1) Az értékelés módszerei: Ajánlatkérő az ár szempontnál a fordított arányosítás, a minőségi kritérium esetén az egyenes arányosítás módszere szerint értékeli az egyes ajánlatok tartalmi elemeit. A használt képleteket és a bírálat részletes leírását a közbeszerzési dokumentum tartalmazza. A részszempontonként kiosztható pontszámtartomány 0-10 pont. 2) A Kbt. 76. § (3) bek b) pont szerinti értékeléshez csatolni kell a szakember által aláírt önéletrajzot, rendelkezésre állási nyilatkozatot az útmutató szerint. 3) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 66. § (2), (5)-(6) bekezdése szerinti dokumentumokat. A Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot annak nemleges tartalma esetén is be szükséges nyújtani. 4) Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő esetében az ajánlatban aláíró személy aláírási címpéldányának másolatát, vagy a jogi képviselő által ellenjegyzett aláírás-mintát. 5) Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben ajánlattevő esetében nincs folyamatban lévő változásbejegyzés, arról ajánlattevőnek nemleges nyilatkozatot szükséges benyújtania az ajánlatadás keretében. 6) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 71. § (6) bekezdésben foglalt esetben nem rendel el újabb hiánypótlást. 7) Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönző feltételeket nem határoz meg a Kbt. 132. § szerint. 8) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 9) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a felhívásban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságának feltételeit és ennek igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg az alábbi követelmények tekintetében: eljárást megindító felhívás III.4.1). 10) Az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) – (9) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását. 11) Közös ajánlat esetén csatolni kell az egyetemleges felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot közb. dok. szerint. 12) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját. 13) FAKSZ: Dr. Budai Zoltán (1139 Budapest, Gömb u. 33. I. em.,
budai.zoltan@okfon.hu, Lajstromszám: 00783) Buzsáki Bence (1139 Budapest, Gömb u. 33. I. em.,
buzsaki.bence@okfon.hu, Lajstromszám: 01453) Kerekes Anita (1139 Budapest, Gömb u. 33. I. em.,
kerekes.anita@okfon.hu, Lajstromszám: 00181) 14) A Kbt. 40. §-ára tekintettel az eljárás a ME által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kerül lebonyolításra a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával. 15) AK az elj. dokumentumait a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint kizárólag az EKR rendszerben regisztrált AT részére biztosítja. 16) EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelményekkel, valamint képviselet esetén elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal kapcsolatos egyéb előírásokat a Kbt. 41/A-C. §-ai tartalmaz. 17) Az EKR használatával kapcsolatos útmutató elérhető:
https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas; illetve
http://nekszt.hu/tamogatas/ 18) A hirdetmény a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv alapján kerül közzétételre. 19) Ajánlatkérő digitális tananyag alatt informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül elérhetővé tett, képzésmenedzsment rendszerben lejátszható, az elemei, oldalai megtekintésének, lejátszásának képzésmenedzsment rendszer általi regisztrálása, nyomonkövetése által a képzésben résztvevő előrehaladásának követését, a részét képező kérdésbank ellenőrző kérdései megválaszolásának biztosítása és a megadott válaszok automatikus kiértékelése által a képzésben résztvevő teljesítményének értékelését, a részét képező eseményvezérők és beépített navigációs eszközök által a képzésben résztvevő navigációs kéréseinek végrehajtását biztosító, interaktív elemeket, azaz a megtekintés során lejátszható animációkat és/vagy videókat és/vagy hangzó nyagokat is tartalmazó tananyagot ért. 20) A felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a 2015. évi CXLIII.törvény előírásai szerint kell eljárni. 