Illemhely beszerzés Budapest, Jászai Mari tér

Rövid leírás

A „Több nyilvános vécé Budapest közterületein” – XIII. ker. Jászai Mari tér projekt keretén belül 1 darab fülkés, öntisztító, automata működésű akadálymentes köztéri illemhely beszerzése, valamint a létesítéshez kapcsolódó közműcsatlakozás kiépítésével összefüggő feladatok elvégzése. A beszerzés fő tárgya: árubeszerzés. A feladat magába foglalja az illemhely üzembehelyezését megalapozó tevékenységek elvégzését, az illemhely beszerzését, valamint az illemhely elszállítását a telepítési helyre, és annak üzembehelyezését. A megvalósítására meghatározott helyszín, telepítési hely: Budapest XIII. kerület, Jászai Mari tér (25122/9) helyrajzi számú terület, természetben 1137 Budapest, Jászai Mari tér 3. szám alatti területen. Telek területe: 4483 m2. Szállítandó illemhely szerkezeti felépítése: A beépített alaplemez (gyártó által biztosított tervrajz alapján) kivételével daruzható és áthelyezhető. Acélváz keret, alsórész rozsdamentes acélból minimum 35 cm terepszint feletti magasságig, felsőrész szénacélból, valamint a vendégtér elválasztva a szerviztértől. A padlózat rozsdamentes acél bordáslemezből, mely vízkifolyás gátlás céljából peremes rozsdamentes acéllemez szegéllyel biztosított. Az oldalfal, a mennyezet és a válaszfal 3 mm vastag alumínium polietilén szendvicslemezből készült (0,3 AlMg1 + 2,4 LDPE + 0,3 AlMg1). a) Használati ajtó: Minimum 1000*2000 mm méretű, automatikus működésű, oldalra csúszó egyszárnyú ajtó. Acél szerkezetű, hőszigetelt szendvics szerkezettel, kívül-belül 3 mm vastag alumínium polietilén szendvicslemez borítással. Mechanikus vésznyitóval szerelve a vendégtér és a szerviztér felől egyaránt. b) Szerviztér ajtó: Minimum 1000*2000 mm ajtó. Acél szerkezetű, hőszigetelt szendvics szerkezettel, kívül belül 3 mm vastag alumínium polietilén szendvicslemez borítással, 2 darab biztonsági hengerzárral. c) Elektromos szerelés: A szerviztér felől a világítótestek süllyesztett kivitelűek. A világítótestek megfelelő IP- védettségűek és energiatakarékos világítótestekkel felszereltek. A kültéri és az ügyféltéri világítás alkonykapcsoló vezérlésű. d) Fűtés: Az épület elsődleges fűtését egy méretezett elektromos fűtőkábellel kiépített padlófűtés biztosítja, amelyet termosztát vezérel. A vízvezeték fűtése termosztát alapján szabályozható. e) Szellőztetés: A vezérelt automatikus szellőztetést hőlégfúvó végzi. f) Vízellátás, csatornázás és villamos-energia ellátás: A Közműveket érintő műszaki paraméterek: • Névleges feszültség: 230V/32A, • Kiegészítő védelem (áramvédő kapcsoló): 230V/40A; 30mA, • Padlófűtés (fűtőkábel): 230V/1,2 KW, • Vízcsatlakozás: 1” , • Szennyvízcsatlakozás: NA 110 (PVC). Folytatás: II.2.4) pontban.

