Az odaítélési eljárás főbb jellemzői
Értékelési szempont:
Legjobb ár – érték arány
1. ajánlati ár (HUF/fő/munkaóra) 60
2. Szakmai ajánlat: 40
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:
0–10
A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot:
A Közbeszerzési Hatóság által kibocsátott Útmutató (KÉ 2020. évi 60. szám, 2020. március 25.) alapján:
I. részszempont esetén (ajánlati ár) a módszer az Útmutató 1. sz. melléklet A.1.b pontjának ba) alpontjában meghatározott fordított arányosítás, a következő képlet alkalmazásával:
II. Részszempont: Szakmai ajánlat
II. részszempont 2.1.–2.2 alszempontjai vonatkozásában: Az Útmutató 1. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott sorba rendezés, amelynek értelmében az egyes ajánlatok 2.1., 2.2. alszempont szerinti tartalmi elemei az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított sorrendjében elfoglalt helyük szerint érnek el helyezést.
2.1. A személy- és vagyonőrök ellenőrzésére – a jelen szerződés keretében – alkalmazni kívánt módszerek, műszaki megoldások ismertetése, ezen módszerek és megoldások kidolgozottságának mértéke és szakmai megfelelősége (20 súlyszám)
2.2. A jelen szerződés keretében alkalmazni kívánt személy- és vagyonőrök toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárása folyamatának, módszerének ismertetése, ezen folyamatok és módszer kidolgozottságának mértéke és szakmai megfelelősége (20 súlyszám)
A 2.1. alszempont szerinti tartalmi elemek értékelése során a bíráló bizottság tagjai a következő szempontok alapján mérlegelik azok – az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított – sorrendjét:
— a személyi ellenőrzés módszere, gyakorisága, valamint az ellenőrzés dokumentálási formája
— a műszaki eszközökkel történő ellenőrzés módszere, illetve az, hogy mennyire képes kiszűrni az esetleges mulasztásokat, valamint az ellenőrzés dokumentálási formája
— az adminisztrációs eszközökkel történő ellenőrzés módszere, hatékonysága, valamint az ellenőrzés dokumentálási formája
— a mulasztások azonnali helyszíni és utólagos kezelése, és a későbbiekben történő megelőzésének módszere, valamint a mulasztások esetén az ajánlattevő által vállalt kompenzáció, javítás, stb.
Ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha:
— a személyi ellenőrzés módszere minél megbízhatóbb, gyakorisága minél sűrűbb és az ellenőrzés dokumentálási formája minél részletesebb
— a műszaki eszközökkel történő ellenőrzés módszere minél megbízhatóbb, minél nagyobb mértékben képes kiszűrni az esetleges mulasztásokat és az ellenőrzés dokumentálási formája minél részletesebb
— az adminisztrációs eszközökkel történő ellenőrzés módszere minél megbízhatóbb, hatékonysága minél nagyobb és az ellenőrzés dokumentálási formája minél részletesebb
— a mulasztások azonnali helyszíni és utólagos kezelése, és a későbbiekben történő megelőzésének módszere, valamint a mulasztások esetén az ajánlattevő által vállalt kompenzáció, javítás minél hatékonyabb.
A 2.2. alszempont szerinti tartalmi elemek értékelése során a bíráló bizottság tagjai a következő szempontok alapján mérlegelik azok – az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított – sorrendjét:
— a személy- és vagyonőrök megbízhatóságának, személyiségének és szakmai felkészültségének felmérési módszere mennyire szűri ki már előzetesen az alkalmatlan, vagy egyéb okból nem megfelelő személy- és vagyonőröket
— a személy- és vagyonőrök szolgálatba állítása előtti felkészítésekor hogyan és milyen módszerekkel biztosítja azt, hogy a személy- és vagyonőr feladatát, a helyszínt, stb. teljes körűen ismerje, és a szolgálatot zökkenőmentesen felvegye
— a már szolgálatba állt személy- és vagyonőrök esetében a továbbképzés és a változáskövető oktatás módszere és gyakorisága
— a már szolgálatba állt személy- és vagyonőrök esetében milyen módszerekkel biztosítja azt, hogy a személy- és vagyonőr késlekedés nélkül, azonnal tudomást szerezzen a megrendelő vagyonvédelmet érintő intézkedéseiről
Ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha:
— a személy- és vagyonőrök megbízhatóságának, személyiségének és szakmai felkészültségének felmérési módszere minél nagyobb mértékben már előzetesen kiszűri az alkalmatlan, vagy egyéb okból nem megfelelő személy- és vagyonőröket
— a személy- és vagyonőrök szolgálatba állítása előtti felkészítésekor alkalmazott módszerek minél nagyobb mértékben biztosítják azt, hogy a személy- és vagyonőr feladatát, a helyszínt, stb. teljes körűen ismerje, és a szolgálatot zökkenőmentesen felvegye
— a már szolgálatba állt személy- és vagyonőrök esetében a továbbképzés és a változáskövető oktatás módszere minél hatékonyabb és gyakorisága minél nagyobb
— a már szolgálatba állt személy- és vagyonőrök esetében alkalmazott módszerek minél rövidebb idő alatt biztosítják azt, hogy a személy- és vagyonőr tudomást szerezzen a megrendelő vagyonvédelmet érintő intézkedéseiről.
A 2.1.–2.2. alszempont szerinti tartalmi elemek értékelése során a bíráló bizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagja(i) az ajánlatokat sorba rendezi(k), első helyre rangsorolva a véleménye(ük) szerint legjobb ajánlatot.
Az elért helyezések pontszámokká történő átalakítása az alábbiakban meghatározott módszer szerint történik.
Az ajánlatok 2.1.–2.2. alszempont szerinti tartalmi elemei az egyes szakmai ajánlatok kidolgozottságának egymáshoz viszonyított mértéke és egymáshoz viszonyított szakmai megfelelősége alapján kapnak pontot.
A sorba rendezés szerint első helyre rangsorolt ajánlat 100 pontot kap, a második helyre rangsorolt ajánlat 80 pontot, a harmadik helyre rangsorolt ajánlat 60 pontot, a negyedik helyre rangsorolt ajánlat 40 pontot, az ötödik helyre rangsorolt ajánlat 20 pontot, minden további ranghelyre sorolt ajánlat 10–10 pontot kap.
Ajánlatkérő több ajánlattevőnek is adhat azonos helyezési számot, amely esetben valamennyi azonos helyezési számmal rendelkező ajánlattevő megkapja az adott helyezési számhoz tartozó pontértéket.
Ezen pontok az alábbi képletbe kerülnek behelyettesítésre:
Amennyiben ajánlattevő szakmai ajánlata valamely, a 2.1.–2.2 bírálati alszempontokhoz előírt kötelező tartalmi elem bemutatását nem tartalmazza, és ily módon hiányosan kerül benyújtásra, úgy az az ajánlatának – figyelemmel arra, hogy a szakmai ajánlat, mint bírálati szempont nem hiánypótolható – érvénytelenségét vonja maga után.
Ajánlatkérő az értékelési pontszámot megszorozza az adott rész- illetve alszemponthoz tartozó súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat jeleníti meg a legjobb ár-érték arányt, amelynek összpontszáma a legmagasabb.