Akku. gyűjtés, kezelés, haszn. átadás (MKB1/2023)

Rövid leírás

MKB1/2023 - Magyarország közigazgatási területén keletkező hulladék akkumulátorok gyűjtése, kezelése, hasznosításra történő átadása, a II.2.4) pontban és a KD-ban foglaltak szerint, az alábbi részajánlattételi körökben:
1. rész: lúgos akkumulátor hulladék gyűjtése és kezelésre átadása 125 000 kg mennyiségben,
2. rész: lúgos akkumulátor hulladék kezelése 125 000 kg mennyiségben,
3. rész: ólomakkumulátor hulladék gyűjtése és hasznosításra átadása 3 500 000 kg mennyiségben,
4-7. rész: ólomakkumulátor hulladék gyűjtése és hasznosításra átadása részenként 2 000 000 kg mennyiségben,
8-9. rész: ólomakkumulátor hulladék gyűjtése és hasznosításra átadása részenként 1 000 000 kg mennyiségben.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező lúgos akkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 02*, 16 06 04) gyűjtése és kezelésre történő átadása 125 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 02* és 16 06 04 hulladék azonosító kódszámmal gyűjtött, kezelésre átadott és az átvevő által az átvételt visszaigazolt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A hulladék akkumulátorok gyűjtése döntően az új termék beszerzése során egy az egyben történő cserével történik, így a hulladékká vált akkumulátorok gyűjtése a forgalmazókkal, ipari felhasználókkal közösen megszervezett gyűjtői hálózatban valósul meg. Gyűjtési tevékenységre a közszolgáltatók által működtetett hulladékudvarok is jogosultak, azonban a lúgos akkumulátorhulladék tekintetében - ipari hulladék lévén - ez a gyűjtési modell a közszolgáltatókra nem jellemző. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a gyártó visszavételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét átvevőre átruházhatja, a gyártó és az átvevő közötti megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját és az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenysége leírását. Ezt a megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság részére. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az akkumulátort forgalmazó köteles a végfelhasználótól a hulladékká vált áramforrást átvenni és a gyártó/kezelő által rendelkezésére bocsátott speciális hulladékgyűjtő edényzetben gyűjteni.
Az akkumulátorhulladékot jellemzően 1 m3 űrtartalmú, speciális, fedett és lúgálló konténerekben, zárt áramforrások esetében raklapokon tárolják, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítóeszközökkel szállítják be - gyűjtik - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által kiadott gyűjtési/szállítási engedélyekkel rendelkező telephelyekre. A tevékenység végzés során eleget kell tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
A hulladék akkumulátorokat szállító jármű vezetőjének - a nem veszélyes hulladéknak minősülő 16 06 04 azonosító kódú lúgos akkumulátorhulladék kivételével - mindenkor az ADR előírásainak megfelelő vizsgával és eljárási szabályok betartása mellett kell végeznie munkáját.
A szállító, illetve a gyűjtő csak abban az esetben szállíthat veszélyes hulladéknak számító hulladék akkumulátort, amennyiben rendelkezik szerződéssel, és a hulladékgazdálkodási engedélye arra feljogosítja.
A hulladék kizárólag abban az esetben vehető át, amennyiben a hulladék akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel. Az átvevőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított akkumulátor-hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal. Az átvevő megtagadhatja a hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a szállítási dokumentumokban foglaltaknak.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 125 000 kg/év lúgos akkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 02*, 16 06 04) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV), amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