A beszerzés leírása

folyt. a II.1) ponttól: Az illemhely felszereltsége, szolgáltatásai A beszerzett illemhelynek az alábbi felszereltséggel és szolgáltatási funkciókkal kell rendelkeznie: - Központi vezérlőelektronika működést ellenőrző kontroll funkcióval; - Víznyomás érzékelés (ha nem megfelelő, a használat tiltása); - Hálózati feszültség érzékelés (ha nem megfelelő, a használat tiltása); - Beépített SMS küldő modul a hibaüzenetek továbbítására; - Elektronikus érmevizsgáló, a bedobott pénzt kitörölhetetlenül rögzítő elektronikával és a szerviztérben folyadékkristályos bevétel kijelzővel; - Bankkártyás fizetési lehetőség kiépítése internetkapcsolattal; - A felhasználó felé (a külső falon) egy színes, grafikus multifunkciós LCD monitor, valamint az illemhely foglaltságát és egyéb működési állapotát jelző LED-es világító funkciók; - Ingyenes használat esetén ajtónyitó nyomógomb (rendezvények); - Éjszakai használat korlátozása (szerviztéri lezárás, reggeli automatikus indítás) SMS kapcsolással; - Szünetmentes tápegység akkumulátorral; - Belsőtéri világítás; - Szerviztéri világítás; - Vendégtéri vészvilágítás szünetmentes tápegységről; - Alkonykapcsolós kültéri világítás; - Beépített padlófűtés termosztátos vezérléssel; - Automatikus szellőztetés; - Szerviztéri berendezések kiegészítő fagyvédelme elektromos fűtőkábellel, a csővezetékben lévő víz hőmérsékletétől függően; - A tető csapadékelvezető fagyvédelmi fűtése, valamint a szellőző kürtő hóbetakarás elleni fűtése; - Szerviztérben elhelyezett elektromos csatlakozó aljzat; - Szerviztéri vízvételi lehetőség (takarításhoz); Szerviztéri ajtón 2 darab biztonsági zár; - Automatikusan nyíló vendégtéri ajtó (áramszünet esetén IS, szünetmentes tápegységről); - Vendégtéri jelenlét érzékelés (irányérzékelős infrafüggönnyel és infraérzékelővel); - Jelzőhang segélyhívás és illetéktelen használat esetén (pl. túl használat esetén); - Segélyhívó, egyben vésznyitó érintőgombok padlóközeli és normál magasságban a fogyatékossággal élők számára könnyen elérhető helyeken (oldalfalakon); - Mechanikus vésznyitó karok a használati- és a szerviztérben a vendégtéri ajtó nyitásához; - Rozsdamentes, mozgáskorlátozott WC csésze közelítéskapcsolós, tartályos öblítéssel; - Belépéskor mágnesszelepes nedvesítő WC öblítés; - Távozáskor mágnesszelepes biztonsági WC öblítés; - Dugulásérzékelés a WC csészében (használat tiltása dugulás esetén); - Fix kapaszkodó korlát vízszintes és függőleges szakasszal a WC bal oldalán; - Felhajtható kapaszkodó, szemből nézve a WC jobb oldalán; - WC papír adagoló; - Pelenkázó; - Zárt hulladékkidobó rozsdamentes acélból; - Rozsdamentes acél tükör a kézmosó felett és a jobb oldalán; - Rozsdamentes, beépített kézmosóegység szappanadagolóval, kézszárítóval, kapacitív indítású lefutó vezérléssel, fogyatékkal élőknek könyöklési, valamint kerekesszéket használóknak kialakított lábhellyel; - Kerekesszéket használóknak min 1700 mm-es fordulókör biztosítása a vendégtérben; - Lehajtható babapelenkázó; - Víztelenítési lehetőség üzemen kívül helyezés esetére; - Napi bevétel jelentési lehetőség SMS formájában; - SMS utasítással üzemen kívül és üzembe helyezési lehetőség; - Biztonsági kamerarendszer; valamint - Automata wc és padlómosó rendszer beépítés; Az illemhely üzembe helyezésével kapcsolatban az Eladó kötelezettségeit a Műszaki leírás tartalmazza. Szállítás: Az illemhely teljesítési helyre történő szállítását Eladó saját költségén és saját kockázatára végzi, a szállítás teljes költségét a vételár magában foglalja. A szállításnak úgy kell megtörténnie, hogy a szállítás folyamán az illemhelyet védeni kell a külső behatásoktól és sérülésektől. Az Eladó az illemhely kifogástalan állapotban köteles a telepítés helyszínére eljuttatni, amennyiben a szállítás során vagy hiányosságaiból, illetve a csomagolás nem megfelelő voltából eredően kár keletkezik, azért az Eladó tartozik felelősséggel. Az illemhely üzembe helyezésével kapcsolatban az Eladó kötelezettsége különösen, de nem kizárólagosan: -az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése vagy elkészíttetése; -a szagágankénti műszaki leírás, tervezői nyilatkozat elkészítése vagy elkészíttetése (tartószerkezet (statikai) műszaki leírása; villamos rendszere műszaki leírása; gépészet műszaki leírása; vízhálózat műszaki leírása; szennyvízhálózat műszaki leírása); -a szakági közmű kiviteli tervek benyújtása (a tervezett nyomvonallal érintett területek figyelembevételével) közütkezelői, tulajdonosi hozzájárulások vonatkozásában; -a vízellátási kiviteli terv kapcsán új vízbekötés tervezése vagy terveztetése, új vízmérőaknával, főmérővel; -a szennyvízcsatorna bekötés kiviteli terv tekintetében a tárgyi létesítményhez gravitációs szennyvízcsatorna bekötés kiviteli tervezése vagy terveztetése, befogadóként a tárgyi területek közelében meglévő csatorna figyelembevételével; -a villamoshálózat bekötési terv kapcsán a tárgyi létesítményhez tartozó új villamos bekötés kiépítésének tervezése vagy terveztetése elszámolási főmérővel (villamos fogyasztásmérés terve, kábelnyomvonal tervek, világításhálózat tervek); -az új bekötésekhez a közműépítési forgalomtechnikai terv elkészítése vagy elkészíttetése és jóváhagyatása; -a műszaki felügyeleti terv elkészítése vagy elkészíttetése; -a tervezés során kooperációk tartása a területek tulajdonosaival; -a kivitelezéshez szükséges összes elvi nyilatkozat, engedély és hozzájárulás beszerzése; valamint - minden, a tervezés során felmerülő egyéb közműegyeztetési munkálat és kiegészítő geodéziai munkálat elvégzése vagy elvégeztetése. A közbeszerzés műszaki paraméterei, valamint a próbák, oktatás és a szükséges dokumentáció részletesen a Műszaki leírásban és a szerződéstervezetben.

