Egri elkerülő út eng. és kiviteli tervek készítése | Építési és Közlekedési Minisztérium

Az Egri elkerülő út Engedélyezési és Kiviteli terveinek elkészítése a feladat az AD részeként kiadásra kerülő tervezési feladatleírásban meghatározott műszaki tartalom szerint.

Dátum	Dokumentum
2026-06-16	Ajánlati felhívás

Az Egri elkerülő út az M25 autóút körforgalmú csomópontjából kiindulva Eger város keleti oldalán vezet, kapcsolatot biztosít a 25. és 24. sz. főút között, valamint Felnémet városrészt megkerülve a 25. sz. főúthoz csatlakozik. Feladatok: Teljeskörű Engedélyezési tervek elkészítése annak részleteit, egyes műszaki paramétereit megalapozó Döntéselőkészítő dokumentációval, engedélyeztetés, Megvalósíthatósági Tanulmány készítése, valamint teljeskörű kiviteli tervek elkészítése, engedélyeztetése, jóváhagyatása, az AD részeként kiadásra kerülő tervezési feladatleírásban meghatározott műszaki tartalom szerint. A főbb becsült mennyiségek tájékoztató jelleggel: Mintegy 17 km országos közút, mely tervezetten ~1,4 km hosszon 2x2 sávos kialakítású (a meglévő 2x1 sávos út átépítésével), ~15,6 km egybefüggő hosszon 2x1 forgalmi sávos (új nyomvonalon tervezett) országos közút. A projekt része mintegy 9 km helyi közút tervezése (~6 km új nyomvonal, ~3 km burkolatmegerősítés), 13 db körforgalmú csomópont (melyből 3 db turbókörforgalom), 7 db szintbeni csomópont átépítésének, 12 db egyszerű, vagy járműosztályozós csomópont kialakításának, 6 db új műtárgy építésének, valamint 3 db meglévő műtárgy átépítésének, 1 db vasúti szintbeni kapcsolat kiépítésének tervezése. A műtárgyak közül tervezetten 81,8 m legnagyobb felszerkezeti hosszal egy vasút feletti 2x2 sávos új országos közúti híd rendelkezik. Az elkerülő út egyes szakaszain kapaszkodósáv, támfalak és bevágások kialakításának tervezése, továbbá kerékpárúti szakaszok (új nyomvonal, ~1 km hossz) tervezése, gyalogút és járda kialakításának (2,7 km hosszon), valamint várhatóan 2 db gyalogátkelőhely kialakításának tervezése is a projekt része. Nyertes ajánlattevő köteles közreműködni az általa készített Tervek vagy azok egy része alapján az építési beruházás megvalósítása érdekében lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásokban, a szerződéstervezetben részletezettek szerint. A teljeskörű engedélyezési és teljeskörű kiviteli tervek esetében építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés történik, a 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelet szerint. A BIM követelményeket a tervezési feladatleírás tartalmazza. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy - a jelen eljárás eredményeként megkötendő szerződés keretében elvégzendő alapfeladat a Döntéselőkészítő dokumentáció, a Megvalósíthatósági tanulmány és a teljeskörű Engedélyezési tervek elkészítése, engedélyek megszerzése; - a teljeskörű Kiviteli-, tender tervek, valamint a kivitelezésre alkalmas (köz)beszerzési dokumentáció III., IV. és V. kötetének elkészítése vonatkozásában a AD részeként kiadásra kerülő Szerződéses Megállapodás külön hatálybaléptető feltételt tartalmaz az Ábtv. 41. § (1) bekezdésére tekintettel; - az Ábtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott, az állami építési beruházás megvalósulásának szakaszában felmerülő tervezői művezetés opcióként kerül lehívásra (bővebben lásd: „II.2.11) Opciókra vonatkozó információ” pont, BT-53 mező). A tervezői művezetés keretében nyertes ajánlattevő feladata: - figyelemmel kísérni a projekt kivitelezését, - ellenőrizni az általa készített Kiviteli Tervdokumentáció megvalósulását, - felhívni a figyelmet a terv szerinti megvalósítást gátló vagy elősegítő tényezőkre, - javaslatot tenni a kivitelezés folyamán adódó műszaki bizonytalanságok és problémák szakszerű megoldására, - elősegíteni a kivitelezés során, a kiviteli tervdokumentációval kapcsolatban felmerült szakmai kérdések megoldását. A feladat részletes leírását a tervezési feladatleírás tartalmazza.

A felhívásban alkalmazott rövidítések: AK – Ajánlatkérő AT – Ajánlattevő AV - Alvállalkozó EEKD - Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum Kr. - 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet Alk. köv. – Alkalmassági követelmény MMK – Magyar Mérnöki Kamara AF – ajánlati felhívás Ábtv. - az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény TSZF – Tervezési Szerződéses Feltételek TSZM - Tervezési Szerződéses Megállapodás 1) A II.2.7) pontban (BT-36) feltüntetett időtartam tervezett, naptári napokban értendő, a szerződés hatálybalépésétől számítandó, és tartalmazza a közbeszerzési dokumentumokban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott Ajánlatkérő és egyéb érintettek véleményezési, jóváhagyási, továbbá a hatósági engedélyezési átfutási időket is a Tervezési Szerződéses Megállapodásban foglaltakkal összhangban. 2) A beszerzés az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Ábtv. ) 3. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az eljárás az Ábtv. hatálya alá tartozik. 3) Részajánlattétel nem megengedett. A műszaki tartalom és a beszerzés jellege miatt a részajánlatokra bontás azért nem lehetséges, mert a beszerzés tárgyát képező teljes tervezési feladat komplex, egymástól nem elválasztható, a gyakorlatban egymást szigorúan követő és térben nem elkülöníthető, egymásra épülő részfeladatokból áll. A teljes elkerülő út a csatlakozó új és meglévő helyi, illetve országos közutakon megvalósítandó beavatkozások földrajzilag egy helyen találhatók, fizikailag összetartozók és úthálózati szempontból összekapcsolódóak, a forgalom lefolyása befolyásolja az egymásra hatással lévő műszaki kialakításukat, emiatt csak összefüggően, komplexen értelmezhetők a műszaki összetettségre is tekintettel, melyet a tervezési feladatok elvégzésének időbeni átfedése is biztosít. A szerződéshez kapcsolódó további körülmények figyelembevétele esetén sem megengedhető a részajánlattétel, mivel ha a részajánlattételt engedélyeznénk, úgy a különböző projektelemekre, szakaszokra vonatkozóan elvégzendő tervezési feladatok nagyrészt átfedésben, egymással párhuzamosan felmerülőek lennének, valamint az egymáshoz csatlakozó határfelületek kialakítása és az egyes tervezési szakaszok műszaki kialakításának egymásra hatása miatt olyan többlet adategyeztetés, adatátadás, és koordinációs igény jelentkezne, ami egyrészt technikai nehézségekhez és vitákhoz is vezethetne és szinte lehetetlenné tenné a felelősség megállapításának kérdését (a felelősség indokolatlan megoszlásával járna), másrészt a tervezési részhatáridők csúszásához vezethet, ez pedig a projekt egészére nézve gazdasági veszteséget jelent. Emellett a szerződésekhez kapcsolódó, a megfelelő teljesítés érdekében elvárt mellékkötelezettségek (tervezői felelősségbiztosítás, teljesítési, jótállási biztosítékok stb.) költségei minden egyes részre külön megkötött szerződés esetén többszörösen jelentkeznének. Mindezek következtében a beszerzés ellenértékének jelentős növekedése, illetve a szolgáltatás minőségében is jelentkező kedvezőtlen hatások prognosztizálhatók, ezáltal a közpénzek hatékony felhasználásának, az azokkal való felelős gazdálkodás elve is sérülne. Emellett a várható ellenérték (tervezési díj) költségnövekedése meghaladhatja a részajánlattétellel esetlegesen elérhető megtakarítást, így a gazdasági észszerűség elvárása sem lenne biztosítható.