További információk

A II.2.7) pont szerinti időtartam:
2023. I. félévre vonatkozóan teljesítendő szolgáltatás; teljes körű elszámolása: 2023. december 31. A szerződés hatálya: szerződéskötéstől 2023. december 31-ig terjedő időszak.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező lúgos akkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 02*, 16 06 04) kezelése 125 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 02* és 16 06 04 hulladék azonosító kódszámon átvett és kezelt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A gyűjtő, szállító az általa szállított hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett hulladékgazdálkodónak köteles átadni. A hulladékot a hulladékgazdálkodó csak abban az esetben veheti át, ha a hulladék akkumulátor átvételére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságtól engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel.
A hulladékká vált lúgos akkumulátorok telephelyre történő beérkeztetés, mérlegelés után a veszélyes hulladék tárolóba kerülnek. A beszállított hulladék súlyát minden esetben hitelesített mérlegen kell megállapítani, az így kapott mérlegjegy az elszámolás alapját képezi. Az előkészítési fázis (lúgtalanítás, fa, műanyag doboz eltávolítása) után következik a lúgos akkumulátorok mechanikai bontása, melynek gépei lehetnek különböző típusú, nagy teljesítményű olló, keménytárcsás daraboló, akkumulátor hasító gép, vizes fémlemeztisztító gép és egyéb kéziszerszámok. A kezelés folyamatairól üzemnaplót szükséges vezetni. A kezelés termékeiként keletkezhet: nikkel, lúg, vas, műanyag, fa, kadmium.
A hulladékkezelőnek teljesíteni kell az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelvében rögzítetteket, mely kimondja, hogy a hulladékkezelést és az újrafeldolgozást az érintett tagállamon vagy a Közösségen kívül is el lehet végezni. Az irányelv szerint kizárólag olyan újrafeldolgozási eljárásokat lehet alkalmazni, amelyek a lúgos akkumulátorok esetében az átlagos tömeget tekintve 75 %-os újrafeldolgozást valósítanak meg.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 125 000 kg/év lúgos akkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 02*, 16 06 04) kezelésére vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV), amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtése és hasznosításra átadása 3 500 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 01* és 20 01 33* hulladék azonosító kódszámmal gyűjtött, hasznosításra átadott és az átvevő által az átvételt visszaigazolt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A hulladék akkumulátorok gyűjtése döntően az új termék beszerzése során egy az egyben történő cserével történik, így a hulladékká vált akkumulátorok gyűjtése a forgalmazókkal, ipari felhasználókkal közösen megszervezett gyűjtői hálózatban valósul meg. Gyűjtési tevékenységre a közszolgáltatók által működtetett hulladékudvarok is jogosultak. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a gyártó visszavételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét átvevőre átruházhatja, a gyártó és az átvevő közötti megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját és az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenysége leírását. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az akkumulátort forgalmazó köteles a végfelhasználótól a hulladékká vált áramforrást átvenni és a gyártó/kezelő által rendelkezésére bocsátott speciális hulladékgyűjtő edényzetben gyűjteni.
Az akkumulátorhulladékot jellemzően 1 m3 űrtartalmú, speciális, fedett és saválló konténerekben, zárt áramforrások esetében raklapokon tárolják, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítóeszközökkel szállítják be - gyűjtik - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által kiadott gyűjtési/szállítási engedélyekkel rendelkező telephelyekre. A tevékenység végzés során eleget kell tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
A hulladék akkumulátorokat szállító jármű vezetőjének mindenkor az ADR előírásainak megfelelő vizsgával és eljárási szabályok betartása mellett kell végeznie munkáját.
A szállító, illetve a gyűjtő csak abban az esetben szállíthat veszélyes hulladéknak számító hulladék akkumulátort, amennyiben rendelkezik szerződéssel, és a hulladékgazdálkodási engedélye arra feljogosítja.
A szállító az általa szállított hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett hulladékgazdálkodó részére köteles átadni.