További információk

1. Az eljárás EKR szerinti címe: "Illemhely beszerzés Budapest, Jászai Mari tér." Az eljárás teljes elnevezése: „Több nyilvános vécé Budapest közterületein” - Nyilvános illemhely beszerzése Budapest XIII. kerület Jászai Mari téren. 2. Ajánlatkérő jelen eljárása a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat elérő, de a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárás. Ajánlatkérő a Kbt. 21. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. második rész szabályait alkalmazva folytatja le a jelen közbeszerzési eljárást. 3. Ajánlatkérő az eljárást Kbt. 40. § (1) bek. alapján elektronikus közbeszerzési rendszerben (EKR) folytatja le. Az ajánlatokat az EKR-ben kell benyújtani, figyelemmel a Kbt. 40. § (1) bek. második mondatában foglaltakra. Ajánlatkérő az alábbiakban megadja azt a fájlformátumot, melyet használva kell az ajánlatokat benyújtani: olvasható és nem szerkeszthető pdf formátum. Az ajánlati ár felbontását Ajánlatkérő .pdf és szerkeszthető és .xslx állományban is kéri benyújtani. (Kbt. 41/B. § (2) bekezdés). 4. Az EKR használatához, így az ajánlat elkészítéséhez és benyújtásához az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bek]. 5. Részajánlattétel kizárásának indoka: a tervezett adásvétel és az ahhoz tartozó beállítási, valamint tervezési munkák térben és időben egymással szorosan összefüggenek és egymásra épülnek, és párhuzamosan végezendőek ugyanazon munkaterületen. Organizációs szempontból az adásvétel részekre történő bontását sem időbeni ütemezés, sem gazdaságosság tekintetében nem lehet hatékonyan önálló feladatként kezelni. A részfeladatra bontás irreálisan magas költségeket eredményeznének ajánlatkérő számára és a teljesítési hely igénybevételének több használó miatti megemelkedett terhelése kockáztatná a szerződés határidőben történő teljesítését. 6. A közbeszerzési eljárás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója: dr. Czirner Ákos (1052 Budapest, Városház utca 9-11. Lajstromszám: 01420).

Annak indoklása, hogy az odaítélési szempontok súlyozását miért nem tüntették fel

Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján értékeli, a jelen pontban leírtak szerint: Ajánlatkérő az 1. részszempont esetében a fordított arányosítás elvét alkalmazza az alábbiak szerint: a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordított arányosítással számolja ki a pontszámokat. Ajánlatkérő a 2. részszempont során a többletjótállás időtartamát értékeli (0-36 hónap), mint minőségi értékelési szempontot. A többletjótállás időtartamát kizárólag egész hónapban lehetséges megajánlani. Az egyenes arányosítás módszere kerül alkalmazásra, a legmagasabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. A Kbt. 77. § (1) bekezdés alapján a többletjótállás tekintetében a 36 hónapot meghaladó ajánlatokra egységesen a pontszámok felső határával azonos számú pontot ad Ajánlatkérő. Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont, mely minden részszempont esetén azonos. Részletesen az útmutató dokumentum szerint.