Hídtervezési szolgáltatások 📦

Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk 📦

Közlekedési berendezésekkel kapcsolatos mérnöki tervezési szolgáltatások 📦

+ még 3

Megvalósíthatósági tanulmány 📦

Műszaki tervezési szolgáltatások 📦

Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés 📦

A Tervező Digitális Tervtár útján köteles teljesíteni, ezt meghaladóan a Tervezési Szerződés teljesítési helye és a papír alapú Tervek átadási helye tervezetten a Közlekedési és Beruházási Minisztérium 3300 Eger, Eszterházy tér 8. szám alatti telephelye vagy Ajánlatkérő más telephelye/székhelye, mely a tervezési feladatok teljesítése során kerül pontosításra.

Ajánlatkérő fenntartja a jogot arra, hogy az Ábtv. 19. § (1) bekezdésére tekintettel a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 45. § (1) bek. ca) pontjában meghatározott tervezői művezetést a kivitelezés ideje alatt opciós tételként rendelje meg. Megrendelő a későbbi kivitelezési szerződés hatálybalépésétől számított 60. napot megelőzően, de legkésőbb Tervező tervezési feladatai vonatkozásában az utolsó teljesítésigazolás kiállításától számított 5 éven belül élhet opciós jogával.

Tekintettel arra, hogy a kivitelezésre a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet (továbbiakban: TSZR rendelet) 37. § szerinti döntés alapján kerülhet sor, Felek kifejezetten rögzítik, hogy a TSZR rendelet 45. § (1) bek. ca) pontjában meghatározott tervezői művezetést Megrendelő a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti opciós jog keretében jogosult lehívni. Ajánlatkérő fenntartja a jogot arra, hogy az Ábtv. 19. § (1) bekezdésére tekintettel a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 45. § (1) bek. ca) pontjában meghatározott tervezői művezetést a kivitelezés ideje alatt opciós tételként rendelje meg. Megrendelő a későbbi kivitelezési szerződés hatálybalépésétől számított 60. napot megelőzően, de legkésőbb Tervező tervezési feladatai vonatkozásában az utolsó teljesítésigazolás kiállításától számított 5 éven belül élhet opciós jogával. Az opciós rész (tervezői művezetés) nettó díját ajánlattevő köteles a tervezői művezetésre vonatkozó tervezési feladatleírás alapján meghatározni azzal, hogy a kivitelezés időtartama tervezetten 40 hónap. Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján előírja, hogy az opciós rész (tervezői művezetés) nettó díja nem haladhatja meg a „Nettó tervezési díj (HUF) (az opció nélküli feladatok Tervezési Díja)” 30%-át, amennyiben az ajánlat ezen előírásnak nem felel meg, az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi hiánypótlás kibocsátása nélkül! Az opció ajánlatkérő számára lehívási (megrendelési) kötelezettséget nem jelent, ezért ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget arra, hogy opciós joga alapján lehívást (megrendelést) bocsát ki az opciós tételre. Nyertes ajánlattevő az opciós szolgáltatásra vonatkozóan is köteles a feladatainak szerződésszerű ellátására, továbbá az opciós szolgáltatást is a szerződésben rögzített díj ellenében kell nyújtania.

Az ajánlatok bontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, 60 perccel később kezdi meg. A Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi. A bontási eljárásra a Kbt. 68.§ (1b)-(1c) bekezdései és a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése irányadók.

Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az ajánlatok felbontása elektronikusan történik az EKR-ben.

Az ajánlatok bontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, 60 perccel később kezdi meg. A Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi. A bontási eljárásra a Kbt. 68.§ (1b)-(1c) bekezdései és a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése irányadók.

SZ/1.) A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja és a Kr. 26.§ (1) bekezdés b) pontja, valamint a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 8.§ (1)-(2) bekezdése alapján ajánlatkérő az ajánlattevő vonatkozásában előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint az ajánlattevő ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. Ajánlatkérő az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott ajánlattevőnek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: Ajánlatkérő felhívására a Kr. 26. § (3) bekezdése alapján az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani, figyelemmel a Kr. 1.§ (2)-(4) bekezdésére is. A Kbt. 69. (11) bekezdésére tekintettel az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés tényét ajánlatkérő a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) adatbázisában (https://www.mmk.hu) ellenőrzi. Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén - ha a vonatkozó adatok, illetve tények ingyenes ellenőrzésére ezekben az adatbázisokban nincsen mód -, az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani a Kr. 26. § (3) bekezdése szerint. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): SZ/1.) Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha a) Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőként nem szerepel az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (MMK) névjegyzékében, illetve b) nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőként nem szerepel a letelepedése szerinti ország építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerinti nyilvántartásában, vagy nem rendelkezik a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal. A nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek – vagy az általa az adott tervezési munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek – legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (MMK) névjegyzékében. Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha a közös ajánlattevők egyike megfelel az SZ/1.) alkalmassági követelménynek, továbbá a megfelelés kapacitásszervezet útján is igazolható. A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. Az alkalmasság igazolására a Kbt. 65. § (6)-(8), (11)-(12), 69. § (11) bekezdései is irányadóak.

Igazolási mód: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint az AT ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. AK az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott AT-nek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: P/1.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja és (5) bekezdése alapján az AT nyilatkozata az eljárást megindító felhívás feladásának napját megelőző utolsó három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (közút tervezése) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés alapján, ha az az ajánlattevő a P/1.) pont szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amelynek tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról (Kr. 19. § (3) bekezdés). A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdés alapján, ha az ajánlattevő a P.1) pont szerinti árbevételi adatot azért nem tudja az ajánlatkérő által előírt teljes időszakra vonatkozóan megadni, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a működésének megkezdését követő időszakra vonatkozó árbevételi adattal jogosult igazolni. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): P/1.) Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (közút tervezése) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele nem éri el a 3 év alatt összesen az 1 780 000 000 HUF összeget. Amennyiben az AT (a gazdasági szereplő) működését később kezdte meg (és ezért nem rendelkezik közbeszerzés tárgya szerinti árbevételi adattal az előző három lezárt üzleti évben), úgy a tevékenysége megkezdése óta eltelt üzleti évek közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele összegének kell elérnie az előírt összeget. A Kbt. 65. § (6) bek. alapján, a P/1. pontban meghatározott követelménynek a közös ajánlattevők együttesen, az árbevételeik összeadásával is megfelelhetnek. A P/1. pont szerinti alkalmassági követelménynek elegendő, ha a közös ajánlattevők egyike megfelel, így elegendő, ha csak az egyik csatolja be a P/1. pont szerinti igazolást. Amennyiben AT nyilatkozatában kevesebb, mint három lezárt üzleti évet mutat be, amelyből azonban megállapítható az alkalmassági követelménynek való megfelelése, AK nem rendel el hiánypótlást a be nem mutatott lezárt üzleti év/évek tekintetében. Fogalommeghatározások a P/1.) alkalmassági követelmény vonatkozásában: „Közút”: az útügyi igazgatásáról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rend. 8. § (1)-(2) bek. szerinti fogalom, ide nem értve a 26/2021. (VI. 28.) ITM r. 8. § (2) bek. d) alpontjában foglaltakat. - „Tervezés”: a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel tekintetében a teljeskörű engedélyezési és/vagy teljeskörű kiviteli tervek, és/vagy Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében AK lehetővé teszi az egyenértékűség igazolását. Nem magyarországi referencia esetén az adott referenciakövetelmény szerinti a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet, ill. az 1988. évi I. tv., valamint a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet által előírt, megkövetelt tartalmat kell igazolnia ajánlattevőknek. Az egyenértékűség bizonyítása Ajánlattevő feladata és felelőssége.

