1. Az ajánlatban benyújtandó űrlapok:
Felolvasólap;
Nyilatkozat a Kbt. 66. § (2) bekezdés alapján;
Nyilatkozat Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján;
Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról [321/2015. (X.30.) Korm. rend. 13. §];
Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában;
Nyilatkozat a Kbt. 65. § (7) bekezdése vonatkozásában;
Nyilatkozat üzleti titokról (amennyiben az ajánlat üzleti titkot tartalmaz);
Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum.
2. AK a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi esetkört az eljárás egyik része tekintetében sem alkalmazza.
3. AK a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, annak előkészítése során előzetes piaci konzultációt folytatott le EKR001681332022 számon. Az előzetes piaci konzultáció elérhetősége:
https://ekr.gov.hu/portal/kozbeszerzes/meginditott-elozetes-piaci-konzultaciok/EKR001681332022/reszletek
4. AK az ajánlat benyújtását ajánlati biztosíték adásához nem köti.
5. AK az eljárás 1. - 6. részében a KD részét képező műszaki rajzokat és technológiai utasításokat a Kbt. 39. § (2) bekezdése alapján titoktartási nyilatkozat kitöltését, cégszerű aláírását és AK részére az EKR-en keresztül („Egyéb kommunikáció” eljárási cselekménnyel) történő eljuttatását követően, elektronikus adathordozón bocsátja rendelkezésre az ajánlattételi határidő lejártáig, tekintettel arra, hogy a műszaki leírás a MÁV-START Zrt. szellemi termékét képezi, és üzleti titkot tartalmaz. A további paramétereket a KD tartalmazza.
6. AK felhívja továbbá a figyelmet, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukban nyilatkozniuk kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek minősülnek-e. Amennyiben ajánlattevő nem minősül átlátható szervezetnek, úgy ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdése e) pontja alapján érvénytelennek minősül.
7. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése alapján AK előírja, hogy az AT-nek az ajánlatában nyilatkoznia kell az Európai Unió Tanácsának 2022. április 8. napján elfogadott, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 5k. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben arról, hogy a Rendelet szerinti tilalmak az ajánlattevő, valamint az ajánlatban ismert és a Keretmegállapodás értékének 10 %-át meghaladó alvállalkozó, szállító vagy kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában fennállnak-e. Amennyiben AT a tilalom hatálya alatt áll, úgy az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdése e) pontja alapján érvénytelennek minősül. A Rendeletben foglalt tilalmak további gazdasági szereplők (alvállalkozó, szállító, kapacitást nyújtó szervezet) vonatkozásában történő fennállása esetéről a KD I. fejezete (Az ajánlat elkészítéséhez szükséges információk) 17. „További információk” pontja tartalmaz bővebb információkat.
8. Az ajánlati kötöttség 5.1.12. „A közbeszerzésre irányadó feltételek” pont BT-98 mezője szerinti 1 hónapos időtartama alatt 30 nap értendő.
9. Felhívjuk a gazdasági szereplők figyelmét, hogy AK az eljárás megindításának dátumaként a 44/2015. (IX. 2.) MvM rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése alapján a TED-en megjelent eljárást megindító hirdetmény 11.1. (A hirdetményre vonatkozó információk) pontjában a BT-05 mezőjében (A hirdetmény megküldésének dátuma) szereplő dátumot tekinti. Továbbá AK tájékoztatásul közli, hogy amennyiben a felhívás adott szövegmezője a felhívás valamely számozott pontjára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, úgy a hivatkozás a TED-en megjelenő felhívás számozására tekintettel értendő.
10. AK nem biztosítja helyszíni bejárás lehetőségét a gazdasági szereplők számára.
11. AK rögzíti, hogy ha az eljárásban a nyertes ajánlattevő visszalép, – amennyiben az összegezésben megjelölésre kerül – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthet keretmegállapodást.
12. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó:
Dr. Fülöp Dezső
Lajstromszám: 01301
13. AK a felhívás 5.1.10 (odaítélési szempontok) pont BT-539 mezőjének vonatkozásában figyelembe vette a Kbt. 76. § (5) bekezdésében foglaltakat, és erre tekintettel határozza meg a legalacsonyabb árat értékelési szempontként valamennyi rész vonatkozásában, mivel a Berendezések felújításához, javításához a javítást végző gazdasági szereplőnek ismernie kell az adott Berendezés javítási technológiáját. További, a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását befolyásoló minőségi szempontok nem határozhatók meg, a legalacsonyabb ár értékelési szempontként való választása a legkedvezőbb ajánlat elérését biztosítja.
