Szennyvíztisztító telep tervezés és kivitelezés

Rövid leírás

Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport és tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény, valamint meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítás tervezési és kivitelezési feladatai. A fejlesztés célja a Debrecen, illetve agglomerációs térségének lakosságszámának ugrásszerű megnövekedéséből következő szennyvíztisztító telep kommunális szennyvízterhelés miatt szükségessé vált kapacitáshelyreállítása, illetve az Ipari Parkokban képződő, elkülönítve gyűjtött ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelését biztosító, az üzemeltetés szempontjából költséghatékony, automatizált új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósítása. A tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény lehetővé teszi, hogy a tisztított szennyvízből előállított szürkevíz minősége biztosítsa annak minél szélesebb körben való felhasználását, a kezelési költségek alacsonyan tartása mellett. A szerződés keretében az alábbi 3 db projektelem megvalósítására kerül sor 5 ütemben: 1. Ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport tervezése és kivitelezése 2. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény fejlesztési elem tervezése és kivitelezése 3. Meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállításának tervezése és kivitelezése Üvegkapu: Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rend. 34/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a szerződés teljesítési feltételeként előírja, hogy a nyertes ajánlattevő köteles a 707/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a megkötendő szerződés teljesítése vonatkozásában az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerben (Üvegkapu) regisztrálni és a teljesítés során azt alkalmazni. Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte és biztosítja az Üvegkapu alkalmazását. A szerződést megerősítő kötbérek és azok mértéke: A kötbérek projektütemenként külön-külön értelmezendők: Késedelmi kötbér: A tervezési feladatok esetében a késedelmi kötbér mértéke a késedelemmel érintett adott tervdokumentáció nettó ellenértékének 1 %-a naponta, maximális összege a késedelemmel érintett adott tervdokumentáció nettó vállalkozási díjának 20 %-a. A kivitelezés tekintetében a késedelmi kötbér mértéke az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 0,5%-a naponta, maximális összege az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 10%-a. A késedelmi kötbér maximumának elérése esetének esetleges jogkövetkezménye a szerződésszegés miatti elállás, illetve a szerződés azonnali hatályú felmondása az Ajánlatkérő részéről, mely esetben – a késedelmi kötbér helyett – Ajánlatkérő meghiúsulási kötbért érvényesíthet. Hibás teljesítési kötbér: A tervezési feladatok esetében hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett tervdokumentáció nettó ellenértékének 3%-a / alkalom. A kivitelezés tekintetében a hibás teljesítési kötbér mértéke az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 1%-a/alkalom. Hibás teljesítési kötbér 3. alkalommal történő érvényesítését követően Ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, illetve attól elállhat, mely esetekben Megrendelő a már érvényesített hibás teljesítési kötbér összegével csökkentett összegű meghiúsulási kötbért érvényesíthet. Meghiúsulási kötbér: A meghiúsulási kötbér mértéke a teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díj 15 %-a. A jótállási biztosíték: A jótállási biztosíték mértéke a szerződés szerinti, módosítás esetén a módosított összeg szerinti, áfa nélkül számított - az adott projektütem - teljes nettó vállalkozási díjának 3 %-a projektütemenként. A jótállási biztosíték legkésőbb a jótállási időszak kezdőnapjáig Megrendelő számára rendelkezésre bocsátandó. Jótállás: A jótállás kötelező minimális időtartama a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértékű. A jogszabályi előíráson felül többletjótállás vállalható, amelynek mértéke a közbeszerzési eljárásban a 4. minőségi értékelési részszempontot képezi. A többletjótállás mértéke az értékelési részszempontra tett megajánlástól függ. A jótállási időszakot, sikeres próbaüzemet és műszaki átadás-átvételi eljárást követően kiadott teljesítési igazolás keltétől kell számítani projektütemenként. A szerződést megerősítő kötbérek részletes szabályait a további közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

