BUD Vagyonbiztosítás

A beszerzés leírása

2025. május 25.-2026. május 24. időszakra vonatkozó All Risks vagyon-, géptörés- és üzemszünet-biztosítás Mennyiségre vonatkozó paraméter: A tárgyi közbeszerzési eljárás megindításakor a teljes mennyiség 1 980 950 398 EUR, melybe a mellékköltség és előgondoskodás biztosítása is bennefoglaltatik az adatközlő táblázat szerint. Díjképzés: a Szerződő/Biztosított és a Biztosító megállapodnak, hogy a díjszámítás tekintetében a következő előirányzott metodikát követik a díjszámítás kapcsán: vagyonbiztosítási díj = ( biztosítási összeg * díjtétel ) Kockázatviselés időszakára vonatkozó paraméterek: biztosítás tartama: tervezetten 2025. május 25, de legkorábban a szerződés aláírásának napját követő nap 0.00 perc-től 12 hónapos időtartamra várakozási idő: a műszaki specifikáció teljes terjedelme alatt meghatározott kockázatok tekintetében nem alkalmazható várakozási idő, valamennyi kockázat egységesen a szerződésben rögzített kockázatviselés kezdetével indul. All Risks vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés alapján a Biztosító a szerződésben meghatározott jövőbeli események (biztosítási események) bekövetkeztétől függően biztosítási fedezet nyújtására, kártérítés megfizetésére vagy más biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a Biztosított pedig a díj fizetésére vállal kötelezettséget. A Biztosítási fedezet az alábbi biztosítási módozatokra és kockázatokra terjed ki. - All risks Vagyonbiztosítás, Géptörés biztosítás, továbbá Üzemszünet biztosítás A biztosításfedezeti tartalom részletezését a Műszaki specifikáció (Műszaki leírás és adatközlő táblázat) és a Biztosító Ajánlata, valamint amennyiben az a Műszaki Specifikációval és a Közbeszerzési Dokumentumokkal nem ütközik, a biztosító részéről az ajánlat részeként a Biztosított részére ismertetett Általános és Különös Feltételei tartalmazzák. A részletes feltételeket a Műszaki leírás (Feladatleírás) tartalmazza. Amennyiben a szerződés futamideje alatt az Ajánlatkérő üzemeltetési körébe-, a szerződés hatályba lépésekor még nem ismert vagyonelem kerül, akkor Ajánlatkérő jogosult induló vagyonértékhez képest maximum +30%-os eltérés egyoldalú érvényesítésére, a Szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelően az induló mennyiségek tekintetében. A + 30%-os mennyiségi eltérés meghatározása: a Szerződő által, a közbeszerzési dokumentumokban szereplő adatközlő táblázatban megadott teljes vagyonértéknek, valamint a + 30%-os rátának a szorzata, ahol az eredményt minden esetben felfelé (egész számra) kell kerekíteni. A mennyiségi eltérés oka: a szerződés hatálya alatt a Szerződő/Biztosított részéről felmerülő, a szerződés kockázatviselési kezdete utáni biztosítási igény megváltozásának lefedése.

További információk

Az 1. „Éves biztosítási díj EUR/év” értékelési részszempont szerinti megajánlás alátámasztására ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolnia kell az adott részre vonatkozó, a KD részeként kiadott ártáblázato(ka)t. Az ártáblázat szakmai ajánlatnak minősül, annak teljes hiánya nem hiánypótolható! Valamennyi értékelési szempont esetében irányadó szabályok: A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazása esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a 0-100 pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: Pontszámok kiosztásának módszere: legjobb ajánlat 100 pontot kap; a többi ajánlattevő pontszámának kiszámítása: Ajánlatkérő valamennyi szempont esetében a legjobb ajánlatot tartalmazó ajánlatra (legalacsonyabb érték) 100 pontot ad, a többi ajánlatra arányosan kevesebbet (fordított arányosítás)

