1. A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az eljárás az EKR-ben kerül lebonyolításra, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-Kr.) szabályai szerint.
2. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat gazdasági szereplők számára ingyenesen biztosítja, amelyet az eljárás megindításakor az EKR-ben elektronikusan elérhetővé tesz. Amennyiben valamely nyilatkozatminta EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.
Az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelményekkel, valamint képviselet esetén elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal kapcsolatos egyéb előírásokat az e-Kr. 10-13. §-ai tartalmaznak. Ajánlatkérő valamennyi értesítést (így különösen: jegyzőkönyv, hiánypótlás, tájékoztatás, válasz, összegezés) az EKR-en keresztül küld meg ajánlattevők részére.
3. A Kbt. 56. § (1) bekezdésére tekintettel az ajánlati felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az ajánlattevő kizárólag az EKR-en keresztül kiegészítő tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől. A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal válaszolja meg. A Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.
5. Az ajánlathoz csatolandó dokumentumokat a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
6. A IV.2.6) pont kapcsán Ajánlatkérő az 1 hónap alatt 30 napot ért.
8. Faksz: dr. Domokos Janka 01230, helyettes Dani Sándor 00053.
9. Hiánypótlás a Kbt. 71.§ szerint biztosított azzal, hogy AK a Kbt. 71. § (6) bekezdése szerinti korlátozást nem alkalmazza.
10. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt.75.§ (2) bek. e) pontját.
11. Az ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint kell eljárni, valamint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. Jelen eljárásban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. - a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés alapján - a Kbt. 3. § 26. és a 3. § 14 pontjai szerint központi beszerző szervként, járulékos közbeszerzési szolgáltatást nyújtóként jár el.
14. Ajánlattevőnek Részletes árajánlatot szükséges benyújtania, továbbá szakmai ajánlatot szükséges benyújtania a közbeszerzési dokumentumokban részletezett tartalommal.
15. Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdését.
16. Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (9) bekezdésben foglaltakkal összhangban nem teszi lehetővé, kizárja önálló nyertes ajánlattevő és közös nyertes ajánlattevők esetében is a gazdálkodó szervezet, illetve projekttársaság létrehozását.
17. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése alapján utal arra, hogy az alkalmassági minimumkövetelményeket a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéhez képest szigorúbban állapította meg.
18. A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. adatkezelési tájékoztatója a
https://dkuzrt.hu/wp-content/uploads/2020/11/DKU_adatkezelesi_tajekoztato.pdf oldalon érhető el.
19. Ajánlattevőnek 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése alapján az ajánlatban nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom.
20. Ajánlatkérő az ajánlat benyújtását ajánlati biztosíték nyújtásához köti, melynek mértéke 30 000 000,- Ft. A Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az Ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451715-000000000 fizetési számlájára történő befizetésével vagy átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Részletes előírások a KD-ban.
21. A nyertes ajánlattevő köteles 500 000 000,- Ft éves mértékű informatikai szakmai felelősségbiztosítást kötni vagy a meglévő biztosítását a jelen szerződésre kiterjeszteni és a szerződés teljes időtartama alatt fenntartani. A nyertes ajánlattevő köteles a biztosítási kötvény másolatát Ajánlatkérő részére legkésőbb a szerződéskötést követő 30 napon belül megküldeni. Részletek a szerződéstervezetben.
22. Ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia szükséges, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
23. Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy nyilvános előzetes piaci konzultációt folytatott le, melynek EKR azonosítószáma: EKR002022262022.
24. Ajánlatkérő megvizsgálta a részekre történő ajánlattétel lehetőségét. Ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Indoka: A gazdasági, műszaki és minőségi, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során Ajánlatkérő megállapította, hogy a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás egy rendszer üzemeltetésére vonatkozik, a műszaki leírásban szereplő feladatok egymásra épülnek, egymástól szét nem választhatók, azok részekre bontása nem egyeztethető össze a műszaki-szakmai és a gazdasági észszerűséggel. A beszerezni kívánt rendszer üzemeltetés egy magas rendelkezésre állást megkívánó rendszer üzemeltetése, amely magában foglalja a valamennyi VÉDA kapu folyamatos működtetését az eszközökkel és a rajtuk futó szoftverekkel együtt.
A rendszer bonyolultságából, és a működtetés folyamatosságának, magas rendelkezésre állásának biztosítása céljából ezen rendszer üzemeltetésének elemekre történő szétbontása műszakilag jelentős hátrányokkal járna és gazdaságilag sem lenne ésszerű. AK a rendszer üzemeltetésének felelősségét nem tudja megosztani több partner között, mivel a rendszer kritikussága és egyedisége miatt célszerű, hogy az üzemeltetési feladatokat egy partner végezze.