A beszerzés leírása

Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport és tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény, valamint meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítás tervezési és kivitelezési feladatai. Tervezés: Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport: - engedélyezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum - kivitelezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény: - engedélyezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum - kivitelezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum Meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítása: - engedélyezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum - kivitelezési tervdokumentáció 3 pld papír, DXF szerkeszthető formátum Kivitelezés: Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport: - A mértékadó napi maximális szennyvíz tisztítási mennyiség I. ütem: 8.000 m3/nap, - A mértékadó napi maximális szennyvíz tisztítási mennyiség II. ütem (az I. ütemmel együtt): 12.000 m3/nap, - Várható napi csurgalékvíz mennyiség: max. 480 m3/nap, - Szárazidei órai csúcshozam (belső terheléssel együtt): max. 1100 m3/h. - Gépi rács: 1 berendezés kapacitása 550 m3/h, - Homokfogó: 1100 m3/h, - Biológiai fokozat: 1 ciklikus biológiai műtárgy kapacitása 280 m3/h. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény: - A mértékadó napi minimális szennyvíz tisztítási mennyiség I. ütem: 8.000 m3/nap, - A mértékadó napi minimális szennyvíz tisztítási mennyiség II. ütem (az I. ütemmel együtt): 12.000 m3/nap, - A szennyvíztisztítóról tovább tisztítás céljából elvezetett tisztított szennyvíz napi mennyisége az első ütemben: min. 9 600 m3/nap - A szennyvíztisztítóról tovább tisztítás céljából elvezetett tisztított szennyvíz napi mennyisége a második ütemmel együtt: min. 14 400 m3/nap - A kommunális szennyvíztisztítóra visszavezetett csurgalékvíz napi mennyisége I. ütem esetén: min. 1 600 m3/nap - A kommunális szennyvíztisztítóra visszavezetett csurgalékvíz napi mennyisége II. ütemmel együtt: min. 2 400 m3/nap. Meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítása: - Durvarács fejlesztése: 2 db (1 berendezés kapacitása 5000 m3/h) - Telepi átemelő fejlesztése: 1 db - Homokfogó műtárgy fejlesztése: 1 db - Előülepítő I. II. műtárgy fejlesztése: 2 db - Osztó I. műtárgy fejlesztése: 1 db - Biológiai műtárgyblokk fejlesztése: 2 db - Utóülepítők I. - IV. műtárgyak fejlesztése: 4 db - Utóülepítők V.-VI. műtárgyak fejlesztése: 2 db - Iszapsűrítő fejlesztése: 1 db (1 berendezés kapacitása 60 m3/h) - Iszaprothasztó műtárgyak fejlesztése: 3 db - Kigázosító műtárgyak fejlesztése: 1 db - Nagykörös recirkuláció fejlesztése: 1 db Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport: Az újonnan tervezett ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport tervezése és kivitelezése az Ipari Parkok szereplőinek kiépítési ütemezésének megfelelően 2 ütemre kerül bontásra római számmal jelölve az ütemeket: az I. ütem a keletkező 8000 m3/nap ipari szennyvíz terhelésre kerül megvalósításra, a II. építési ütemben pedig további 4000 m3/nap tisztítási mennyiség fogadására bővül, így éri el a végső 12.000 m3/nap tisztítási kapacitását. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény: A tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítményt két ütemben kell megtervezni és kiépíteni. Az első ütemben nettó 8000 m3/nap tovább tisztító kapacitást. Ez a létesítmény egy kezelési vonallal rendelkezik, de minden technológiai alegysége melegtartalék berendezésekkel és párhuzamosított berendezésekkel jellemezhető. A második ütemben egy teljesen új vonal épül további nettó 4000 m3/nap tovább tisztító kapacitással. Meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítása: A meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítása során a durvarács, a telepi átemelő, a homokfogó műtárgy, az előülepítők, az osztómű, a biológiai műtárgyblokkok, az utóülepítők, az iszapsűrítő, az iszaprothasztó, a kigázosító műtárgy és a nagykörös recilkuláció kerülnek tervezésre és fejlesztésre. A további információkat, a részletes és teljes műszaki tartalmat a további közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. Ajánlatkérő felhívja a T. Ajánlattevők figyelmét, hogy ha a felhívás, vagy a rendelkezésre bocsátott dokumentáció meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást tartalmaznak, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és akár szerepel a megnevezés mellett, akár nem, azokkal Ajánlatkérő – a Kbt. 58. § (4) bekezdésében hivatkozott 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 46. § (3) bekezdése alapján – egyenértékű megajánlásokat elfogad. Az egyenértékűség igazolása tekintetében a 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 46. § (4)-(6) bekezdései az irányadóak, a megrendelői utasításban foglalt kiegészítésekkel.