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015.(X.30.)K.r.1.§(1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015.(X.30.)K.r.1.§(2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69.§(4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015.(X.30.)K.r.IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek,az alábbiak szerint: M.1.A 321/2015.(X.30.) K.r.21.§(3) bek. a) pontjára tekintettel az AT a 321/2015.(X.30.) K.r.22.§ (1) bek. alapján igazolja az eljárást megindító felhívás feladásának az EKR IX.4) vagy TED 11.1 pontban feltüntetett napjától visszafelé számított 3 évben teljesített a jelen közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás (Vagyonbiztosítás) végzéséről szóló szerződéseit. A 321/2015.(X.30.) K.r.21.§(3a) bek. alapján az AK a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett szolgáltatás megrendeléseket veszi figyelembe. Az együttes megfelelés a referencia tekintetében akként értelmezhető, hogy a szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítéséhez az alkalmasság igazolásában résztvevő felek referenciái összeadhatóak. AK felhívja továbbá a figyelmet a 321/2015.(X.3.)K.r.21/A. §-ára. Elegendő az alkalmassági minimumkövetelmény igazolásához szükséges mennyiségű/mértékű referenciamunka ismertetése. megjelölésével, amely az alkalmassági minimumkövetelményben foglaltak teljesítésének megállapíthatóságához szükséges); a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja év – hónap – nap bontásban); a mennyiségre vonatkozó adatok: a szolgáltatás mennyisége (biztosított vagyontárgyak értéke Ft-ban kifejezve); utalás a szerződésnek és az előírásoknak megfelelő teljesítésre. Referenciaigazolás benyújtása esetén a referenciát a szerződést kötő másik fél cégjegyzésre jogosult képviselőjének vagy az általa meghatalmazott személynek kell aláírnia. Meghatalmazott általi aláírás esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás benyújtása is szükséges. Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén AK a Céginformációs Szolgálat honlapján elérhető cégkivonat adatai - nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a referenciaigazolásban megjelölt, szerződést kötő másik fél letelepedése szerinti ország illetékes hatóságának/hivatalos szervének/hivatalos személyének képviseleti jogosultság fennállását tartalmazó, AK Kbt. 69.§(4) bek. szerinti felhívására a referenciaigazolással együtt benyújtandó igazolása (az igazolás alatt AK bármilyen olyan hivatalos dokumentumot ért, amely alátámasztja a képviseleti jog fennállását) - alapján ellenőrzi a referenciát aláíró képviseleti jogosultságát. Amennyiben a bemutatásra kerülő referencia a jelen beszerzés tárgyán kívüli szolgáltatásokról is tartalmaz adatot, úgy a referencia olyan megbontása szükséges, melyből elkülönülten látszódik a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásra vonatkozó teljesítés. Amennyiben AT nem tud ilyen tartalmú igazolást csatolni, úgy külön nyilatkoznia szükséges az elkülönített tartalomról. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M.1.Alkalmatlan az AT, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónapban teljesített, de legfeljebb 72 hónapon belül megkezdett szerződésszerűen teljesített referenciával az alábbiakra vonatkozóan: minimum 1 éves időtartamra létrejött vagyonbiztosítási szerződéssel, legalább 1 Mrd EUR értékű biztosított vagyontárgyra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződés tárgyú referenciával. A referencia akkor tekinthető az Eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónapon belül megvalósítottnak, ha a szerződésszerű teljesítés - a vizsgált időszak alatt (36 hónapon belül) befejezett vagy - határozatlan idejű szerződés esetén 36 hónapon belül legalább 1 biztosítási időszak (1 év) eltelt. Folyt. SZ/1. alk. pontban A referencianyilatkozatnak / referenciaigazolásnak minimálisan az alábbiakat tartalmaznia kell: a szerződést kötő másik fél megnevezése, címe (székhelye/lakcíme); referenciaigazolás esetén: a referenciaigazolást kiállító személy(ek) olvasható neve; kapcsolattartó személy neve és elérhetősége (telefonszám és/vagy e-mail cím); a szerződést teljesítő fél megjelölése ((cég)név, székhely); a referencia tárgyának (a teljesített szolgáltatás) ismertetése (valamennyi olyan információnak a hogy megfelel a Kbt.65.§-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015.(X.30.) K.r.24.§ (1) bek.-ben, 28.§ (5) bek.-ben, valamint a Kbt.65.§ (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt.65.§ (7),(9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek,