Igazolási mód: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint az AT ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. AK az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott AT-nek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: M/1.) AT-nek a Kr. 21. § (3) bek. a) pontja, illetve a (3a) bek. b) pontja alapján csatolnia kell a felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) befejezett, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett legjelentősebb befejezett szolgáltatásainak ismertetését (referencianyilatkozatot) vagy a szolgáltatások szerződést kötő másik féltől származó igazolását (referenciaigazolását) a Kr. 22. § (1) bek. alapján. A referenciákat a Kr. 22. § (2) bek. szerinti tartalommal, az alkalmassági előírásnak megfelelő részletezettségű igazolással / nyilatkozattal kell igazolni, az alábbiak szerint. Az igazolásnak, vagy nyilatkozatnak tartalmaznia kell: - a szerződést kötő másik fél nevét, székhelyét, és a korábbi teljesítés tekintetében a szerződést kötő másik fél részéről a kapcsolattartó nevét és telefonos elérhetőségét, - a szolgáltatás tárgyát és mennyiségét (az alkalmassági előírásnak megfelelően részletezett tartalommal), - a szerződés teljesítésének idejét (időtartamát), azaz a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év, hónap, nap pontossággal), - az igazolás, vagy nyilatkozat kiállítójának nyilatkozatát arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Amennyiben a teljesítés nem a szerződésnek megfelelően történt, ismertetni kell az igazolásban vagy nyilatkozatban az eltérés okát és mértékét, valamint a gazdasági szereplő szerződésszegése esetén annak tényét, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége fennáll-e. Ha az alkalmasság igazolása az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával történik, a nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a szerződést kötő másik fél vitatja-e a teljesítés szerződésszerűségét vagy – amennyiben a gazdasági szereplő erről nyilatkozott – azt a körülményt, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége nem áll fenn. Az igazolás/nyilatkozat tartalmazzon minden olyan adatot, mely az alkalmasság megítéléséhez a minimumkövetelményekben megfogalmazásra került. Ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett szolgáltatás megrendeléseket veszi figyelembe a Kr. 21. § (3a) bek. b) pontja alapján. Amennyiben AT a referenciát közös AT-ként teljesítette, úgy az igazolásból vagy nyilatkozatból egyértelműen ki kell derülnie annak is, hogy az AT a referencia mely részeit (elvégzett munkarészek(ek) megjelölésével) teljesítette. Amennyiben a referencia igazolás, vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes AT-k által végzett munkák elkülönítésével a Kr. 22. § (5) bek. szerinti adatok feltüntetése is szükséges.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Igazolási mód: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint az AT ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. AK az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott AT-nek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: M/1.) AT-nek a Kr. 21. § (3) bek. a) pontja, illetve a (3a) bek. b) pontja alapján csatolnia kell a felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) befejezett, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett legjelentősebb befejezett szolgáltatásainak ismertetését (referencianyilatkozatot) vagy a szolgáltatások szerződést kötő másik féltől származó igazolását (referenciaigazolását) a Kr. 22. § (1) bek. alapján. A referenciákat a Kr. 22. § (2) bek. szerinti tartalommal, az alkalmassági előírásnak megfelelő részletezettségű igazolással / nyilatkozattal kell igazolni, az alábbiak szerint. Az igazolásnak, vagy nyilatkozatnak tartalmaznia kell: - a szerződést kötő másik fél nevét, székhelyét, és a korábbi teljesítés tekintetében a szerződést kötő másik fél részéről a kapcsolattartó nevét és telefonos elérhetőségét, - a szolgáltatás tárgyát és mennyiségét (az alkalmassági előírásnak megfelelően részletezett tartalommal), - a szerződés teljesítésének idejét (időtartamát), azaz a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év, hónap, nap pontossággal), - az igazolás, vagy nyilatkozat kiállítójának nyilatkozatát arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Amennyiben a teljesítés nem a szerződésnek megfelelően történt, ismertetni kell az igazolásban vagy nyilatkozatban az eltérés okát és mértékét, valamint a gazdasági szereplő szerződésszegése esetén annak tényét, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége fennáll-e. Ha az alkalmasság igazolása az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával történik, a nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a szerződést kötő másik fél vitatja-e a teljesítés szerződésszerűségét vagy – amennyiben a gazdasági szereplő erről nyilatkozott – azt a körülményt, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége nem áll fenn. Az igazolás/nyilatkozat tartalmazzon minden olyan adatot, mely az alkalmasság megítéléséhez a minimumkövetelményekben megfogalmazásra került. Ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett szolgáltatás megrendeléseket veszi figyelembe a Kr. 21. § (3a) bek. b) pontja alapján. Amennyiben AT a referenciát közös AT-ként teljesítette, úgy az igazolásból vagy nyilatkozatból egyértelműen ki kell derülnie annak is, hogy az AT a referencia mely részeit (elvégzett munkarészek(ek) megjelölésével) teljesítette. Amennyiben a referencia igazolás, vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes AT-k által végzett munkák elkülönítésével a Kr. 22. § (5) bek. szerinti adatok feltüntetése is szükséges.

