(Debrecen)-Apafa-Mátészalka vasútvonal fejlesztése

Rövid leírás

A 110. számú vasútvonal (Debrecen) – Apafa - Mátészalka szakaszán a hozzávetőleg 70 vágánykm hosszú egyvágányú vasútvonal áttervezése, ami magában foglalja a vonalszakaszra eső állomások, megállóhelyek, biztosítóberendezések, utak, műtárgyak, közművek és egyéb létesítmények felújításának tervezését. Feladat a teljeskörű engedélyezési-, teljeskörű kiviteli-, tender tervek, valamint a kivitelezésre alkalmas (köz)beszerzési dokumentáció III., IV. és V. kötetének elkészítése, illetve az engedélyezési eljárások lefolytatása, az engedélyek megszerzése.

A beszerzés leírása

A tárgyi beszerzés keretében a 110. számú vasútvonal (Debrecen) - Apafa(kiz.) - Mátészalka (bez.) szakaszán, a hozzávetőleg 70 vágánykm hosszú egyvágányú vasútvonalat 225 kN-os tengelyterhelés biztosítása érdekében szükséges áttervezni 100-120 km/h tervezési sebességre, a felsővezeték hálózat tervezésével együtt. További tervezési feladat a vonalszakaszra eső állomások és megállóhelyek, biztosítóberendezés(ek), utak, műtárgyak, közművek és egyéb létesítmény felújítása, tervezése, amely kiterjed a megvalósíthatósági tanulmány, az engedélyezési és kiviteli tervek készítésére, valamint az építési engedélyek megszerzésére és a kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmas tenderdokumentáció összeállítására. A vonalszakaszon érintett állomások és megállóhelyek: Dombostanya megállóhely; Hajdúsámson vasútállomás; Tamásipuszta megállóhely; Tisztavíz megállóhely (MÁV-START Zrt. által megszüntetett megállóhely); Aradványpuszta megállóhely; Nyíradony vasútállomás; Nyírmihálydi megállóhely; Nyírgelse vasútállomás; Nyírbogát megállóhely; Nyírbátor vasútállomás; Nyírcsászári megállóhely; Hodász vasútállomás; Nyírmeggyes megállóhely; Mátészalka vasútállomás. A nyertes ajánlattevőnek a fent bemutatott tervezési cél komplex megvalósítása a feladata. Az elkészített dokumentációknak tartalmaznia kell a tervezési cél megvalósításához szükséges összes szakági tervet/dokumentációt. Ajánlattevő ajánlatának kialakításakor vegye figyelembe, hogy a feladat komplex, az egyeztetések során a tervezési végcél elérése esetenként többszöri iterációval/áttervezéssel, az érintett felek részére döntést megalapozó/összehasonlító vizsgálat, javaslat készítésével érhető el. Az elkészítendő tervekre vonatkozó részletes követelményeket a műszaki leírás (Tervezési Feladatleírás) tartalmazza. Az engedélyezési és kiviteli terv esetében építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés történik a Tervezési Feladatleírásban meghatározottak szerint. A BIM modell készítésére vonatkozó főbb szempontok: A modellt a teljes tervezési feladatra, a kezdő- és végszelvények között értelmezett, érintett tervezési területre kell felépíteni. A BIM alkalmazására vonatkozó követelmény a fenti szakaszhatárok között kiterjed alapvetően a tervezett vasúti pálya és az ahhoz kapcsolódó valamennyi, tervezéssel (beavatkozással) érintett egyéb létesítményre, beleértve a tervezett magasépítési létesítményeket is, valamennyi szakágra kiterjedően. Megrendelő az engedélyezési és a kiviteli tervi tervfázisnak megfelelő tartalommal és részletezettséggel kéri a BIM modell létrehozását, melynek Megrendelő felé történő átadása legkésőbb a Szerződéses Megállapodásban rögzített határidőben szükséges. Megrendelő ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a fenti cél elérése érdekében a modell felépítésének megkezdése, a BIM megoldások alkalmazása a megvalósító csapaton belül a tervezési munka legelejétől szükséges. Megrendelő részére a modell fejlődésének követhetőségét biztosítani kell a teljes tervezési folyamatban. Tervezőnek a Végrehajtási tervben (BEP) kell ismertetnie a megrendelői előírás alapján, továbbá az ezen felül önkéntesen alkalmazott szabványokat, és az azoknak való megfelelősséget. A modellelem specifikációt, modell részletezettséget a BEP keretében kell kidolgozni az ágazati tételrendhez, továbbá a létesítmények tagozódásához illeszkedő hierarchikus felbontású modellelem készlettel, szakáganként a BIM modell felhasználási céljaihoz, az érintett szakágakhoz, a tervezendő létesítményekhez, valamint az adott tervfázishoz igazodóan. A modellelemeket minimálisan a tervezett műszaki tartalmat lefedően kell megadni, melynek véglegesítéséhez Megrendelő jóváhagyása szükséges. Előzetes kiindulási alapként az alábbi részletezettségi szint (LOD) kívánatos: - Tanulmányterv tervek esetében: minimálisan LOD 100 - Engedélyezési tervek esetében: minimálisan LOD 200 - Kiviteli tervek esetében: minimálisan LOD 300 A fenti LOD szintek minimális előírásként tekintendők, a részletezettségi szinteket minden tervfázis esetében úgy kell megválasztani, hogy a diszpozícióban előírt minden feltételnek megfeleljen (pl: Kiviteli terv esetén a vasalás modellezése min. LOD 350-es részletezettségi szintet feltételez). Tervezőnek figyelembe kell vennie a BIM modell készítése során mind a tervezés megkezdésekor meglévő, mind a tervezés teljesítési időszakában megjelenő minden ezzel kapcsolatos szabályt és előírást, beleértve a nyilvánosan elérhető útmutatókat és segédleteket is. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy - a jelen eljárás eredményeként megkötendő szerződés keretében elvégzendő alapfeladat a Megvalósíthatósági tanulmány, valamint az Engedélyezési tervek elkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével kapcsolatban AK felhívja a figyelmet az Ábtv. 29. § (1), a TSZR 25. § (3), valamint 40. § (3)-(4) bekezdéseire. A tanulmány tartalmára vonatkozó részletes követelményeket a Műszaki leírás (Feladatleírás) 1. sz. melléklete tartalmazza. - a Kiviteli tervek elkészítése vonatkozásában a KD részeként kiadásra kerülő Szerződéses Megállapodás külön hatálybaléptető feltételt tartalmaz az Ábtv. 41. § (1) bekezdésére tekintettel. - az Ábtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott, az állami építési beruházás megvalósulásának szakaszában felmerülő tervezői művezetés opcióként kerül lehívásra (bővebben lásd: BT-53 mező).

