Jövőipari Technológiai Park Zsámbék koncepció terv

Rövid leírás

Az „Óbudai Egyetem Jövőipari Tudományos Park fejlesztése projekt Zsámbékon” programot megalapozó építészeti koncepció – megvalósíthatósági terv elkészítése.
A tervezőnek közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint koncepció terv – megvalósíthatósági terv keretében az alábbi feladatokat kell ellátnia minden projektelemre:
a) Helyszínvizsgálat, helyszínelemzés lefolytatása projektelemenként,
b) Tervezési program elkészítése projektelemenként (kapacitás meghatározása, funkciók meghatározása, javaslatok funkcionális és minőségnövelési lehetőségekre rövid leírással és költségnövekmény becslésével)
c) Tervezési és beruházási ütemterv elkészítése projektelemenként,
d) Költségbecslés készítése az építmények alapterülete, beépített térfogata alapján, összehasonlító költségbecsléssel, költséginformációs rendszer adatai alapján projektelemenként, módszertan megadásával
e) Beruházási költségigény meghatározása projektelemenként (javaslatok költségcsökkentési változtatásokra annak leírásával, költségbecslésével)
A részletes leírást a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

A beszerzés leírása

A tervezett Jövőipari Technológiai Park Zsámbék külterületén a Szomori út melletti 3645/2. hrsz.-ú területen kerül megvalósításra, egy felhagyott honvédelmi laktanya területén. Tulajdonosa Zsámbék Város Önkormányzata, tulajdoni hányad: 1/1, művelési ága: kivett telephely. A terület nagysága: 83 602 m.
Az elsődleges cél a Zsámbék Város Önkormányzata és az Óbudai Egyetem együttműködésében létrehozni egy kreatív jövőipari, magas hozzáadott értéket teremtő, környezettudatos mintaprojektet, nyílt és önfenntartó ipari innovációs ökoszisztémában megvalósítva. A fejlesztés egyszerre tölti be a kutató központ, szolgáltató központ, technológia transzfer központ, termelési központ, oktató központ, élmény központ és inkubációs központ szerepét is.
A terület, a fejlesztés során, egy telken valósul meg, mivel az itt megjelenő cégek, együttműködő partnerek az általuk használt ingatlanokat bérelni fogják, így az út- és közműhálózat a telek belső útjaként és közműhálózataként kerül megvalósításra. A fejlesztésnek megújuló energiák alkalmazásával, és akadálymentesen kell kialakítani.
Az Óbudai Egyetem a Zsámbéki Jövőipari Technológiai Park önkormányzati tulajdonú területén, Zsámbéki konzorciális együttműködés keretein belül a következő fejlesztéseket kívánja megvalósítani:
1. Óbudai Egyetem Zsámbéki Tudományos Centruma (beltéri igénye: beltéri laborterület és konferenciatér igény: kb. 5000 m;
Beltéri egyéb (irodák, kiállítótér, raktárak, külön csarnokban építészeti installációk, kutatások létrehozásához) terület igénye kb. 2000 m) kültéri igénye: kreatív gondolkodó környezet kialakításához szükséges természeti terek láncolata a kampuszépület környezetében és látogatható természeti terület közel az épülethez; 1km x 1km (1 km) repülési tér drónok, illetve mérnöki alkalmazások részére;
2. Óbudai Egyetem tematikus kutatóközpontok, inkubációs központ, bemutatótér, edukációs központ (Inkubátor tér Összesen: 1440 m, Ökotudatos technológai bemutatótér és élményközpont, Edukációs Központ: 6 db tanterem kerül kialakításra)
3. Hadiipari támogató karbantartó, javító és operációs (MRO) képzési központ kialakítása Zsámbékon (tantermek, VMT tanterem, 4 munkaterem) Hangár (kb. 1200 m)
4. Adatközpont
5. Szabályozási homokozó tesztterep (690 m)
Az „Óbudai Egyetem Jövőipari Tudományos Park fejlesztése projekt Zsámbékon” programot megalapozó építészeti koncepció – megvalósíthatósági terv elkészítése.
A tervezőnek közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint koncepció terv – megvalósíthatósági terv keretében az alábbi feladatokat kell ellátnia minden projektelemre:
a) Helyszínvizsgálat, helyszínelemzés lefolytatása projektelemenként,
b) Tervezési program elkészítése projektelemenként (kapacitás meghatározása, funkciók meghatározása, javaslatok funkcionális és minőségnövelési lehetőségekre rövid leírással és költségnövekmény becslésével)
c) Tervezési és beruházási ütemterv elkészítése projektelemenként,
d) Költségbecslés készítése az építmények alapterülete, beépített térfogata alapján, összehasonlító költségbecsléssel, költséginformációs rendszer adatai alapján projektelemenként, módszertan megadásával
e) Beruházási költségigény meghatározása projektelemenként (javaslatok költségcsökkentési változtatásokra annak leírásával, költségbecslésével)
A részletes leírást a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