A hulladék kizárólag abban az esetben vehető át, amennyiben a hulladék akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel. Az átvevőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított akkumulátor-hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal. Az átvevő megtagadhatja a hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a szállítási dokumentumokban foglaltaknak.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 3 500 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV), amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtése és hasznosításra átadása 2 000 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 01* és 20 01 33* hulladék azonosító kódszámmal gyűjtött, hasznosításra átadott és az átvevő által az átvételt visszaigazolt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A hulladék akkumulátorok gyűjtése döntően az új termék beszerzése során egy az egyben történő cserével történik, így a hulladékká vált akkumulátorok gyűjtése a forgalmazókkal, ipari felhasználókkal közösen megszervezett gyűjtői hálózatban valósul meg. Gyűjtési tevékenységre a közszolgáltatók által működtetett hulladékudvarok is jogosultak. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a gyártó visszavételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét átvevőre átruházhatja, a gyártó és az átvevő közötti megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját és az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenysége leírását. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az akkumulátort forgalmazó köteles a végfelhasználótól a hulladékká vált áramforrást átvenni és a gyártó/kezelő által rendelkezésére bocsátott speciális hulladékgyűjtő edényzetben gyűjteni.
Az akkumulátorhulladékot jellemzően 1 m3 űrtartalmú, speciális, fedett és saválló konténerekben, zárt áramforrások esetében raklapokon tárolják, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítóeszközökkel szállítják be - gyűjtik - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által kiadott gyűjtési/szállítási engedélyekkel rendelkező telephelyekre. A tevékenység végzés során eleget kell tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
A hulladék akkumulátorokat szállító jármű vezetőjének mindenkor az ADR előírásainak megfelelő vizsgával és eljárási szabályok betartása mellett kell végeznie munkáját.
A szállító, illetve a gyűjtő csak abban az esetben szállíthat veszélyes hulladéknak számító hulladék akkumulátort, amennyiben rendelkezik szerződéssel, és a hulladékgazdálkodási engedélye arra feljogosítja.
A szállító az általa szállított hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett hulladékgazdálkodó részére köteles átadni.
A hulladék kizárólag abban az esetben vehető át, amennyiben a hulladék akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel. Az átvevőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított akkumulátor-hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal. Az átvevő megtagadhatja a hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a szállítási dokumentumokban foglaltaknak.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 2 000 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV), amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtése és hasznosításra átadása 2 000 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 01* és 20 01 33* hulladék azonosító kódszámmal gyűjtött, hasznosításra átadott és az átvevő által az átvételt visszaigazolt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A hulladék akkumulátorok gyűjtése döntően az új termék beszerzése során egy az egyben történő cserével történik, így a hulladékká vált akkumulátorok gyűjtése a forgalmazókkal, ipari felhasználókkal közösen megszervezett gyűjtői hálózatban valósul meg. Gyűjtési tevékenységre a közszolgáltatók által működtetett hulladékudvarok is jogosultak. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a gyártó visszavételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét átvevőre átruházhatja, a gyártó és az átvevő közötti megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját és az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenysége leírását. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az akkumulátort forgalmazó köteles a végfelhasználótól a hulladékká vált áramforrást átvenni és a gyártó/kezelő által rendelkezésére bocsátott speciális hulladékgyűjtő edényzetben gyűjteni.
Az akkumulátorhulladékot jellemzően 1 m3 űrtartalmú, speciális, fedett és saválló konténerekben, zárt áramforrások esetében raklapokon tárolják, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítóeszközökkel szállítják be - gyűjtik - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által kiadott gyűjtési/szállítási engedélyekkel rendelkező telephelyekre. A tevékenység végzés során eleget kell tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
A hulladék akkumulátorokat szállító jármű vezetőjének mindenkor az ADR előírásainak megfelelő vizsgával és eljárási szabályok betartása mellett kell végeznie munkáját.
A szállító, illetve a gyűjtő csak abban az esetben szállíthat veszélyes hulladéknak számító hulladék akkumulátort, amennyiben rendelkezik szerződéssel, és a hulladékgazdálkodási engedélye arra feljogosítja.
A szállító az általa szállított hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett hulladékgazdálkodó részére köteles átadni.
A hulladék kizárólag abban az esetben vehető át, amennyiben a hulladék akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel. Az átvevőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított akkumulátor-hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal. Az átvevő megtagadhatja a hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a szállítási dokumentumokban foglaltaknak.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 2 000 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV). amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