Az alkalmasság minimumkövetelményei: M/1.) Alkalmatlan az AT (közös AT), ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) teljesített, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett, az előírásoknak megfelelően teljesített referenciákkal: M/1.1.) legalább 1 db, egybefüggően min. 10 km hosszúságú, új nyomvonalon tervezett országos közút építésére vonatkozó a) teljeskörű engedélyezési tervek elkészítése, amely magában foglalta az építési engedélyezési eljárásban való közreműködést (azaz olyan részvétel, mely tartalmazza a hatóság és egyéb közreműködő szakhatóságok által előírt és az útépítési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentumok elkészítését) és/vagy b) teljeskörű kiviteli tervek elkészítése. M/1.2.) legalább 1 db, min. 50 m felszerkezeti hosszúságú, vasút feletti új országos közúti híd építésére vonatkozó a) teljeskörű engedélyezési tervek elkészítése, amely magában foglalta az építési engedélyezési eljárásban való közreműködést (azaz olyan részvétel, mely tartalmazza a hatóság és egyéb közreműködő szakhatóságok által előírt és a hídépítési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentumok elkészítését) és/vagy b) teljeskörű kiviteli tervdokumentáció készítése. Ajánlatkérő a Kr. 21/A. § alapján elfogadja azon megvalósult teljesítések igazolását is, amelyek esetén bár szerződésszegés történt, de a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége – a szerződést kötő másik fél által nem vitatottan – nem áll fenn. Mind az M/1.1.), mind az M/1.2.) pontban foglalt követelmény 1-1 db szerződéssel igazolandó, de AT a két előírásnak akár 1 db szerződéssel is megfelelhet. Közös ajánlattétel esetén az M/1.) alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelően. Fogalommeghatározások az M/1.) alkalmassági követelmény vonatkozásában: „Országos közút”: a 26/2021. (VI. 28.) ITM rend. 8. § (1) bek.-ben foglaltak; „Egybefüggő út”: a folytonos, megszakítás nélküli útszakasz; „Teljeskörű engedélyezési terv”: az építési engedély megszerzéséhez szükséges, valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési terv; „Teljeskörű kiviteli terv”: az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv; „Építés”: a 12/2025. (V.8.) ÉKM rend. 5. § 78. pontja szerinti építési munka; „Országos közúti híd”: a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM rend. 5. § 40. pontja szerinti, az országos közúti pálya átvezetését szolgáló híd; „Felszerkezeti hosszúság”: hídtengelyben a hídfőkre ültetett szerkezeti gerenda részeként a híddilatáció alatt lévő függőleges térdfalak belső síkjai közötti távolság. A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében az AK lehetővé teszi az egyenértékűség igazolását. Az M/1.) követelmény alpontjaiban rögzített minimumkövetelmények körében AK elfogadja, amennyiben az AK által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme nem jelenik meg a csatolandó igazolásban/nyilatkozatban, de a referencia tartalma alapján megállapítható a fogalomnak való megfelelés. Amennyiben a referencia szerinti szerződés alapján a AT feladatát képezte az építési engedély megszerzése is, és az engedélyezési terv készítése tárgyában az engedélyező Hatóság az engedélyt kiadta és az alkalmasság követelmény igazolási módjaként csatolandó iratból megállapítható az engedély száma és a kiadás időpontja, az e körben előírt fogalommeghatározás (teljes körű engedélyezési terv) tartalmi elemeinek való megfelelősége igazolt, így annak ismertetése nem szükséges. Nem magyarországi referencia esetén az adott referenciakövetelmény szerinti a 26/2021. (VI. 28.) ITM rend., ill. az 1988. évi I. tv., valamint a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet által előírt, megkövetelt tartalmat kell igazolni. Az egyenértékűség bizonyítása AT feladata és felelőssége.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság minimumkövetelményei: M/1.) Alkalmatlan az AT (közös AT), ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) teljesített, de legfeljebb 9 éven (108 hónap) belül megkezdett, az előírásoknak megfelelően teljesített referenciákkal: M/1.1.) legalább 1 db, egybefüggően min. 10 km hosszúságú, új nyomvonalon tervezett országos közút építésére vonatkozó a) teljeskörű engedélyezési tervek elkészítése, amely magában foglalta az építési engedélyezési eljárásban való közreműködést (azaz olyan részvétel, mely tartalmazza a hatóság és egyéb közreműködő szakhatóságok által előírt és az útépítési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentumok elkészítését) és/vagy b) teljeskörű kiviteli tervek elkészítése. M/1.2.) legalább 1 db, min. 50 m felszerkezeti hosszúságú, vasút feletti új országos közúti híd építésére vonatkozó a) teljeskörű engedélyezési tervek elkészítése, amely magában foglalta az építési engedélyezési eljárásban való közreműködést (azaz olyan részvétel, mely tartalmazza a hatóság és egyéb közreműködő szakhatóságok által előírt és a hídépítési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentumok elkészítését) és/vagy b) teljeskörű kiviteli tervdokumentáció készítése. Ajánlatkérő a Kr. 21/A. § alapján elfogadja azon megvalósult teljesítések igazolását is, amelyek esetén bár szerződésszegés történt, de a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége – a szerződést kötő másik fél által nem vitatottan – nem áll fenn. Mind az M/1.1.), mind az M/1.2.) pontban foglalt követelmény 1-1 db szerződéssel igazolandó, de AT a két előírásnak akár 1 db szerződéssel is megfelelhet. Közös ajánlattétel esetén az M/1.) alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelően. Fogalommeghatározások az M/1.) alkalmassági követelmény vonatkozásában: „Országos közút”: a 26/2021. (VI. 28.) ITM rend. 8. § (1) bek.-ben foglaltak; „Egybefüggő út”: a folytonos, megszakítás nélküli útszakasz; „Teljeskörű engedélyezési terv”: az építési engedély megszerzéséhez szükséges, valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési terv; „Teljeskörű kiviteli terv”: az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv; „Építés”: a 12/2025. (V.8.) ÉKM rend. 5. § 78. pontja szerinti építési munka; „Országos közúti híd”: a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM rend. 5. § 40. pontja szerinti, az országos közúti pálya átvezetését szolgáló híd; „Felszerkezeti hosszúság”: hídtengelyben a hídfőkre ültetett szerkezeti gerenda részeként a híddilatáció alatt lévő függőleges térdfalak belső síkjai közötti távolság. A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében az AK lehetővé teszi az egyenértékűség igazolását. Az M/1.) követelmény alpontjaiban rögzített minimumkövetelmények körében AK elfogadja, amennyiben az AK által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme nem jelenik meg a csatolandó igazolásban/nyilatkozatban, de a referencia tartalma alapján megállapítható a fogalomnak való megfelelés. Amennyiben a referencia szerinti szerződés alapján a AT feladatát képezte az építési engedély megszerzése is, és az engedélyezési terv készítése tárgyában az engedélyező Hatóság az engedélyt kiadta és az alkalmasság követelmény igazolási módjaként csatolandó iratból megállapítható az engedély száma és a kiadás időpontja, az e körben előírt fogalommeghatározás (teljes körű engedélyezési terv) tartalmi elemeinek való megfelelősége igazolt, így annak ismertetése nem szükséges. Nem magyarországi referencia esetén az adott referenciakövetelmény szerinti a 26/2021. (VI. 28.) ITM rend., ill. az 1988. évi I. tv., valamint a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet által előírt, megkövetelt tartalmat kell igazolni. Az egyenértékűség bizonyítása AT feladata és felelőssége.

Az alkalmasság igazolásának módja: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint ajánlattevő az ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. Ajánlatkérő az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott ajánlattevőnek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: M/2.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (Kr.) 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján azoknak a szakembereknek – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, illetve képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Benyújtandó: - nyilatkozat bemutatott szakemberekről (EKR űrlap), - szakemberek saját kezűleg aláírt önéletrajza és a saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozata, - végzettséget, illetve képzettséget igazoló dokumentum. Ajánlatkérő az előírtakkal egyenértékű jogosultságokat is elfogad. Az egyenértékűséget ajánlattevő igazolni köteles. Az előírt képesítési, jogosultsági követelmények tekintetében a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell. Egyenértékű végzettség esetén csatolni kell az egyenértékűnek tekintett végzettséget igazoló Intézmény erre vonatkozó nyilatkozatát, jogosultság esetén a jogosultságot nyilvántartó kamara/hatóság erre vonatkozó igazolását. Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy ha az értékelés körében többletmegajánlásra kerül sor, akkor az önéletrajz, a rendelkezésre állási nyilatkozat és az előírt vagy azzal egyenértékű jogosultság megszerzéséhez jogszabályban előírt vagy azzal egyenértékű végzettséget, illetve képzettséget igazoló iskolai oklevél is már az ajánlat részeként benyújtandó. Az önéletrajznak a releváns felsőfokú végzettség megszerzésétől tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlatának megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a beruházások, projektek ismertetését, adott szakember által ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap pontossággal). Az önéletrajzban a szakmai tapasztalatot év/hónap részletezettséggel kell ismertetni. Az időben egymást átfedő időtartamot ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Az önéletrajznak tartalmaznia kell annak a szervezetnek a megjelölését, amellyel az adott szakember az ajánlattétel időpontjában munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. A rendelkezésre állási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szakember nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tárgyi közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése alatt rendelkezésre fog állni. A végzettség, illetve képzettség egyenértékűségének bizonyítása az ajánlattevő kötelessége és felelőssége (külföldön szerzett szakképzettségek egyenértékűségének bizonyítása esetén figyelembe véve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. tv. rendelkezéseit is). Ha a szakember a kamarai nyilvántartásba-vétellel már az ajánlattételkor is rendelkezik, AK kéri megadni az önéletrajzban a szakember nyilvántartási számát. Ha a bemutatott szakember a jogosultságot igazoló, Kbt. 69. § (11) bek szerinti kamarai/hatósági nyilvántartásban a releváns jogosultsággal szerepel és a szakmai önéletrajzban feltüntetésre kerül a kamarai/hatósági nyilvántartási szám, akkor a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség egyenértékűségét az érvényes jogosultság alapján AK elfogadja. Amennyiben a szakember több végzettséggel, illetve képzettséggel rendelkezik, az ajánlatban kizárólag azon végzettséget, illetve képzettséget igazoló dokumentumot kell benyújtani, amelyre tekintettel az adott szakember az előírt jogosultságot megszerezte, azaz amelyet a kamarai/hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéskor a kamara/hatóság figyelembe vett (így különösen amely a bejegyzésről szóló határozatban rögzítésre került). Ajánlatkérő mind az alkalmasságban, mind az értékelésben bemutatott szakmai tapasztalatokat a jogosultsághoz szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől veszi figyelembe, de a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjára tekintettel az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, így időbeli átfedésben nem lehetnek, azaz az időben párhuzamos gyakorlati időket AK csak egyszer veszi figyelembe. Ha a szakember a kamarai nyilvántartásba-vétellel az ajánlattételkor még nem rendelkezik, be kell nyújtani ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szakember azzal legkésőbb a szerződés megkötéséig rendelkezni fog. A nyilvántartásba vétel elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül, amelynek következtében ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint járhat el.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság igazolásának módja: A Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdése szerint ajánlattevő az ajánlatában köteles az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozatát benyújtani. Ajánlatkérő az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri, elegendő a IV. rész „alfa” szakasz kitöltése. Az eljárás bírálati szakaszában a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti igazolások benyújtására felhívott ajánlattevőnek az alkalmassági követelményt az alábbiak szerint kell igazolnia: M/2.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (Kr.) 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján azoknak a szakembereknek – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, illetve képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Benyújtandó: - nyilatkozat bemutatott szakemberekről (EKR űrlap), - szakemberek saját kezűleg aláírt önéletrajza és a saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozata, - végzettséget, illetve képzettséget igazoló dokumentum. Ajánlatkérő az előírtakkal egyenértékű jogosultságokat is elfogad. Az egyenértékűséget ajánlattevő igazolni köteles. Az előírt képesítési, jogosultsági követelmények tekintetében a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell. Egyenértékű végzettség esetén csatolni kell az egyenértékűnek tekintett végzettséget igazoló Intézmény erre vonatkozó nyilatkozatát, jogosultság esetén a jogosultságot nyilvántartó kamara/hatóság erre vonatkozó igazolását. Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján előírja, hogy ha az értékelés körében többletmegajánlásra kerül sor, akkor az önéletrajz, a rendelkezésre állási nyilatkozat és az előírt vagy azzal egyenértékű jogosultság megszerzéséhez jogszabályban előírt vagy azzal egyenértékű végzettséget, illetve képzettséget igazoló iskolai oklevél is már az ajánlat részeként benyújtandó. Az önéletrajznak a releváns felsőfokú végzettség megszerzésétől tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlatának megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a beruházások, projektek ismertetését, adott szakember által ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap pontossággal). Az önéletrajzban a szakmai tapasztalatot év/hónap részletezettséggel kell ismertetni. Az időben egymást átfedő időtartamot ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Az önéletrajznak tartalmaznia kell annak a szervezetnek a megjelölését, amellyel az adott szakember az ajánlattétel időpontjában munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. A rendelkezésre állási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szakember nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tárgyi közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése alatt rendelkezésre fog állni. A végzettség, illetve képzettség egyenértékűségének bizonyítása az ajánlattevő kötelessége és felelőssége (külföldön szerzett szakképzettségek egyenértékűségének bizonyítása esetén figyelembe véve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. tv. rendelkezéseit is). Ha a szakember a kamarai nyilvántartásba-vétellel már az ajánlattételkor is rendelkezik, AK kéri megadni az önéletrajzban a szakember nyilvántartási számát. Ha a bemutatott szakember a jogosultságot igazoló, Kbt. 69. § (11) bek szerinti kamarai/hatósági nyilvántartásban a releváns jogosultsággal szerepel és a szakmai önéletrajzban feltüntetésre kerül a kamarai/hatósági nyilvántartási szám, akkor a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség egyenértékűségét az érvényes jogosultság alapján AK elfogadja. Amennyiben a szakember több végzettséggel, illetve képzettséggel rendelkezik, az ajánlatban kizárólag azon végzettséget, illetve képzettséget igazoló dokumentumot kell benyújtani, amelyre tekintettel az adott szakember az előírt jogosultságot megszerezte, azaz amelyet a kamarai/hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéskor a kamara/hatóság figyelembe vett (így különösen amely a bejegyzésről szóló határozatban rögzítésre került). Ajánlatkérő mind az alkalmasságban, mind az értékelésben bemutatott szakmai tapasztalatokat a jogosultsághoz szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől veszi figyelembe, de a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjára tekintettel az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, így időbeli átfedésben nem lehetnek, azaz az időben párhuzamos gyakorlati időket AK csak egyszer veszi figyelembe. Ha a szakember a kamarai nyilvántartásba-vétellel az ajánlattételkor még nem rendelkezik, be kell nyújtani ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szakember azzal legkésőbb a szerződés megkötéséig rendelkezni fog. A nyilvántartásba vétel elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül, amelynek következtében ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint járhat el.

