Földmérési tevékenység ellátása (2024-2025)

Rövid leírás

A Nemzeti Földügyi Központ (továbbiakban: NFK vagy Ajánlatkérő) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az NFK képviseli.

A Nemzeti Földalapba tartozó egyes földrészletekkel összefüggő feladatainak teljesítése érdekében az NFK köteles az Nfatv. 1. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatainak és a természetbeni állapota változásainak követésére. Különösen a földrészlet határ változásaival összefüggő, a művelési ág változásával összefüggő, az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek használatának földhasználati-nyilvántartásba történő bejelentésével kapcsolatos használati megosztással összefüggő vázrajzok elkészítése, a hasznosításra kiadott földrészletek határvonalainak megjelölése indokolttá teszi a földmérési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását.

Feladatai teljesítése érdekében Ajánlatkérő földmérési tevékenységgel kapcsolatos feladatok megrendelését tervezi.
Ajánlatkérő a földmérési tevékenység megrendelését az ország teljes területén kezdeményezheti.

A feladatok részletes leírását, a műszaki követelményeket a Közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott Műszaki leírás (a továbbiakban: Műszaki leírás) tartalmazza.

A beszerzés leírása

Ajánlatkérő külön jogszabályban rögzített kötelezettségei ellátása érdekében köteles földmérési szolgáltatás igénybe vételére Vállalkozási keretszerződés (továbbiakban: Szerződés) megkötésével.

A kötelezően ellátandó földmérési szolgáltatások elvégzésére Ajánlatkérő igényeinek megfelelően legfeljebb nettó 100.000.000,- Ft + ÁFA összeg (a továbbiakban: Keretösszeg) erejéig kerülhet sor. Ajánlatkérő a Keretösszeg 100 %-ára vállal lehívási kötelezettséget a Szerződés 24 hónapos, illetve adott esetben meghosszabbított időbeli hatálya alatt.

A Szerződés időtartama alatt az Ajánlatkérő a rendelkezésre álló Keretösszeg erejéig a felmerülő igények függvényében élhet az esetileg megküldött egyedi megrendelésekkel, amelyben meghatározza, hogy milyen földmérési tevékenység ellátását kéri nyertes Ajánlattevőtől. A teljesítési határidő az egyedi megrendelésekben kerül rögzítésre. Az összes leadandó munkarész megléte esetén tekinthető a feladat teljesítettnek.

A földrészleteket érintő földmérési tevékenységgel kapcsolatos feladatok mennyiségét Ajánlatkérő nem tudja előzetesen pontosan meghatározni. Nagyságrendileg rögzíthető néhány tervezett mennyiségi adat, amely az opcionális mennyiségi adatokat is tartalmazza (alapmennyiség+opció) az alábbiak szerint:
a) Az M.1) referenciakövetelmény a) pontja szerinti telekalakítási engedélyezési eljárás és/vagy egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó tervezett mennyiségi adatok kb. 170+51 db hrsz-t tartalmazó feladatot jelentenek, az alábbi feladattípusok esetén:
- Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz (telekegyesítés, megosztás, telekhatár-rendezés, telekcsoport újraosztása, új ingatlanok megközelítését szolgáló önálló helyrajz számon nyilvántartott utak kialakítása) elkészítése, az új határ kitűzése, megjelölése és bemutatása, valamint a vázrajz záradékoltatása az illetékes ingatlanügyi hatóságnál,
- Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem ábrázolt erdők és művelés alól kivett területek önálló földrészletté alakítása,
- Telekalakítási engedélyezési eljárás és egyesített telekalakítási eljárás megbízottként történő lebonyolítása az illetékes ingatlanügyi hatóságnál,
- Utak kialakításával összefüggő feladatok ellátása.
b) Az M.1) referenciakövetelmény b) pontja szerinti változási vázrajzok elkészítési munkáira vonatkozó tervezett mennyiségi adatok kb. 228+67 db hrsz.-ot tartalmazó feladatot jelentenek, az alábbi feladattípusok esetén:
- Művelési ág változással, minőségi osztály változásával összefüggő változási vázrajz elkészítése és az illetékes ingatlanügyi hatóságnál való záradékoltatása,
- Épületek, önálló tulajdonú épületek, valamint közterületről nyíló pincék feltüntetésével vagy ábrázolásának megszüntetésével kapcsolatos változási vázrajz elkészítése és az illetékes ingatlanügyi hatóságnál való záradékoltatása,
- Építmények feltüntetésével, változásával vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz elkészítése és az ingatlanügyi hatóságnál való záradékoltatása,
- Változási vázrajz újrazáradékoltatása az illetékes Földhivatalnál,
- Jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, valamint ezek módosításához vagy törléséhez szolgáló változási vázrajz elkészítése és az illetékes földhivatalnál való záradékoltatása,
- Használati megosztással összefüggő vázrajz elkészítése és az illetékes földhivatalnál való záradékoltatása,
- Egyéb önálló ingatlanok tekintetében a tulajdoni viszonyok megváltoztatására készített változási alaprajz,
- Kitűzési feladat végrehajtása és dokumentálása, az ingatlan természetbeni állapotának felmérése, rendezése,
- Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz (telekegyesítés, megosztás, telekhatár-rendezés, telekcsoport újraosztása, új ingatlanok megközelítését szolgáló önálló helyrajz számon nyilvántartott utak kialakítása) elkészítése, az új határ kitűzése, megjelölése és bemutatása, valamint a vázrajz záradékoltatása az illetékes ingatlanügyi hatóságnál