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015.(X.30.) K.r. 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt.65.§-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével. A 321/2015. (X. 30.) K.r. 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) K.r. IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint: SZ/1. Az AT-nek be kell nyújtania az AK Kbt. 69. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti felhívására a Kbt. 65. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a K.r. 26. § (1) bek. b) pontja és (3) bekezdése alapján a nyilatkozatát a biztosítási szolgáltatás nyújtására (2014. évi LXXXVIII. törvény 41. §) feljogosító, a Magyar Nemzeti Bank által vezetett nyilvántartásában való szereplésről a Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján. Amennyiben nem szerepel az AT a nyilvántartásban, úgy az AT 2014. évi LXXXVIII. törvény 41. §-a szerinti érvényes működési engedélyének egyszerű Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): SZ/1. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik a 2014. évi LXXXVIII. törvény 41. §-a szerinti érvényes, biztosítási szolgáltatás nyújtására vonatkozó működési engedéllyel. M.1. referencia alkalmasság minimumkövetelményei folytatása karakterhiányra tekintettel: Az előírt referencia követelmények legfeljebb 6 szerződés bemutatásával teljesíthetők azzal, hogy az egyes eferenciák tekintetében az átfedés megengedett, illetve mind a tárgy, mind a mennyiség vonatkozásában a referenciák összeadódhatnak. A bemutatandó referenciák teljesítése kapcsán felhívjuk Ajánlattevők figyelmét a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3a) bekezdés a) pontjában foglaltakra. Ajánlatkérő jelen eljárásban nem alkalmazza a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3b) bekezdését. Ajánlatkérő a referencia megkezdésének a kockázatviselés kezdő időpontját, befejezésének (már hatályban nem lévő szerződés esetében) a kockázatviselés utolsó napját tekinti. AK felhívja a figyelmet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésére. Ajánlatkérő 321/2015. (X. 30.) Kr. 30. § (4) bekezdésre hivatkozva közli, hogy a jelen pontban az alkalmassági követelmények a 28. § (3) bek. alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest szigorúbban állapítja meg. Az eljárást megindító felhívás feladásának időpontja tekintetében a TED-en megjelent eljárást megindító hirdetmény 11.1 pontjában rögzített („a hirdetmény megküldésének dátuma”), az Ajánlati felhívás EKR-es nézetének IX.4) Hirdetmény feladás BT-803 mezőjében feltüntetett időpont az irányadó.

A gazdasági szereplők azon csoportjának jogi formája, amelynek a szerződést oda kell ítélni

Ajánlatkérő nem írja elő és nem teszi lehetővé a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását. Közös ajánlattétel esetén azonban az ajánlatnak meg kell felelnie a Kbt. 35. § (3) bek.-nek, továbbá tartalmaznia kell a Kbt. 35. § (2) és (6) bek.-ben előírtakra vonatkozó nyilatkozatot. AK felhívja az AT-k figyelmét a Kbt. 36. §-ában foglaltakra, továbbá a Kbt. 35. § (2a) bek.-ben foglaltakra, amelynek értelmében közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös AT-k képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös AT-k képviseletében eljárhat. AK felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR rendelet 8/A. §-a értelmében közös ajánlattétel esetén a nyertes AT-k kötelesek legkésőbb a szerződéskötés időpontjában tájékoztatni az AK-t a szerződéses ellenszolgáltatásból történő részesedésük tervezett értékéről.

A főbb finanszírozási feltételek és fizetési szabályok és/vagy hivatkozás az ezeket szabályozó vonatkozó rendelkezésekre

A biztosítási szerződés fizetési gyakoriságát a szerződéstervezet rögzíti. A biztosítási díjat a Szerződő a Kbt. 135.§ (1), (5) és (6) bekezdése és a Ptk. 6:130.§ (1)-(2) bekezdése szerint, a tárgyidőszak első hónapjában kiállított számla alapján előre fizeti meg, oly módon, hogy azt, a fentieknek mindenben megfelelő számla kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül banki átutalással teljesíti a Biztosító számára. A késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 6:155. §-a irányadó. Az elszámolás és az ajánlat pénzneme EUR. A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza. A Kbt. 27/A.§-a alapján Ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN16931-1:2017számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