Az eljárás legfontosabb jellemzői

Az ajánlatok értékelési szempontja A Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján az értékelési szempontok a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok a következők szerint. Részszempont Értékelési szempont Súlyszám 1. Nettó ajánlati ár (nettó Ft) 85 2. Többletjótállás időtartama (hónap, 0-36 hónap) 15 1. értékelési részszempont – fordított arányosítás Ajánlatkérő az 1. részszempont esetében a fordított arányosítás elvét alkalmazza az alábbiak szerint: a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordított arányosítással számolja ki a pontszámokat. Az értékelés módszere az alábbi fordított arányosítási képlet alapján: P = (A legjobb / A vizsgált) × (P max - P min) + P min ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa P min: a pontskála alsó határa A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni, kivéve, ha pontazonosságot eredményezne. 2. értékelési részszempont – egyenes arányosítás Ajánlatkérő a többletjótállás időtartamát értékeli (0-36 hónap), mint minőségi értékelési szempontot. A többletjótállás időtartamát kizárólag egész hónapban lehetséges megajánlani. Az egyenes arányosítás módszere kerül alkalmazásra, ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. Képlete: P= (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax - Pmin) + Pmin Ahol, P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma. P max: a pontskála felső határa 10 pont P min: a pontskála alsó határa 0 pont Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdés alapján 36 hónapban határozza meg az értékelés során maximálisan figyelembe vehető megajánlott többletjótállás mértékét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. A módszert részletesen a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (2025. május 29.) 1. sz. melléklet A. 1. a) pont aa) és ab) alpontjai tartalmazzák. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki ajánlatkérő részére a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont, mely minden részszempont esetén azonos. A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot Ajánlatkérő megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni, kivéve, ha pontazonosságot eredményezne. Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, hatvan perccel később kezdi meg. A Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes – beleértve az elkésett – ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.

Hely

A közbeszerzési eljárás lebonyolítása és az ajánlatok bontása az EKR-ben történik a Kbt. 40. § és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet szerint.

További információk

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, hatvan perccel később kezdi meg. A Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes – beleértve az elkésett – ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő alkalmassági követelményt határoz meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra. A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján a fenti követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha a közös ajánlattevők közül legalább egy megfelel. Előzetes igazolási mód: - Ajánlattevőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint EEKD benyújtásával az alkalmassági feltételek megítéléséhez szükséges információk megadásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Ajánlattevőnek az EEKD IV. rész α (alfa) pontjának kitöltésével csak arról kell nyilatkoznia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, az alkalmassági követelményeket nem kell külön, részletesen feltüntetni. - Ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelménynek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyikére vonatkozó EEKD-t is benyújtja. Ilyen esetben a kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról nyilatkoznak, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához. Az ajánlathoz csatolni kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az okiratnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor adott szervezet képviseletében eljárhat. - Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattételre jelentkezők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. Igazolási mód: A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 21. § (1a) bekezdés b) pontja alapján ismertetnie kell a felhívás feladását megelőző 6 évben teljesített, de legfeljebb a felhívás feladásától visszafelé számított 9 éven belül megkezdett szállításait a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) és (2) bekezdése, valamint a kiadott nyilatkozatminta tartalma szerint igazolva. A referencia nyilatkozatnak/igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a szállítás tárgya és az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja, év/hónap/nap), a szerződést kötő másik fél megnevezése és a teljesítéssel kapcsolatban felvilágosítást adó személy neve és elérhetősége, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A referencia nyilatkozatnak/igazolásnak olyan részletezettségűnek kell lennie, melyből az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés egyértelműen megállapítható. - Ajánlatkérő fenntartja a jogot magának, hogy a benyújtott dokumentumok hitelességét és érvényességét ellenőrizze, amelyhez ajánlattevőnek ajánlatkérő kérésére minden eszközt biztosítani kell. - A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak, mindaddig ameddig az igazolásokban foglalt tény, adat tartalma valós. - Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 65. § (7) bekezdésében, Kbt. 65. § (11) bekezdésében a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében és a 69. §-ban foglaltakra. - Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait is. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. M/1. Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevők), ha nem rendelkezik a felhívás feladásának napjától visszafelé számított 6 évben (72 hónapban) legalább nettó 23 964 000 Ft. azaz nettó huszonhárommillió-kilencszázhatvannégyezer forint értékben közhasználatú illemhely gyártására vagy szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó referenciával. Az M/1. alkalmassági követelményt legfeljebb 3 (három) referenciával lehet igazolni.

