C épület és C-D nyaktag felújítás tervezése

Rövid leírás

A Veszprém, Egyetem utca 10., 5044 Hrsz-on lévő „C” oktatási épület földszinti, valamint a „C-D” összekötő nyaktagi rész földszinti területén történő komplex felújítás megtervezése a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározottak szerint.

A beszerzés leírása

„C” jelű épület felújítási munkái – felújítással érintett földszinti terület: Az 1950-es évben épült oktatási épület 1-5 szintjei cca. 10 éve teljes-körű belső felújításon estek át, míg a homlokzatok hőszigetelése, felújítása 2023. év őszén fejeződött be. 2023. évben az épület külső környezete is megújult, a belső közlekedő utak, parkolók új térkőburkolatot kaptak és a zöldfelületek felújításra kerültek. Jelen tervezés során feladat, az oktatási épület felújításokból eddig kimaradt szintjei közül a földszint teljes körű, komplex belső felújításának és kisebb volumenű belső átalakításának megtervezése. Az átalakítás-felújítás célja a Mérnöki Kar „N” épületből átköltöző egyégeinek elhelyezése. A tervezés tárgyát képezi még a „C” és „D” épület közötti földszintes összekötő nyaktag épületrész is, melyben a felújításra tervezett közlekedő folyosó és vizesblokk (wc.) található. A tervezési munka kiterjed a „C” épület földszint, valamint a „C-D” összekötő nyaktagi rész földszinti területen történő komplex felújítására. A felújítással érintett területen az egyes helyiségek, terek komplex építészeti, belsőépítészeti, elektromos és épületgépészeti, valamint gyengeáramú rendszereinek felújítására kerül spr. Felújítással érintett alapterülete: - C épület földszint nettó: 1167,35 m2 - C-D nyaktag földszint nettó: 55,60 m2 A tervező feladatai és egyéb előírások A tervezési határidőig: A kivitelező fővállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzési lefolytatására és az építés megvalósításra alkalmas kivitelezési tervdokumentáció elkészítése a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről - szerinti műszaki tartalommal, beleértve a felújítással érintett területnek a felmérésével, a meglévő állapotot rögzítő felmérési tervdokumentáció elkészítésével. Kiindulásul a korábbi, rendelkezésre álló terveket Megrendelő biztosítja, melyek jelen tervezési program/feladatleírás mellékletét képezik. Hagyományos (kétoszlopos: anyag- és díjköltség) árazatlan költségvetés kiírás készítése szükséges, szakágankénti összesítővel, főösszesítővel, szerkeszthető Excel formátumban, 1 db xls fájlban. Tételesen árazott mérnöki költségvetés készítése az árazatlan költségvetési kiírási tételek beárazásával, a becsült érték (mérnöki ár) meghatározására. A felelős tervező biztosítja a tervdokumentáció 1 példányának Megrendelői átnézésre, véleményezésre történő átadását a tervek véglegesítése előtt. A megrendelő és megbízottja által jelzett esetleges hibák kijavítását, a hiányosságok megszüntetését a megrendelő közlését követően 4 munkanapon belül szükséges tervezőnek megtenni. A kivitelezési tervdokumentációban a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás mellett tervező köteles a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést használni. A kivitelezés befejezéséig: A tervező feladata a fentieken felül minden egyéb egyeztetésen történő részvétel, mely a versenyeztetés és a kivitelezés folyamatában a részvételét igényli. A kivitelező kiválasztására irányuló versenyeztetés során, az ajánlattevők által feltett, a kiviteli tervdokumentációval kapcsolatos műszaki jellegű kérdések 3 munkanapon belül történő megválaszolása (műszaki-szakmai közreműködés a közbeszerzési eljárás kiegészítő tájékoztatásban). Tervezői művezetés biztosítása a kivitelezési szakaszban, összesen 3 (három) mérnöknap időtartamban. A részletes leírást és feladatmeghatározást a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

Az eljárás legfontosabb jellemzői

Az 1-4. sz részszempont esetében az ajánlati elem legkedvezőtlenebb értéke: 0 hónap. Ajánlatkérő a maximálisan (legkedvezőbbként) előírt 36 hónap megajánlása esetén is a pontszámításkor a maximálisan megajánlható vállaláshoz viszonyítva osztja ki a többi ajánlat vonatkozó tartalmi elemére a pontszámot. Amennyiben ajánlattevő nem jelöl meg többlettapasztalatot, az értékelési pontszáma 0 értékű lesz. Ajánlatkérő az ajánlatokat 1-4. sz. részszempont esetében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató (továbbiakban: Útmutató) 1. sz. melléklet A.1.ab) pontja szerinti egyenes arányosítás módszere alapján, az 5. sz. részszempont esetében pedig az Útmutató 1. sz. melléklet A.1.aa) pontja szerinti fordított arányosítás módszerét alkalmazza. Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-100.