További információk

A felhívásban alkalmazott rövidítések: AK – Ajánlatkérő AT – Ajánlattevő AV - Alvállalkozó EEKD - Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum Kr. - 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet Alk. köv. – Alkalmassági követelmény MMK – Magyar Mérnöki Kamara AF – ajánlati felhívás Ábtv. - az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény TSZR - az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről szóló 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet TSZF – Tervezési Szerződéses Feltételek TSZM - Tervezési Szerződéses Megállapodás A II.2.7) pontban (BT-36) feltüntetett időtartam naptári napokban értendő, a szerződés hatálybalépésétől számítandó, és tartalmazza a közbeszerzési dokumentumokban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott átfutási időket (AK és az egyéb érintettek véleményezési, jóváhagyási, döntési időszükséglete, továbbá a hatósági engedélyezés időtartama) is a Tervezési Szerződéses Megállapodásban foglaltakkal összhangban.

Fő helyszín vagy teljesítési hely

A Tervező Digitális Tervtár útján köteles teljesíteni, ezt meghaladóan a Tervezési Szerződés teljesítési helye és a papír alapú Tervek átadási helye: 1033 Budapest, Polgár utca 8-10.(Flórián udvar).

A lehetőségek leírása

Ajánlatkérő fenntartja a jogot arra, hogy az Ábtv. 19. § (1) bekezdésére tekintettel a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 45. § (1) bek. ca) pontjában meghatározott tervezői művezetést a kivitelezés ideje alatt opciós tételként rendelje meg. Megrendelő a későbbi kivitelezési szerződés hatálybalépésétől számított 60. napot megelőzően, de legkésőbb Tervező tervezési feladatai vonatkozásában az utolsó teljesítésigazolás kiállításától számított 5 éven belül élhet opciós jogával. Az opciós rész (tervezői művezetés) nettó díját ajánlattevő köteles a tervezői művezetésre vonatkozó tervezési feladatleírás alapján meghatározni azzal, hogy a kivitelezés időtartama tervezetten 54 hónap. Az opciós rész nettó díja nem haladhatja meg a „Nettó tervezési díj(HUF)(az opció nélküli feladatok Tervezési Díja)” 30%-át, amennyiben az ajánlat ezen előírásnak nem felel meg, az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi hiánypótlás kibocsátása nélkül.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. § (1) bek. alapján AK előírja a tervezési szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (MMK) névjegyzékében szereplés tényét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén Ajánlatkérő előírja a 322/2015. (X.30.) Korm.r. 8. § (1) és (2) bek. alkalmazását. Az alkalmasság igazolásának módja: AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbiak szerint kötelesek igazolni: A nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az MMK névjegyzékében. Amennyiben a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti nyilvántartásban a vonatkozó adatok, illetve tények ingyenes ellenőrzésére nincsen mód, a Kr. 26. § (3) bek. alapján az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani. Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén - amennyiben releváns - csatolandó a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés tényét igazoló dokumentum. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén benyújtandó a releváns igazolás vagy nyilvántartás magyar nyelvű fordítása is. A Kbt. 65. § (7), (9), (11) bek. és a Kbt. 69. § (11) bek. is irányadó. Az alkalmassági minimumkövetelmény: SZ/1. Alkalmatlan ajánlattevő, ha az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében nem szerepel, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában nem szerepel (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja), vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. A Kbt. 65.§ (1) bek. c) pont szerinti alk.köv. igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés alapján Ajánlatkérő előírja, hogy a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő nyertessége esetén legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében. Az alkalmasság igazolására a Kbt. 65. § (6)-(7); (11)-(12), 69. § (11) bekezdései is irányadók. Az M/1. alkalmassági követelményre vonatkozó előírások folytatása: A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében az AK biztosítja az egyenértékűséget. Az M/1 követelmény alpontjaiban rögzített minimumkövetelmények körében AK elfogadja, amennyiben az AK által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme nem jelenik meg a csatolandó igazolásban/nyilatkozatban, de a referencia tartalma alapján megállapítható a fogalomnak való megfelelés. Amennyiben a referencia szerinti szerződés alapján a AT feladatát képezte az építési engedély megszerzése is és az engedélyezési terv készítése tárgyában az engedélyező Hatóság az engedélyt kiadta és az alkalmasság követelmény igazolási módjaként csatolandó iratból megállapítható az engedély száma és a kiadás időpontja, az e körben előírt fogalommeghatározás tartalmi elemeinek való megfelelősége igazolt, így annak ismertetése nem szükséges. Az egyenértékűség bizonyítása Ajánlattevő feladata és felelőssége. További információ a Közbeszerzési Dokumentáció I. kötetben található.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbiak szerint kötelesek igazolni: P/1.: AT-nek a Kr. 19. § (1) bek. c) pontja alapján csatolnia kell a felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évből, a közbeszerzés tárgyából (vasúti tervezés) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevételről szóló egyszerű nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg működését, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ha AT olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett AT kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. (Kr. 19. § (3) bek.) A Kbt. 65. § (6) bek. alapján, a P/1. pontban meghatározott követelménynek a közös AT-k együttesen, az árbevételeik összeadásával is megfelelhetnek. A P/1. pont szerinti alkalmassági követelménynek elegendő, ha a közös AT-k egyike megfelel, így elegendő, ha csak az egyik csatolja be a P/1. pont szerinti igazolást. Amennyiben AT (a gazdasági szereplő) működését később kezdte meg (és ezért nem rendelkezik közbeszerzés tárgya szerinti árbevételi adattal az előző három lezárt üzleti évben), úgy a tevékenysége megkezdése óta eltelt üzleti évek közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele összegének kell elérnie az előírt összeget. Amennyiben AT nyilatkozatában kevesebb, mint három lezárt üzleti évet mutat be, amelyből azonban megállapítható az alkalmassági követelménynek való megfelelése, AK nem rendel el hiánypótlást a be nem mutatott lezárt üzleti év/évek tekintetében. A Kbt. 65. § (6)-(8), (11)-(12) bek., és a Kr. 19. § (7) bek. megfelelően irányadó. Az igazolás módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban található. Az alkalmassági minimumkövetelmény: P/1.: Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (vasúti tervezés) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem érte el összesen a 1.500.000.000 Ft-ot.