További, mennyiség meghatározása nélküli feladattípusok:
- Helyszínelés, keretmérés, a belső részletek felmérése (művelési ág határok, tereptárgyak, használat), a tényleges művelési ág/kivett megnevezés megállapítása konkrét helyrajzi számok esetében,
- Egyeztetés a közlekedési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal,
- Egyeztetés az önkormányzattal a HÉSZ előírásainak figyelembe vétele céljából,
- Földvédelmi, földminősítési eljárásokkal kapcsolatos földmérési munkák (pl. más célú hasznosítás, újrahasznosítás),
- Helyszínelés a tényleges művelési ág/kivett megnevezés megállapítása érdekében konkrét helyrajzi számok esetében,
- A vízszintes és magassági alappont-hálózatok pontjainak megjelölésére szolgáló földmérési jelek pótlása, helyreállítása, védelme,
- Földmérési szakvélemény készítése felmérési térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításához, valamint az eljárás megindítása és leboyolítása az ingatlanügyi hatóságnál.

Az ellátandó feladatokkal kapcsolatos előírásokat a Közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező Műszaki leírás tartalmazza.
Amennyiben a felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok bármelyik része valamilyen gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást tartalmaz, illetve amennyiben szabványt, műszaki engedélyt, műszaki előírásokat, vagy műszaki ajánlást határoz meg, úgy Ajánlatkérő az azzal egyenértékű teljesítést is elfogadja.

További információk

KIEGÉSZÍTÉS a BT-36 és a BT-57 mezőhöz:

A szerződés időtartamának és a meghosszabbítás lehetőségének indokolása:

Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyának opcióval növelt mennyiségét becslést követően keretösszegben határozta meg. A 24 hónapos időtartam és a 7 hónappal történő meghosszabbítás indoka, hogy Ajánlatkérő nem látja előre, hogy a Keretszerződés teljesítése során milyen mennyiségben és gyakorisággal kerül majd sor egyedi megrendelések útján a Keretösszeg lehívására.
Az viszont tény, hogy a megrendelt földmérési tevékenységek Ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükségesek, és ahogy lejjebb részletesen bemutatott szakmai érvek is rögzítik, gyakran hatósági eljárásokhoz, egymásra épülő munkafolyamatokhoz kapcsolódnak, ezért túlnyúlhatnak akár egy 1 évre kötött keretszerződés időbeli hatályán. A feladat jellege miatt szükséges tehát a hosszabb időtartamra történő beszerzés, nem pedig évente visszatérően közbeszerzési eljárásokat lefolytatni.

Ezen túlmenően a 24 hónapos időtartam és a meghosszabbítás indokaként rögzítendő az is, hogy mivel Ajánlatkérő kötelezettséget vállal a Keretösszeg 100%-ának a lehívására, pénzügyi érdekei szem előtt tartásával, felelős forrásfelhasználóként kívánja a Keretszerződést olyan időtartamra kötni, amely mind a feladat zökkenőmentes elvégzése, mind a Keretösszeg lehívhatósága szempontjából megfelelő. Így arra az esetre nézve, amennyiben az alapmennyiség lehívására 24 hónap alatt sem kerülne sor, lehetséges legyen a 7 hónappal történő hosszabbítás a lehívási kötelezettség teljesítése miatt. Ugyanakkor a meghosszabbítás azt a célt is szolgálja, hogy ha az egyedi megrendelések számossága/mennyisége okán meg kellene emelni a Keretösszeget, úgy lehetőség legyen Ajánlatkérő ezirányú döntése esetén akár a teljes opciós mennyiség lerendelésére.