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a bontási eljárásról az ajánlattevők értesítést kapnak. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet meghatározásai alapján kerül végrehajtásra.

További információk

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a bontási eljárásról az ajánlattevők értesítést kapnak. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet meghatározásai alapján kerül végrehajtásra.

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság i: Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság előírása [Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont]: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem szerepel a tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes szakmai kamara (Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara, illetve területi kamarái) által vezetett névjegyzékében, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása: Ajánlattevő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése és a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján csatolja az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást, amennyiben a rendelkezésre álló nyilvántartás(ok) ból teljes körűen nem ellenőrizhető az alkalmassági feltételnek való megfelelés.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

Referenciakövetelmény: Alkalmassági követelmény: Alkalmatlannak minősül az ajánlattevő: M.1. Amennyiben az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított három év (36 hónap) jelentősebb szolgáltatásai között nincsen az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, összesen legalább 900 m2 nettó alapterületű épület tervezésére és/vagy áttervezésére vonatkozó referencia. Ajánlatkérő abban az esetben tekinti a referenciát az előírt időszakon belül teljesítettnek, ha a teljesítés időpontja a felhívás feladásától visszafelé számított 3 éves (36 hónapos) időszakon belül esik. Ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett szolgáltatásokat veszi figyelembe. Ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg. Igazolási mód: M.1. Ajánlattevőnek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének a) pontja alapján csatolnia kell a felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónap legjelentősebb, az alkalamssági követelmény körében előírt tárgyú tervezési szolgáltatásainak ismertetését a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint legalább az alábbi tartalommal: a szerződést kötő másik fél megnevezése, a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szolgáltatás tárgyának leírása, olyan tartalommal, hogy az alkalmassági feltételnek való megfelelés megállapítható legyen, a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló adat megjelölése, nyilatkozatot a teljesítési előírásoknak és a szerződésnek való megfelelőségéről, a szerződést kötő másik fel részéről felvilágosítást adó személy nevét és telefonszámát. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) szerint az ajánlattevőnek ajánlatának benyújtásakor a Kr. II. Fejezetének megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. A Kr. 2. § (5) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja ajánlatkérő az érintett gazdasági szereplő egyszerű, a IV. rész alfa szakasz kitöltésével megtett nyilatkozatát, nem kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását.Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 65. § (6)-(9) és (11), a 140. § (9) bekezdésében, valamint a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdésében írtakra.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