Kizárási okok leírása

Jelen eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll. A Kbt. 74. § (1) bek. a)-b) pontjai irányadók. Kizáró okok igazolása: A kizáró okok fenn nem állását AT, valamint adott esetben a kapacitást biztosító szervezet első körben az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) kitöltésével köteles igazolni a 321/2015.(X.30.) Korm.r. (Kr.) II. fejezetében foglaltak szerint. A kizáró okok előzetes igazolása az EEKD alapján történik, az utólagos igazolásra pedig a Kbt. 69. § (4) bekezdés alapján kerül sor a közbeszerzési dokumentumban részletezettek szerint. A magyarországi letelepedésű ajánlattevő(k), valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k) vonatkozásában a 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 4. § és 8. §-ai szerint kell igazolni a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okok fenn nem állását. A nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 4. és 10. §-a szerinti igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat fogadja el. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön formanyomtatványt kell benyújtani. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 64. §-ára. Azon AV-k vonatkozásában, amelyek nem vesznek részt az alkalmasság igazolásában a Kbt. 67.§ (4) bek., ill. a Kr. 15. § (2) bek. alapján AT-nek be kell nyújtania arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 62. § (1)-(2) bek. szerinti kizáró okok hatálya alá eső AV-t (EKR űrlap). AT-nek EKR űrlap benyújtásával nyilatkoznia kell, hogy vonatkozásában folyamatban van-e változásbejegyzési eljárás. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében AT az ajánlatához köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Felhívjuk a figyelmet a 321/2015. (X.30.) KR. 1. - 16.§-ára és a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségére. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában, annak benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom. A Kbt. 69. § (11) bek és (11a) bek. irányadó.