Szakmai indokolás:
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében az NFK feladatai a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan különösen az alábbiak:
a) a vagyon-nyilvántartás tárgyát képező adatok, jogok, tények, korlátozások esetében a jogi helyzet rendezése érdekében megfelelő hatósági eljárások kezdeményezése a közhiteles nyilvántartásokat vezető szervezeteknél;
b) az állam tulajdonában lévő és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek tulajdonosi joggyakorlása bejegyzésének kezdeményezése az ingatlan-nyilvántartásba;
c) a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában levő és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletekre vonatkozó tulajdonjog-változással nem járó telekalakítási eljárások lebonyolítása;
d) az Nfatv.-ben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján a földrészletek/alrészletek Nemzeti Földalapba tartozásának vagy nem tartozása tényének megállapítása a szükséges intézkedések megtétele céljából, földek helyszíni szemlén alapuló minősítése;
e) a nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek esetében a földrészlet elsődleges rendeltetésének, valamint annak megállapítása, hogy a tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a hasznosítás során a tulajdonosi joggyakorlók együttesen, együttműködve vagy önállóan járnak el a lefolytatott minősítési eljárás alapján; a Nemzeti Földalapba tartozó, hasznosítatlan ingatlanok vizsgálatával összefüggő feladatok, ingatlanok rendezése és szükséges intézkedések megtétele;
f) jogszabályban (törvény, kormányhatározat/kormányrendelet) előírt telekalakítási eljárások lebonyolítása (beruházások, vagyonjuttatás)
g) a földrészletek határvonalának kitűzése, valamint a természetbeni eltérő birtoklásból adódó határviták rendezése;
h) a Korm. rendelet 3. §-a szerinti vizsgálat alapján a területek korlátozott forgalomképessége esetén a parti sáv/vízvédelmi sáv leválasztása;
i) jogszabály alapján történő tulajdonszerzés esetében a valós természetbeni állapotok rendezése (egyik nagy darabszámot képviselő NFK tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő típus: „A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről” szóló 2020. évi LXXI. törvény 25.§-a alapján történő tulajdonszerzés esetei);
j) a földrészletek hasznosítási eljárásai során a földbirtok-politikai irányelveknek történő megfelelés biztosítása (NFAtv. 15. § (3) bek.), a hasznosítási eljárások során kiemelten érvényesülő földbirtok-politika irányelvei:
1) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
2) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
3) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
4) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
5) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
6) művelési-ág váltás támogatása.
A földügyi szakigazgatás keretén belül a földmérési szakterület a hatósági földmérési feladatok ellátását végzi. Ez nem azonos a Kormányhivatalok földhivatali osztályai (földhivatalok) által korábban az 1990-es évek elejéig lakossági és közületi megrendelésekre végzett földmérési szolgáltatási tevékenységgel. Jelenleg a Kormányhivatalok földhivatali osztályai (földhivatalok) ilyen jellegű tevékenységet nem végeznek, ezeket magán földmérők, vagy földméréssel foglalkozó vállalkozások végzik. A jelenlegi szabályozás értelmében az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változását eredményező vázrajzokat csak földmérési jogosultsággal és ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő készíthet, illetve tanúsíthat. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások egyes típusai, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változtatását is eredményezik. Ilyen jellegű változások például az épületek létesítése és elbontása, az ingatlanok megosztása és egyesítése, vagy határvonaluk módosítása. Ezen esetekben a jogszabály a változás átvezetéséhez az okiraton túl - az okirat kötelező mellékleteként - változási vázrajz elkészítését is előírja. A földhivatal ilyen jellegű változási vázrajzokat hatósági feladatai keretében nem készít, a hozzá benyújtott változási vázrajzokat megvizsgálja, ellenőrzi, és záradékkal tanúsítja, hogy megfelel a szakmai előírásoknak és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas.
Az NFK alapfeladati teljesítése körében, valamint a hatósági felhívásra kötelezően látja el az Nfatv.) 1. § (1) bekezdés alapján a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek kapcsán fenti feladatait. A jogszabályi előírásoknak történő megfelelés, a kormányzati stratégiai tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítése érdekében az NFK folyamatosan látja el fenti feladatait.

A műszaki leírásban kifejtett egymásra épülő egyes eljárási szakaszok nem maradhatnak félbe, egy feladat akkor tekinthető teljesültnek, amennyiben „az ingatlan-nyilvántartásról” szóló 1997. évi CXLI. törvény alapján a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban megtörtént a változás átvezetése.
Az állam tulajdonában és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földek természetbeni és jogi állapotának rendezése állandó és folyamatos – jogszabályban rögzített – feladat, mely szintén indokolja a szerződés időtartamát.

A lehetőségek leírása

Ajánlatkérő a lehívási kötelezettséggel terhelt Keretösszegként meghatározott nettó 100.000.000,-Ft + ÁFA összeg felett további legfeljebb nettó 30.000.000,-Ft + ÁFA összeg mértékében opciós keretösszeget határoz meg.
Az opció lehívásának határideje és rendje: Az opcionális összeg igénybevételére Ajánlatkérő döntésétől függően a Keretszerződés 24 hónapos időbeli hatálya alatt, illetve a 7 hónappal meghosszabbított időbeli hatálya alatt bármikor, több, akár változó összegű részletben is, sor kerülhet. Az opciós összeg/mennyiség előírása Ajánlatkérő számára lehívási (megrendelési) kötelezettséget az opciós összegre nézve sem részben sem teljes egészében nem jelent.
Ajánlatkérő legfeljebb 30%-os mértékben opcionális összeget tud csupán meghatározni, a mennyiség adatok becsült adatok, tervadatok.