Szakemberállomány: Alkalmatlannak minősül az ajánlattevő: M.2. Nem rendelkezik az alábbi, szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt személyi állománnyal: a) legalább 1 fő, építész tervező, aki a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti, építészeti tervezési szakterületre vonatkozó „É” (vagy azzal egyenértékű) jogosultság megszerzéséhez szükséges, a névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik; b) legalább 1 fő, építményvillamossági tervező, aki a Rendelet szerinti, építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó „V” (vagy azzal egyenértékű) jogosultság megszerzéséhez szükséges, a névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik; c) legalább 1 fő, építmény gépészeti tervező, aki a Rendelet szerinti építmények gépészeti tervezése szakterületre vonatkozó „G” jogosultság megszerzéséhez szükséges, a névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal (gyakorlattal) rendelkezik; d) legalább 1 fő, tűzvédelmi tervező, aki a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti, tűzvédelmi tervező ("TUÉ") jogosultság megszerzéséhez szükséges, a névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Vagy más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban az a)-d) alpont szerinti jogosultsággal egyenértékű jogosultsággal rendelkező szakemberrel, vagy amennyiben a szakembernem szerepel a nyilvántartásban (a jogosultsággal nem rendelkezik), az a)-d) tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges névjegyzékbe vételi követelményként előírt vagy azzal egyenértékű képesítési, végzettségi minimumkövetelménnyel és szakmai gyakorlati idővel rendelkezik. Az egyes szakemberek között az átfedés megengedett, ugyanaz a szakember több pozícióra is jelölhető. Az M.2. pontban meghatározott szakmagyakorlási jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség és szakmai tapasztalat minősül alkalmassági követelménynek, a jogosultság megléte szerződéskötési feltétel, azonban az alkalmassági követelmény a jogosultsággal is igazolható. Igazolási mód: M.2. A Kbt. 65.§ (1) bekezdés b) pontja és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdés b) pontja alapján: a teljesítésbe bevonandó szakemberek megnevezése, rendekezésre állási nyilatkozatának benyújtása, a végzettségnek, képzettségnek ismertetése az alábbiak szerint: az ajánlathoz csatolni kell a szakemberek bevonására, ismertetésére vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatot, továbbá csatolni kell a szakember – szakmai tapasztalatot ismertető – aláírt szakmai önéletrajzát (keltezéssel ellátva) olyan részletezettséggel, hogy abból egyértelműen derüljön ki az M2. pontban előírt alkalmassági feltétel(ek) teljesülése, ennek megfelelően: az önéletrajznak tartalmaznia kell az adott szakember tapasztalata megítélése szempontjából lényeges adatokat (kivitelezés/beruházás ismertetése, ellátott feladat, munkakör, tevékenység ismertetése, a tevékenység kezdő és befejező ideje (év,hónap), az ajánlattétel időpontjában kivel/mivel áll munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban). Amennyiben a szakember szerepel a szakmavégzési jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartásban, a jogosultság megszerzéséhez szükséges mértékű szakmai gyakorlat meglétét az ajánlatkérő ellenőrzi az illetékes szakmai szervezet (kamara) által vezetett nyilvántartás ellenőrzésével. Amennyiben a szakember nem szerepel a nyilvántartásban vagy az nem ellenőrizhető a nyilvántartáson keresztül, a jogosultságot igazoló dokumentum benyújtása is szükséges. Amennyiben a szakember a releváns jogosultsággal szerepel a szakmagyakorlási jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartásban az ajánlattétel időpontjában és feltünteti a szakember kamarai névjegyzéki számát, a szerződéskötési feltétel meglétét az érvényes jogosultság igazolja;ebben az esetben végzettséget, képzettséget igazoló dokumentum csatolása nem szükséges. Amennyiben a szakember rendelkezik az előírt jogosultsággal, úgy a jogosultság megszerzésének első időpontját is szükséges rögzíteni a szakmai önéletrajzban. Az időben párhuzamosan szerzett szakmai tapasztalatot Ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Az alkalmassági követelmény ellenőrzése érdekében a szakember önéletrajzát teljes körűen (mind az alkalmasság szempontjából releváns tapasztalat, mind az értékelés szempontjából releváns többlettapasztalat bemutatásával) szükséges ajánlattevőknek már az ajánlatban benyújtaniuk. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) szerint az ajánlattevőnek ajánlatának benyújtásakor a Kr. II. Fejezetének megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. A Kr. 2. § (5) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja ajánlatkérő az érintett gazdasági szereplő egyszerű, a IV. rész alfa szakasz kitöltésével megtett nyilatkozatát, nem kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 65. § (6)-(9) és (11), a 140. § (9) bekezdésében, valamint a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdésében és 23. §-ban és 24. § (2) bekezdésében írtakra.

A gazdasági szereplők azon csoportjának jogi formája, amelynek a szerződést oda kell ítélni

A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdálkodó szervezet, illetve jogi személy: nem követelmény és nem is megengedett. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő(k)től a Kbt. 35. § (8)-(9) és 138. § szerinti projekttársaság létrehozását nem követeli meg és nem is teszi lehetővé. BT-77 mező folytatása: A teljesítés igazolása a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerint történik. A tervezési díj a teljesítés igazolást követően ajánlatkérőként szerződő fél általi kézhezvételét követő 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vétele mellett. A szerződés, az elszámolás és a kifizetés pénzneme a magyar forint (HUF). Ajánlatkérő előleget nem fizet. Tervező a tervezési díjról 1 db számla kiállítására jogosult. Tervező a tervezői művezetés esetében a ténylegesen elvégzett mérnöknapok alapján számított díjról a harmadik mérnöknap teljesítését követően, illetőleg a tervezői művezetés háromnál kevesebb alkalommal történő igénybevétele esetén a Beruházás műszaki átadás-átvételének lezárását követően jogosult számlát kiállítani a szerződéstervezetben rögzítetteknek megfelelően a Kbt. 135. § (5) bekezdéssel összhangban. A pénzügyi teljesítés napja az a nap, amikor az utalással a bank a Megrendelő bankszámláját megterheli. Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a 2013. évi V. törvény 6:155.§ szerinti mértékű, és a késedelem időtartamához igazodó késedelmi kamatot továbbá külön jogszabály szerinti költségátalányt fizet. A 2007. évi CXXVII. törvény megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 27/A. §-ára tekintettel, az ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1: 2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

