1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 66. § (2), (5), (6) bek., 67. § (1)-(4) szerinti nyilatkozatokat.
2. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesével köti meg a szerződést, vagy a nyertes visszalépése esetén az ajánlatok
értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel, ha őt az ajánlatok
elbírálásáról szóló írásbeli összegezésében megjelölte.
3. Ajánlati biztosíték nincs.
4. Amennyiben papíralapú dokumentum elektronikus másolata kerül benyújtásra, szükséges az EKR-be feltölteni a nyilatkozatot tevő képviselő aláírási címpéldányát vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját is.
5. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a közös ajánlattételi megállapodást, amelyek
tartalmaznia kell a Kbt. 35. § (2)-(2a) bek. szerinti meghatalmazást.
6. A kapacitásnyújtó szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bek. szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak
tartalmaznia kell meghatalmazást arra, hogy ajánlattevő a szervezet nevében az EKR-ben eljárhat.
7. AT köteles nyilatkozni arról, hogy van-e folyamatban vele szemben változásbejegyzési eljárás. Amennyiben
igen, köteles ajánlatához csatolni a változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által
megküldött igazolást.
8. A jelen ajánlati felhívásban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságának feltételeit, és ennek igazolását, a minősített AT-k jegyzékéhez képest valamennyi feltétel vonatkozásában szigorúbban határozta meg.
9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeket és a fő finanszírozási és fizetési feltételeket a közbeszerzési
dok. részét képező szerződéstervezet tartalmazza.
10. Az eljárásban AK oldalon részt vevő FAKSZ: dr. Dóka Zsolt (00271).
11. AK alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bek. e) pont szerinti eredménytelenségi okot.
12. AK alkalmazhatja a Kbt. 75. (2) bek. b) pont szerinti eredménytelenségi okot.
13. Tárgyi eljárás az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm.
rendeletben meghatározottak szerint, elektronikusan kerül lefolytatásra.
14. A hiánypótlás lehetősége a Kbt. 71.§ rendelkezéseinek megfelelően biztosított. Ha a hiánypótlással az
ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági
szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, Ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást.
15. Az EKR-ben csatolandó dokumentumok kért formátuma PDF.
16. Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdést.
17. A Kbt. 27/A. § alkalmazandó.
18. Az AT-nek és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek az alábbi
cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni
- ajánlatot aláírók aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bek. szerinti aláírás-mintáját,
külföldi illetőségű AT esetén az ennek megfeleltethető dokumentumot (amennyiben ilyen dokumentum az adott
országban nem ismert, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy ügyvéd/közjegyző/kamarai jogtanácsos előtt
tett okiratba foglalt aláírás-minta);
- a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó,
az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos
meghatalmazást.
19. Az ajánlatban csatolni kell a nem magyar nyelvű dokumentum magyar fordítását.
20. Az EKR üzemeltetését és fenntartását az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. végzi, internet címe: https://
ujvilag.gov.hu/ Az EKR használatával kapcsolatos útmutató elérhető:
https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas
21. A BT-726 mezőben megadott információ úgy értelmezendő, hogy közbeszerzés kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is alkalmas, de egyéb gazdasági szereplő is nyújthat be ajánlatot.
22. A BT-536 szerinti kezdés dátuma becsült dátum, az a közbeszerzéstől függően változhat.
23. A felelősség tisztázottságához, az elszámolás és a munkaszervezés hatékonyságához, valamint a költséghatékonysághoz fűződő ajánlatkérői érdek miatt nincs részajánlattétel. Ajánlatkérő a zöldfelületek kaszálása kapcsán elvárja az egységes munkavégzést. Részajánlattétel biztosítása nem ésszerű, mert az időjárás függvényében a növényzet változó intenzitással nő és ennek megfelelően több vállalkozó egyidejű munkavégzése felelősségi elhatárolási vitákat generálna. A területi lehatárolás szerinti részajánlattétel sem ésszerű, mert csökkenti az egyes vállalkozók munkamennyiségét, mely a fix költségeik, pl. felvonulás miatt növeli az egységárat.