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

Az ajánlatok bontása a Kbt. 68. § (1) és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. r. 15. § (2) bekezdése alapján az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR-ben) történik. A bontási eljárásra a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (3), valamint a Kbt. 68. § (1b), (4)-(6) bekezdései szerint kerül sor.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

P.1) Teljes nettó árbevétel: P.1. Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a teljes nettó árbevétele nem éri el a 70.000.000.- Ft összeget.

Amennyiben ajánlattevő az előírt időszak kezdete után kezdte meg működését, alkalmatlan az ajánlattevő, ha a működési ideje alatt nem érte el a P.1. pontban előírt összeget a meghatározott tárgyban.

Az igazolás módja:

1) Előzetes igazolás:
A 321. Kr. 1. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az EKR-ben található EEKD űrlap kitöltésével kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, a 2. § (5) bekezdés alapján Ajánlatkérő elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát (IV. rész: „alfa” pontjában).

2) Utólagos igazolás:
Ajánlattevőnek az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívására csatolnia kell az alábbiakat:
Az ajánlattevő a 321.Kr. 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles csatolni az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az EEKD-ba foglalt – nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.

A 321.Kr. 19. § (3) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően, ha az ajánlattevő a Korm.rend. 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az Ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának Ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 65. § (6)-(9) bekezdésekre és a Kbt. 69. § (4), (11) bekezdésekre, valamint a Korm. rend. 19. § (1) bekezdés c) pontjára.

A Kbt. 69. § (11a) bekezdése alapján nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon Ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az Ajánlatkérő felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

A Kbt. 65. § (7)-(8) bekezdések alapján amennyiben ajánlattevő az előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez bármely más szervezet vagy személy adatait felhasználja, akkor az adatait rendelkezésre bocsátó szervezet a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az Ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Ezen körülmény tudomásul vételéről szóló, a kapacitást nyújtó szervezet által kiállított nyilatkozat csatolása szükséges (Ptk. 6:419. § szerinti kezességvállaló nyilatkozat).

A 321.Kr. 1. § (7) bekezdése alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a jelen közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az Ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

A Kbt. 65. § (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak – a Kbt. 65. § (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

P.2) Közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevétel: P.2. Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (azaz földmérési szolgáltatások nyújtása) származó nettó árbevétele nem éri el a 50.000.000.- Ft összeget.

Amennyiben ajánlattevő az előírt időszak kezdete után kezdte meg működését, alkalmatlan az ajánlattevő, ha a működési ideje alatt nem érte el a P.2. pontban előírt összeget a meghatározott tárgyban.

Az igazolás módja:

1) Előzetes igazolás:
A 321. Kr. 1. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az EKR-ben található EEKD űrlap kitöltésével kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, a 2. § (5) bekezdés alapján Ajánlatkérő elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát (IV. rész: „alfa” pontjában).

2) Utólagos igazolás:
Ajánlattevőnek az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívására csatolnia kell az alábbiakat:
Az ajánlattevő a 321.Kr. 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles csatolni az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgya szerinti - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az EEKD-ba foglalt – nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.

A 321.Kr. 19. § (3) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően, ha az ajánlattevő a 321.Kr. 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az Ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának Ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 65. § (6)-(9) bekezdésekre és a Kbt. 69. § (4), (11) bekezdésekre, valamint a 321.Kr. 19. § (1) bekezdés c) pontjára.

A Kbt. 69. § (11a) bekezdése alapján nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon Ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az Ajánlatkérő felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

A Kbt. 65. § (7)-(8) bekezdések alapján amennyiben ajánlattevő az előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez bármely más szervezet vagy személy adatait felhasználja, akkor az adatait rendelkezésre bocsátó szervezet a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az Ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Ezen körülmény tudomásul vételéről szóló, a kapacitást nyújtó szervezet által kiállított nyilatkozat csatolása szükséges (Ptk. 6:419. § szerinti kezességvállaló nyilatkozat).

A 321.Kr. 1. § (7) bekezdése alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a jelen közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az Ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

A Kbt. 65. § (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak – a Kbt. 65. § (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

M.1) Referencia: M.1. Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 36 hónapban (3 évben) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített referenciával mely(ek) az alábbi közbeszerzés tárgya szerinti feladatokra terjednek ki:

a) összesen, legalább 100 db – a telekalakítási eljárás lefolytatását megelőzően létező eredeti – helyrajzi számot tartalmazó, telekalakítási engedélyezési eljárás és/vagy egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó referencia,
és
b) összesen, legalább 150 db helyrajzi számot tartalmazó változási vázrajzok elkészítési munkáira vonatkozó referencia.

Az ajánlattevő tárgyi alkalmassági követelménynek való megfelelését több szerződéssel is igazolhatja.

Amennyiben ajánlattevő olyan referenciát nyújt be, amely egyaránt tartalmazza az a) és b) pont szerinti feladatokat, úgy ezen referencia mindkét referenciakövetelmény tekintetében teljes egészében benyújtható.