További információk

- A szerződés meghatározása: vállalkozási szerződés. - Keret-megállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására nem kerül sor. - Az ajánlati kötöttség időtartama 60 nap az ajánlattételi határidő lejártától számítva. - A teljesítési határidő a 3 db projektelem 5 üteme vonatkozásában a következőképpen értendő: 1. Ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport 8000 m3 fejlesztési elem tervezése és kivitelezése - Engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció leszállításának határideje a szerződés hatályba lépésétől számítva: 60 nap - Kiviteli tervdokumentáció leszállításának határideje az engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyásától számítva: 90 nap - Az engedélyekben foglaltak átvezetése a kiviteli tervdokumentáción az utolsó engedély megszerzésétől számítva: 15 nap - Kivitelezés teljesítési határideje valamennyi engedélyben foglaltak kiviteli terven történő átvezetését követő Megrendelő általi jóváhagyástól számítva: 135 nap - Próbaüzem kezdő és befejező időpontja: Készre jelentés Megrendelő általi elfogadásának időpontjától számított maximum 30 naptári napon belül kezdődik és a hatósági engedélyben foglaltak szerinti időpontban zárul. 2. Ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport 4000 m3 fejlesztési elem tervezése és kivitelezése - Engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció leszállításának határideje a szerződés hatályba lépésétől számítva: 60 nap - Kiviteli tervdokumentáció leszállításának határideje az engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyásától számítva: 180 nap - Az engedélyekben foglaltak átvezetése a kiviteli tervdokumentáción az utolsó engedély megszerzésétől számítva: 15 nap - Kivitelezés teljesítési határideje valamennyi engedélyben foglaltak kiviteli terven történő átvezetését követő Megrendelő általi jóváhagyástól számítva: 365 nap - Próbaüzem kezdő és befejező időpontja: Készre jelentés Megrendelő általi elfogadásának időpontjától számított maximum 30 naptári napon belül kezdődik és a hatósági engedélyben foglaltak szerinti időpontban zárul. 3. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény 8000 m3 fejlesztési elem tervezése és kivitelezése - Engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció leszállításának határideje a szerződés hatályba lépésétől számítva: 60 nap - Kiviteli tervdokumentáció leszállításának határideje az engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyásától számítva: 75 nap - Az engedélyekben foglaltak átvezetése a kiviteli tervdokumentáción az utolsó engedély megszerzésétől számítva: 15 nap - Kivitelezés teljesítési határideje valamennyi engedélyben foglaltak kiviteli terven történő átvezetését követő Megrendelő általi jóváhagyástól számítva: 195 nap - Próbaüzem kezdő és befejező időpontja: Készre jelentés Megrendelő általi elfogadásának időpontjától számított maximum 30 naptári napon belül kezdődik és a hatósági engedélyben foglaltak szerinti időpontban zárul. 4. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény 4000 m3 fejlesztési elem tervezése és kivitelezése - Engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció leszállításának határideje a szerződés hatályba lépésétől számítva: 60 nap - Kiviteli tervdokumentáció leszállításának határideje az engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyásától számítva: 180 nap - Az engedélyekben foglaltak átvezetése a kiviteli tervdokumentáción az utolsó engedély megszerzésétől számítva: 15 nap - Kivitelezés teljesítési határideje valamennyi engedélyben foglaltak kiviteli terven történő átvezetését követő Megrendelő általi jóváhagyástól számítva: 195 nap - Próbaüzem kezdő és befejező időpontja: Készre jelentés Megrendelő általi elfogadásának időpontjától számított maximum 30 naptári napon belül kezdődik és a hatósági engedélyben foglaltak szerinti időpontban zárul. 5. Kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítás - Engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció leszállításának határideje a szerződés hatályba lépésétől számítva: 120 nap - Kiviteli tervdokumentáció leszállításának határideje az engedélyezésre alkalmas tervdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyásától számítva: 60 nap - Az engedélyekben foglaltak átvezetése a kiviteli tervdokumentáción az utolsó engedély megszerzésétől számítva: 15 nap - Kivitelezés teljesítési határideje valamennyi engedélyben foglaltak kiviteli terven történő átvezetését követő Megrendelő általi jóváhagyástól számítva: 365 nap - Próbaüzem kezdő és befejező időpontja: Készre jelentés Megrendelő általi elfogadásának időpontjától számított maximum 30 naptári napon belül kezdődik és a hatósági engedélyben foglaltak szerinti időpontban zárul.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmassági követelmény meghatározása: 1. Ajánlatkérő a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont alapján az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában előírja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét. Ennek megfelelően az ajánlattevő alkalmatlanságát jelenti, ha valamely építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplő nem szerepel az Méptv. szerinti építőipari tevékenységet végzők névjegyzékében. Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem szerepel a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásban, valamint nem teljesítette az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt. Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása: Az előírt követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok, az egyéni vállalkozók nyilvántartásának, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatai alapján. Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani. 2. A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja és az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 8. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. A követelmény teljesülését Ajánlatkérő a tervezési feladatot ellátó szervezetre nézve vizsgálja. A fentiekre tekintettel alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben a szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara által vezetett névjegyzékben nem szerepel, illetve a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában nem szerepel, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása: Az ajánlatban Ajánlattevő köteles megjelölni azon szervezetet, mely a tervezési feladatot ellátja. Az előírt követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az ajánlatkérő ellenőrzi (az ajánlat tartalma szerinti, tervezési feladatot ellátó szervezet vonatkozásában) a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásának, illetve az építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékének adatai alapján. A követelmény teljesülését Ajánlatkérő az ajánlattevő szervezetre nézve vizsgálja. (A nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában való szerepést, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedély, jogosítvány vagy szervezeti, kamarai tagság meglétét igazoló dokumentum másolatát kell csatolni.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlatának benyújtásakor az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Ajánlatkérő a VHR 321. 2. § (5) bekezdése alapján elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelmény részletes adatait nem kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltüntetni. Ajánlattevő(k)nek az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására kell benyújtaniuk az alkalmassági követelmény fentiekben előírt igazolását.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): P.1.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlattevőnek a közbeszerzés tárgyából (szennyvíztisztító telep kivitelezési és/vagy kivitelezési és tervezési munkálatok) származó nettó árbevétele nem éri el a felhívás feladásától visszafelé számított utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben összesen legalább a nettó 11 milliárd Ft-ot (az újonnan piacra lépők esetében a működésének ideje alatt a nettó 11 milliárd Ft-ot). Ajánlatkérő kivitelezés alatt az építési és/vagy felújítási és/vagy bővítési tevékenységet érti. Az igazolások benyújtására felhívott ajánlattevő(k)nek az alábbiak szerint kell igazolni az alkalmassági követelményeknek való megfelelést: P.1.) A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 19.§ (1) bekezdés c) pontja alapján az Ajánlattevőnek csatolnia kell a cégszerűen (a képviseletre jogosult személy által) aláírt nyilatkozatot a felhívás feladásától visszafelé számított utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (szennyvíztisztító telep kivitelezési és/vagy kivitelezési és tervezési munkálatok) származó árbevételéről, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. A Korm.r. 19.§ (3) bek. alapján, ha az ajánlattevő a 19.§ (1) bek. c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, úgy a P.1.) pontban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni a P.1.) pontban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. A Kbt. 65.§ (6) bek. alapján a P.1.) pont szerinti követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely már szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint. Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ban foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Az alkalmasság igazolására szolgáló valamennyi dokumentumot egyszerű másolatban is elegendő benyújtani. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlatának benyújtásakor az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Ajánlatkérő a VHR 321. 2. § (5) bekezdése alapján elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelmény részletes adatait nem kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltüntetni. Ajánlattevő(k)nek az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására kell benyújtaniuk az alkalmassági követelmény fentiekben előírt igazolását.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M.1.) Ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásának napjától visszafelé számított 8 évben – a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (2a) bekezdés b) pontjára figyelemmel – szerződésszerűen teljesített, sikeres próbaüzemmel lezárt, összesen minimum 8000 m3/nap tisztítókapacitás-bővülést eredményező szennyvíztisztító telep kivitelezésére (új építés és/vagy felújítás és/vagy bővítés) irányuló referenciával. A 8000 m3/nap tisztítókapacitás-bővülés több szerződésből történő elérése esetében a legalább 200 m3/nap kapacitásbővítéssel járó kivitelezések (új építés és/vagy felújítás és/vagy bővítés) vehetők figyelembe. Az igazolások benyújtására felhívott ajánlattevő(k)nek az alábbiak szerint kell igazolni az alkalmassági követelményeknek való megfelelést: M.1.) Az alkalmassági minimumkövetelményt ajánlattevő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja és 21. § (2a) bekezdés b) pontja alapján, a 22. § (3) bekezdésében meghatározott módon, a szerződést kötő másik fél által kiállított, az ajánlati felhívás feladásának napjától visszafelé számított 8 évben teljesített, sikeres próbaüzemmel lezárt referenciamunkáiról szóló igazolással köteles igazolni. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja és a 21. § (2a) bekezdés b) pontja alapján ajánlatkérő a vizsgált 8 éves időszak alatt befejezett, de legfeljebb 11 éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe. Az igazolásban meg kell adni a szerződéskötő másik fél nevét, címét, az építési beruházás pontos tárgyát, mennyiségét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) év/hó/nap bontásban, a teljesítés helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A referenciaigazolásból egyértelműen ki kell derülnie az alkalmassági feltételként előírt minimum követelményeknek való megfelelésnek. Közös ajánlattevőként szerződő félként történő teljesítés esetén a fenti adatokat a referencia igazolásnak oly módon kell tartalmaznia, hogy abból az ajánlattevőnek (adott esetben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek) az alkalmassága egyértelműen megállapítható legyen. Ajánlatkérő a referencia elbírálásánál csak az ajánlattevő saját teljesítését veszi figyelembe. Ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás - a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás tekintetében olyan arányban fogadja el, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlatának benyújtásakor az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Ajánlatkérő a VHR 321. 2. § (5) bekezdése alapján elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelmény részletes adatait nem kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltüntetni. Ajánlattevő(k)nek az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására kell benyújtaniuk az alkalmassági követelmény fentiekben előírt igazolását. Az alkalmasság igazolására szolgáló valamennyi dokumentumot egyszerű másolatban is elegendő benyújtani.