A beszerzés leírása

A közbeszerzés tárgya: Magyarország közigazgatási területén keletkező ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtése és hasznosításra átadása 1 000 000 kg mennyiségben
Az elszámolás alapját kizárólag a 16 06 01* és 20 01 33* hulladék azonosító kódszámmal gyűjtött, hasznosításra átadott és az átvevő által az átvételt visszaigazolt akkumulátor-hulladék mennyisége képezi.
A hulladék akkumulátorok gyűjtése döntően az új termék beszerzése során egy az egyben történő cserével történik, így a hulladékká vált akkumulátorok gyűjtése a forgalmazókkal, ipari felhasználókkal közösen megszervezett gyűjtői hálózatban valósul meg. Gyűjtési tevékenységre a közszolgáltatók által működtetett hulladékudvarok is jogosultak. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a gyártó visszavételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét átvevőre átruházhatja, a gyártó és az átvevő közötti megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját és az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenysége leírását. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az akkumulátort forgalmazó köteles a végfelhasználótól a hulladékká vált áramforrást átvenni és a gyártó/kezelő által rendelkezésére bocsátott speciális hulladékgyűjtő edényzetben gyűjteni.
Az akkumulátorhulladékot jellemzően 1 m3 űrtartalmú, speciális, fedett és saválló konténerekben, zárt áramforrások esetében raklapokon tárolják, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítóeszközökkel szállítják be - gyűjtik - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által kiadott gyűjtési/szállítási engedélyekkel rendelkező telephelyekre. A tevékenység végzés során eleget kell tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
A hulladék akkumulátorokat szállító jármű vezetőjének mindenkor az ADR előírásainak megfelelő vizsgával és eljárási szabályok betartása mellett kell végeznie munkáját.
A szállító, illetve a gyűjtő csak abban az esetben szállíthat veszélyes hulladéknak számító hulladék akkumulátort, amennyiben rendelkezik szerződéssel, és a hulladékgazdálkodási engedélye arra feljogosítja.
A szállító az általa szállított hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett hulladékgazdálkodó részére köteles átadni.
A hulladék kizárólag abban az esetben vehető át, amennyiben a hulladék akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a szállítási lapon feltüntetettel. Az átvevőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított akkumulátor-hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal. Az átvevő megtagadhatja a hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a szállítási dokumentumokban foglaltaknak.
Az ajánlattevőnek (AT) rendelkeznie kell a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése idején érvényes és hatályos, legalább 1 000 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (azonosító kód: 16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazdálkodási engedéllyel, továbbá a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi engedéllyel (kiállító: NAV), amely engedélyek rendelkezésre állását a III.1.1) pontban foglaltak szerint kell igazolni.
További részletes elvárások a KD-ban.