Amennyiben a megjelölt szerződés teljesítése során az alkalmassági minimumkövetelményt igazoló fél konzorciumi tagként, vagy alvállalkozóként vett részt, úgy az ellátott feladat(ok) tárgya, százalékos aránya és ennek, vagy ezek nettó ellenértéke is meghatározandó, ugyanis Ajánlatkérő ezeket fogja figyelembe venni az ajánlatok elbírálása során.

Közös ajánlattevőként vagy projekttársaság tagjaként történő teljesítés esetén a saját teljesítés értéke, vagy az ellenszolgáltatás nettó összegének % -a is megjelölendő.

Az alkalmasság igazolása:

1) Előzetesen:
A Kbt. 67. § (1) bekezdésben, valamint a 321.Kr. 1. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevő ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem írja elő részletes információk megadását.

2) Utólagosan:
Az ajánlattevőnek ajánlatukban az előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelésről nyilatkozniuk kell, az előírt igazolások benyújtására a Kbt. 69. § (4)-(7) és (11) bekezdése szerint utólagosan kerül sor, az erre felkért ajánlattevők részéről.

Az ajánlattevőnek a Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja és a 321.Kr. 21. § (3) bekezdése, a (3a) bekezdés a) pontja és 22. § szerint kell igazolniuk az előírt alkalmassági minimumkövetelményeket. Az igazolási módok részletezését a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

A Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja és a Korm.rend. 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevő köteles csatolni az eljárást megindító felhívásban rögzített vizsgált időszakban teljesített legjelentősebb referenciáinak ismertetését.
Az ismertetőben meg kell adni legalább:
- a szerződést kötő másik fél megnevezését (név, székhely, nyilatkozattételre és / vagy referenciáról információt adó személy jogosult képviselőjének neve, beosztása és elérhetősége [telefonszám, e-mail]),
- a szerződés tárgyát
- a szerződés teljes mennyiségét (úgy, hogy abból az előírt alkalmassági minimumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapítható legyen),
- a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját év/hónap/nap pontossággal),
- a teljesítés százalékban kifejezett arányát,
- közös ajánlattevőként vagy projekttársaság tagjaként a saját teljesítés értékét, vagy az ellenszolgáltatás nettó összegének %-át, továbbá
- nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

A 321. Kr. 22. § (1) bekezdése szerint tárgyi alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést a következő módon kell igazolni:
a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;
b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával.

A 321.Kr. 21. § (3a) bekezdés a) pontjára tekintettel Ajánlatkérő a 321.Kr. 21. § (3) bekezdés a) pontjának vizsgálata során: három év alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett teljesítések igazolását írja elő.

A 321.Kr. 21/A. §-ra tekintettel a Korm.rend. 21. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az Ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

M.2) Szakemberekkel rendelkezés: M.2. Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben nem rendelkezik az alábbi 4 fő szakemberrel, akiket a szerződés teljesítése során igénybe venni szükséges:

M.2.1. legalább 1 fő felsőfokú végzettségű ingatlan-kataszteri szakmérnök vagy szaküzemmérnök projektvezető szakemberrel, aki az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti ingatlanrendezői jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik (más tagállamban szerzett végzettség és szakmai gyakorlat esetén a küldő vagy származási országban a jogosultság megszerzésére előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik), és aki rendelkezik legalább 12 hónap geodéziai és/vagy térinformatikai projektvezetői szakmai tapasztalattal;

M.2.2. legalább 1 fő felsőfokú végzettségű földmérőmérnök szakemberrel, aki az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti ingatlanrendezői jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik (más tagállamban szerzett végzettség és szakmai gyakorlat esetén a küldő vagy származási országban a jogosultság megszerzésére előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik), és aki rendelkezik legalább 12 hónap tulajdonjog és/vagy vagyonkezelői jog rendezésére irányuló földmérési szakmai tapasztalattal;

M.2.3. legalább 1 fő felsőfokú végzettségű földmérőmérnök szakemberrel, aki a 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti geodéziai tervező (GD-T) jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik (más tagállamban szerzett végzettség és szakmai gyakorlat esetén a küldő vagy származási országban a jogosultság megszerzésére előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik), és aki rendelkezik legalább 12 hónap tulajdonjog és/vagy vagyonkezelői jog rendezésére irányuló földmérési szakmai tapasztalattal;

M.2.4. legalább 1 fő felsőfokú végzettségű földmérőmérnök szakemberrel, aki rendelkezik okleveles erdőmérnök végzettséggel, valamint rendelkezik „jogosult erdészeti szakszemély” jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és gyakorlattal (más tagállamban szerzett végzettség és szakmai gyakorlat esetén a küldő, vagy származási országban a jogosultság megszerzésére előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik), és rendelkezik legalább 12 hónap erdő művelési ágú és/vagy üzemtervezett erdő földrészlettel és/vagy erdő alrészlettel kapcsolatos erdőmérnöki szakmai tapasztalattal.