14. Az 5.1.3. (Becsült időtartam) pont BT-36 mezőjében feltüntetett Keretmegállapodás időtartama az alábbi kiegészítéssel értendő valamennyi rész esetében:
A Keretmegállapodás a hatályba lépéstől számított 4 (négy) évre kerül megkötésre azzal, hogy ezen időtartamon belül a Feleknek KSZ-ek megkötésére legkésőbb a Keretmegállapodás hatályának lejárata előtt 3 (három) hónappal korábban van lehetősége. A Keretmegállapodás hatálya alatt megkötött KSZ-ekre a Keretmegállapodás rendelkezéseit – függetlenül attól, hogy a Keretmegállapodás időtartama lejárt-e - alkalmazni kell. A KSZ-ek időbeli hatálya legalább 1 (egy) év, de legfeljebb 2 (kettő) év.
15. Valamennyi részben az ajánlatok értékelésének szempontja: a legalacsonyabb ár.
Az ajánlati árat a jelen KD-ban szereplő műszaki leírás szerinti Tétellista értelemszerű kitöltésével, valamennyi tétel esetén egész számmal szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A Tétellistában megadott mennyiségek kizárólag tájékoztató jellegűek és csak az ajánlatoknak a legalacsonyabb ár, mint értékelési szempont szerinti összehasonlíthatóságát szolgálják.
Az ajánlattétel során a KD részét képező Tétellistában szereplő javítási munkanemek mindegyikére, valamint 1 db „szétszerelési díj”-ra is kötelező egységárat megadni, valamennyi javítandó tétel tekintetében HUF pénznemben. Az AK a tétellista „Nettó ajánlati egységár” és a „Nettó ajánlati érték” megnevezésű oszlopaiban egész számot kér megadni!
Az egyes javítandó tételek tekintetében
- az alapjavítás körébe tartozó javítási munkanemekre adott nettó egységárak összegét szükséges felszorozni az adott javítandó tétel tájékoztató mennyiségével;
- az eseti javítási körbe tartozó javítási munkanemeket 1 db-bal figyelembe véve, az eseti javítási munkanemekre megadott egységárakat össze kell adni;
- melyhez hozzá kell adni 1 db „szétszerelési díj”-at.
A Felolvasólapon tehát a „Nettó ajánlati összérték (HUF)” rovatban az alapjavítás körébe tartozó javítandó tételenkénti szorzatok, valamint a javítandó tételenkénti eseti javítási egységárak, továbbá a javítandó tételenkénti „szétszerelési díj”-ak összegét szükséges feltüntetni.
AK az egyértelműség kedvéért közli, hogy a tétellistában zöld háttérrel jelölt cellák AT által töltendők, valamint AK kéri, hogy a fehér és a kék háttérrel jelölt cellákon az AT ne változtasson.
16. A közbeszerzési eljárás a MÁV-START Zrt., mint AK igénye alapján, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., mint Lebonyolító által kerül lefolytatásra. Az EKR-ben történő kommunikáció és kapcsolattartás a Lebonyolító kapcsolattartójaként megjelölt személyen keresztül történik. AK részéről megfogalmazott előírás az eljárásban a Lebonyolítón keresztül érvényesül, minden olyan esetben, ahol jelen felhívás illetve a KD az AK részére történő benyújtási kötelezettséget ír elő, az a Lebonyolítón keresztül valósul meg.
17. Az Ajánlatkérő a vagyoni biztosíték előírásakor alaposan mérlegelte a körülményeket és az alábbiak figyelembevételével határozta meg az 1 MRD forint kártérítési felsőhatárt az 1-7. rész esetében: A közbeszerzési eljárásban nem vagyonbiztosítás, hanem a szerződésben szereplő tevékenységből adódó kockázatokra fedezetet nyújtó felelősségbiztosítás került előírásra, ahol a kártérítési felsőhatárnak nem a becsült értékhez kell igazodnia, hanem a szerződésben szereplő tevékenységgel okozható kár nagyságához. Jelen esetben ez akár jóval magasabb lehet, mint 1 MRD forint, mivel a szállítható utasok száma akár több száz fő, így tömegszerencsétlenség bekövetkezése sem zárható ki – személysérülés - másrészt a kártérítési felsőhatár a tevékenységgel érintett vasúti járművek értékéhez – dologi kár - is igazodik. Fentieken túl a vasúti járművek engedélyezett sebességéből és tömegéből adódó mozgási energia akkora mértékű, amely egy bekövetkező vasúti baleset során a személysérülések és a vasúti járművek sérülésein kívül a kisiklott vonat útjában lévő létesítmények (pl. al-, és felépítmény, épületek, hídszerkezetek) károkozására is alkalmas.