A gazdasági szereplők azon csoportjának jogi formája, amelynek a szerződést oda kell ítélni

Ajánlatkérő kizárja a gazdálkodó szervezet létrehozását. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban a közös ajánlattevőknek csatolniuk kell egy cégszerűen aláírt megállapodást a közbeszerzési dokumentumokban részletezett minimális tartalommal. A beruházás állami támogatás felhasználásával kerül finanszírozásra. A nyertes ajánlattevő a Kbt. 135. § (7) bekezdés alapján kérheti a szerződésben foglalt - áfa nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 250 millió forint előlegként történő kifizetését. Jelen tervezési feladatok és építési beruházás átalánydíjas, ugyanakkor a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek” tételek vonatkozásában a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetésben szereplő mennyiség súlyszámként viselkedik, azaz ezen tétel esetében Felek tételes elszámolást kívánnak alkalmazni. A súlyszámtól eltérő mennyiségben jogosult Megrendelő az adott munkarészt megrendelni. Ezen munkarész elszámolása a tényleges mennyiség és a tétel Vállalkozó által megajánlott egységára alapján történik. Előleg igénylése esetén az előleget a Vállalkozó a részszámlákban és a végszámlában egyenlő arányban köteles elszámolni oly módon, hogy a számlák értékét az igényelt előleg/a teljes nettó vállalkozási díj arányának megfelelő arányban köteles csökkenteni (amennyiben az igénybe vett előleg mértéke pl. a teljes nettó vállalkozási díj 1%-a, úgy minden kiállításra kerülő számla értékét 1%-kal szükséges csökkenteni). Ajánlatkérő tartalékkeretet nem biztosít. A finanszírozás az 5 db (azaz engedélyezési tervcsomagonkénti) projektütem tekintetében ütemenként az alábbiak szerint történik: A teljesítés során az alábbiak szerinti számlák benyújtására van lehetőség: A tervezési feladatok vonatkozásában: Engedélyezési tervdokumentációnként (azaz összesen 5 db) számla benyújtására van lehetőség az adott engedélyezési tervdokumentáció ellenértéke tekintetében. A kiviteli tervdokumentációk tekintetében az adott kiviteli tervdokumentáció ellenértékének 80%-áról szóló számla benyújtására van lehetőség a kiviteli tervdokumentáció leszállítását és Megrendelő általi elfogadását követően. Az adott kiviteli tervdokumentáció ellenértékének fennmaradó 20%-a tekintetében számla az engedély megszerzését és az engedélyben foglaltak kiviteli tervdokumentáción történő átvezetését követően nyújtható be. (A kiviteli tervdokumentációk vonatkozásában tehát összesen 10 db számla nyújtható be.) A kivitelezés tekintetében (melybe a próbaüzem is beleértendő) 6 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására van lehetőség ütemenként. Az 1. részszámla benyújtására a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 15%-át, a 2. részszámla benyújtására a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 30%-át, a 3. részszámla benyújtására a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 45%-át, a 4. részszámla benyújtására a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 60%-át, az 5. részszámla benyújtására kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 75%-át, a 6. részszámla benyújtására a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 90%-át elérő megvalósult teljesítés esetén van lehetőség, a tényleges műszaki tartalomnak megfelelő összeg erejéig azzal, hogy a részszámlák összértéke nem haladhatja meg a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékének 90%-át. A kivitelezés tekintetében fent megjelölt %-os értékek a„Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel figyelembevétele nélkül értendők. A részszámlák benyújtásának feltétele a teljesítésigazolás kiadása. Vállalkozó a sikeres, hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás és próbaüzem lezárását követően, a megrendelő műszaki ellenőre által kiadott, a hiba és hiánymentes teljesítést igazoló teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult végszámlát benyújtani a kivitelezés ÁFA nélküli szerződéses értékéből fennmaradó összegről, mely számlának tartalmaznia kell a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel ellenértékét is. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő által elvégzett tevékenységről teljesítés igazolást állít ki, a Kbt. 135.§ (1) bekezdése szerint. A teljesítés akkor megfelelő és igazolható, ha a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és műszaki irányelveknek, az eljárást megindító felhívásnak, közbeszerzési dokumentumoknak és a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelően történik meg a tevékenység elvégzése. Ajánlatkérő az igazolt teljesítést követően a szabályszerűen kiállított számlákat a kézhezvételtől számított 30 napon belül egyenlíti ki a nyertes ajánlattevő bankszámlájára történő banki átutalással, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(2) bekezdései alapján. Amennyiben nyertes ajánlattevő a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/A. §-a alkalmazandó a kifizetés során. Az elszámolás és a kifizetés pénzneme a magyar forint (HUF). A fizetési feltételek kapcsán irányadó további jogszabályok: o Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, o Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, o Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, o A Kbt. 135.§ (1) és (3), (5)-(6) és (11) bekezdései. A fizetési feltételek részletes szabályait a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

Kauciók és garanciák

Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötött. Az ajánlati biztosíték mértéke: 10.000.000,- HUF A befizetés helye: az ajánlatkérő fizetési számlaszáma: 50435081-10038886 (MBH Bank Nyrt.) Az ajánlati biztosíték befizetése (teljesítése) igazolásának módja: Átutalás esetén az Ajánlatkérő 50435081-10038886 (MBH Bank Nyrt.) számú számlájára való utalással teljesítendő az ajánlati biztosíték. A biztosíték teljesítésének igazolása: átutalás esetén az átutalásról szóló igazolás egyszerű másolatban, vagy pénzügyi intézmény vagy biztosító által kiállított garancia-levél vagy készfizető kezességvállalást igazoló dokumentum, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény. A Kbt. 41/A. § (2) bekezdése alapján az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. A garancia szövegezésének a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti felhasználás valamennyi esetét pontosan tartalmaznia kell.