Tájékoztatás az európai uniós alapokról

MAGYARORSZÁG Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF terv) keretében „Innovációs Ökoszisztéma Fejlesztését Szolgáló Kutatási Infrastruktúrák létrehozása és fejlesztése

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében rögzített kizáró okok bármelyike fennáll.
Igazolás módja:
a) Az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (1) bek. és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bek. alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá. Az ESPD kitöltendő formanyomtatványát az EKR szerinti közbeszerzési dokumentáció tartalmazza.
b) A Kr. 3. § (5) bek. alapján közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők képviseletében az ESPD-t és valamennyi nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
c) Ha ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, a Kbt. 67. § (3) bekezdése és a Kr. 15. § (1) bek. alapján az ajánlatban az ESPD-t a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet képviseletében ajánlattevő nyújtja be.
d) Ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő az ESPD-t a Kr. 4. §-ban és a 6–7. §-ban foglaltaknak megfelelően kitöltve köteles benyújtani.
e) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük az ESPD megfelelő részeiben, azon adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információk kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára a Kr. előírja.
f) Az ajánlatban a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
g) Ajánlattevő a felhívásban előírt kizáró okok fenn nem állását az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4)–(7) bekezdése szerinti felhívására köteles igazolni a Kr. 8. §, 10. § és 12–16. § szakaszaiban foglaltaknak megfelelően.
h) Ajánlattevőnek változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlathoz kell csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást (Kr. 13. §). Amennyiben nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, úgy erről szóló nyilatkozatot kell benyújtani.
i) A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolás benyújtható (felhasználható) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.
j) A Kr. III. Fejezetében említett igazolási módok a Kr. V. Fejezetének megfelelőn kiválthatók, ha a gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek (Kr. 1. § (4) bek.).
k) A kizáró okok igazolásának ellenőrzését ajánlatkérő két körben végzi: Az 1. körben ajánlatkérő az ESPD alapján vizsgálja a kizáró okok fennállását, majd az ellenőrzés 2.körében a Kbt. 69. § (4) szerint a Kr. szerinti igazolások és nyilatkozatok vizsgálatára kerül sor. Öntisztázás a Kbt. 64. § szerint. A jogerős határozatot az ESPD-vel egyidejűleg kell benyújtani. A Kr. 2–7.§-a irányadó.
l) Ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a Kbt. 62. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott kizáró ok az eljárás során következik be.
Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körében a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem MAGYARORSZÁGON letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét a 322/2015 (X.30.) Kr. 8.§ (1) bek. szerint.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

I. a) Az ajánlattevőnek, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőnek a Kbt. 67. § (1) bekezdése és a Kr. 1. § (1) bekezdése alapján az ESPD benyújtásával előzetesen (a Kr. 5–7. § szerinti szakaszban) kell igazolnia, hogy megfelel az Ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.
b) A Kr. 2. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát, arról, hogy megfelel az alkalmassági minimumkövetelményeknek, tehát az ESPD-ban nem kell a részletes adatokat megadni.
c) A Kr. 3. § (5) bekezdése alapján közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
d) Ha ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, a Kbt. 67. § (3) bekezdése alapján az ajánlatban az ESPD-t a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet részéről is be kell nyújtani a Kr. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek vagy személynek – kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében – az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. II. Ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő az Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4)–(7) bekezdése szerinti felhívására az alábbiak szerint köteles igazolni, hogy megfelel az Ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek: M1) a) A felhívás feladásától visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb tervezési szolgáltatásainak ismertetése a Kr. 22. § (1) bekezdés alapján:
– ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)vc) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem MAGYARORSZÁGI szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;
– ha a szerződést kötő másik fél a fenti a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával. b) A Kr. 22. § (2) pontja szerint az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a szerződést kötő másik fél neve, teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja év/hónap/nap megadásával), a szolgáltatás tárgya és mennyisége, továbbá nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
c) Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kr. 24. § (1) bekezdésében foglaltakra.
d) Közös ajánlattétel esetén a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek a Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Az ajánlattevők a Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.
e) A Kr. 21/A. § alapján az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg, ebben az esetben fel kell tüntetni az ajánlattevő vagy a kapacitást nyújtó szervezet saját teljesítésének a mértékét, amennyiben a teljesítés oszthatatlan, akkor irányadó a Kr. 22. § (5) bekezdés. M2) Ajánlattevőnek meg kell adnia a szakemberek ismertetését (Kr. 21. § (3) bekezdésének b) pontja), akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Ajánlattevőnek meg kell adnia a bevonni tervezett szakemberek nevét, végzettségét, valamint meg kell adni, hogy a megajánlott szakember az alkalmasság igazolásához szükséges kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződéskötésig, valamint a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog. Az ajánlatban csatolni kell a teljesítésbe bevonni kívánt szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat: a szakember neve, a szakember végzettsége, a szakember az előírt jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati idejének kezdő és befejező időpontja év és egész hónap megjelöléssel, a szakember az előírt jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati idején felüli többlet tapasztalata egész hónapokban, a szakember kifejezett nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezésre áll, közreműködik a teljesítésben és nincs más olyan kötelezettsége a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzését akadályozná. Ha a bevonni tervezett szakember az ajánlattételkor a kamarai nyilvántartásban nem szerepel az előírt jogosultsággal, úgy csatolni kell a teljesítésbe bevonni kívánt szakember végzettségét igazoló okiratot. Ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertessége esetén a teljesítésbe bevont szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig rendelkezni fog. A Kbt. 65. § (6) bekezdés alapján közös ajánlattevők az előírt műszaki és szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek együttesen is megfelelhetnek.