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M/2.) Alkalmatlan az Ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik M/2.1) legalább 1 fő „projektvezető” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben az előírt - vagy azzal egyenértékű - jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől számítottan legalább 36 hónap, országos közút fejlesztésére irányuló teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésére vonatkozó projekt irányítása területén szerzett projektvezetői és/vagy projektvezető-helyettesi szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.2) legalább 1 fő „úttervező” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben az előírt - vagy azzal egyenértékű - jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől számítottan legalább 36 hónap, országos közút fejlesztésére vonatkozó teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésében szerzett úttervezői szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.3) legalább 1 fő „hídtervező” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „HT” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „HT” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben legalább 36 hónap, országos közúti és/vagy vasúti híd fejlesztésére vonatkozó teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésében „hídszerkezet tervezése” szakterületen szerzett tervezői szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.1)-M/2.3) pontok vonatkozásában az a) pont szerinti szakmai gyakorlat mind időben, mind a bemutatott projektek tekintetében átfedésben lehet a c) pont szerinti szakmai tapasztalattal. Az M/2.1)- M/2.3) pontban megadott pozícióra ugyanaz a szakember nem jelölhető, azaz a fenti pozíciókra külön-külön szakember bemutatása szükséges. Közös ajánlattétel esetén az M/2.) alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Fogalommeghatározások az M/2.) alkalmassági követelmény vonatkozásában: „Projektvezetői szakmai tapasztalat” olyan szakmai gyakorlat, amely magába foglalta a tervezési projekt egészének szakmai irányítását, a szakági tervezők munkájának koordinálását, kapcsolattartást a megrendelővel; „Projektvezető-helyettes”: olyan szakember, aki az adott tervezési projekten a projektvezető feladatait helyettesi körben ellátja, valamint a projektvezető mellett részt vesz a projekt megvalósításában; „Projektvezető-helyettesi szakmai tapasztalat”: olyan szakmai gyakorlat, amelyet projektvezető-helyettesként szerzett a szakember; „Országos közút”: a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet. 8. § (1) bekezdése szerinti fogalom; „Fejlesztés”: a 12/2025. (V.8.) ÉKM rendelet 5. § 26. pontjában foglalt fejlesztési munka; „Teljeskörű engedélyezési terv”: az építési engedély megszerzéséhez szükséges valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési terv; „Teljeskörű kiviteli terv”: az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv. „Úttervezői szakmai tapasztalat”: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet „II. Szakma: Építészeti-műszaki tervezés” fejezet 9. pontjában megjelölt területeken szerzett szakmai tapasztalatot érti, azzal, hogy a jogosultság birtokában szerzett tapasztalat nem követelmény. „Hídszerkezet tervezése szakterület”: az építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő tervezése, beleértve a földrengés és tűzhatásra történő tervezést, híd- és különleges szerkezetek tervezését, azzal, hogy a jogosultság birtokában szerzett tapasztalat nem követelmény. „Országos közúti híd”: a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet 5. § 40. pontja szerinti, az országos közúti pálya átvezetését szolgáló híd; „Vasúti híd”: a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 2. § 8. pontja szerinti fogalom. A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében ajánlatkérő lehetővé teszi az egyenértékűség igazolását. Nem Magyarországon szerzett szakmai tapasztalat esetén az adott alkalmassági követelmény szerinti a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet, ill. az 1988. évi I. tv., valamint a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet által előírt, megkövetelt tartalmat kell igazolnia ajánlattevőknek. Az egyenértékűség bizonyítása AT feladata és felelőssége. Az alkalmassági követelmény körében az ajánlatkérő által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme az alkalmassági követelmény szerinti fordulatként ismertetendő a szakember önéletrajzában. Ajánlatkérő elfogadja, ha nem kerül ismertetésre valamennyi fordulat, de az önéletrajzban hivatkoznak arra, hogy az ajánlatban bemutatott munkakör/pozíció/feladat/munka tartalma azonos az ajánlati felhívásban megadott definícióval. Az alkalmassági követelmény igazolásának módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban. A Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (11), (12) bekezdései, a Kbt. 67. § (3) bekezdése, és a Kr. 24. § (1) bekezdése irányadó az igazolás során. Ajánlattevő élhet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében biztosított lehetőséggel.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M/2.) Alkalmatlan az Ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik M/2.1) legalább 1 fő „projektvezető” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben az előírt - vagy azzal egyenértékű - jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől számítottan legalább 36 hónap, országos közút fejlesztésére irányuló teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésére vonatkozó projekt irányítása területén szerzett projektvezetői és/vagy projektvezető-helyettesi szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.2) legalább 1 fő „úttervező” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben az előírt - vagy azzal egyenértékű - jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség, illetve képzettség megszerzésétől számítottan legalább 36 hónap, országos közút fejlesztésére vonatkozó teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésében szerzett úttervezői szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.3) legalább 1 fő „hídtervező” szakemberrel, aki a) a 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet szerinti „HT” vagy azzal egyenértékű tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges - vagy azzal egyenértékű - végzettséggel, illetve képzettséggel és szakmai gyakorlattal b) vagy „HT” vagy azzal egyenértékű jogosultsággal c) és minden esetben legalább 36 hónap, országos közúti és/vagy vasúti híd fejlesztésére vonatkozó teljeskörű engedélyezési terv és/vagy teljeskörű kiviteli terv készítésében „hídszerkezet tervezése” szakterületen szerzett tervezői szakmai tapasztalattal is rendelkezik. M/2.1)-M/2.3) pontok vonatkozásában az a) pont szerinti szakmai gyakorlat mind időben, mind a bemutatott projektek tekintetében átfedésben lehet a c) pont szerinti szakmai tapasztalattal. Az M/2.1)- M/2.3) pontban megadott pozícióra ugyanaz a szakember nem jelölhető, azaz a fenti pozíciókra külön-külön szakember bemutatása szükséges. Közös ajánlattétel esetén az M/2.) alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Fogalommeghatározások az M/2.) alkalmassági követelmény vonatkozásában: „Projektvezetői szakmai tapasztalat” olyan szakmai gyakorlat, amely magába foglalta a tervezési projekt egészének szakmai irányítását, a szakági tervezők munkájának koordinálását, kapcsolattartást a megrendelővel; „Projektvezető-helyettes”: olyan szakember, aki az adott tervezési projekten a projektvezető feladatait helyettesi körben ellátja, valamint a projektvezető mellett részt vesz a projekt megvalósításában; „Projektvezető-helyettesi szakmai tapasztalat”: olyan szakmai gyakorlat, amelyet projektvezető-helyettesként szerzett a szakember; „Országos közút”: a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet. 8. § (1) bekezdése szerinti fogalom; „Fejlesztés”: a 12/2025. (V.8.) ÉKM rendelet 5. § 26. pontjában foglalt fejlesztési munka; „Teljeskörű engedélyezési terv”: az építési engedély megszerzéséhez szükséges valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési terv; „Teljeskörű kiviteli terv”: az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv. „Úttervezői szakmai tapasztalat”: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet „II. Szakma: Építészeti-műszaki tervezés” fejezet 9. pontjában megjelölt területeken szerzett szakmai tapasztalatot érti, azzal, hogy a jogosultság birtokában szerzett tapasztalat nem követelmény. „Hídszerkezet tervezése szakterület”: az építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállás és stabilitásra történő tervezése, beleértve a földrengés és tűzhatásra történő tervezést, híd- és különleges szerkezetek tervezését, azzal, hogy a jogosultság birtokában szerzett tapasztalat nem követelmény. „Országos közúti híd”: a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet 5. § 40. pontja szerinti, az országos közúti pálya átvezetését szolgáló híd; „Vasúti híd”: a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 2. § 8. pontja szerinti fogalom. A fenti fogalommeghatározások vonatkozásában, a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés tekintetében ajánlatkérő lehetővé teszi az egyenértékűség igazolását. Nem Magyarországon szerzett szakmai tapasztalat esetén az adott alkalmassági követelmény szerinti a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet, ill. az 1988. évi I. tv., valamint a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet által előírt, megkövetelt tartalmat kell igazolnia ajánlattevőknek. Az egyenértékűség bizonyítása AT feladata és felelőssége. Az alkalmassági követelmény körében az ajánlatkérő által előírt fogalommeghatározás - ide nem értve a jogszabály által definiált fogalmakat - valamennyi eleme az alkalmassági követelmény szerinti fordulatként ismertetendő a szakember önéletrajzában. Ajánlatkérő elfogadja, ha nem kerül ismertetésre valamennyi fordulat, de az önéletrajzban hivatkoznak arra, hogy az ajánlatban bemutatott munkakör/pozíció/feladat/munka tartalma azonos az ajánlati felhívásban megadott definícióval. Az alkalmassági követelmény igazolásának módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban. A Kbt. 65. § (6)-(7), (9), (11), (12) bekezdései, a Kbt. 67. § (3) bekezdése, és a Kr. 24. § (1) bekezdése irányadó az igazolás során. Ajánlattevő élhet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében biztosított lehetőséggel.