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Valamennyi részre irányadóak:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (AT), alvállalkozó (AV) és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában az olyan gazd. szereplő (KNY), akivel szemben a Kbt. 62.§ (1)-(2) bek-ekben foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.
Az eljárásból kizárásra kerül az AT, aki a Kbt. 62.§ (1)-(2) bek-ben szereplő kizáró okok valamelyike hatálya alá tartozik vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következett be [Kbt.74.§(1) bek.a) pont].
A Kbt. 62.§ (1) bek.b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az AT, AV vagy KNY nem kerül kizárásra a közbeszerzési (KB) eljárásból, amennyiben a KH a 188.§(4) bek.szerinti véglegessé vált határozata vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188.§ (5) bek. szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett GSZ az ajánlat benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát[Kbt.64.§]
A Kbt. 62.§ (1) bek.c) pontja a Kbt. 62.§ (1a) bek. szerinti eltéréssel alkalmazandó.
Igazolási mód:
AT-nek a 321/2015.(X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1.§ (1) bek. szerint, a Kr 2-4.§-ban foglaltaknak megfelelően az Egységes Európai Közb.Dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62.§ (1) és (2) bek. hatálya alá. Az EEKD-t az EKR-ben elérhető elektronikus űrlapon kell kitölteni. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatot a közös AT-k képviseletében az ajánlatot benyújtó GSZ teszi meg.
A KNY a Kr. 3.§ (3) bek. szerint, a közös AT-k a Kr. 3.§ (5) bek. szerint kötelesek az EEKD-t benyújtani.
Az értékelési szempontra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető AT-nek és adott esetben további AT(k)-nek az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően, az AK felhívása alapján a Kr. 1.§ (2) bek.-nek megfelelően, a Kr. III. Fej-ben (8., 10. és 12-16.§§) foglaltaknak megfelelően kell részletesen igazolnia, hogy nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá, figyelemmel a Kbt. 69.§ (4)-(5) szabályaira is.
Dokumentumok benyújtása tekintetében irányadó a Kbt. 41/A.§ (1) bek.
AK nem kéri az érintett AT(k)től a Kr. III. és IV. Fej. szerinti részletes igazolás(oka)t, ha AK közvetlenül hozzáfér a III. és IV Fej.-ben nem említett,a kizáró okok hiányát igazoló, EEKD-ban megjelölt adatbázisokhoz vagy korábban az AK eljárásában benyújtott igazolásokhoz, valamint az igazoláshoz használt adatbázisok tartalma az EKR-ben elérhető, az AK az igazoláshoz szükséges információkat közvetlenül az EKR-ben, az EKR erre szolgáló funkciójának segítségével is ellenőrizheti. [Kbt. 69.§ (11)-(11a) bek.]
A Kr. III.Fej-ben meghatározott igazolási módok a Kr. V.Fej-nek megfelelőn kiválthatók, ha az érintett GSZ minősített AT-i jegyzékben való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel az eljárásban előírt követelményeknek.
Nem Mo-on letelepedett GSZ esetén AK az igazolások hitelességét a Kr. VI. Fej-nek megfelelően ellenőrzi. A nem mo-i letelepedésű GSZ esetén csatolni kell az általa végzett, a KB tárgyát képező tevékenységhez szükséges - a tevék. végzése idején érvényes és hatályos - eng. másolatát és, nem magyar nyelvű dokumentum csatolása esetén, az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak AT általi (nem hiteles magyar nyelvű) fordítását.
Az ajánlatban az EKR-ben elérhető elektronikus űrlap igénybe vételével be kell nyújtani AT arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62.§ (1)-(2) bek. szerinti kizáró okok hatálya alá eső AV-t [Kbt. 67.§ (4) bek.]
A kizáró okokra és a KB megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény/adat tartalma valós [Kr. 1.§ (7) bek].
Részekre történő ajánlattétel esetén AK nem kéri AT-től olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtását, amelyet ugyanazon KB eljárás valamely része tekintetében AT már benyújtott. Ez esetben elegendő nyilatkozni arról, hogy AT mely részben benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. [Kr. 1.§ (8) bek.]
Szakmai nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó előírás
Alkalmatlan az AT, ha nem rendelkezik az adott részhez/részekhez kapcsolódó II.2.4) pont(ok)ban meghatározott, a KB tárgyát képező tevék. szükséges, a hulladékgazd. tevék. végzésének idején érvényes és hatályos:
1. részben legalább 125 000 kg/év lúgos akkumulátor hulladék (16 06 02*, 16 06 04) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó,
2. részben: legalább 125 000 kg/év lúgos akkumulátor hulladék (16 06 02*, 16 06 04) kezelésére vonatkozó,
3. részben: legalább 3 500 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó,
4-7. részekben: részenként legalább 2 000 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó,
8-9. részekben: részenként legalább 1 000 000 kg/év ólomakkumulátor hulladék (16 06 01*, 20 01 33*) gyűjtésére (szállítására) vonatkozó,
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított hulladékgazd. engedéllyel,
továbbá az 1-9. részekben: a területileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fémkereskedelmi hatóság által kiadott fémkereskedelmi eng-jel (kiállító: NAV). [Kbt. 65.§ (1 c)]
Ha az AT több részre tesz ajánlatot, úgy olyan, a tevék. végzésére vonatkozó fenti, adott részhez igazodó hulladékgazd. eng-jel/eng-ekkel kell rendelkeznie, amelyek az ajánlattal érintett részek teljes (összeadott) mennyiséget lefedi(k). A közös AT-k - beleértve a KNY(ka)t/AV(ka)t - együttesen is megfelelhetnek, azaz minden közös AT-i tagtól csak olyan mennyiségi és minőségi eng. a megkövetelt, amely lefedi az általa végzett tevékenységet.
Szakmai nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó igazolási mód:
Kbt. 69.§ (4) bek.szerinti felhívására csatolandó(k) az engedély(ek) másolata(i) [Kr. 26.§ (3) bek.], ill. az engedéllyel való rendelkezést AK az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (http://web.okir.hu/) és a NAV (http://nav.gov.hu/) nyilvántartásában is ellenőrzi. E követelményre alkalmazandók a Kbt. 65.§ (6)-(7) és (9)-ben foglaltak.
Az AT-nek az ajánlatában a Kr. 1.§ (1) bek-nek megfelelően, a Kr. II. Fejezetében (5.§) foglaltaknak megfelelően az EKR-ben elérhető EEKD elektronikus űrlap benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelménynek azzal, hogy az AK az EEKD-ban nem kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását (elegendő az EEKD IV. rész α pont szerinti nyilatkozatot kitölteni.)
Igazolásra vonatkozó további szabályok a KD-ban
AT kötelezettséget vállal arra, hogy a Jelentés(ek) benyújtása során, az egyes részek tárgyát képező tevék. tekintetében kizárólag olyan hulladékmennyiséget számol el, amely ugyanezen tevék. tekintetében más elszámolásban nem szerepelt, továbbá amelyre nézve sem AT, sem más személy támogatásban nem részesült.
Továbbiak a VI.3) pontban.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