A gazdasági szereplők azon csoportjának jogi formája, amelynek a szerződést oda kell ítélni

Ajánlatkérő a Kbt. 35.§ (8) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem köti gazdálkodó szervezet alapításához, továbbá nyertes ajánlattevő(k) esetében nem teszi lehetővé, kizárja gazdálkodó szervezet alapítását, illetve projekttársaság létrehozását.

A főbb finanszírozási feltételek és fizetési szabályok és/vagy hivatkozás az ezeket szabályozó vonatkozó rendelkezésekre

Ajánlatkérő az ellenszolgáltatást Kbt. 135. § (1) és (6) bekezdés és a Ptk. 6:130 § (1) és (2) bekezdése szerint teljesíti, ajánlatkérő előleget nem fizet. Ajánlatkérő fizetési késedelme esetén a Ptk. 6:155 § (1) bekezdése irányadó. Az ajánlat, a szerződés, a számlázás és a kifizetés devizaneme: magyar forint (HUF). Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 27/A. §-ban foglaltakra. A további részleteket a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

A szerződés teljesítésének feltételei

A szerződés teljesítésének elszámolása a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésében és a Kbt. 135. §-ában foglaltak figyelembevételével történik. Eladó a szerződés szerint, az ott meghatározott határidőben, igazolt teljesítése esetén jogosult számlát kiállítani, benyújtani. Eladó a szerződésben és a Műszaki leírásban rögzített, szerződésszerűen teljesített feladatokról a teljesítésigazolás kézhezvételét követően állít ki számlát Vevő nevére és címére. Vevő köteles az ellenértéket az Eladó által a teljesítésigazolás alapján, kiállított számla keltétől számított 30 napon belül megfizetni. Az elektronikus számla benyújtására vonatkozó igényét Eladónak a szerződés melléklete szerinti nyilatkozat benyújtásával jelentheti be.

Kizárási okok leírása

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró okok fennállnak. A Kbt. 74. § (1) bekezdésének értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a) a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alá tartozik; b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. Előzetes igazolási mód: - Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében az egységes európai közbeszerzési dokumentum (a továbbiakban: EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alá. - A zrajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített kizáró okok hiányát a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint, a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró okok hiányát pedig a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint igazolja előzetesen (figyelemmel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (3)-(4), valamint a 6. § (1)-(2) bekezdéseire is). A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában az ajánlatkérőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtania. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. - Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. Igazolási mód az ajánlatok elbírálásához (ajánlatkérő külön a Kbt. 69. § szerinti felhívására): - A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8.§-11. §-aiban foglaltak szerint kell az ajánlattevőnek igazolnia, illetve az ajánlatkérőnek ellenőriznie, hogy az ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kizáró okok hatálya alá (figyelemmel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. és 16. §-aira is). A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében a kizáró ok hiányát a Magyarországon letelepedett ajánlattevőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § i) pont ib) alpontjában, a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontja tekintetében a nyilatkozat a megfelelő EKR űrlap költésével és benyújtásával teljesíthető. - A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t köteles benyújtani a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. - A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatók mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, adat tartalma valós. Az ajánlattevő, az alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a Kbt. 64. §- ban meghatározottak szerint élhet az öntisztázás jogával. Fentieken túl Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1-16. §-aiban foglaltakra. Öntisztázás: Kbt. 64. §-a szerint.

