú agglomeráció szennyvízelvezetése és -tisztítása” című projekt keretében az Európai Unió által biztosított támogatásból finanszírozza. A ráemelés összege, 477.650.246,- Ft + Áfa összeg pedig hazai, központi költségvetési forrásból XIX. Uniós fejlesztések fejezet előirányzatból kerül finanszírozásra.” III.4. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződés 3.4 Számlázás pontját az alábbi ponttal kiegészítik: „A számla elkészítésére a magyar jogszabályok, különösen a jelen megállapodás 3.6. pontjában felsorolt jogszabályok az irányadóak. A Vállalkozó a számlát részletes számításokkal alátámasztottan, a fizikai előrehaladás mértékével arányosan, minimum 5%-os előrehaladás mértékének (a Vállalkozó által kötelezően benyújtandó havi előrehaladási jelentésekben meghatározott fizikai előrehaladás százalékának megfelelő mértékben) megfelelő összegben, a Mérnök/műszaki ellenőr által ellenőrzött és elfogadott teljesítés alapján jogosult a teljesítés igazolását kiállítását követően a Megrendelő felé kiállítani, azzal, hogy a számla szállítói finanszírozás keretében kerül kifizetésre. A minimum 5%-os előrehaladás mértéke a létesítményre értendő, azaz a Vállalkozó jogosult minimum a létesítmény 5%-os fizikai készültségi fokának megfelelő mértékű részszámla kibocsátására, oly módon, hogy az egyes létesítményelemek fizikai készültségi foka tekintetében kiállított részszámlák %-os mértékének összege kell, hogy elérje a minimum 5%-ot. Végszámla (nem azonos a részszámlával): Vállalkozó által az ÁFA törvény szerinti adott Létesítményelemre vonatkozóan a KSZF 10.2. Alcikkely szerinti részleges Átadás-átvételi Igazolás alapján kiállított utolsó számla, amely egyben az adott Létesítményelem végszámlája és/vagy a Létesítményre vonatkozóan a KSZF 10.1. Alcikkely szerinti Átadás-átvételi Igazolás alapján kiállított utolsó számla, amely egyben Létesítmény végszámlája, lehet 5%-os fizikai készültségi foknál is kevesebb, amennyiben a korábbi részszámla(k)meghaladta(k) az 5%-os fizikai előrehaladás mértékét. Az alvállalkozók kifizetésére vonatkozóan a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletében (Egységes Működési Kézikönyv) foglalt részletszabályok és a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 32/A. § és 32/B. § szerint kell eljárni. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a jogszabályban rögzített bármely dokumentum hiánya vagy az eljárásrend megszegése a kifizetés részbeni, vagy teljes elutasítását eredményezheti. Folytatás a további információk között.