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbiak szerint kötelesek igazolni: M/1.: AT-nek a Kr. 21. § (3) bek. a) pontja, illetve a (3a) bek. b) pontja alapján csatolnia kell a felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) befejezett, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett legjelentősebb befejezett szolgáltatásainak (referenciáinak) ismertetését, és a referenciák szerződést kötő másik féltől származó igazolását, vagy referencianyilatkozatot a Kr. 22. § (1) bek. alapján. A referenciákat Kr. 22. § (2) bek. szerinti tartalommal, az alkalmassági előírásnak megfelelő részletezettségű igazolással / nyilatkozattal kell igazolni az alábbiak szerint. Az igazolásnak, vagy nyilatkozatnak tartalmaznia kell: - a szerződés teljesítésének idejét (időtartamát), azaz a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év, hónap, nap pontossággal); - szerződést kötő másik fél neve, címe; - az elvégzett munka (szolgáltatás) tárgya és mennyisége (olyan részletességgel, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség megállapítható legyen); - nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e Az igazolás/nyilatkozat tartalmazzon minden olyan adatot, mely az alkalmasság megítéléséhez a minimumkövetelményekben megfogalmazásra került! Amennyiben AT a referenciát közös ajánlattevőként teljesítette, úgy az igazolásból vagy nyilatkozatból egyértelműen ki kell derülnie annak is, hogy AT a referencia mely részeit (elvégzett munkarészek(ek) megjelölésével) teljesítette. Amennyiben a referencia igazolás, vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével a Kr. 22. § (5) bek. szerinti adatok feltüntetése is szükséges. Az alkalmassági minimumkövetelmény: M/1. Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) teljesített, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett, az alábbi, szerződésszerűen és az előírásoknak megfelelően teljesített, befejezett munkákra vonatkozó, a Kr. 22. § (1) bek. szerint igazolt alábbi referenciákkal: - M/1.1. legalább 10 vágánykm hosszúságú, országos jelentőségű villamosított vasútvonal építésre és/vagy átépítésére, valamint és 1 db állomás építésre és/vagy átépítésére és/vagy felújítására vonatkozó engedélyezési terv és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú referenciával. - M/1.2. legalább 1 db országos jelentőségű vasútvonalra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése tárgyú referenciával. A vágányhossz tekintetében 1 km kétvágányú referencia egyenértékű 2 km egyvágányú referenciával. Az M/1.1. alkalmassági feltétel kapcsán a fenti mennyiségi feltételek egy vagy több, de legfeljebb három szerződésből származó referencia igazolás vagy nyilatkozat csatolásával is teljesíthetők, a vasútvonal és az állomás tervezésére vonatkozó referencia külön-külön szerződésből is bemutatható. AK az M/1.1 – M/1.2. pontban rögzített fogalmak alatt az alábbiakat érti: - engedélyezési terv: az építési engedély megszerzéséhez szükséges, valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési terv. - kiviteli terv: az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv. - megvalósíthatósági tanulmány: olyan átfogó dokumentáció, amely célja egy adott projekt vagy beruházás legalább pénzügyi, műszaki, környezeti és társadalmi szempontból történő értékelése. - Országos jelentőségű villamosított vasútvonal: az a vasút, ami nem helyi és nem saját használatú (lásd: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2.13. pontja, figyelemmel a 2.14. és 2.15. pontokban foglaltakra is). - Országos jelentőségű villamosított vasútvonal építés: új nyomvonalon létesített az országos vasúti pályahálózatba bekapcsolódó villamosított vasúti pályaszakasz építése - Országos jelentőségű villamosított vasútvonal átépítés: egy meglévő vasúti pálya vagy annak egy szakasza és/vagy részleges vagy teljes elbontására és helyette részben, vagy teljes egészében új vasúti pályaszakasz/állomás építésére kerül sor (a vasúti pályahálózat tekintetében az átépítés fogalomkörébe beleértendő a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2 § 4.12. e) pontja szerinti fogalom meghatározás azaz vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét). - AK „állomás” alatt azt a magasépítési létesítményt érti, mely a vonatok összeállítására, fogadására és indítására, vonattalálkozásra, továbbá személy- és áruforgalomra berendezett szolgálati helyek. Forgalmi szempontból a bejárati jelzők, pályafenntartási szempontokból a bejárati kijelzők felsővezetéki szempontból a szakaszkapcsolók közötti terület - Állomás építése: a korszerű használhatóságot és üzembiztonságot garantáló új állomás építése - Állomás átépítése: meglévő állomás részleges vagy teljes elbontására és helyette részben, vagy teljes egészében új vasúti állomás építésére kerül sor, amely a korszerű használhatóságot és üzembiztonságot garantálja - Állomás felújítás: tartószerkezetet érintő, a korszerű használhatóságot és üzembiztonságot garantáló, eredeti vagy eredetitől eltérő, újszerű állapot kivitelezése Folytatás az SZ/1. alk. köv. (bejegyzés releváns szakmai nyilvántartásba) leírásánál.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság igazolásának módja: AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbi dokumentumok csatolásával kötelesek igazolni a Kr. 21.