1) Az eljárásban való részvétel feltétele az EKR-be történő regisztráció. (424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet). 2) Ajánlatkérő a Kbt. 71.§-a szerint biztosítja a hiánypótlás és a felvilágosítás-adás lehetőségét, nem alkalmazza a Kbt. 71.§ (6) bek-ben előírt korlátozást. 3) Az ajánlat elkészítésével, benyújtásával kapcsolatban felmerülő költség az ajánlattevőt terheli, kivéve az EKR rendszerhasználati díj. 4) Ajánlattevőnek a Kbt. 66.§ (1) bek-e alapján az eljárást indító felhívásban, a KD-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie ajánlatát. A formai követelményekre vonatkozó előírásokat a KD tartalmazza. 5) Ajánlatkérő a Kr. 30.§ (4) alapján tájékoztatja Ajánatevőt, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéhez képest a jelen felhívásban előírt alkalmassági követelmények esetében szigorúbb feltételeket állapított meg, a Közbeszerzési Hatóság „bronz” fokozatú minősítéséhez képest, az alkalmassági feltételek tárgya túlmutat a jegyzékbe kerülés feltételein. 6) A közbeszerzési eljárás során benyújtandó dokumentumok - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 41/A. §-ára. Nyilatkozat a Kbt.66.§ (6) bek a)-b) szerint az alvállalkozókról. Az ajánlatba csatolandó dokumentumok listáját a KD tartalmazza. 7) Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében a Kr. 13. §-a irányadók. 8) Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, mely alapján eredménytelen lenne az eljárás, amennyiben nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. 9) Az eljárással kapcsolatosan a közép-európai idő az irányadó. 10) A jelen eljárás során a mindenkori magyar jog az irányadó. 12) Ajánlattevő ajánlatában nyilatkoznia kell a megajánlott termékek vonatkozásában a környezetvédelmi termékdíjról és annak megfizetéséről. 13) Ajánlattevőnek ajánlatában csatolnia kell a) Egy független, akkreditált szervezet által kiállított a 305/2011/EU rendelet, vagy a 275/2013 (VII. 16) Korm. rendelet szerinti (vagy azzal egyenértékű dokumentum) érvényben lévő típusvizsgálati tanúsítványt (Nemzeti Műszaki Értékelés, vagy Európai Műszaki Értékelés, vagy DeBo, vagy azzal egyenértékű dokumentum, a kapcsolódó mellékletekkel és a vizsgálat alapját képező dokumentumokkal); b) A megajánlott termékek műszaki rajzát; c) MÁV Pályaműködtetési Zrt., vagy jogelődje által kiállított feltétel nélküli alkalmazási engedélyt, vagy hozzájárulás (Szerződéskötési feltétel). Az alkalmazási engedélynek, vagy hozzájárulásnak összhangban kell lennie az ajánlathoz becsatolt ETA/NMÉ/ DeBo típusvizsgálati tanúsítvány műszaki adataival . Az alkalmazási engedélyhez csatolandó dokumentumok listáját, valamint további információkat a Közbeszerzési dokumentáció tartalmaz. Ajánlattevő köteles gondoskodni a Termékek a Szerződés teljes időbeli hatálya alatti érvényes a típusvizsgálati tanúsítvánnyal való rendelkezésről, folyamatos fenntartásáról, illetve szükség esetén – kellő időben – a megújításról. Az ajánlattevő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentum megújítását (a Termékek gyártója) olyan időben kezdeményezze, amely lehetővé teszi a dokumentum Szerződés teljes időbeli hatálya alatti, folyamatos fenntartását. 14) Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy nyertesség esetén nyilatkozni kell a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozók százalékos és összegszerű teljesítéséről a KD-ben meghatározottak szerint. 15) Az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom (Kr. 1.§ (9) bekezdés). Amennyiben megállapítható, hogy a tilalom személyi hatálya fennáll, ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. 16) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Késedelmi kötbér, meghiúsulási kötbér, hibás teljesítési kötbér az alábbiak szerint. A kötbér alapja (a továbbiakban: Kötbéralap) a szerződésszegéssel érintett Lehívás nettó ellenértéke. Amennyiben a Vevő a teljes Szerződést rendkívüli felmondással megszünteti, vagy a teljes Szerződéstől eláll, a meghiúsulási kötbér mértékének alapja a szerződés szerinti teljes keretösszeg azon, még ki nem merített nettó összege, melyre vonatkozóan kifizetést a Vevő még nem teljesített. Késedelem: minden késedelemben megkezdett nap után a kötbéralap 0,5 %-a, maximum a kötbéralap érték 20 %-a, meghiúsulás: a kötbéralap 20 %-a, hibás teljesítés: a kötbéralap 15 %-a. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:186. §-ra. Amennyiben a késedelmi kötbér mértéke eléri a meghatározott maximumot a Vevő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Eladóval szemben az azonnali hatályú felmondáshoz fűzött valamennyi hátrányos jogkövetkezményt (különösen, de nem kizárólagosan: nemteljesítési kötbér) alkalmazni. Ha Eladó a kikötött határidőre nem szállítja le a megrendelésben megrendelt terméket, úgy a Vevő jogosult – választása szerint – a megrendeléstől vagy a Szerződéstől az Eladó szerződésszegése alapján azonnali hatállyal elállni, vagy a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. A részletes szabályokat a KD részét képező szerződéstervezet tartalmazza. 17) A reális ajánlati ár, illetve a „túlárazás” elkerülésének megelőzése érdekében Ajánlatkérő kockázatcsökkentő, piaci árkövető, ármódosító képletet kíván alkalmazni, amelynek részleteit a KD részét képező szerződéstervezet tartalmazza. 18) A felhívás és a KD közötti esetleges eltérés esetén a felhívásban foglaltak az irányadók. 19) Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (6) bekezdés c) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha az értéke meghaladja a nettó 387.000.000,- Ft-ot. 20) Ajánlatkérő jelen eljárásban a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontja alapján keretmegállapodást egy ajánlattevővel kívánja megkötni, a keretmegállapodás alapján indítandó beszerzéseket közvetlen megrendelés útján fogja megvalósítani. 21) Részajánlattétel lehetősége nem biztosított, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgyának jellege nem teszi ezt lehetővé, a gazdasági és műszaki ésszerűséggel ellentétes. A beszerezni kívánt termékek nem különíthetők el egymástól a felhasználási terület jellegéből adódóan, így szoros műszaki egységet képeznek. Az igények hektikusan oszlanak el mind időszakban mind pedig területileg. Esetleges részajánlatnál a változó igényeket nem lehetne kezelni az előzetes tervezéshez képest, több szerződés esetén megszűnne az átjárhatóság a termékek között, a konkrét igényekhez kevésbé tudnánk igazodni.