Részvételi feltételek (műszaki és szakmai alkalmasság)

M.1. Alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. §. (3) bek. pontja alapján nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 3 év időtartamban teljesített és 6 évben belül megkezdett legalább 1 db összesen legalább bruttó 5000 m alapterületű létesítmény megvalósíthatósági koncepció tervére vonatkozó referenciával.
M.2. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább
M.2.1. legalább 1 fő építési tervezés (É)
M.2.2. legalább 1 fő táj- és kertépítészeti tervezés (K)
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti tervezői/szakértői jogosultsággal vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges Korm. rendelet szerint, az adott kategóriára előírt végzettséggel és előírt időtartamú szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel. A szakemberek között az átfedés megengedett, azaz egy szakemberrel több feltétel is igazolható, ha adott szakember több követelménynek is megfelel.

A szerződés teljesítésének feltételei

Ajánlattevő késedelmi, meghiúsulási valamint hibás teljesítési kötbér vállalására köteles. A kötbér alapja a nettó tervezési díj összege. Késedelmi kötbér mértéke napi 0,5 %. A késedelmi kötbér maximális mértéke 15 %, amelynek elérése elállási, illetve azonnali hatályú felmondási jogot biztosít az ajánlatkérő részére. Meghiúsulási kötbér mértéke 30 %. Meghiúsulás esetén ajánlatkérőt elállási, illetve azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Amennyiben ajánlattevő hibásan teljesít, a hiba kijavításáig a nettó tervezési díj összege 0,5 %-ának megfelelő mértékű hibás teljesítési kötbért köteles fizetni az ajánlatkérő részére minden megkezdett naptári napra. Amennyiben ajánlattevő a hibát 15 naptári napon belül nem javítja ki, úgy ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és a szerződés meghiúsulásának esetében irányadó kötbért követelni. A hibás teljesítési kötbér maximális mértéke a nettó tervezési díj 7,5 %-a. A kötbérek a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése szerint abban az esetben érvényesíthetők, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős megszegi a szerződést. Ajánlatkérő jogosult az esedékessé vált kötbér összegét a díjból visszatartani a Kbt. szabályainak betartásával. A kötbérigények érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét. Egyes kötbérek párhuzamosan nem érvényesíthetők. Ajánlatkérő előleget nem fizet és előleg számlát nem fogad el, a részszámlázás nem megengedett. Az ajánlattétel, a számlázás és a kifizetés pénzneme magyar forint (HUF). Ajánlatkérő elfogadja a Kbt. 27/A § -nak megfelelő elektronikus számlát. A díj megfizetése a nyertes ajánlattevő általi, igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenében átutalással történik, a Kbt. 135. § (1) és (6) bekezdésében valamint és a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