§ (3) bek. b) pontjára is tekintettel: - „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” c. EKR űrlap, - megkívánt szakmai gyakorlatot, tapasztalatot igazoló szakember saját kezűleg aláírt önéletrajza, - szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozata arról, hogy a szerződés időtartama alatt rendelkezésre áll, - végzettséget, illetve képzettséget igazoló irat egyszerű másolata. A szakmai gyakorlat időtartama a szakember tekintetében előírt végzettség, képzettség megszerzésének időpontjától számít. Az önéletrajznak tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlata megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a beruházások, projektek ismertetését, adott szakember által ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap pontossággal!). Az önéletrajznak tartalmaznia kell annak a szervezetnek a megjelölését, amellyel az adott szakember munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. Amennyiben az M/2.1. pontra megajánlott szakember az előírt jogosultsággal rendelkezik, úgy a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakképzettséget és végzettséget az érvényes jogosultság igazolja. Amennyiben a szakember rendelkezik az előírt jogosultsággal, a jogosultság elérési útvonalát is szükséges rögzíteni az önéletrajzban. A szakember végzettségét igazoló okirata és a szakmai önéletrajza ez esetben is csatolandó úgy, hogy abban feltüntetésre kerül az adott jogosultság vonatkozásában a kamarai nyilvántartási szám és a jogosultság megszerzésének legelső/kezdő időpontja (év-hónap-nap pontossággal). A nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az MMK névjegyzékében. Amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik az előírt jogosultsággal, úgy az önéletrajzban a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalati időt is fel kell tüntetni (év/hónap pontosággal). Az M/2.1. - M/2.3. alpontok szerinti alk. köv. igazolására bemutatott szakember(ek) vonatkozásában az időben párhuzamos gyakorlati idők csak egyszer számítanak bele az adott szakember gyakorlati idejébe az alkalmassági követelménynek történő megfelelés, valamint az értékelési szempontokra tett megajánlás igazolásakor (tehát ugyan az a tapasztalat, vagy csak az alkalmasság, vagy csak az értékelés körében mutatható be). Minden a szakmai önéletrajzban feltüntetett naptári hónap egész hónapkent kerül figyelembevételre. Az M/2.1. - M/2.3. pontban megadott szakemberek tekintetében az átfedés megengedett, tehát több pozícióra ugyanaz a szakember is jelölhető. Az alkalmassági minimumkövetelmény: M/2.: Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), amennyiben nem rendelkezik az alábbi, szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt szakemberrel: M/2.1.: legalább 1 fő projektvezető szakemberrel, aki rendelkezik a) VAGY a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-VA” (vagy azzal egyenértékű) tervező jogosultság megszerzéséhez szükséges (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal, b) VAGY „KÉ-VA” (vagy azzal egyenértékű) tervezői jogosultsággal c) ÉS minden esetben vasúti közlekedési létesítmények tervezése területén min. 36 hónap projektvezetői és/vagy projektvezető-helyettesi gyakorlattal. Az M/2.1. pont szerinti alkalmassági követelmény tekintetében az a) pont szerint szakmai tapasztalat átfedésben lehet mind időben, mind a projektek tekintetében a c) pont szerinti szakmai tapasztalattal. Az igazolás módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban található. A Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (11), (12) bek. és a Kr. 24. § (1) bek. irányadó az igazolás során. Ajánlattevő élhet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében biztosított lehetőséggel. AK az M/2.1 pontban rögzített fogalmak alatt az alábbiakat érti: „vasúti közlekedési létesítmények tervezése”: országos jelentőségű villamosított vasútvonal tervezése, mely keretében engedélyezési és/vagy kiviteli tervek készültek, tekintettel a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2.21; 2.22. és 2.24. pontjaiban foglaltakra. - Projektvezetői gyakorlat: az a gyakorlat, amely magába foglalta a tervezési projekt egészének szakmai irányítását, a szakági tervezők munkájának koordinálását, kapcsolattartást a megrendelővel. - Projektvezető-helyettes: olyan szakember, aki az adott tervezési projekten a projektvezető feladatait helyettesi körben ellátja, valamint a projekt-vezető mellett részt vesz a projekt megvalósításában. További információ a Közbeszerzési Dokumentáció I. kötetben található.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság igazolásának módja: AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbi dokumentumok csatolásával kötelesek igazolni a Kr. 21.§ (3) bek. b) pontjára is tekintettel: - „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” c. EKR űrlap, - megkívánt szakmai gyakorlatot, tapasztalatot igazoló szakember saját kezűleg aláírt önéletrajza, - szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozata arról, hogy a szerződés időtartama alatt rendelkezésre áll, - végzettséget, illetve képzettséget igazoló irat egyszerű másolata. A szakmai gyakorlat időtartama a szakember tekintetében előírt végzettség, képzettség megszerzésének időpontjától számít. Az önéletrajznak tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlata megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a beruházások, projektek ismertetését, adott szakember által ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap pontossággal!). Az önéletrajznak tartalmaznia kell annak a szervezetnek a megjelölését, amellyel az adott szakember munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. Amennyiben az M/2.2. pontra megajánlott szakember az előírt jogosultsággal rendelkezik, úgy a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakképzettséget és végzettséget az érvényes jogosultság igazolja. Amennyiben a szakember rendelkezik az előírt jogosultsággal, a jogosultság elérési útvonalát is szükséges rögzíteni az önéletrajzban. A szakember végzettségét igazoló okirata és a szakmai önéletrajza ez esetben is csatolandó úgy, hogy abban feltüntetésre kerül az adott jogosultság vonatkozásában a kamarai nyilvántartási szám és a jogosultság megszerzésének legelső/kezdő időpontja (év-hónap-nap pontossággal). A nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az MMK névjegyzékében. Amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik az előírt jogosultsággal, úgy az önéletrajzban a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalati időt is fel kell tüntetni (év/hónap pontosággal). Az M/2.1. - M/2.3. alpontok szerinti alk. köv. igazolására bemutatott szakember(ek) vonatkozásában az időben párhuzamos gyakorlati idők csak egyszer számítanak bele az adott szakember gyakorlati idejébe az alkalmassági követelménynek történő megfelelés, valamint az értékelési szempontokra tett megajánlás igazolásakor (tehát ugyan az a tapasztalat, vagy csak az alkalmasság, vagy csak az értékelés körében mutatható be). Minden a szakmai önéletrajzban feltüntetett naptári hónap egész hónapkent kerül figyelembevételre. Az M/2.1.