Az AT műszaki, illetve szakmai alkalmassága valamennyi rész tekintetében igazolható:
Az AT-nek az ajánlatában a Kr. 1. § (1) bekezdésnek megfelelően, a Kr. II. Fejezetében (5. §) foglaltaknak megfelelően az EKR-ben elérhető Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) elektronikus űrlap benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelménynek azzal, hogy az AK az EEKD-ban nem kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását (elegendő az EEKD IV. rész α pont szerinti nyilatkozatot kitölteni).
Az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető AT-nek és adott esetben további AT(k)nek az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően, az AK felhívása alapján a Kr. 1.§ (2) bek-nek megfelelően, a Kr. IV. fej-ben (21. §) foglaltaknak megfelelően kell részletesen igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelménynek.
Az AK nem kéri az érintett AT(k)től a Kr. IV. Fejezete szerinti részletes igazolás(oka)t, ha közvetlenül hozzáfér a IV. Fejezetben nem említett, a GSZ által megjelölt alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz vagy az AT által az AK eljárásában korábban benyújtott igazolásokhoz [Kbt. 69. § (11)-(11a) bek.]
Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén az AK az igazolások hitelességét a Kr VI. Fejezetnek megfelelően ellenőrzi.
A Kr. szerinti - az AK Kbt. 69. § (4) szerinti felhívására történő - részletes igazolás módja:
M1. A teljesítésbe bevonni kívánt szakember AT általi megnevezésének és képzettségének [a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. § a) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelésének] ismertetésével, a bevonni kívánt szakember(ek) saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzának benyújtásával, amely(ek)ből az előírt alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapítható, valamint rendelkezésre állási nyilatkozatuk, és a képzettséget igazoló okirat, bizonyítvány másolatának csatolásával. [Kr. 21. § (3) bek. b) pont]
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az AT-n kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65.§ (7) bekezdése szerint csatolandó kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell az AT részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat [Kbt. 65.§(12) bek.]
Az alkalmassági követelményre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós [Kr. 1.§ (7) bek.]

Részvételi feltételek (műszaki és szakmai alkalmasság)

Alkalmatlan az AT műszaki és szakmai szempontból:
M1. valamennyi rész tekintetében, ha nem von be a teljesítésbe legalább 1 fő környezetvédelmi megbízott szakembert, aki megfelel a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. § a) pontjában foglalt feltételeknek azzal, hogy több részre történő ajánlattétel esetében ugyanaz a személy több/valamennyi résznek való megfelelés igazoláshoz is bemutatható.
A fentiekben megjelölt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek.
Az alkalmassági követelménynek az AT bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben az ajánlatban meg kell jelölni a kapacitást biztosító szervezetet és a felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az AT ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik, továbbá csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. [Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (12) bek.]
További részletek a KD-ban.