Kizárási okok leírása

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kizáró okok bármelyike fennáll. Igazolási mód: A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) II. Fejezetének megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá. Az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdése alapján a kizáró okokra vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a Kr. 8. §, 10. §, 12. §, 13. §, 14. §, 15. § és 16. § szakasza szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 62 § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania, ami tartalmazza a 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa személyazonosító adatainak, adóazonosító adatainak, külső nyilvántartás szerinti személy-, illetve adóazonosító adatainak, valamint érdekeltségének a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti jellege és mértéke bemutatását; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni. Az ajánlattevő ajánlatában nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62.§ (1)-(2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A Kr. 15. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot köteles benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában az ajánlattevő a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújt be. Megfelelően irányadó a Kbt. 69. § (11a) bekezdése. A Kr. 1. § (7) bekezdése alapján a kizáró okokra vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatók (felhasználhatók) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. Az ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki az előírt kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy aki részéről az előírt kizáró ok az eljárás során következett. A Kbt. 64. § (1) bekezdése is megfelelően irányadó.

További információk

1. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy tekintettel az Európai Unió Hivatalos Lapjának (TED) jelen pontra is érvényes karakterkorlátozására, a további információk a közbeszerzési dokumentumokban kerülnek kifejtésre. 2. Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. 3. Ajánlatkérő az alkalmassági követelmények szerinti feltételeket és ezek előírt igazolási módját a minősített Ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbban állapította meg. 4. Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 41. § (3) bekezdésére, illetve a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (EKR. Kr.) szerint az elektronikus közbeszerzési rendszeren (EKR) keresztül folytatja le, nyilatkozatétel kizárólag elektronikus úton, az EKR-ben lehetséges. Az EKR a https://ekr.gov.hu/portal/kezdolap címen érhető el. 5. Kieg.táj. kérhető a Kbt.56.§(1) szerint, melyre válasz a Kbt.56.§(2)-(5) szerint. A kommunikáció EKR Kr. 2.§ alapján az EKR-ben történik. A rendszer használatával kapcsolatosan ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást nem nyújt. 6. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. 7. Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek) az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában: ennek értelmében az ajánlatban (a vonatkozó EKR űrlapon) meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevőalvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát. 8. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet (.xml fájl), és a benyújtást igazoló digitális tértivevény kinyomtatott, egyszerű másolatát, és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást, illetve az EKR-ben nyilatkoznia kell arról, hogy a gazdasági szereplőnél változásbejegyzési eljárás van-e folyamatban, az eljárás felületén a megfelelő cellák kitöltésével. 9. Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő, az alkalmasság igazolásába bevont gazdasági szereplő cégjegyzésre jogosult, nyilatkozatot, dokumentumot aláíró képviselő hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, vagy ügyvédi ellenjegyzett aláírás minta másolatát. Amennyiben az ajánlat cégjegyzésre jogosultak által meghatalmazott(ak) aláírásával kerül benyújtásra, a meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírás mintáját is. Egyéni vállalkozó ajánlattevő csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az adószámát. Aláírás minta benyújtása esetén annak meg kell felelnie a Ctv. 9.§ (3) bekezdésében foglaltaknak 10. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdését. 11. Ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint eljárva az eljárás nyertesével köt szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 12. Az ajánlattétel, a kapcsolattartás, kommunikáció és a szerződés teljesítésének nyelve a magyar. 