-M/2.3. pontban megadott szakemberek tekintetében az átfedés megengedett, tehát több pozícióra ugyanaz a szakember is jelölhető. Az alkalmassági minimumkövetelmény: M/2.: Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), amennyiben nem rendelkezik az alábbi, szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt szakemberrel: - M/2.2.: legalább 1 fő vasúti pályatervező szakemberrel, aki rendelkezik a) VAGY a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-VA” (vagy azzal egyenértékű) tervező jogosultság megszerzéséhez szükséges (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal b) VAGY „KÉ-VA” (vagy azzal egyenértékű) tervezői jogosultsággal c) ÉS minden esetben min. 36 hónap vasúti pálya tervezése területen szerzett gyakorlattal. Az M/2.2. pont szerinti alkalmassági követelmények tekintetében az a) pont szerint szakmai tapasztalat átfedésben lehet mind időben, mind a projektek tekintetében a c) pont szerinti szakmai tapasztalattal. Az igazolás módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban található. A Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (11), (12) bek. és a Kr. 24. § (1) bek. irányadó az igazolás során. Ajánlattevő élhet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében biztosított lehetőséggel. További információ a Közbeszerzési Dokumentáció I. kötetben található.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság igazolásának módja: AT-nek a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával kell előzetesen az ajánlatában igazolnia, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott AT-k az alkalmasságukat az alábbi dokumentumok csatolásával kötelesek igazolni a Kr. 21.§ (3) bek. b) pontjára is tekintettel: - „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” c. EKR űrlap, - megkívánt szakmai gyakorlatot, tapasztalatot igazoló szakember saját kezűleg aláírt önéletrajza, - szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozata arról, hogy a szerződés időtartama alatt rendelkezésre áll, - végzettséget, illetve képzettséget igazoló irat egyszerű másolata. A szakmai gyakorlat időtartama a szakember tekintetében előírt végzettség, képzettség megszerzésének időpontjától számít. Az önéletrajznak tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlata megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a beruházások, projektek ismertetését, adott szakember által ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap pontossággal!). Az önéletrajznak tartalmaznia kell annak a szervezetnek a megjelölését, amellyel az adott szakember munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. Amennyiben az M/2.3. pontra megajánlott szakember az előírt jogosultsággal rendelkezik, úgy a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakképzettséget és végzettséget az érvényes jogosultság igazolja. Amennyiben a szakember rendelkezik az előírt jogosultsággal, a jogosultság elérési útvonalát is szükséges rögzíteni az önéletrajzban. A szakember végzettségét igazoló okirata és a szakmai önéletrajza ez esetben is csatolandó úgy, hogy abban feltüntetésre kerül az adott jogosultság vonatkozásában a kamarai nyilvántartási szám és a jogosultság megszerzésének legelső/kezdő időpontja (év-hónap-nap pontossággal). A nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az MMK névjegyzékében. Amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik az előírt jogosultsággal, úgy az önéletrajzban a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalati időt is fel kell tüntetni (év/hónap pontosággal). Az M/2.1. - M/2.3. alpontok szerinti alk. köv. igazolására bemutatott szakember(ek) vonatkozásában az időben párhuzamos gyakorlati idők csak egyszer számítanak bele az adott szakember gyakorlati idejébe az alkalmassági követelménynek történő megfelelés, valamint az értékelési szempontokra tett megajánlás igazolásakor (tehát ugyan az a tapasztalat, vagy csak az alkalmasság, vagy csak az értékelés körében mutatható be). Minden a szakmai önéletrajzban feltüntetett naptári hónap egész hónapkent kerül figyelembevételre. Az M/2.1.-M/2.3. pontban megadott szakemberek tekintetében az átfedés megengedett, tehát több pozícióra ugyanaz a szakember is jelölhető. Az alkalmassági minimumkövetelmény: M/2.: Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), amennyiben nem rendelkezik az alábbi, szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt szakemberrel: M/2.3.: legalább 1 fő villamos felsővezeték tervező szakemberrel, aki rendelkezik a) VAGY a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-VV” (vagy azzal egyenértékű) tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal b) VAGY „KÉ-VV” (vagy azzal egyenértékű) tervezői jogosultsággal c) ÉS minden esetben min. 36 hónap villamos felsővezeték tervezése területen szerzett gyakorlattal. Az M/2.3. pont szerinti alkalmassági követelmények tekintetében az a) pont szerint szakmai tapasztalat átfedésben lehet mind időben, mind a projektek tekintetében a c) pont szerinti szakmai tapasztalattal. Az igazolás módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban található. A Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (11), (12) bek. és a Kr. 24. § (1) bek. irányadó az igazolás során. Ajánlattevő élhet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében biztosított lehetőséggel. További információ a Közbeszerzési Dokumentáció I. kötetben található.