Az alkalmasság igazolása:

1) Előzetesen:
A Kbt. 67. § (1) bekezdésben, valamint a 321.Kr. 1. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevő ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem írja elő részletes információk megadását.

2) Utólagosan:
Az ajánlattevőnek ajánlatukban az előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelésről nyilatkozniuk kell, az előírt igazolások benyújtására a Kbt. 69. § (4)-(7) és (11) bekezdése szerint utólagosan kerül sor, az erre felkért ajánlattevők részéről.

A Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja és a 321.Kr. 21. § (3) bekezdésének b) pontja alapján ajánlattevő ismertesse azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) a nevét cégszerű nyilatkozattal, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.

A végzettség, illetve képzettség megléte igazolásául szolgáló bizonyítvány, oklevél egyszerű másolatban történő benyújtásával, a szakmai tapasztalat (gyakorlat) a szakember által saját kezűleg aláírt önéletrajz benyújtásával igazolandó.

Az önéletrajzokban a szakembereknek nyilatkozniuk szükséges a tekintetben, hogy a szerződés teljesítése során rendelkezésre fognak-e állni.

A minimumkövetelmény szerinti időtartamban előírt szakmai tapasztalat igazolására megjelölt munkák (korábbi projektek) időtartamai esetében fellépő időintervallum átfedés, az ugyanazon időszak alatt megszerzett szakmai tapasztalat nem minősíthető többszörös szakmai tapasztalati időként.

Az önéletrajzból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelésnek.
Ajánlatkérő kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy az önéletrajznak szövegszerűen kell tartalmaznia azokat a fordulatokat, melyeket Ajánlatkérő az alkalmassági követelmények esetén előírt.

A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevő együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadóak továbbá különösen a Kbt. 65. § (7) és (9) - (11) bekezdéseinek, valamint a 321.Kr. 21. § -ának továbbá 24. § -ának vonatkozó rendelkezései.

A 321.Kr. 1. § (7) bekezdése alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a jelen közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.

Az Ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

A Kbt. 65. § (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak – a Kbt. 65. § (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A főbb finanszírozási feltételek és fizetési szabályok és/vagy hivatkozás az ezeket szabályozó vonatkozó rendelkezésekre

A fontosabb irányadó rendelkezések: Kbt. 27/A. §, Kbt. 135. §, Kbt. 136. §, és a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bek.
Ajánlatkérő előleget semmilyen jogcímen nem fizet.
Az ajánlattétel, kifizetés és az elszámolás pénzneme a magyar forint [HUF]. Az ÁFA bevallása és a megfizetése a hatályos adójogszabályok szerint történik.
Nyertes Ajánlattevő, Vállalkozó egyedi megrendelésenként – függően az egyedi megrendelés teljesítési időtartamától és a Vállalkozói díj mértékétől - több számla benyújtására jogosult
Ajánlatkérő egyedi megrendelései alapján történő teljesítést követő esedékes díjat a szerződésszerű teljesítés alapján kiállított számla átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül a nyertes Ajánlattevő, mint Vállalkozó bankszámlájára történő átutalással egyenlíti ki.

A szerződés teljesítésének feltételei

Ajánlatkérő egyedi megrendelései alapján történő teljesítést követően teljesítésigazolás alapján állítható ki számla.
Az Ajánlatkérő, mint Megrendelő késedelmes fizetése esetén köteles a Ptk. 6:155. §-ban meghatározott, és a késedelem időtartamához igazodó mértékű késedelmi kamatot megfizetni.
Nyertes Ajánlattevő, mint Vállalkozó a szerződéstervezetben meghatározottak szerint késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér fizetésére köteles. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a titoktartási kötelezettség megszegésének következményeként fizetendő kötbérre (részletek a szerződéstervezetben).
Nyertes Ajánlattevő az ingatlant érintő változás „ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény” alapján történő közhiteles ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig jótállást vállal tevékenységéért.

a) Az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 61. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján nem teszi lehetővé a részajánlat tételt, tekintettel arra, hogy teljesen eltérő számban és típusban érinthet ingatlant földmérési munka elvégzése, az egyes földmérési feladatok munkarészek pedig egymásra épülő folyamatok. El kell kerülni, hogy teljesítési helyszínenként – például vármegyénként – egy részekre bontott közbeszerzési eljárásban előforduljon olyan részterület, ahová nem érkezik ajánlat. Az Ajánlatkérő jogszabályon alapuló vagyonnyilvántartás vezetési kötelezettségével érintett vagyoni kör állománya nem homogén, vármegyei helyszínenként teljesen eltérő, pl.: földtulajdonosi viszonyok, tulajdoni tagoltság, birtokméret, birtokszerkezet, ingatlanok térmértékének átlaga, ingatlanok Ajánlatkérő értékének átlaga, földminőség, termőképesség, termelési viszonyok, gazdálkodási forma, beruházások célterületei, autópálya építés, hasznosítási típusok szerinti összetétel miatt, ezért a földmérési munka természete is teljesen eltérő lehet. Az egyes földmérési részfeladatok egymásra épülnek és műszaki gazdasági egységet alkotnak. A teljesítés egy egymásra épülő láncolat, aminek minden elemét részletesen ismerni kell a teljesítés során. Több vállalkozó igénybevétele esetén a járulékos költségek annyiszor többszöröződnek, ahány részre bontja Ajánlatkérő a teljesítést, ezért ellentétes lenne a hatékony és felelős pénzgazdálkodás elvével, valamint a gazdasági észszerűséggel. A teljesítések során az egyedi megrendelések egyszerűsítése, összevonása és felárak alkalmazása nem megengedett. Az Ajánlatkérő köteles az ingatlanügyi hatóság által megindított eljárások lefolytatására határidőn belül, a részekre bontás lassítaná a feladat végrehajtását, amely bírsággal járhat.