Ajánlatkérő karakterkorlátra tekintettel jelen pontban rögzíti azokat az információkat, amelyeket a III.4.5) pontban (BT-77) kellene rögzítenie, az alábbiak szerint. Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: Ajánlatkérő előleget nem biztosít. Ajánlattétel, szerződés, kifizetés pénzneme: HUF. A szerződés hazai finanszírozású. A finanszírozás típusa: utófinanszírozás. Az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó jogszabályok különösen: • Kbt. 27/A.§, 135. § (1), (5)-(6), (11)-(12) bek. • Ptk. 6:130. § (1)-(2) bek., Ptk. 6:155.§ • 2007. évi CXXVII. tv. Teljesítési biztosíték: a TSZM 10.1. pontja alapján a TSZM 5.4. pontja szerinti feladat Tervezési Díjának 5 (öt) %-a; az opcionális feladat tekintetében az opcionális feladat Díjának 5 (öt) %-a. Jótállási biztosíték: a Tervezési Díj 5 (öt) %-a. Közreműködési biztosíték: a Tervezési Díj 1 (egy) %-a. Jótállási idő: 36 hónap; szavatossági idő: 60 hónap (részletek a TSZF 12.2. és 12.3. pontjaiban). Késedelmi kötbér: alapja a Tervezési Mérföldkő és annak részét képező Tervezési Szakaszok együttes nettó Tervezési Díja; mértéke a kötbéralap 0,5%-a minden késedelmes napra számolva; hiba kijavítása, hiányok pótlásának késedelme esetén 0,1%/nap; közreműködési kötelezettség tekintetében 0,01%/nap. A késedelmi kötbér további eseteit és részletes szabályait a TSZF 11.2. pontja tartalmazza. Az egyes késedelmi kötbérek és azok összesített mértéke nem haladhatja meg a teljes nettó Tervezési Díj 15%-át. Hibás teljesítési kötbér: alapja a hibás teljesítéssel érintett Tervezési Mérföldkő és ahhoz tartozó Tervezési Szakaszok TSZM-ben meghatározott nettó Tervezési Díja, illetve a TSZM-ben ezen kívül külön meghatározott és külön díjazott tervezői feladatok nettó ellenértéke; mértéke a kötbéralap 15%-a; a tervezői művezetés hibás teljesítése esetén 200.000,-Ft/nap a hiba kijavításáig; illetve 0,1% szakember/nap, ill. az értékelési szempontokra tett vállalás megszegéséért 0,1%/nap. Szakemberenként, szervezetenként, szerződésszegő magatartásonként kiszabható hibás teljesítési kötbér mértéke nem haladhatja meg a nettó Tervezési Díj 5%-át. A hibás teljesítési kötbér további eseteit és részletes szabályait a TSZF 11.3. és a TSZM 11.2. pontja tartalmazza. Meghiúsulási kötbér: mértéke a Meghiúsulással érintett Tervezési Mérföldkőnek a hozzá tartozó Tervezési Szakaszokkal együttes Tervezési Díja 20%-a, vagy a TSZM-ben ezen kívül külön meghatározott és külön díjazott tervezői feladatok nettó ellenértéke 20 %-a, közreműködési kötelezettség részben vagy egészben történő meghiúsulása esetén a nettó tervezési díj 1%-a. A meghiúsulási kötbér részletes szabályait a TSZF 11.4. pontja tartalmazza. A részletes fizetési feltételeket, valamint a számlázási ütemezést a TSZF és a TSZM tartalmazza.

Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosíték nyújtásához köti. Az ajánlati biztosíték mértéke 25 000 000 Ft. Az ajánlati biztosíték teljesíthető - ajánlattevő választása szerint - az előírt pénzösszegnek a Közlekedési és Beruházási Minisztérium 10032000-00003582-09030013 (IBAN: HU53 1003 2000 0000 3582 0903 0013; SWIFT: HUSTHUHB) számú letéti számlájára történő befizetésével, az azzal azonos összegű pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje azonos az ajánlat benyújtásának határidejével. Átutalás esetén az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. Az átutalás megtörténtét igazoló bizonylatot az ajánlathoz csatolni kell. Az ajánlati biztosíték nem válik szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé.

Ajánlatkérő karakterkorlátra tekintettel jelen pontban rögzíti azokat az információkat, amelyeket a III.4.6) pontban (BT-761, BT-76) kellene rögzítenie, az alábbiak szerint. A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy: Ajánlatkérő - a Kbt. 35. § (8)-(9) bekezdéseiben foglalt előírások figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő(k)től nem követeli meg, valamint a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását, így jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 140. § (1)-(8) bekezdéseiben foglalt előírások nem alkalmazandók.

A közbeszerzési eljárásban való részvételből fakadó összeférhetetlenség

A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet

A tisztán nemzeti kizárási okokban meghatározott kötelezettségek megsértése

+ még 17

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség megszegése

A verseny torzítását célzó megállapodás más gazdasági szereplőkkel

Az adófizetési kötelezettség megszegése

Bűnszervezetben való részvétel

Csalás

Csőd

Csődegyezség hitelezőkkel

Felszámoló által kezelt vagyon

Fizetésképtelenség

Gyermekmunka és az emberkereskedelem más formái

Hamis nyilatkozattétel, információk visszatartása vagy a megkívánt iratok be nem mutatása, illetve bizalmas információk szerzése az eljárásról

Korrupció

Környezetvédelmi jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése

Közvetlen vagy közvetett részvétel a közbeszerzési eljárás előkészítésében

Pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása

Terrorista bűncselekmény vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmény

Üzleti tevékenység felfüggesztése

Jelen közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében írt kizáró okok bármelyike fennáll. Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, aki az előírt kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy a kizáró ok az eljárás során következett be. Ajánlatkérő tájékoztatja továbbá a gazdasági szereplőket, hogy a Kbt. 74.§ (2) bekezdés a) pontja alapján kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdés]. Ajánlattevőnek az ajánlatában a Kbt. 67. § (1)-(2) bekezdés, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdése szerint az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. Ha egy ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek képviseletében a formanyomtatványt az ajánlattevő nyújtja be. A Kbt. 67. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdései szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését vagy az ajánlattevő a közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggésben nem kíván alvállalkozót igénybe venni. Ajánlatkérőnek a Kbt. 69.§ (4)-(7) bekezdése szerinti felhívására ajánlattevőnek a Kr. 8. és 10. §-a szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok hatálya alá. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kr. 1. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet a Kbt. 64. § (1)-(2) bekezdéseiben írt öntisztázás lehetőségére, valamint a Kr. 8., 10., 12-16. §-aiban foglalt jogszabályi előírásokra. A kizáró okok fenn nem állásának igazolása a Kbt. 69. § (11a) bekezdése alapján is történhet. A Kr. 1.§ (9) bekezdése irányadó, lásd a BT-300 mezőt. A Kr. 13. §-a alapján az AT vonatkozásában folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az AT az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet (az annak részét képező mellékletek nélkül) és a kérelem beérkezéséről szóló elektronikus cégbírósági igazolást. Amennyiben nincs folyamatban AT vonatkozásában változásbejegyzési eljárás, úgy nemleges nyilatkozat is csatolandó.

Kizárási okok leírása

Jelen közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében írt kizáró okok bármelyike fennáll. Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, aki az előírt kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy a kizáró ok az eljárás során következett be. Ajánlatkérő tájékoztatja továbbá a gazdasági szereplőket, hogy a Kbt. 74.§ (2) bekezdés a) pontja alapján kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdés]. Ajánlattevőnek az ajánlatában a Kbt. 67. § (1)-(2) bekezdés, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdése szerint az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. Ha egy ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek képviseletében a formanyomtatványt az ajánlattevő nyújtja be. A Kbt. 67. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdései szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését vagy az ajánlattevő a közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggésben nem kíván alvállalkozót igénybe venni. Ajánlatkérőnek a Kbt. 69.§ (4)-(7) bekezdése szerinti felhívására ajánlattevőnek a Kr. 8. és 10. §-a szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok hatálya alá. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kr. 1. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet a Kbt. 64. § (1)-(2) bekezdéseiben írt öntisztázás lehetőségére, valamint a Kr. 8., 10., 12-16. §-aiban foglalt jogszabályi előírásokra. A kizáró okok fenn nem állásának igazolása a Kbt. 69. § (11a) bekezdése alapján is történhet. A Kr. 1.§ (9) bekezdése irányadó, lásd a BT-300 mezőt. A Kr. 13. §-a alapján az AT vonatkozásában folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az AT az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet (az annak részét képező mellékletek nélkül) és a kérelem beérkezéséről szóló elektronikus cégbírósági igazolást. Amennyiben nincs folyamatban AT vonatkozásában változásbejegyzési eljárás, úgy nemleges nyilatkozat is csatolandó.

Részletesen egységes szerkezetben lásd a III.3) Kizáró okok első (Bűnszervezetben való részvétel) pontját.