További információk

1. Ajánlattevő az ajánlatában köteles benyújtani azárazott költségvetést részletező ártáblázatot, figyelemmel a VI.3) 2. pontban foglaltaknak megfelelően. 2. Ajánlatkérő teljes körben biztosítja a hiánypótlás lehetőségét (Kbt. 71. §), kivéve: A Részletező ártáblázat szakmai ajánlatnak minősül a Kbt. 3. § 37. pontja alapján, így amennyiben valamelyik sor nem kerül beárazásra vagy amennyiben a Részletező Ártáblázat nem kerül benyújtásra vagy Ajánlattevő nem látja el cégszerű aláírással, úgy ezek nem hiánypótolható hibának minősülnek és az ajánlat érvénytelenségét vonják maga után a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A Részletező ártáblázatot szerkeszthető excel (.xslx) állományban, valamint cégszerűen aláírva .pdf kiterjesztésű formátumban is kéri Ajánlatkérő benyújtani. (Kbt. 41/B. § (2) bekezdés) 3. Ajánlattevőnek a jogszabályokban, az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 65. § (7), 66. § (2), (5)-(6), 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az EEKD ( ESPD) dokumentumot. A Kbt. 65. § (7), 66. § (6) bekezdése tekintetében nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni szükséges (EKR űrlap). 4. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az eljárásban a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéhez képest mértékében és típusában szigorúbban állapította meg az alkalmasság feltételeit és azok igazolását. 5. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján értékeli, a jelen pontban leírtak szerint: Ajánlatkérő az 1. részszempont esetében a fordított arányosítás elvét alkalmazza az alábbiak szerint: a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordított arányosítással számolja ki a pontszámokat. Az értékelés módszere az alábbi fordított arányosítási képlet alapján. Ajánlatkérő a 2. részszempont során a többletjótállás időtartamát értékeli (0-36 hónap), mint minőségi értékelési szempontot. A többletjótállás időtartamát kizárólag egész hónapban lehetséges megajánlani. Az egyenes arányosítás módszere kerül alkalmazásra, ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat. A Kbt. 77. § (1) bekezdés alapján a többletjótállás tekintetében a 36 hónapot meghaladó ajánlatokra egységesen a pontszámok felső határával azonos számú pontot ad Ajánlatkérő. Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont, mely minden részszempont esetén azonos. 6. Eladó a szerződés mindkét Fél általi aláírását követő 5 napon belül köteles a Kbt. 134. § (2) és (4) bekezdés szerint a jelen Szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként teljesítési biztosítékot nyújtani Vevőnek a Kbt. 134. § (6) bekezdésének a) pontjában foglalt módok valamelyikén. A teljesítési biztosíték mértéke a jelen Szerződés nettó ellenértékének 5 %-a. A teljesítési biztosítéknak a teljesítésigazolás kiállításáig érvényben kell lennie. Az Eladóval szemben fennálló meghiúsulási kötbér igényét Vevő a teljesítési biztosíték terhére is érvényesítheti, a teljesítési biztosíték mértékét meghaladó, fennmaradó meghiúsulási kötbérigényt pedig egyéb úton érvényesítheti. Eladó a szerződés teljesítésekor köteles a Kbt. 134. § (3) és (4) bekezdés szerint a Szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként jótállási biztosítékot nyújtani Vevőnek a Kbt. 134. § (6) bekezdésének a) pontjában foglalt módok valamelyikén. Vevő lehetővé teszi továbbá, hogy a jótállási biztosíték Eladónak a teljesítésért járó számla ellenértékéből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jótállási biztosíték mértéke a jelen Szerződés nettó ellenértékének 5 %-a. A jótállási biztosítéknak a jótállási időtartam lejártát követő 25 munkanapig érvényben kell lennie. Amennyiben Eladó a jótállási biztosítékot a jelen Szerződés szerint szolgáltatja, Vevő annak ellenében köteles a teljesítési biztosíték visszaadására, kivéve, ha a teljesítési biztosíték Eladó nyilatkozata szerint jótállási biztosítékká válik. 7. Eladó a neki felróható okból eredő késedelmes teljesítése esetén késedelmi kötbér fizetésére köteles. Eladó késedelmes teljesítése esetén a szerződésben rögzített teljesítési határidő elteltét követően naptári naponként 1% késedelmi kötbért köteles fizetni. A késedelmi kötbér alapja a szerződés szerinti teljes nettó ellenérték összege. A késedelmi kötbér maximális mértéke a kötbéralap 15%-a. Eladó hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles, ha olyan okból, amelyért felelős nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít. A hibás kötbér mértéke a szerződés szerinti teljes nettó ellenérték 1%-a naponta, legfeljebb pedig 20%. A hibás teljesítési kötbér a szerződésben meghatározott ismételt átadás-átvételi eljárás sikertelensége esetén válik esedékessé. Vevő jogosult dönteni, hogy a hibás teljesítési kötbért vagy a szavatossági igényét érvényesíti, azzal, hogy a hibás teljesítési kötbér érvényesítése mellett Vevő szavatossági igényt nem