A szerződés teljesítésének feltételei

Valamennyi rész tekintetében:
Az ellenérték kifizetése a teljesítést és az AT által készített Jelentés(ek) Kbt. 135. § (1) szerinti igazolását követően utólag, a jogszabályoknak megfelelően kiállított számlák ellenében, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) szerint, a számlák kézhezvételének napját követő 30 napon belül átutalással történik.
AK előleget legfeljebb a szolgáltatás ellenértékének 50%-ával megegyező mértékig - az igényelt összeg 50%-ával megegyező mértékű Kbt. 134. § (6) szerinti előleg-visszafizetési garancia mellett - biztosít.
Az előleg-visszafizetési biztosíték teljesíthető a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pont alapján:
- óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával vagy
- feltétel nélküli, visszavonhatatlan pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel nyújtható.
Közös AT-k esetében a Közös AT-k vezetője köteles nyilatkozni az előleg igényléséről. Az előleg teljes összege a Közös AT-k vezetőjének a szerződésben feltüntetett bankszámlaszámára kerül átutalásra.
Közös AT-k esetében az előleg-visszafizetési biztosítékot kizárólag Közös AT-k vezetője nyújthatja be. Az előleg-visszafizetési biztosíték bankgaranciában történő benyújtása esetén, a garanciát a Közös AT-k vezetőjének a szerződésben feltüntetett számlavezető pénzügyi intézménye állíthatja ki.
A szerződés pénzneme: HUF
Követelések esetleges beszámítása Kbt. 135. § (6) szerint
Szerződést megerősítő biztosítékok:
Késedelmi kötbér: a Jelentés és Nyitó jelentés vagy hiánypótlás beadására megadott határidő(k)höz képest késedelmes teljesítés. Mértéke: a késedelem 1-10. napja alatt napi 100 000,- Ft, a késedelem 11. napjától napi 150 000,- Ft, maximális értéke: 1 600 000 Ft
Meghiúsulási kötbér: amennyiben a szolgáltatás-megrendelési szerződés II. pontjában meghatározott mennyiség legalább 90 %-a 2023. június 30. napjáig nem kerül teljesítésre, vagy a teljesítést alapos ok nélkül megtagadja - mértéke az elmaradt szolgáltatás 30 %-a, maximális mértéke a teljes nettó szerződéses ellenérték 25 %-a.
Hibás teljesítési kötbér: amennyiben a szolgáltatás-megrendelési szerződés II. pontjában meghatározott mennyiség 90 %-át eléri, de 95 %-ot nem éri el, egyszeri 100 000 Ft.
Hibás teljesítési kötbér: amennyiben a szolgáltatás-megrendelési szerződés II. pontjában meghatározott mennyiség 95 %-át eléri, de 100 %-nál alacsonyabb. Összege: egyszeri 50 000 Ft.
Amennyiben a Jelentést nem a kiírt hiánypótlásnak megfelelően javítja, egyszeri 250 000 Ft.
Amennyiben az ismételt hiánypótlást a megadott határidőben maradéktalanul nem teljesíti, a teljesítés a hiánypótlással érintett Jelentésben szereplő mennyiségre nézve meghiúsultnak tekintendő, és a szolgáltatás-megrendelési szerződés XII. 1.1. b) pont szerinti meghiúsulási kötbér alkalmazandó.
Hibás teljesítési kötbér: az Ajánlatkérő ellenőrzési tevékenységének biztosítására vonatkozó kötelezettségét megsértése. Összege 100 000 Ft/alkalom, max. 2 alkalom.
Részletes feltételek KD-ban

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

Az ajánlatot részenként az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül kell benyújtani, amely nyilatkozat tekintetében az EKR-ben űrlap áll rendelkezésre ott, a nyilatkozatot az űrlap használatával kell benyújtani.
Az EKR használatához a 424/2017. ( XII. 19.) Kr. 6.§-a szerinti regisztráció szükséges.
Az ajánlatok elektronikus bontásának szabályait a Kbt. 68. § (1b)-(1c) bekezdése, továbbá a 424/2017. (XII. 19.) Kr. 15. §-a tartalmazza.

