A feltételek felsorolása és rövid leírása
KIZÁRÓ OKOK:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) - (2) bekezdésében foglalt kizáró okok állnak fenn.
A Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik; vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
KIZÁRÓ OKOK IGAZOLÁSA:
Ajánlattevő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdése alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával köteles előzetesen igazolni, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá. A Kr. 2. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel az EEKD-ban ajánlattevőnek fel kell tüntetni az ajánlat benyújtásakor már ismert olyan alvállalkozókat is, amelyek kapacitásaira nem támaszkodik.
Az EEKD-ban ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a Kr. 4. § (1) bekezdése szerint igazolja előzetesen a kizáró okok fenn nem állásást. Az EEKD-t a megfelelő képviseleti joggal rendelkező személy(ek) által aláírva kell az ajánlathoz csatoltan benyújtani.
A Kr. 3. § (3) bekezdése értelmében a kapacitást nyújtó szervezeteknek is be kell nyújtaniuk a külön aláírt EEKD-t az ajánlatban, amelyben csak azon alkalmassági feltételek vonatkozásában kell nyilatkozni, melyeket ajánlattevő igénybe kíván venni alkalmassága igazolásához.
Az EEKD-t közös ajánlattétel esetén a közös Ajánlattételben részes gazdasági szereplők közül annak kell benyújtania, aki az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 13. § (3) bekezdés szerinti meghatalmazás alapján a nyilatkozatok megtételekor a közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
A Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései alapján az igazolások benyújtására felhívott ajánlattevőnek a 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 8-11. § alapján kell igazolni, figyelemmel a Kr. 12. § -16. §-ában foglaltakra.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontját a Kr. 8. § i) pont ib) alpontja vagy a 10. § g) pont gb) alpontja szerint szükséges igazolni, azzal, hogy Ajánlattevőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló (tehát a hatályos) 2017. évi LIII. törvény alapján kell nyilatkoznia;
A Kr. 15.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t köteles benyújtani a kizáró okok hiányának igazolása érdekében.
A Kr. 15. § (2) bekezdése értelmében azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt az alkalmasság igazolásában, az ajánlattevőnek a Kbt. 67.§ (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot kell benyújtani az Ajánlatkérő által kiadott űrlap kitöltésével.
A Kr. 1. § (7) bekezdés alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.
A Kr. 13. §-a alapján folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. (nemleges tartalmú nyilatkozatbecsatolása is szükséges)
Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 64. §-ban foglaltakra [öntisztázás]. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal (továbbiakban: EEKD) egyidejűleg köteles benyújtani.
Ajánlatkérő a kizáró okok igazolása tekintetében felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 69. § (11), illetve 69. § (11a) bekezdés, valamint a Kr. 1. § (8) bekezdésére is.
A Kbt. 69. § (6) bekezdése fennállása esetén Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a legkedvezőbb, hanem értékelési sorrendben az azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására.
Az EKR rendelet 12. § (2) bekezdése is irányadó.
Szerződés biztosítékai:
1. Késedelmi kötbér: Mértéke a nettó szerződéses összeg 1%-a naptári naponta, minden késedelmesen eltelt naptári nap után. Amennyiben nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, késedelmi kötbért köteles fizetni. A késedelmi kötbér minden késedelemmel érintett naptári nap után a nettó szerződéses összeg késedelemmel érintett részének 1 %-a, maximuma a nettó szerződéses összeg késedelemmel érintett részének 20 %-a.
2. Meghiúsulási kötbér: Mértéke a nettó szerződéses összeg 20%-a. Amennyiben a szerződés teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél működési körébe tartozó ok miatt lehetetlenül, vagy ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítését megtagadja és ajánlatkérőként szerződő fél a szerződéstől eláll, vagy a szerződést felmondja: Ajánlattevőként szerződő fél a nettó szerződéses összeg 20%-ig terjedő meghiúsulási kötbért köteles fizetni vevőnek. Ajánlatkérő jogosult elállni a szerződéstől/azonnali hatállyal felmondani a szerződést, amennyiben nyertes ajánlattevőként szerződő fél a teljesítési határidőt 20 naptári nappal túllépi, hibás teljesítés esetén a kijavításnak 20 naptári napon belül nem tesz eleget.
Ajánlatkérő együttesen nem érvényesíthet meghiúsulási és hibás teljesítési és/vagy késedelmi kötbért.
3. Jótállás: Mértéke minimum 24 hónap. A jótállási kötelezettség kezdő időpontja a teljesítés ajánlatkérő általi elismerésének napjával (teljesítés igazolás) indul. Ajánlatkérő előírja, hogy nyertes ajánlattevő a garanciális ügyintézésben aktívan köteles részt venni, azaz a garanciális ügyintézés során nyertes ajánlattevő közvetlenül köteles a gyártónál ajánlatkérő folyamatos tájékoztatása mellett, ajánlatkérő érdekeit képviselve eljárni. A jótállás tekintetében vállalt többlet jótállási időt ajánlatkérő az értékelési részszempontok körében értékeli.
Előleg-visszafizetési biztosíték: Nyertes ajánlattevő a szerződés elszámolható összegének 5%-a és az igényelt előleg különbözetére jutó ár összegének megfelelő mértékben ajánlatkérő javára előleg-visszafizetési biztosítékot nyújt a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja szerint.
A biztosítékot nyertes ajánlattevőként szerződő fél az előleggel történő elszámolás ajánlatkérő általi elfogadásáig köteles arányosan fenntartani. Ha nyertes ajánlattevőként szerződő fél az előleggel több részletben számol el, a biztosíték értéke arányosan csökkenthető a szerződéssel összhangban.
A szerződést biztosító, valamint megerősítő mellékkötelezettségek pontos feltételeit a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.