b) Jelen eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (továbbiakban: EKR) keresztül kerül lefolytatásra, így az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: EKRr.) alkalmazandó. Az EKR (https://ekr.gov.hu) használatához az EKRr. 6. §-a szerint regisztráció szükséges. Ajánlatkérő a rendszer működésével, használatával kapcsolatosan tájékoztatást nem ad. Az EKR üzemeltetését és fenntartását – a 13/2021. (XI.29.) MvM rendelet alapján – az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. végzi (http://ujvilag.gov.hu) Az EKR használatával kapcsolatos útmutató elérhető: https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas. Minden kommunikáció és az ajánlatok benyújtása is az EKR-ben történik figyelemmel a Kbt. 40. § (1) bek.-ben foglaltakra. Az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelményekkel, valamint képviselet esetén elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal kapcsolatos egyéb előírásokat a Kbt. 41/A-B.§-ában foglaltak és az EKRr. 11-12. §-ai rögzítik; részletes műszaki, tartalmi és formai követelmények a Közbeszerzési Dokumentumokban (továbbiakban: KD).

c) A KD rendelkezésre bocsátásának módja: a Kbt. 57. § szerint, az EKRr. 11. § (7)-(8) bek.-re figyelemmel elektronikus úton történik.

d) Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321.Kr.) 30. § (4) bekezdése alapján rögzíti, hogy az alkalmassági követelményeket a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg.

e) SZAKMAI AJÁNLAT:
- Ajánlatkérő rögzíti, hogy a minőségi értékelési részszempont (szakemberek többlettapasztalata) vonatkozásában az ajánlatban meg kell adni a szakember(ek) nevét. Ajánlattevő ezen nyilatkozata szakmai ajánlatnak minősül, a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján a szakmai ajánlat csak olyan hibáinak javítására van lehetőség, amelyek nem jelentősek, vagy egyedi részletkérdésre vonatkoznak, azzal, hogy a hiánypótlás nem befolyásolhatja az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet, azaz nem járhat azzal, hogy az ajánlattevő a bírálat során kedvezőbb pozícióba kerülhessen. Ajánlatkérő előzőekben foglaltakkal összefüggésben hivatkozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésére is.
- Az ajánlattevőnek a Műszaki leírásban előírtak és a KD mellékletét képező .xlsx fájl (Árazótáblázat) szerint kell benyújtani ajánlatát, oly módon, hogy valamennyi oszlop valamennyi sorára kötelező az ajánlattétel. Ajánlatkérő az Árazótáblázatot a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján szakmai ajánlatnak tekinti, melyre tekintettel a szakmai ajánlat vagy pedig a szakmai ajánlat tartalombeli hiánya az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után. A táblázatban egész számokat kérünk megadni, amennyiben ajánlattevő nem egész számokat ad meg, Ajánlatkérő két tizedesjegyre kerekít a kerekítés általános szabályai szerint.

f) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.

g) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Az EKR-ben megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelményekkel kapcsolatos egyéb előírásokat az EKR rendelet, a Kbt. tartalmazza.

h) Az eljárás és az ajánlattétel nyelve magyar. Ajánlatkérő csak a magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre lefordított iratokat, dokumentumokat veszi figyelembe az ajánlatok elbírálása és értékelése során. Ajánlatkérő a Kbt.47. § (2) bek. alapján a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is elfogadja, ajánlattevő nem köteles a 24/1986.(VI. 26.) MT rendelet szerinti – az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített – hiteles fordítás készíttetésére. Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el. A fordítás tartalmának helyességéért ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a fordítás megfelelőségéről. Ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is, amennyiben az egyik magyar nyelven készült.

i) Ajánlatkérő a KD-ban közli azon szervezetek nevét, amelyektől ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt.73. § (4) bek. szerinti követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

j) Az ajánlati felhívásban, KD-ben valamennyi órában megadott határidő alatt az EKR rendszerideje értendő.

k) Nyertes ajánlattevő a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét Ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi; a Kbt. 143. § (3) szerinti ügyletekről Ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

l) Az ajánlatot az EKR által biztosított űrlapok kivételével.pdf formátumban kell benyújtani, kivétel a részletes ajánlatot tartalmazó Árazótáblát elegendő .xlsx formátumban benyújtani, a rendelkezésre bocsátott részletes ajánlat sablon szerint.

m) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen (közös) ajánlattevő nyilatkozatát a Kbt. 66. § (2) és a Kbt. 67. § (4) bek. szerint. Ajánlatkérő előírja a Kbt. 66. § (6), Kbt. 65. § (7) bek. szerinti információk ajánlatban történő feltüntetését (nemleges nyilatkozat esetén is). A Kbt. 66. § (5) bek. alapján a Kbt. 68. § (5) bek. szerinti felolvasólapot szükséges csatolni, a Kbt.41/A. § alapján, elektronikus űrlap kitöltésével. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az (közös) ajánlattevő esetében a képviseleti jogosultság igazolására vonatkozó dokumentumokat a KD-ban részletezettek szerint.

n) Ha több gazdasági szereplő közösen nyújtott be ajánlatot, akkor az arról szóló megállapodást és meghatalmazást tartalmazó iratot csatolni kell a KD-ban meghatározott tartalommal. A megállapodásban a közös ajánlattevőnek a szerződésszerű teljesítésért egyetemleges felelősséget kell vállalniuk. Ajánlatkérő az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat képviseleti jogának és a közös ajánlattevőkre vonatkozó képviseleti jog megfelelőségét a Kbt. 35. § (2a) bekezdése alapján vizsgálja.

o) A Kbt. 44. § szerinti üzleti titok kezelése elkülönítetten, az EKR-ben erre szolgáló funkció alkalmazásával és indoklással alkalmazandó (Kbt. 44. § (1)-(4) bek.; EKRr. 11. § (4) bek.)

p) Az ajánlattevőnek az ajánlatában annak benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom (KD szerinti nyilatkozatminta alapján).

q) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) - (5) bekezdését. Ajánlatkérő fenntartja a lehetőségét annak, hogy a legkedvezőbb ajánlatokon túl további ajánlatokat vonjon bírálat alá.

r) A nyertes Ajánlattevő/Vállalkozó a Szerződés megkötéséig a Szerződés tárgyát képező valamennyi feladatára kiterjedően legalább 10.000.000.- Ft / kár és legalább 20.000.000.- Ft / év összegű felelősségbiztosítást köteles kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni és azt, a Szerződés hatályának végéig érvényben tartani. A feltételeknek megfelelést ajánlattevő a Szerződés megkötéséig igazolni köteles.

s) Ajánlatkérő helyszíni bejárást nem tart.

t) Ajánlatkérő adatkezelési tájékoztatójának elérhetősége: https://nfk.gov.hu/adatkezelesi_tajekoztato.

u) FAKSZ adatai: dr. Bonnyai Mikolt ügyvéd, lajstromszám: 01012

Pontos információ a felülvizsgálati eljárások határidejéről (határidejeiről)

A Kbt. 148. §-a szerint.
Amennyiben az Ajánlattevő úgy véli, hogy hivatali visszásságra került sor, panaszt tehet az európai ombudsmannál attól a naptól számított 2 éven belül, hogy a panaszra okot adó tényről tudomást szerzett (lásd a ttp://www.ombudsman.europa.eu oldalon). A benyújtott panasz nem eredményezi sem a fellebbezési időszak meghosszabbítását, sem új időszak megnyitását.

A szerződés alvállalkozásba adandó részének rövid leírása

Helyszínelés, keretmérés, a belső részletek felmérése (művelési ág határok, tereptárgyak, használat), a tényleges művelési ág/kivett megnevezés megállapítása konkrét helyrajzi számok esetében.;Művelési ág változással, minőségi osztály változásával összefüggő változási vázrajz elkészítése és az illetékes ingatlanügyi hatóságnál való záradékoltatása. ;Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz (telekegyesítés, megosztás, telekhatár-rendezés, telekcsoport újraosztása, új ingatlanok megközelítését szolgáló önálló helyrajz számon nyilvántartott utak kialakítása) elkészítése, az új határ kitűzése, megjelölése és bemutatása, valamint a vázrajz záradékoltatása az illetékes ingatlanügyi hatóságnál. ;Az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti ingatlanrendezői jogosultságot megkövetelő munkarészek elkészítése, továbbá minőségellenőrzési feladatok elvégzése

A 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 18. § szerinti adatok:
1. helyen: Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. és KOMUNÁLINFÓ Zrt. Közös ajánlattevők,
2. helyen: GEOPÁRD-FÖLD MÉRNÖKI Kft. és a Nyír-Inzsellér Kft. Közös ajánlattevők.
A BT-720 mezőben megadott adat egyik részben sem egyezik meg a megajánlott összeggel, tekintve, hogy nem egy összesen ajánlati árat értékelt ajánlatkérő, hanem több alsúlyszámokkal súlyozott egységárat külön-külön.
Így nem adható meg a szerződéses érték a konkrét mennyiségi adatok hiányában.