érvényesíthet. Eladó a felelősségi körében bekövetkezett lehetetlenülés, valamint az Eladó szerződésszegésére alapított azonnali hatályú felmondás vagy elállás esetén meghiúsulási kötbér fizetésére köteles. Felek rögzítik, hogy a szerződés meghiúsulásának tekintik különösen azt, ha Vevő az Eladó hibás vagy késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeire, vagy súlyos szerződésszegésre figyelemmel, vagy a szerződésben meghatározott egyéb indok miatt a szerződést elállással vagy azonnali hatályú felmondással megszünteti, továbbá ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Eladó a Műszaki Leírásban meghatározott feladatokat saját hibájából csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy emiatt a teljesítés Vevőnek már nem áll érdekében. A meghiúsulási kötbér a szerződés meghiúsulásával egyidejűleg válik esedékessé. A meghiúsulási kötbér mértéke a szerződés szerinti teljes nettó ellenérték 30%-a, azzal, hogy amennyiben a meghiúsulás a késedelem miatt következik be, a meghiúsulási kötbér és a késedelmi kötbér együtt nem alkalmazható. 8. Eladó az üzembentartó kijelölt munkatársainak az Illemhely üzemeltetésével, kezelésével, használatával kapcsolatos oktatást az üzempróba lefolytatását követő 5 napon belül, előre egyeztetett időpontban köteles megtartani. 9. Közös Ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolniuk kell a közös teljesítésére vonatkozó megállapodást. 10. Ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2a) bekezdésétől eltérően előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 11. Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. 12. Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet (személy) részéről az ajánlatot aláíró és/vagy nyilatkozatot tevő, kötelezettséget vállaló cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldányát vagy a Ctv. 9. §-a szerinti aláírási mintát. Amennyiben az aláíró személy nem cégjegyzésre jogosult, úgy csatolni kell az adott gazdasági szereplőnél cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő által aláírt meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában, melynek tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírását/szignómintáját is. 13. Ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében (közös) gazdasági társaság (projekttársaság) alapítását nem követeli meg és nem teszi lehetővé a nyertes (közös) ajánlattevő(k) számára, továbbá Ajánlatkérő nem teszi lehetővé többváltozatú (alternatív) ajánlat benyújtását. 14. Ha bármely, csatolt dokumentum nem magyar nyelven került kiállításra, akkor az ajánlattevő általi magyar nyelvű fordítását is csatolni kell (Kbt. 47. § (2) bekezdés). 15. Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozottkorlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmak vele szemben nem állnak fenn. Ajánlattevő döntése szerint a nyilatkozatot a közreadott nyilatkozatmina szerint .pdf formátumban vagy az EKR-űrlapon köteles megadni (benyújtandó iratok jegyzéke). 16. Ajánlatkérő helyszíni bejárást tart. A helyszni bejárás időpontjai: 2026. január 22. 10:00 óra. Találkozási pont: XIII. kerület Szent István krt. - Jászai Mari tér sarok. 17. Ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott szabályok szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kíván alkalmazni, ha a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételek fennállnak.

Pontos információ a felülvizsgálati eljárások határidejéről (határidejeiről)

Kbt. 148. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban – a 145. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint –, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő. ​ (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) (3) A kérelem – a 148. § (4), (5) és (9) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. (5) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni. (6) Az ajánlatkérő 69. § (4)–(7) bekezdése szerinti, jogsértő eljárási cselekménye miatt külön jogorvoslati kérelem nem nyújtható be, ezen jogsértés ellen a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntéssel szembeni jogorvoslati kérelemben lehet kérelmet előterjeszteni. A 69. § (4)–(7) bekezdése szerinti eljárási cselekményekre vonatkozó kérelem nem minősül a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntéssel szembeni kérelmi elemhez képest másik, önálló kérelmi elemnek, és a (3)–(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának, valamint a jogsértés megtörténtének ugyanazt kell tekinteni, mint ami a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntéssel szembeni jogorvoslati kérelemre irányadó. (10) A Kbt. 148. § (3)–(9) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. 150. § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat fizet. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. Részletesen a Kbt. 148-150. § szerint, valamint további részletek: https://dontobizottsag.kozbeszerzes.hu/