További információk

1. Az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok jegyzékét az ajánlati dokumentáció tartalmazza. 2. Ajánlatkérő az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU Rendelet 5k. cikk (1) bekezdés a)-c) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, ha az ajánlattevő, a szerződés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, szállító vagy kapacitást biztosító szervezet az alábbi személyi körbe tartozik: a) orosz állampolgár, vagy oroszországi lakóhelyű/székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, vagy b) olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az a) pontban említett valamely szervezet rendelkezik, vagy c) olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az a) vagy b) pontban említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el. Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az ajánlatában, hogy nem tartozik a fentiekben írt tilalom hatálya alá és nem vesz igénybe a tilalom hatálya alá tartozó, a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozót, szállítót vagy kapacitást biztosító szervezetet. 3. A hiánypótlás lehetősége a Kbt. 71.§ rendelkezéseinek megfelelően biztosított. Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bek. alapján közli, hogy amennyiben ajánlattevő hiánypótlás keretében az ajánlatban korábban nem szereplő (új) gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, Ajánlatkérő az újabb hiánypótlást egy körben ezen új gazdasági szereplő tekintetében biztosítja. 4. Részajánlattételre nincs lehetőség. A BUD vagyonkezelési szerződésében foglaltak előírása szerint a vagyonkezelésbe vett teljes eszközállományra kötelező vagyon és üzemszünet/géptörésbiztosítással rendelkeznie a vagyonkezelőnek, így ennek értelmében részajánlat befogadására nincs lehetőség. 5. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Ajánlatkérő két alkalommal is előzetes piaci konzultációt folytatott le. Az előzetes piaci konzultáció száma: EKR000353012025. A dokumentumok elérhetősége: https://ekr.gov.hu/eljarastar/eljaras/EKR000353012025 6. Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdését. 7. A III.4.1) pont szerinti alkalmassági feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbbak. 8. Az ajánlathoz mellékelni kell az ajánlattevő, és az alkalmasság igazolásában részt vevő kapacitást nyújtó szervezet nevében aláíró személy(ek) aláírási címpéldányát vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás mintáját a 2006. évi V. törvény 9. §-nak megfelelően, továbbá folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében csatolnia kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmét és az annak érkezéséről, a cégbíróság által megküldött igazolást egyszerű másolatban. Nemleges tartalmú változás bejegyzési nyilatkozatot is kell csatolni. 9. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 66. § (2) és (5) bek., 67. § (1)-(4) szerinti nyilatkozatokat, valamint az eljárást megindító felhívásban előírt alkalmassági előírások vonatkozásában bemutatott szakemberekre vonatkozó nyilatkozatot (EKR űrlapok). 10. Értékelés: 0-100 pont, fordított arányosítás 11. Ajánlatkérő a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (GDPR) 13. és 14. cikkei alapján a személyes adatok kezelésével kapcsolatban a https://www.bud.hu/file/documents/4/4106/adatkezelesi_tajekoztato_bud_kepzes_1.pdf linken ad tájékoztatást az ajánlattevők és szerződéses partnerek, kapcsolattartóik részére. 12. AK konzultációt nem tart. A helyszíni bejárás adatai: 2025. 04.17. 10:00 Helyszín: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminál FőPorta bejárata melletti területen. Egyéb: Előzetes regisztrációra szükség van. Ennek megfelelően az EKR egyéb kommunikációs felületén bejelenteni a részt vevő személyt (ajánlattevő megnevezése, képviselő neve, születési helye és ideje, képviselő anyjának neve, képviselő szem. ig. /útlevél száma, képviselő telefonszáma) legalább 2 munkanappal korábban. Ennek hiányában Ajánlatkérő belépést nem tudja biztosítani biztonsági okokból. 13. A KD részét képező ártáblázat részenként kitöltendő, és az ajánlat részeként benyújtandó. A felolvasólapra az ártáblázat alapján a táblázat szerinti egyösszegű árat kell feltüntetni (Összesen díj (EUR/év)), ez képezi az ajánlatok összehasonlításának alapját. AK felhívja a figyelmet, hogy a szerződés teljesítése során a Felek közötti elszámolás alapjául a kitöltött „ártáblázatban” feltüntetett szolgáltatási díjak szolgálnak. AK felhívja a figyelmet, hogy az ártáblázat minden sora kitöltendő, bármely sor kitöltésének elmaradása, vagy abban „0” érték feltüntetése akként értelmezendő, hogy e tekintetben AT nem tett ajánlatot, amely az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Az ártáblázat tekintetében a hiánypótlás a Kbt 71.§ (8) bekezdés b) pontja szerint lehetséges. 14. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: dr. Kittka Dalma; dr. Süvöltős András (00170) 15. Részajánlattétel: Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a vagyonbiztosítási szerződést egyben kívánja kezelni, és nem biztosít lehetőséget részekre történő ajánlattételre. Ennek indokai az alábbiak: A biztosítás tárgyát képező vagyonelemek biztosítási összegei biztosítástechnikailag nem bonthatóak meg érdemi hátrányok nélkül. A biztosítási fedezet egységes kezelése biztosítja, hogy az egyes kockázati elemek között ne alakuljanak ki lefedetlen területek vagy biztosítási hiányosságok. Amennyiben több biztosító között osztanánk fel a fedezetet, úgy felmerülne az egyes biztosítók eltérő kárkifizetési és kárkezelési gyakorlata, ami késedelmekhez és jogértelmezési problémákhoz vezethetne. A biztosítási szerződés egyben történő megkötése általában kedvezőbb díjazást eredményezhet, hiszen a biztosítók a nagyobb volumenű szerződéseknél kedvezőbb díjtételeket alkalmazhatnak. A biztosítási díj szempontjából is előnyösebb lehet egy egységes biztosítási konstrukció, mivel a biztosítók egy teljes portfólió kockázatát vizsgálva határozzák meg a díjszabást, és egy szélesebb körű biztosítás kedvezőbb árazási struktúrát biztosíthat. Több szerződés egyidejű fenntartása jelentős adminisztrációs többletmunkát jelentene az ajánlatkérő számára. Az eltérő szerződési feltételek, különböző biztosítási időszakok, díjfizetési ütemezések és kárügyintézési eljárások kezelése jelentősen növelné az adminisztratív terheket, amely erőforrásokat vonna el más fontos gazdálkodási feladatoktól. Az egységes szerződés biztosítja, hogy a teljes vagyonbiztosítás egy átlátható, könnyen kezelhető keretrendszeren belül maradjon. A biztosítási kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében is szükséges az egységes szerződés. Több biztosító bevonása esetén fennállna annak veszélye, hogy a kockázatokat nem egyformán kezelik, illetve egy esetleges kár bekövetkezésekor a biztosítók közötti felelősségmegosztás tisztázása hosszas jogi és adminisztratív eljárásokat eredményezne. Egyetlen biztosítóval kötött szerződés esetén ez a probléma nem merül fel, és a kárkifizetés hatékonyabban történhet. A közbeszerzési és biztosítási piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vagyonbiztosítási szerződéseket jellemzően egy biztosítóval kötik meg, mivel ez felel meg leginkább a biztosítástechnikai és gazdálkodási követelményeknek. A részekre bontás hiánya nem korlátozza a versenyt, hiszen a biztosítási piacon számos szereplő képes teljes körű biztosítási fedezetet nyújtani. Mindezek alapján az ajánlatkérő álláspontja szerint a vagyonbiztosítás több szerződésben történő kezelése nem lenne ésszerű, sem gazdasági, sem biztosítástechnikai, sem adminisztratív szempontból, így a részekre bontás kizárása indokolt. 16. Amennyiben az Ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak között ellentmondás van, az Ajánlati felhívás az irányadó.