21) Ajánlatkérő megvizsgálta a részekre történő ajánlattétel biztosításának lehetőségét és megállapította, hogy annak biztosítása nem lehetséges az alábbi indok miatt: a részajánlattétel gazdaságilag nem észszerű, a szolgáltatás nem osztható oly módon, hogy az a közpénzek hatékony felhasználását eredményezné. Amennyiben Ajánlatkérő az egyes képzésekre és kapcsolódó feladatokra külön gazdasági szereplőkkel kötne szerződést, a kapcsolódó feladatok összehangolása, a feladatokat végző gazdasági szereplők közötti kölcsönös információ és feladat átadás miatt mind Ajánlatkérő, mind a gazdasági szereplők részéről jelentős többlet erőforrás igénnyel, ebből fakadóan többlet költségekkel, hosszabb teljesítési időszakkal és magasabb teljesítési kockázattal járna. Ajánlatkérő az eljárás részekre bontását nem tartja szakmailag indokoltnak, mivel a közbeszerzés tárgya olyan komplex és egymásra épülő szakmai tevékenységeket foglal magában, amelyek egy kézben történő, integrált megvalósítása nélkül nem biztosítható a program eredményessége, a hosszú távú hatékonyság, illetve az eredmények egységes, ellentmondásmentes felhasználhatósága. 1. Egységes szakmai koncepció és tartalomfejlesztés szükségessége A projekt keretében fejlesztendő tartalmak (modulleírások, digitális tananyagok, kurzusstruktúrák) a DigComp 2.2 digitális kompetenciakeretrendszeren alapulnak. Ez a keretrendszer fokozatos, fejlődési ívet követő kompetenciafejlesztést ír elő, amelyben a különböző korosztályok számára készült tananyagok nem választhatók el élesen egymástól, hanem tematikailag, módszertanilag és értékelési szempontból egy közös logikai rendszerbe illeszkednek. A digitális oktatás nem különálló elemekre, hanem integrált rendszerre épül. Az Európai Bizottság Digitális Oktatási Cselekvési Terve (2021–2027) hangsúlyozza, hogy az oktatási szintek közötti együttműködés és koordináció elengedhetetlen (A magas színvonalú és inkluzív digitális oktatáshoz szoros koordinációra és együttműködésre van szükség az oktatási ágazatok és szintek között.) 2. A tananyag hosszú távú felhasználhatóságának biztosítása A cél nem csupán egyes tanulói korcsoportokat külön-külön elérő képzések lebonyolítása, hanem egy komplex, vertikálisan integrált rendszer létrehozása, amelyben akár egyazon tanuló részt vehet előbb általános iskolai, majd középiskolai és végül felsőoktatási szinten is az egymásra épülő szakkörökön vagy kurzusokon. Amennyiben a feladatokat külön ajánlattevők valósítanák meg, az alábbi szakmai kockázatok jelentkeznének: Tartalmi ismétlődések vagy éppen hiányosságok, Inkonzisztens szemlélet, eltérő értelmezések és módszertanok, Inkoherens tanulási útvonalak, amelyek nem támogatják a digitális kompetencia hatékony fejlődését. 3. Pedagógusképzés és mentorálás egységessége: A pedagógusok és mentorok képzése a digitális tananyagokra és a szakkörstruktúrára épül. Az egységes módszertani szemlélet csak akkor biztosítható, ha az oktatói és mentori felkészítés során is ugyanaz a logikai keret és tartalomrendszer érvényesül. Ha a feladatokat külön szervezetek valósítanák meg, az oktatók nem kapnák meg azt a koherens felkészítést, amely az egységes szakköri struktúra megvalósításához szükséges. 4. A projekt célja nem különálló szakkörök megszervezése, hanem egy digitális kompetenciafejlesztési ökoszisztéma kialakítása: Az eljárás nem csupán szakkörszervezési tevékenységek sorozata, hanem egy komplex digitális kompetenciafejlesztési modell pilot megvalósítása, amely a jövőbeni skálázás mintáját hivatott szolgálni. Ennek feltétele az egy kézben történő szakmai kivitelezés. 5. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok: Az Európai Unió és az OECD is az egységes megvalósítást támogatja. Az OECD „Digital Education Outlook” (2021) című jelentése szerint (A digitális tanulási rendszerek koherenciája a hosszú távú hatás előfeltétele. A széttöredezett kísérleti megközelítések gyakran hatékonyságvesztéshez és korlátozott elterjedési körhöz vezetnek).Hazai szinten is tanulságosak a tapasztalatok: korábbi pilot projektjeknél több esetben is problémát jelentett, hogy a különböző szereplők által fejlesztett tananyagok nem illeszkedtek össze, ismétlődések és párhuzamosságok léptek fel. 22.) Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződés hatályba lépésének napjára szükséges bemutatni a felnőttképzési tevékenység végzését igazoló dokumentumot, valamint a felsőoktatási mikrotanúsítvány kiállítására vonatkozó jogosultságát. 23.) Nyertes ajánlattevőnek továbbá legkésőbb a szerződés megkötésekor rendelkeznie kell legalább 1 fő legalább 12 hónapos mentorhálózat üzemeltetésében szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel. A szakember szakmai tapasztalatát a szakember szakmai önéletrajzának benyújtásával szükséges igazolni.