1.) A hiánypótlás a Kbt. 71.§ rendelkezéseinek megfelelően biztosított. Ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást. 2.) Az alkalmassági feltételek és előírt igazolási módjuk a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb! 3.) Ajánlattevőnek az ajánlatban csatolnia kell az EKR-ben rendelkezésre álló elektronikus űrlapként a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát. 4.) Ajánlattevőnek csatolnia kell nyilatkozatát a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is meg kell tenni. 5.) Ha ajánlatkérő az összegzésben a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is meghatározza, úgy az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést. 6.) Az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 7.) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottakat. 8.) Felelősségbiztosítás: Építési-szerelési biztosítás előírt kárérték limitje: 1 milliárd Ft/esemény, 2 milliárd Ft/év. Tervezői felelősségbiztosítás előírt kárérték limitje: 100.000.000 HUF/esemény, 200.000.000 HUF/kárév. 9.) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját (Kbt.75.§ (6)bek.). 10) Ajánlatkérő a tárgyi eljárást a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján feltételes közbeszerzésként folytatja le. Ajánlatkérő Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (3) bekezdése, illetve a 254.§ (3)-(4) bekezdései alapján az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 53. § (5) bekezdésére tekintettel az eljárás eredményességének vagy a szerződés megkötésének feltétele az állami beruházásokért felelős miniszternek a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményének olyan tartalommal történő rendelkezésre állása, mely az eljárás eredményessé történő nyilvánítását vagy a szerződés megkötését nem akadályozza. A költségellenőrzést tartalmazó vélemény hiánya, vagy annak tartama – adott esetben – a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti körülménynek minősül. Amennyiben a miniszter a 2024. évi LXXIV. törvény 253 § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésre vonatkozó véleményét, az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül, vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül nem adja meg az ajánlatkérő számára, a szerződés megköthető. 11) A nyertes ajánlattevő a próbaüzem tekintetében együttműködési megállapodást köteles kötni az üzemeltető Debreceni Vízmű Zrt.-vel a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott tervezet szerint. A próbaüzem során felmerülő normál üzemi költség az üzemeltetőt, míg az ezen felül jelentkező költségek Vállalkozót terhelik, melyek megfizetésére Vállalkozó az üzemeltető felé köteles. A normál üzem és a normál üzemen felüli költségek fogalmát a megállapodástervezet tartalmazza. 12) A gazdasági, műszaki és minőségi, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során Ajánlatkérő megállapította, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel nem egyeztethető össze a műszaki és gazdasági ésszerűséggel. A beszerzés tárgyát képező két fő létesítmény elemei a műszaki és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve csak együttesen valósíthatók meg ugyanis csak ebben az esetben tud teljesülni az elvárt minőségű szürkevíz. A tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény megvalósulásának eredményeképpen előállított szürkevizet az ipari szereplők a saját vízigényeik teljes vagy részleges biztosításához használják fel, amely szürkevíz felhasznált mennyisége és minősége befolyásolja a közcsatornába közvetlenül, vagy közvetve kibocsátott technológiai szennyvíz mennyiségét és minőségét, ezáltal a beszerzés másik fő létesítményét, az ipari szennyvíztisztító teleprész tisztítási technológiáját is befolyásolhatja. Az ipari szennyvíztisztító telep technológiai elemei és a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény technológiai elemei egymástól mennyiségileg és minőségileg is függenek, ami abból adódik, hogy a két létesítmény csővezetékekkel összekötött. Az ipari szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvíztisztító telep rács és homokszűrt szennyvizét használja a szükséges mértékben, a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény pedig a kommunális utóülepített szennyvizet. Ennek hatására a létesítmények elemei és egyúttal a technológiai méretezésük, műszaki tartalmuk elválaszthatatlan egymástól. Mind az ipari szennyvíztisztító létesítményelem, mind pedig a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítményelem a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep bővítéseként valósul meg, így