13. A nem szabályozott kérdésekben a Kbt. és végrehajtási rendeletei az irányadók. Irányadó jog a magyar jog. 14. Az ajánlattevőnek az ajánlatában, annak benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom. Ajánlatkérő az Európai Unió Tanácsa Oroszország elleni szankciók kibővítéséről szóló rendelete (a továbbiakban: a rendelet), valamint a Miniszterelnökség orosz-ukrán háború miatt a közbeszerzéseket érintő uniós szankciókról szóló közleménye 4. pontjára figyelemmel előírja, hogy tilos e közbeszerzés alapján kötendő szerződés odaítélése a rendeletben meghatározott személyek részére. A rendelet szerinti tilalmat a következő személyekre kell alkalmazni: - a) orosz állampolgár, vagy oroszországi lakóhelyű/székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv; - b) olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az a) pontban említett valamely szervezet rendelkezik; vagy - c) olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az a) vagy b) pontban említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el; ideértve a szerződés értékének 10 %-át meghaladó alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik. Ajánlattevő köteles nyilatkozni a tilalom személyi hatálya saját magára valamint az ajánlatban már ismert és a szerződés értékének 10 %-át meghaladó alvállalkozóra, szállítóra vagy kapacitást biztosító szervezetre kiterjed-e vagy sem. 15. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: 1. Késedelmi kötbér: Tervező késedelmi kötbér megfizetésére köteles, ha a szerződésben rögzített teljesítési határidőt olyan okból, amiért felelős (Ptk. 6:186.§) elmulasztja. A késedelmi kötbér napi mértéke a késedelemmel érintett teljesítési szakasz nettó szerződéses értékének a 0,25%-a/nap, de legfeljebb a teljes nettó tervezési díj 10%-a. 2. Hibás teljesítési kötbér: Tervező olyan okból, amiért felelős (Ptk. 6:186.§) hibás teljesítés esetén kötbér fizetésére köteles. A hibás teljesítési kötbér alapja a hibás teljesítéssel érintett teljesítési szakasz nettó szerződéses értéke, a hibás teljesítési kötbér mértéke a kötbéralap 10%-a, de legfeljebb a teljes nettó tervezési díj 20%-a. 3. Meghiúsulási kötbér: Tervező meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles, ha olyan okból, amiért felelős (Ptk. 6:186. §), az érintett egyedi szerződésben rögzített teljesítés meghiúsul. A kötbér alapja és mértéke: a teljes nettó tervezési díj 15%-át kitevő összeg. 4. Jótállás: A Tervező a szerződés alapján az általa elkészített tervdokumentáció hibátlan minőségéért és rendeltetésszerű felhasználásra alkalmasságáért a tervek alapján a beruházás keretében elkészült kivitelezési munkák műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárásától számított 36 hónapig, de legfeljebb a kiviteli tervek végleges elfogadásától számított 72 hónapig terjedő időre jótállást vállal azzal, hogy amennyiben jogszabály az épületre, illetve annak egyes épületelemeire, vagy épületszerkezeteire ennél hosszabb jótállási időt ír elő, úgy az ilyen épületelemekre illetve épületszerkezetekre vonatkozó, vagy azokat érintő, vagy azokkal összefüggő tervek vonatkozásában is az ilyen jogszabály által megállapított hosszabb jótállási idő tekintendő a tervek tekintetében is irányadónak. 5. Teljesítési biztosíték: a nettó tervezési díj 3%-a. 6. Jótállási biztosíték mértéke a nettó tervezési díj 3%-a. 16. Ajánlatkérő előírja, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követően rendelkezzen legalább 10 millió Ft/biztosítási esemény és legalább 5 millió Ft/év kárösszegben a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatásokat is lefedő szakmai tervezői felelősségbiztosítással. 17. Nyertes ajánlattevő az alkalmassági követelményben előírt szakembereken túl legalább 1 fő rehabilitációs szakember, valamint legalább 1 fő, aki a Rendelet szerinti, tartószerkezeti tervezési szakterületre vonatkozó „T” jogosultság (más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban egyenértékű jogosultsággal) megszerzéséhez szükséges, a névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező tartószerkezeti tervező rendelkezésre állását is köteles biztosítani. 18. Ajánlatkérő 2025. február hó 11. napján 9:00 órai kezdettel helyszíni bejárást tart, a találkozó helyszíne: 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. B (Aula) épület porta (Egyetem utca felőli főbejárat). A helyszínbejárás (helyszín megtekintése) során helyszíni konzultációra, kiegészítő tájékoztatás megadására nem került sor. 19. Részajánlattétel kizárásának indoka: A megvalósítandó tervezési feladat egy beruházáshoz kapcsolódik, így a tervezési feladat részekre bontva, adott esetben több tervezővel kötött több szerződés útján történő megvalósításával a szolgáltatás tényleges funkciója veszne el és jelentős időveszteséggel járna, valamint az ajánlati ár növekedését is eredményezné, továbbá az egyértelmű egyetemleges felelősség megállapítása is csak egy szervezet által biztosítható. A szolgáltatás természete nem teszi lehetővé annak részekre bontását, részajánlattételi lehetőség biztosítását. Megrendelő érdeke a tervezett beruházás mielőbbi megvalósítása a tervek mielőbbi rendelkezésre állása és ez akkor tud leginkább teljesülni, ha egy kézben a generáltervezőnél van a feladat, aki a folyamatokat, a feladatban résztvevő szakági tervezőket úgy tudja koordinálni, hogy ezáltal optimalizálja is a feladat végrehajtását.