1. A dokumentumokat AK a Kbt. 39. § (1) bek.-re tekintettel korlátlanul és teljeskörűen, közvetlenül és díjmentesen a BT-15 pontban megadott címen, elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. 2. A beszerzés fedezete jelenleg nem áll rendelkezésre, ezért Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételesen folytatja le. AK a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kiköti a Kbt. 135. § (12) bek. alapján. AK a pénzügyi fedezet rendelkezése állásáról 3 munkanapon belül tájékoztatja a nyertes AT-t. AK tájékoztatása kiterjed az előirányzattal, illetve a forrást biztosító Korm. határozattal kapcsolatos adatokra (amennyiben az nyilvános). AK ezen tájékoztatása a TSZM-hez mellékleteként kerül csatolásra. Amennyiben a Szerződés a létrejöttétől számított 6 hónapon belül nem lép hatályba, úgy e körülményt Felek olyan bontó feltételnek tekintik, mely a Szerződést a létrejöttének napjára visszamenőleges hatállyal – Szerződő Felek minden további jogi aktusa nélkül – felbontja [Ptk. 6:212. § (1) bekezdés]. AK továbbá a Közbeszerzési Eljárást a Kbt. 53. § (5) bekezdése és a Kbt. 135. § (12) bekezdése alapján feltételesen akként indította meg, hogy meghatározta a TSZM 2.5. pontban szakaszos hatálybaléptetési feltétellel érintett, Kiviteli Tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezői feladat(ok)at, amelyek a 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet (TSZR rendelet) 32. § (5) bek. szerinti döntés függvényében lépnek hatályba. Részletesen a szerződéstervezetben. 3. AK az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont szerint értékeli [Kbt. 76.§ (2) bekezdés c) pont] az 1-2. sz. értékelési szempont esetében fordított, a 3-5. sz. értékelési szempont esetében egyenes arányosítással, a Közbeszerzési Hatóság útmutatója alapján (2025. május 29.). A megajánlás legkedvezőbb szintje a 3-5. sz. minőségi szempontok esetében 36 hónap. Az értékelés során adható pontszám alsó határa: 0,00 pont, felső határa: 10,00 pont. Az értékeléssel kapcsolatos részletes információkat a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. 4. AK a Szerződés megkötésének időpontjára minimum 120 millió Forint / biztosítási esemény és minimum 240 millió Forint / biztosítási időszak biztosítási összegű érvényes tervezői felelősségbiztosítás meglétét írja elő a TSZM tervezetben meghatározottak szerint. Amennyiben nyertes AT feladatát képezi a kiviteli tervek - TSZM 5.5. pontja szerinti teljeskörű - elkészítése is, abban az esetben minimum 200 millió Forint / biztosítási esemény és minimum 400 millió Forint / biztosítási időszak biztosítási összegű érvényes tervezői felelősségbiztosítás meglétét írja elő a TSZM tervezet 9.2. pontjában meghatározottak szerint. Az utófedezet fennállásról nyertes AT-nek gondoskodnia kell. A felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. AK felhívja a figyelmet az Ábtv. 19. § (7) bekezdésére, melynek értelmében a tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a nyertes AT által bevont szakági tervezők felelősségére is, továbbá a biztosítás fedezete kizárólag a tervezési feladatokkal érintett beruházást biztosíthatja. Közös ajánlattétel esetén a közös AT-knek külön-külön kell igazolniuk az előírt mértékű felelősségbiztosítás meglétét. Közös ajánlattétel esetében abban az esetben elegendő, ha a közös AT-k egyike rendelkezik az előírtak szerinti felelősségbiztosítással, ha a közös AT-k (név szerint és szublimit korlátok alkalmazása nélkül) feltüntetésre kerülnek mint együttbiztosítottak. Részletesen a dokumentációban. 5. A szerződéskötés feltétele, hogy a bemutatott szakemberek rendelkezzenek a 266/2013. (VII.11.) Korm. rend. szerinti alább felsorolt tervezői jogosultsággal és aktív kamarai státusszal: M/2.1.) pont – „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű, M/2.2.) pont – „KÉ-K” vagy azzal egyenértékű, M/2.3.) pont - „HT” vagy azzal egyenértékű. Valamennyi szakembernek legkésőbb a szerződéskötés időpontjában rendelkeznie kell az előírt - vagy azzal egyenértékű - jogosultsággal, a kamarai nyilvántartásba-vétel elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésnek minősül, amelynek következtében AK a második legkedvezőbb ajánlattevővel kötheti meg a szerződést. 6. AK a Kr. 30. § (4) bek. alapján nyilatkozik, hogy jelen eljárásban az AT-k szerződés teljesítésére való alkalmasságának feltételeit és igazolását a Közbeszerzési Hatóság „bronz” fokozatú minősített ajánlattevői jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbban határozta meg valamennyi - a jelen ajánlati felhívás III.4.1) P.1), M. 1), M.2) pontjában (BT-750) -meghatározott alkalmassági követelmény tekintetében, mivel - a P.1) alkalmassági követelményt a Kr. 19. § (1) bekezdés c) és nem a b) pontja alapján írta elő, - az M.1) referencia-követelményt nem értékben, hanem mennyiségben írta elő, - a bronz fokozatban nem szerepel M.2) szakember alkalmasság, továbbá - a szolgáltatás tárgyának CPV-kód szerinti meghatározása eltérő az adatbejelentő lap 1. sz. mellékletében foglaltakhoz képest a 71320000-7, 71242000-6, 71322300-4, 71322500-6, 71356400-2, 79314000-8 CPV kódok tekintetében. Tehát a „bronz” fokozatú minősítéshez képest szigorúbb valamennyi alkalmassági követelmény. Fentiekre tekintettel a minősített AT-knek valamennyi alkalmassági követelmény tekintetében külön kell igazolniuk a szerződés teljesítésére való alkalmasságukat. 7. Hiánypótlás, ill. felvilágosítás a Kbt. 71. § szerint, azzal, hogy ha a hiánypótlással az AT az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, akkor az ajánlatkérő kizárólag egy alkalommal fog újabb hiánypótlást elrendelni (Kbt. 71. § (6) bekezdés). Ez utóbbi hiánypótlás során újabb gazdasági szereplő bevonása nem lehetséges. 8. AK jelen eljárásban alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontját, azaz eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot. 9. AK alkalmazza a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat. 10. Jelen eljárást megindító felhívás szövegezése az EKR-ben lévő karakterkorlát miatt került rövidítésre; részletesen a Dokumentációban. 11. Az ajánlattételre vonatkozó részletes előírásokat a dokumentáció tartalmazza. 12. Az ajánlatban nyilatkozni kell a Kbt. 65.§ (7) bek. szerint, nemleges esetben is. AK nem írja elő a Kbt. 66. § (6) bek. szerinti információk megadását. 13. Ajánlattevőknek a felolvasólapon tett vállalást alátámasztó iratban meg kell bontania a "Nettó tervezési díj (HUF) (az opció nélküli feladatok Tervezési Díja)" értékelési szempontra tett megajánlásuk összegét oly módon, hogy a tervezési díjon belül feltüntetésre kerüljön a TSZF 6. alcikkely alapján átruházásra kerülő (vagyoni) szerzői jogok ellenértéke is. Tehát a tervezési munkadíj és az átruházásra kerülő (vagyoni) szerzői jogok ellenértékének összegét kell feltüntetni a felolvasólapon a "Nettó tervezési díj (HUF) (az opció nélküli feladatok Tervezési Díja)" értékelési szempontra tett megajánlásként. 14. AK jelen eljárásban a 322/2015. (X. 30.) Korm. r. 9. § (1) bekezdése szerinti szakmai ajánlatnak tekinti az értékelési szempontra megajánlott, a felolvasólap szerint nem nulla többlettapasztalattal rendelkező szakemberek nevét és születési dátumát. AK rögzíti, hogy a bemutatott szakember szakmai önéletrajzának tartalma a Kbt. 71. § alapján hiánypótlási körbe tartozhat, azonban a szakembernek az eredeti ajánlatból egyértelműen megállapíthatónak és beazonosíthatónak kell lennie, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen! AK beazonosíthatónak tekinti a szakembert, ha a neve és a születési dátuma megadásra került. 15. AK köteles az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés n) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítani, ha ajánlattevő az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet alapján a tilalom hatálya alá tartozik. Ajánlattevők ajánlatukban kötelesek az előbbiek szerinti nyilatkozatukat benyújtani. 16. AK előírja Felolvasólap és a Kbt. 66. § (2) bek. szerinti nyilatkozatok benyújtását. 17. Ajánlattevőnek csatolnia kell nyilatkozatát az ajánlatban arra vonatkozóan, hogy a benyújtott ajánlat tartalmaz-e üzleti titkot. (EKR űrlap). 18. AK a műszaki dokumentumokat az EKR fájlméret-korlátozására tekintettel archív tömörített állományokban töltötte fel. Telepítse az ingyenesen letölthető magyar nyelvű 7-Zip programot (https://www.7-zip.org), mely a fájlkezelőbe (Windows Intéző, Commander stb.) beépül. Ezután töltse le a tömörített állományokat egy azonos könyvtárba és nyissa meg a *.7z.001 állományt, ekkor a mappastruktúra felépül az ajánlattételhez szükséges formában. 19. Az eljárás nyelve a magyar, AK jelen eljárásban nem teszi lehetővé a magyar helyett más nyelv használatát. 20. A II.4.2) pont (BT-774) mezőben szereplő információk (a környezeti hatások csökkentését célzó módszer - egyéb) pontosítása: A környezeti hatások csökkentése érdekében AK az AD részeként kiadott Tervezési diszpozíció (A Kiviteli Tervdokumentáció Általános-, tartalmi- és formai követelményei) 11.1 pontjában részletezettek szerint várja el a tervezési feladatok elvégzését. 21. Az EKR-ben a dokumentumok/nyilatkozatok egyszerű elektronikus másolatait, azaz a nem elektronikus űrlap formájában rendelkezésre álló nyilatkozatokat .pdf (tömörítés esetén .zip vagy .rar vagy .7z) fájlformátumban kell benyújtani. 22. Irányadó idő: aktuális magyarországi helyi idő. 23. A 478/2023. (X. 31.) Korm. rend. 18. § (9) bek. szerinti adat: eljáró ÁKSZ dr. Pirisi Szilvia (lajstromszám: 01492). 24. Ajánlatkérő konzultációt, helyszíni bejárást nem tart. Részletek a közbeszerzési dokumentumokban.

A jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információkat a Kbt. 148. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt előírások tartalmazzák.