1) Jelen eljárás az EKR alkalmazásával kerül lefolytatásra, részletes szabályok a Kbt. 40-41/C. §, ill. 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben
Közbeszerzési dokumentumok (KD) az EKR-ben érhetőek el, Ajánlatkérő (AK) kizárólag ezen a felületen tart kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel (GSZ)/ajánlattevőkkel (AT)
Az EKR használatával kapcsolatos útmutató: https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas címen
2) EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők/kapacitásnyújtók képviseletében az AT teszi meg [a más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott felel azért, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak/adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös AT-k Kbt. 35. § (6) bek. szerinti egyetemleges felelősségét]
3) Ajánlathoz csatolni kell
a. felolvasólapot (EKR űrlap kitöltésével), amely feltünteti a II.2.5) pont szerinti számszerűsíthető ajánlati elemeket (ajánlati árat (HUF/kg + áfa))
b. a Kbt. 66 .§ (2) bek. és 66. §( 6) bek., adott esetben 65. § (7) bek. szerinti nyilatkozatokat
c. közös ajánlattétel esetén együttműködési megállapodást és Kbt. 35.§ (2) szerinti meghatalmazást [Kbt. 35. § (2a) bek.]
d. Ajánlatban aláíró AT (alvállalkozó/kapacitásnyújtó) aláírási címpéldányát/ügyvéd/kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját.
Egyéni vállalkozó, illetve magánszemély esetében: két tanú előtt tett aláírásminta csatolandó, egyszerű másolatban, vagy az aláírásminta hitelességének igazolására elfogadható bármilyen hivatalos dokumentum, amely tartalmazza a gazdasági szereplő aláírásmintáját.
e. amennyiben az ingyenes elektronikus adatbázisból AK számára nem elérhető: cégkivonatát vagy annak elérhetőségét (URL)/adott esetben változásbejegyzés iratait
f. amennyiben az EEKD nyilatkozat és a Cégkivonat tartalma között ellentmondás van, a Cégkivonat tartalmát veszi figyelembe AK.
4) AK a minősített ajánlattevők jegyzéke tekintetében meghatározottakhoz képest szigorúbban állapítja meg az AT-k alkalmassági feltételeit/igazolását a III.1.1.) pont szerinti szakmai alkalmasságra vonatkozóan és a III.1.3) pontban [M1) pont] foglaltak szerint.
5) Kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint, kizárólag az EKR-en keresztül
6) Hiánypótlás és felvilágosítás kérés a Kbt. 71. § szerint
7) AK jelen eljárás tekintetében alkalmazza a Kbt. 81. § (4)-(5) bek-t
8) Valamennyi igazolás benyújtható másolatban is, nem magyar nyelvű dokumentum csatolása esetén annak magyar nyelvű fordítása is csatolandó
9) Üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Kbt. 44. § szerint
10) Kiegészítés valamennyi rész II.2.5) pontjához: jelen eljárásban AK a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját alkalmazza, mivel a szerződés szerinti szolgáltatás(ok)nak az OGyHT termék- és anyagáramonként meghatározott célértékek tényleges megvalósítása érdekében, az ott konkrétan meghatározott műszaki követelményeknek kell megfelelnie, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja [Kbt. 76. § (5) bek.]
11) AK által az egyes részek tekintetében előre meghatározott olyan összeg, amelyet meghaladó árat tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fogja nyilvánítani - nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) érték az 1. részben: 12,00 Ft/kg; a 2. részben: 61,00 Ft/kg; a 3-9. részekben: 5,00 Ft/kg [Kbt. 73. § (6) bek. c) pont]
12) AK a szerződés teljesítéséhez nem teszi lehetővé és kötelezővé gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását [Kbt. 35. § (8) bek.]
13) Kiegészítés IV.2.6) ponthoz: AK a megjelölt időtartam alatt 30 napot ért [Kbt. 81. § (11) bek.]
14) AK alkalmazza a Kbt. 75.§ (2) bek. e) pontja szerinti eredménytelenségi okot [Kbt. 75. § (6) bek.]
16) AK által megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: Kövérné Tászler Ágnes (01083)
17) AT-k - az Oroszország elleni szankciók kibővítéséről szóló 2022/576 EU rendelet alapján - ajánlatukban nyilatkoznak az Oroszországhoz köthető személyek közbeszerzésekben való részvétel tilalmával összefüggésben. AK a nyilatkozathoz mintát készített (KD 3. melléklete).
Részletes információk a KD-ban.