Kauciók és garanciák

AK az ajánlattételt ajánlati biztosíték (AB) nyújtásához köti. Az AB mértéke 5.000.000,- Ft. Az AB teljesíthető - az AT választása szerint - az előírt pénzösszegnek az Építési és Közlekedési Minisztérium számlájára történő befizetésével 10032000-00003582-09030013 (IBAN: HU53 1003 2000 0000 3582 0903 0013; SWIFT: HUSTHUHB) számú letéti számlájára történő befizetésével, az azzal azonos összegű pénzügyi intézmény v biztosító által vállalt garancia v készfizető kezesség biztosításával, v biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Amennyiben a biztosíték rendelkezésre bocsátása átutalással történik, úgy az utalás megtörténtét igazoló bizonylatot az ajánlathoz csatolni kell. Átutalás esetén az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje azonos az ajánlati benyújtásának határidejével.

A főbb finanszírozási feltételek és fizetési szabályok és/vagy hivatkozás az ezeket szabályozó vonatkozó rendelkezésekre

AK előleget nem biztosít. AK részszámlázás lehetőségét biztosítja. Nyertes AT az AK által igazolt teljesítést követően, a teljesítésigazolással összhangban jogosult számlát kiállítani. Benyújtható számlák száma: a TSZM 7. pontja szerint. Ajánlattétel, szerződés, kifizetés devizaneme: HUF. A szerződés európai uniós forrásból finanszírozott. A finanszírozás típusa: utófinanszírozás. A támogatás intenzitása 100%. Az ellenszolg. teljesítésére vonatkozó jogszabályok különösen: • Kbt. 27/A.§, 135. § (1), (5)-(6), (11)-(12) bek. • Ptk. 6:130. § (1)-(2) bek. és 6:155.§ • 2007. évi CXXVII. tv. A részletes fizetési feltételeket, valamint a számlázási ütemezést a TSZF és a TSZM tartalmazza.

A szerződés teljesítésének feltételei

Teljesítési bizt.: a TSZM 10.1. pontja alapján a TSZM 5.3 és 5.4 pontok szerinti feladatok Tervezési Díjának 5 (öt) %-a; a TSZM 15.2 pont szerint külön hatályba lépési feltételhez kötött feladat esetén a hatályba lépő feladat(ok) Tervezési Díjának 5 (öt) %-a; az opcionális feladatok tekintetében az opcionális feladat Tervezési Díjának 5 (öt) %-a (lásd még: TSZM 10. pont) Jótállási bizt.: a nettó tervezési díj 5 %-a. Közreműködési bizt.: nettó tervezői díj 1%-a. AK késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbért köt ki. Késedelmi kötbér: alapja a Tervezési Mérföldkő és annak részét képező Tervezési Szakaszok együttes nettó Tervezési Díja; mértéke a kötbéralap 0,5%-a minden késedelmes napra számolva. A késedelmi kötbér további eseteit és részletes szabályait a TSZF 11.2. és a TSZM 11. pontja tartalmazza. Folytatás a VI)3. pontban. Jótállási idő: 36 hónap, szavatossági idő: 60 hónap (részletek a TSZF 12.2. és 12.3. pontjaiban) Részleteket a KD, a TSZF és a TSZM tartalmazza.