1. A nyertes ajánlattevő 36 hónap jótállás vállalására köteles. A jótállás kezdő időpontja az átadás-átvétel napja.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az EKR szerinti felolvasólapot, amelyen ajánlattevő feltünteti az értékelési szempontokat, az EKR szerinti nyilatkozatokat, illetve az EKR-ben a benyújtandó iratok jegyzékében feltüntetett nyilatkozatokat EKR űrlapok alkalmazásával, az EKR-ben kitöltött ESPD-t, valamint a Dokumentációban előírt benyújtandó iratokat.
3. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, akkor erről kell nyilatkozni.
4. Csatolni kell az ajánlattevő képviseletében az ajánlatot, illetve nyilatkozatokat aláíró személy(ek) a 2006. évi V. törvény 9. § (1) és(2) (3) (3a) bekezdéseinek megfelelő aláírási címpéldányát, kamarai jogtanácsos vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintáját, amennyiben személyes joga szerint ezt nem ismeri, akkor erről kell nyilatkozni.
5. Közös ajánlattétel esetén közös ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell, hogy közülük ki az, aki jogosult az EKR-ben történő eljárásra. Közös ajánlattétel a Kbt. 35. § szerint.
6. Hiánypótlási lehetőség a Kbt. 71. § szerint. Ajánlatkérő kizárja a hiánypótlást, ha ajánlattevő hiánypótlása során az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és erre tekintettel lenne szükség az újabb hiánypótlásra.
7. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként, akivel szemben a Kbt. 25. § (3) és (4) bekezdése szerint bármely összeférhetetlenségi körülmény fennáll.
8. Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (4)–(5) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok bírálatát, valamint az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát azok értékelését követően végzi el, így az értékelési sorrendben legkedvezőbb és/vagy az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot, valamint az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát.
9. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
10. Az eljárásra a magyar jog az irányadó. Csak magyar nyelven lehet ajánlatot tenni. Az ajánlatban minden igazolást és dokumentumot magyar nyelven kell benyújtani. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentum ajánlattevő általi fordítását is elfogadja.
11. Ajánlatot kizárólag HUF-ban lehet és kell megadni.
12. A felhívásban szereplő határidők vonatkozásában az egyezményes koordinált világidő szerinti közép-európai idő (UTC+1) az irányadó.
13. Ajánlatkérő nap alatt naptári napot ért.
14. Kiegészítő tájékoztatás a Kbt. 56. § szerint.
15. Az értékelés szempontja az összességében legkedvezőbb ajánlat. Az ajánlati ár vonatkozásában az értékelés módszere a fordított arányosítás, míg a további értékelési szempont esetében az arányosítást. Az értékelés során a legkorábban figyelembe vehető egész hónap alatt ajánlatkérő a jogosultság megszerzését követő első hónapot, míg a legkésőbb figyelembe vehető egész hónap alatt ajánlatkérő az ajánlat benyújtásának hónapját megelőző hónapot érti.
16. Ajánlatkérő nem teszi lehetővé az EKR szerinti nyilatkozatminták más nyelven történő benyújtását.
17. A III.1.3) pont szerinti alkalmassági feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak. A Kr. 30. § (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
18. Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 nap, tehát ajánlatkérő a felhívás IV.2.6) pontban megadott 1 hónap alatt 30 naptári napot ért.
19. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Kbt. 53. § (6) bekezdés alapján, mint feltételes közbeszerzési eljárást folytatja le, a beszerzés MAGYARORSZÁG Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF terv) keretében benyújtott pályázatból valósul meg, annak az RRF terv általi teljes körű a jelen beszerzésre fedezetet biztosító támogatása esetén, amelynek hiányát a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő olyan körülménynek tekinti, amely okán az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja. Ajánlatkérő a támogatásról szóló döntés meghozataláig a közbeszerzési eljárás legkedvezőbb érvényes ajánlattevőjével megköti a szerződést, amely szerződés hatálybalépésének a Kbt. 135. § (12) bekezdése szerinti felfüggesztő feltétele a támogatói döntés hiánya arról, hogy a megítélt támogatás teljes körű fedezetet biztosít az ajánlattevő ajánlatára. A jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre vonatkozó jelen pont szerinti támogatás elutasítását ajánlatkérő a szerződés teljesítésére képtelenné válásának okaként határozza meg. A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés hatályba lépése a támogatásról szóló szerződés hatályba lépéséről szóló Ajánlatkérő általi Ajánlattevői tájékoztatást követő nap.
20. A kivitelezési munkálatok költségkerete: 4 170 000 000 HUF
21. Ajánlatkérő helyszíni bejárást nem tart.
22. Ajánlatkérő az eljárásban részvételt biztosíték adásához nem köti.
23. A részajánlattétel kizárásának indoka(i): Feladatok egy beruházáshoz kapcsolódnak, így az részekre bontva, adott esetben több tervezővel kötött több szerződés útján történő megvalósításával a szolgáltatás tényleges funkciója veszne el és jelentős időveszteséggel járna, az ajánlati ár növekedését is eredményezné.
24. Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) bek. szerint rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítéséhez gazdálkodó szervezet alapítása nem szükséges.
25. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: Dr. Kiss Judit Eszter Lajstromszáma: 01172, e-mail címe: kiss.juditeszter@uni-obuda.hu