- A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő az EKR-en keresztül fordulhat kiegészítő tájékoztatásért az ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában a Kbt. 56. § alapján jár el. - Ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is kifejezetten meg kell tenni. - Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 74. § (2) bekezdése alapján kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, továbbá azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. - Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlat aránytalanul alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz és indokolás-kérést von maga után. - Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a dokumentációban esetlegesen szereplő eszközök, anyagok, eljárások márkajelzésének, típusának, gyártmányának stb. megnevezésére kizárólag a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása miatt került sor, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, az ajánlatkérő azokkal egyenértékű eszközt, anyagot, eljárást elfogad. - Amennyiben az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolható, az adott rész eseté-ben a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel, úgy az ajánlatkérő az eljárást az adott rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. - Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a Kbt. 79. § (2) szerint jár el. A szerződéskötés időpontjára a Kbt. 131. § (5)-(6) bekezdése az irányadó. - Jelen felhívás a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdésében és a Közbeszerzési Hatóság által meghatározott „bronz” fokozatú minősítéshez képest szigorúbb alkalmasságokat tartalmaz az alkalmassági feltételek vonatkozásában, tekintettel az alkalmassági követelmény tárgyára és mértékére (legalább 10.000 darab sportruházat gyártása és szállítása, valamint 4 fő varrónő szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező megváltozott munkaképességű szakember). - Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75.§ (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. - Tárgyi eljárás során Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdésében foglaltakat. Az Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el, az ajánlatok bírálatára csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében kerül sor. - A Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pont szerinti legalacsonyabb ár. Az értékelési sorrend felállítása sorba rendezéssel történik. - Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata, illetve részvételi jelentkezése tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1.§ (9) alapján (ld. EKR űrlap). - Az ajánlatba szakmai ajánlat csatolandó, amely jelen esetben a árazatlan költségvetés, amelyet kitöltve („Nettó egységár”, „Konkrét típus/termék megjelölés”, „Gyártó”, „Származási hely (ország)”, „Az ajánlatban szereplő áru az előírt műszaki követelményeknek megfelel (IGEN/NEM - Megjegyzés: Amennyiben a megajánlott termék nem felel meg az adott követelménynek, szükséges az eltérés, a termék jellemzőjének ismertetése.”)), Excel, ill. cégszerűen aláírva, pdf formátumban is fel kell tölteni az EKR rendszerbe. Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 73. § (1) bekezdés n) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja abban az esetben, amennyiben ajánlattevő nem nyújt be árazatlan költségvetést, továbbá az ajánlatok érvénytelenségét eredményezi, ha az ajánlatból a megajánlott áru gyártója és típusa nem megismerhető. - A Kbt. 33. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezeteknek, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan fejlesztő foglalkoztatók számára, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben fejlesztő foglalkoztatásban résztvevőket foglalkoztatnak. Ajánlatkérő a fentieknek való megfelelés tényét a Közbeszerzési Hatóság által vezetett, a védett munkahelyek felsorolását tartalmazó nyilvántartásban ellenőrzi. További információt a Közbeszerzési Dokumentumok tartalmaznak. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve, lajstromszáma: Mester Ákos (lajstromszáma: 01081) A részajánlat tétel kizárásának indokai: Ajánlatkérő megvizsgálta a részajánlattétel lehetőségét, amely alapján megállapítható, hogy gazdasági, műszaki és minőségi szempontok, valamint az egységes arculat kialakítása iránti igény miatt egyaránt ésszerűtlen lenne különböző gazdasági szereplőkkel több külön szerződést kötni, mivel a beszerzés tárgyát képező sportfelszerelések használata egymással szoros funkcionális egységet alkot, és azoknak egymással kompatibilis, egységes minőségi és műszaki színvonalon kell rendelkezésre állniuk a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében. Ajánlatkérő megállapította, hogy több gazdasági szereplő bevonása esetén az alábbi konkrét kockázatok merülnének fel: • a különböző gyártóktól származó sportfelszerelések eltérő minőségi és műszaki paraméterei (pl. méretpontosság, anyagminőség, tartósság) miatt a használat egységessége és biztonsága nem lenne garantálható, • a különböző szállítási és teljesítési határidők miatt a felszerelések nem egy időben állnának rendelkezésre, ami akadályozná a sporttevékenységek, edzések és versenyek szervezését, • a jótállási és szavatossági igények érvényesítése több szerződő fél esetén kiemelt probléma, különösen a hibák forrásának egyértelmű beazonosítása tekintetében. Ajánlatkérő továbbá megállapította, hogy a beszerzés részekre bontása esetén több szerződés kezelése, a teljesítések összehangolása, valamint a minőség ellenőrzése aránytalan többlet adminisztratív és koordinációs terhet jelent. A fentiek alapján a részajánlattétel biztosítása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását, ezért Ajánlatkérő a beszerzést nem bontja részekre.