1. A részajánlat tétel kizárásának indoka(i): Tekintettel arra, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása gazdasági, műszaki, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos egyéb szempontokat is figyelembe véve (garanciális igények, jótállás, szerzői jogok) egyaránt ésszerűtlen lenne, valamint a beszerzés tárgyának jellege, műszaki egysége sem teszi lehetővé a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását, ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárja. A beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség azon okból sem biztosítható, hogy az egyes feladatok külön szerződésben történő kezelése az egységes (azonos) tervezési szemlélet (gyakorlat) hiányának okán negatívan hatna a tervezési szolgáltatás megvalósításának egységes minőségére, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítésének egyéb körülményeire is. Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét arra tekintettel sem biztosítja, hogy az egyes tervezési fázisok (eng. terv. és kiviteli terv) szoros műszaki egységet képeznek, egymásra épülnek, kizárólag a meghatározott sorrendben végezhetők, mely egyszerre több, egymástól független tervező által nem megvalósítható, mivel egyikük késedelme a másikuk munkakezdését akadályozná, a felelősségi és szavatossági viszonyok teljességgel tisztázatlanok és átláthatatlanok lennének, a tervezési projekt időbelisége nem lenne tartható. A tervezett projekt esetében a beszerzés több szakágat érint, melyek között az adatszolgáltatás és szinergiák kialakítása úgy a leghatékonyabb, ha egy ajánlattevő menedzseli a tervezés során az összes folyamatot. Amennyiben részekre bontanánk a beszerzést, úgy a határfelületek kialakítása miatt többlet kommunikáció, adatközlés és koordináció jelentkezne, ami akár egyeztetési nehézségekhez és vitákhoz is vezethetne az egyes felek között, ami miatt a beszerzés ellenértékének jelentős növekedése is várható, vagy a szolgáltatás minőségére, a szerződés teljesítésének más körülményeire is kedvezőtlen hatással lehet. A fentiek okán a munkafolyamat nem bontható részajánlattételre lehetőséget adó részekre, így nem valósítható meg a részfeladatokra történő ajánlattétel. A részajánlattétel kizárásának részletes indoklását a közbeszerzési dokumentumok 2.4. pontja tartalmazza. 2. A dokumentumokat AK a Kbt. 39. § (1) bek.-re tekintettel korlátlanul és teljeskörűen, közvetlenül és díjmentesen az I.3) pontban megadott címen, elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. 3. Értékelési szempont: Kbt. 76. § (2) bek. c) pont alapján a legjobb ár-érték arány. AK a Közbeszerzési Hatóság útmutatója alapján (2024. november 21.) Minőségi kritérium 2.1-2.3. esetén: egyenes arányosítással, az „Ár” szempont esetében (1.1. és 1.2. értékelési szempont) fordított arányosítással értékeli, melynek során a pontszámokat 0,00-10,00 között osztja ki. A megajánlás legkedvezőbb szintje a 2.1- 2.3. minőségi szempont tekintetében 36 hónap, a legkedvezőtlenebb: 0 hó.. 4. AK a szerződés megkötésének időpontjára minimum 120 millió Forint / biztosítási esemény és 240 millió Forint / biztosítási időszak biztosítási összegű érvényes tervezői felelősségbiztosítás meglétét írja elő a TSZM 9. pontjában meghatározottak szerint. Amennyiben AT feladatát képezi a kiviteli tervek – TSZM 5.5 pontja szerinti feladatok teljeskörű - elkészítése is, abban az esetben minimum 200 millió Forint / biztosítási esemény és 400 millió Forint / biztosítási időszak biztosítási összegű érvényes tervezői felelősségbiztosítás meglétét írja elő a TSZM 9.2 pontjában meghatározottak szerint. A jelen pontban foglaltak tudomásulvételéről, illetve vállalásáról az ajánlattevőknek az ajánlatban nyilatkozatot kell benyújtaniuk. AK felhívja a figyelmet az Ábtv. 19. § (7) bek.-re, melynek értelmében a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie az AT által bevont szakági tervezők felelősségére is, továbbá a biztosítás fedezete kizárólag a tervezési feladatok tárgya szerinti beruházást biztosíthatja. További részletek a KD 15. pontjában. 5. Szerz.kötés feltétele, hogy a nyertes AT által az AF III.4.1.) M/2.1., M/2.2. és M/2.3. pont szerinti szakemberek rendelkezzenek a 266/2013. (VII.11.) Korm. rend. szerinti alábbi (vagy azzal egyenértékű) érvényes, aktív tervezői jogosultsággal, aktív tagi státusszal, továbbá a magyar országos kamara (MMK) névjegyzékében szerepeljen: M/2.1. és M/2.2.: „KÉ-VA”; M/.2.3. „KÉ-VV”. AT-nek továbbá legkésőbb a szerződéskötésre rendelkeznie kell a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 25. § (3) bek. szerinti szakemberrel. A fentiek tudomásulvételéről AT-nek az ajánlatban nyilatkozatot kell benyújtana. 6. Valamennyi alk. feltétel és igazolás a minősített AT-k jegyzékéhez képest szigorúbb. 7. AK a Kbt. 71. § alapján az összes AT számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. Az Ábtv. alapján a hiánypótlás lehetősége nem korlátozott. 