csak egy engedélyezési eljárás keretében kezelhető, ugyanis fennállna annak a lehetősége, hogy a létesítményelemek elkészültét követően a kommunális szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedélyét módosítani kellene. Engedélyezési oldalról tehát nem választható le egyik létesítményelem sem a meglévő szennyvíztisztító telepről, mivel a beérkező és elfolyó szennyvíz mennyiségi és minőségi paramétereit a létesítményelemek működése alapjaiban határozza meg az elvezetett kommunális szennyvízzel és a visszavezetett nagy mennyiségű csurgalékvízzel együtt. A meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitás-helyreállító fejlesztése és az újonnan létesülő tisztított szennyvíz továbbtisztító létesítmény funkcionálisan szorosan összekapcsolódó egységet képeznek, ezért a két beruházási elem egymástól el nem választható módon függ össze műszaki-technológiai és üzemeltetési szempontból egyaránt. A továbbtisztító létesítmény kizárólag a meglévő szennyvíztisztító telep által előállított tisztított szennyvizet fogadja, így a továbbtisztítási folyamat megbízható működésének alapfeltétele a meglévő tisztítótelep kapacitásának és technológiai hatásfokának helyreállítása és biztosítása. A meglévő telep fejlesztése nélkül nem garantálható az olyan vízminőség és hidraulikai stabilitás, amelyre a továbbtisztító technológia tervezhető, illetve hosszú távon üzembiztos módon működtethető. 13) Jelen eljárás kivitelezésre és tervezésre irányul, mely eljárástípus alkalmazhatóságának kivételessége megalapozott a következők szerint. Ajánlatkérő az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és a Déli Gazdasági Övezet, mintegy 1100 ha nagyságú területét befektetési célú, ipari parki funkciót betöltő hasznosításra szánja. Az ide betelepülő ipari szereplők a gyártási folyamataik során jelentős mennyiségű vizet használnak, melyet Debrecen Megyei Jogú Városa Magyarországon először és egyedülálló módon – az ivóvíz felhasználását minimálisra csökkentve - tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel kívánja biztosítani, ezzel nagymértékben elősegítve a fenntartható vízgazdálkodást. Az ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelésének biztosítására új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósítása érdekében jelen eljárás keretében ipari szennyvíztisztító teleprész fejlesztése, továbbá egy tisztított szennyvíz újrahasznosító teleprész létesítése szükséges. A fejlesztéssel kapcsolatos létesítmények tervezése és kivitelezése nem választható el egymástól, mert a tervezés során meghatározott technológiai és műszaki megoldások alapvetően befolyásolják a kivitelezés folyamatát és annak minőségét. Az ilyen típusú fejlesztések során nem standard, kvázi késztermék, vagy tipizált technológiai sor adja a műszaki tartalmat, hanem a kivitelező cég tudja/képes a helyszínre – jelen esetben víz-szennyvíz adottságokra (mennyiség és minőség) – megtervezni a létesítményeket. Egy rendkívül komplex technológiákat igénylő építmény, mely esetében nagy valószínűséggel fennáll a lehetőség, hogy az építési munkálatok során felmerülő problémák és kihívások megoldása az eredeti tervek módosítását teszi szükségessé, amit a tervezőkkel való folyamatos konzultációval lehet hatékonyan kezelni. A tervezési fázisban figyelembe vett az ipari parkokba betelepülő befektetők felé a hasznosított szürkevíz minőségére tett szerződéses vállalások, környezeti, jogszabályi és fenntarthatósági szempontok csak akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha a kivitelezés is ezek mentén zajlik. A fejlesztés során a meglévő működő szennyvíztisztítótelep egyéb funkcióinak folyamatos üzemelését biztosítania kell a kivitelezés ideje alatt is, így annak zavartalan működése sokkal jobban biztosítható, ha minimális organizációval egy szereplő végzi mindkét feladatot. Az integrált megközelítés biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan és gazdaságosan működjön, mivel a tervezési és a kivitelezési feladatok egy kézben történő összpontosulása minimalizálja a késedelmeket és a költségtúllépések kockázatát, ami mindkét fél számára kedvező eredményt biztosít. A fenti túlmenően a Kormány a fejlesztést a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 75/2015. (III. 30.) Korm.rend. kiemelt beruházásnak minősítette, mellyel együtt a rendelet 6. melléklet 9. pontjában foglalt táblázatban felsorolt egységes országos vetületi rendszer (EOV) szerinti koordináták által lehatárolt, fejlesztéssel érintett terület esetében sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazását is biztosítja.

Rövid leírás

Ipari Szennyvíztisztító műtárgycsoport és tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény, valamint meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállítás tervezési és kivitelezési feladatai. A fejlesztés célja a Debrecen, illetve agglomerációs térségének lakosságszámának ugrásszerű megnövekedéséből következő szennyvíztisztító telep kommunális szennyvízterhelés miatt szükségessé vált kapacitáshelyreállítása, illetve az Ipari Parkokban képződő, elkülönítve gyűjtött ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelését biztosító, az üzemeltetés szempontjából költséghatékony, automatizált új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósítása. A tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény lehetővé teszi, hogy a tisztított szennyvízből előállított szürkevíz minősége biztosítsa annak minél szélesebb körben való felhasználását, a kezelési költségek alacsonyan tartása mellett. A szerződés keretében az alábbi 3 db projektelem megvalósítására kerül sor 5 ütemben: 1. Ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport tervezése és kivitelezése 2. Tisztított szennyvizet tovább tisztító létesítmény fejlesztési elem tervezése és kivitelezése 3. Meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállításának tervezése és kivitelezése Üvegkapu: Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rend. 34/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a szerződés teljesítési feltételeként előírja, hogy a nyertes ajánlattevő köteles a 707/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a megkötendő szerződés teljesítése vonatkozásában az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerben (Üvegkapu) regisztrálni és a teljesítés során azt alkalmazni. Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte és biztosítja az Üvegkapu alkalmazását. A szerződést megerősítő kötbérek és azok mértéke: A kötbérek projektütemenként külön-külön értelmezendők: Késedelmi kötbér: A tervezési feladatok esetében a késedelmi kötbér mértéke a késedelemmel érintett adott tervdokumentáció nettó ellenértékének 1 %-a naponta, maximális összege a késedelemmel érintett adott tervdokumentáció nettó vállalkozási díjának 20 %-a. A kivitelezés tekintetében a késedelmi kötbér mértéke az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 0,5%-a naponta, maximális összege az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 10%-a. A késedelmi kötbér maximumának elérése esetének esetleges jogkövetkezménye a szerződésszegés miatti elállás, illetve a szerződés azonnali hatályú felmondása az Ajánlatkérő részéről, mely esetben – a késedelmi kötbér helyett – Ajánlatkérő meghiúsulási kötbért érvényesíthet. Hibás teljesítési kötbér: A tervezési feladatok esetében hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett tervdokumentáció nettó ellenértékének 3%-a / alkalom. A kivitelezés tekintetében a hibás teljesítési kötbér mértéke az adott projektütem kivitelezésének teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 1%-a/alkalom. Hibás teljesítési kötbér 3. alkalommal történő érvényesítését követően Ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, illetve attól elállhat, mely esetekben Megrendelő a már érvényesített hibás teljesítési kötbér összegével csökkentett összegű meghiúsulási kötbért érvényesíthet. Meghiúsulási kötbér: A meghiúsulási kötbér mértéke a teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díj 15 %-a. A jótállási biztosíték: A jótállási biztosíték mértéke a szerződés szerinti, módosítás esetén a módosított összeg szerinti, áfa nélkül számított - az adott projektütem - teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 3 %-a projektütemenként. A jótállási biztosíték legkésőbb a jótállási időszak kezdőnapjáig Megrendelő számára rendelkezésre bocsátandó. Jótállás: A jótállás kötelező minimális időtartama a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértékű. A jogszabályi előíráson felül többletjótállás vállalható, amelynek mértéke a közbeszerzési eljárásban a 4. minőségi értékelési részszempontot képezi. A többletjótállás mértéke az értékelési részszempontra tett megajánlástól függ. A jótállási időszakot, sikeres próbaüzemet és műszaki átadás-átvételi eljárást követően kiadott teljesítési igazolás keltétől kell számítani projektütemenként. A szerződést megerősítő kötbérek részletes szabályait a további közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

Szöveg

A jótállási biztosíték: A jótállási biztosíték mértéke a szerződés szerinti, módosítás esetén a módosított összeg szerinti, áfa nélkül számított - az adott projektütem - teljes (a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nélkül számított) nettó vállalkozási díjának 3 %-a projektütemenként. A jótállási biztosíték legkésőbb a jótállási időszak kezdőnapjáig Megrendelő számára rendelkezésre bocsátandó.

Szöveg

A(z) IV.2.2) Ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje, dátum, helyi idő (BT-131,BT-1311) mezőben a következő változás történt: A következő helyett: Fri Aug 29 11:00:00 CEST 2025 Helyesen: Mon Sep 22 11:00:00 CEST 2025

Szöveg

A(z) IV.2.7) Az ajánlatok felbontásának feltételei, dátum, helyi idő (BT-132) mezőben a következő változás történt: A következő helyett: Fri Aug 29 12:00:00 CEST 2025 Helyesen: Mon Sep 22 12:00:00 CEST 2025

Ajánlatkérő a korrigendumban foglaltakon túl módosítja a közbeszerzési dokumentumokat. A módosítás keretében módosul a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési munkarésze, továbbá módosulnak a műszaki dokumentumok. A műszaki dokumentumok módosítása keretében új dokumentumok kerülnek kiadásra és korábban kiadott dokumentumok kerülnek módosításra, pontosításra, kiegészítésre. A módosítással érintett dokumentumok az EKR rendszerben elérhetők. A módosítás nem ütközik a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakba, tekintettel arra, hogy a módosítás nem befolyásolja az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni. A BT-141(a) mező szerinti módosítás kizárólag annak egyértelműsítésére irányul, hogy a jótállási biztosíték alapjába a „Próbaüzem során felmerülő, normál üzem feletti költségek”, azaz a tételes elszámolású tétel nem számítandó bele, tekintettel arra, hogy ezen tétel már a próbaüzemet érinti és olyan költségkategóriának minősül mely vonatkozásában a jótállás nem értelmezhető. Ezen körülményen a módosítás nem változtat.