8. AK alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontját. 9. Jelen eljárást megindító felhívás szövegezése az EKR-ben lévő karakterkorlát miatt került rövidítésre; részletesen a KD-ban. 10. Az ajánlattételre vonatkozó részletes előírásokat a KD tartalmazza. 11. AK nem írja elő a Kbt. 66. § (6) bek. szerinti információk feltüntetését. 12. AT-nek a felolvasólapon tett vállalást alátámasztó iratban meg kell bontania a nettó ajánlati árat oly módon, hogy a tervezői díjon belül feltüntesse a szerződéstervezet SZF 6. alcikkely alapján átruházásra kerülő (vagyoni) szerzői jogok ellenértékét is. 13. 478/2023. (X. 31.) Korm. r. 18. § (9) bek. szerinti adat: Dr. Husvéti Zsófia Emese, lajstromszám: 01069. 14. AK rögzíti, hogy a 322/2015. (X. 30.) Korm. r. 9. § (1) bek. szerint az értékelési szempontra a Felolvasólapon tett megajánlások szakmai ajánlatnak minősülnek. Szakmai ajánlatnak a szakember tekintetében az értékelési szempontokra tett megajánlásokat, a szakmai gyakorlati időt és a szakember személyét tekintjük. 15. AK az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU Rend. 5k. cikk (1) bekezdés a)-c) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, ha az AT, a szerződés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, szállító vagy kapacitást biztosító szervezet az alábbi személyi körbe tartozik: a) orosz állampolgár, vagy oroszországi lakóhelyű/székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, vagy b) olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az a) pontban említett valamely szervezet rendelkezik, vagy c) olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az a) vagy b) pontban említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el. A fentiekkel összefüggésben AK előírja a Kr. 1. § (9) bek. szerinti nyilatkozat benyújtását. 16. AK előírja Felolvasólap és a Kbt. 66. § (2) bek. szerinti nyilatkozatok benyújtását. 17. Ajánlattevőnek csatolnia kell nyilatkozatát az ajánlatban arra vonatkozóan, hogy a benyújtott ajánlat tartalmaz-e üzleti titkot. (EKR űrlap). 18. AK felhívja a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás megindítására a Kbt. 53. § (6) bek. alapján kerül sor, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező munka teljes pénzügyi fedezetét biztosító összeg nem áll rendelkezésre a jelen közbeszerzési eljárás megindításakor. Amennyiben a szerződés a létrejöttétől számított 6 hónapon belül nem lép hatályba, úgy e körülmény olyan bontó feltételnek minősül, mely a szerződést a létrejöttének napjára visszamenőleges hatállyal felbontja. 19. Kiegészítés az M/2.1. – M/2.3. pontokhoz: A végzettség, illetve képzettség egyenértékűségének bizonyítása az ajánlattevő kötelessége és felelőssége (külföldön szerzett szakképzettségek egyenértékűségének bizonyítása esetén figyelembe véve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. tv. rendelkezéseit is). Az egyenértékű végzettség, illetve képzettség (szakképzettség) igazolásaként Ajánlatkérő elfogadja különösen, ha az ajánlatban csatolásra kerül az egyenértékűnek tekintett végzettséget, illetve képzettséget (szakképzettséget) igazoló Intézmény erre vonatkozó nyilatkozata. Az M/2 követelmény körében az AK által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme az alkalmassági követelmény szerinti fordulatként ismertetendő a szakember önéletrajzában. AK szakember esetén e körben elfogadja, ha nem kerül ismertetésre valamennyi fordulat, de az önéletrajzban hivatkoznak arra, hogy az ajánlatban bemutatott munkakör/pozíció/feladat/munka tartalma azonos az ajánlati felhívásban megadott definícióval. Az M/2.1. – M/2.3. követelményekkel, illetve az ezekhez kapcsolódó 2.1-2.3. minőségi értékelési szemponttal kapcsolatban a Kbt. 69. § (7) bek. alapján AK felhívja a figyelmet, hogy többletmegajánlás esetén az M/2. alpontban előírt valamennyi dokumentumot már az ajánlatban szükséges benyújtani. 20. Kiegészítés a III.4.7) (BT-70 OPT-060) ponthoz: Hibás teljesítési kötbér: alapja a hibás teljesítéssel érintett Tervezési Mérföldkő és ahhoz tartozó Tervezési Szakaszok TSZM-ben meghatározott nettó Tervezési Díja, illetve a TSZM-ben ezen kívül külön meghatározott és külön díjazott tervezői feladatok nettó ellenértéke; mértéke a kötbéralap 15%-a; a tervezői művezetés hibás teljesítése esetén 200.000,-Ft/nap a hiba kijavításáig. A hibás teljesítési kötbér további eseteit és részletes szabályait a TSZF 11.3. és a TSZM 11.2. pontja tartalmazza. Meghiúsulási kötbér: mértéke a Meghiúsulással érintett Tervezési Mérföldkőnek a hozzá tartozó Tervezési Szakaszokkal együttes Tervezési Díja 20%-a, vagy a TSZM-ben ezen kívül külön meghatározott és külön díjazott tervezői feladatok nettó ellenértéke 20 %-a. 21. Az előzetes piaci konzultáció összefoglalójának elektronikus elérhetősége: https://ekr.gov.hu/eljarastar/eljaras/EKR002407872024.