Ópusztaszer Tömörkény kerékpárútTOP_PLUSZ-1.2.1-21

Rövid leírás

Ópusztaszer-Baks-Csanytelek-Tömörkény-Felgyő kerékpárforgalmi létesítmények felújításának / építésének kapcsán engedélyezési és kiviteli, szakági terveket is tartalmazó tervdokumentáció elkészítése.
Építtetők:
Az Ópusztaszert és Tömörkényt összekötő hivatásforgalmi kerékpárút kialakítása TOP_PLUSZ-1.2.1-21-CS1-2022-00018 pályázat alapján építtetőnek minősül:
- Csanytelek Község Önkormányzata
- Ópusztaszer Községi Önkormányzat
- Baks Községi Önkormányzat
- Felgyő Községi Önkormányzat
- Tömörkény Község Önkormányzata
Tervezési terület:
Szakasz határok Hossz (m) Szélesség (m)
I. Csanyteleki szakasz
4519 jelű út
7+167 11+642 4 475 2,5
11+642 19+538 7 896 1,25 ill. 2,5
Csanytelek összesen: 12 371 m
II. Baksi szakasz
4519 jelű út
19+644 Kerékpáros híd 40m x 3,0m
19+538 21+689 2 151 2,5
21+689 24+072 2 383 2,5
Baks összesen: 4 534 m
III. Ópusztaszeri szakasz
4519 jelű út
24+072 27+443 3 371 2,5
Ópusztaszer összesen: 3371 m
4519 jelű úttal párhuzamos összesen: 20 276 m
IV. Baks belterületi szakasz
45127 jelű út
Csapadék csatorna D400 mm 1690 m.
0+000 2+741 2 741 2,5
Baks belterület összesen: 2 741 m
V. Tömörkényi (Csanyteleki) szakasz
4504 jelű út
Tömörkény
11+953 14+976 3 023 2,5
Tömörkény összesen: 3 023
Csanytelek
14+976 15+900 924 2,5
Csanytelek összesen: 924
4504 jelű út összesen: 3 953 m
Új építésű kerékpárút összesen: (m) 26 970 m
KERÉKPÁRÚT FELÚJÍTÁS
VI. Ópusztaszer belterületi szakasz
4519 jelű út 5411 jelű út
Major-gyógyszertár 3 450 2,5
Ópusztaszer belterület össz.: 3 450 m
VII. Kistelek -Ópusztaszer
kerékpárút Ópusztaszeri szakasz
5411 jelű út
21+683 24+990 3 307 2,5
Ópusztaszer - Kist. 3 307 m
Kerékpárút felújítás összesen: 6 757 m
Megrendelő a beszerzés tárgyával szemben támasztott műszaki-szakmai követelményeket a közbeszerzési dokumentumokban határozta meg.

A beszerzés leírása

Ópusztaszer-Baks-Csanytelek-Tömörkény-Felgyő kerékpárforgalmi létesítmények felújításának / építésének kapcsán engedélyezési és kiviteli, szakági terveket is tartalmazó tervdokumentáció elkészítése.
Építtetők:
Az Ópusztaszert és Tömörkényt összekötő hivatásforgalmi kerékpárút kialakítása TOP_PLUSZ-1.2.1-21-CS1-2022-00018 pályázat alapján építtetőnek minősül:
- Csanytelek Község Önkormányzata
- Ópusztaszer Községi Önkormányzat
- Baks Községi Önkormányzat
- Felgyő Községi Önkormányzat
- Tömörkény Község Önkormányzata
Tervezési terület:
Szakasz határok Hossz (m) Szélesség (m)
I. Csanyteleki szakasz
4519 jelű út
7+167 11+642 4 475 2,5
11+642 19+538 7 896 1,25 ill. 2,5
Csanytelek összesen: 12 371 m
II. Baksi szakasz
4519 jelű út
19+644 Kerékpáros híd 40m x 3,0m
19+538 21+689 2 151 2,5
21+689 24+072 2 383 2,5
Baks összesen: 4 534 m
III. Ópusztaszeri szakasz
4519 jelű út
24+072 27+443 3 371 2,5
Ópusztaszer összesen: 3371 m
4519 jelű úttal párhuzamos összesen: 20 276 m
IV. Baks belterületi szakasz
45127 jelű út
Csapadék csatorna D400 mm 1690 m.
0+000 2+741 2 741 2,5
Baks belterület összesen: 2 741 m
V. Tömörkényi (Csanyteleki) szakasz
4504 jelű út
Tömörkény
11+953 14+976 3 023 2,5
Tömörkény összesen: 3 023
Csanytelek
14+976 15+900 924 2,5
Csanytelek összesen: 924
4504 jelű út összesen: 3 953 m
Új építésű kerékpárút összesen: (m) 26 970 m
KERÉKPÁRÚT FELÚJÍTÁS
VI. Ópusztaszer belterületi szakasz
4519 jelű út 5411 jelű út
Major-gyógyszertár 3 450 2,5
Ópusztaszer belterület össz.: 3 450 m
VII. Kistelek -Ópusztaszer
kerékpárút Ópusztaszeri szakasz
5411 jelű út
21+683 24+990 3 307 2,5
Ópusztaszer - Kist. 3 307 m
Kerékpárút felújítás összesen: 6 757 m
1. teljesítési szakasz:
Kerékpárforgalmi hálózati terv (KHT) és az építtetőkkel egyeztetett nyomvonalterv elkészítése, tervzsűri támogató nyilatkozatának beszerzése a KHT-ra vonatkozóan.
2. teljesítési szakasz:
- Teljeskörű - valamennyi szakágra kiterjedő - engedélyezési tervek elkészítése településenként (kerékpárforgalmi létesítmények, illetve szükség szerint a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak, szintbeni kereszteződések, közművek tervezése, a környezetvédelmi munkarészben előzetes régészeti dokumentációval) a hatályos jogszabályoknak és útügyi műszaki előírásoknak megfelelő munkarészekkel és tartalommal,
- az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditáltatása Megrendelő által megbízott független auditorral, az auditor Megrendelő által is elfogadott észrevételeinek átvezetése a tervdokumentáción,
- az engedélyezési tervek tervzsűriztetése, a tervzsűri jóváhagyásának beszerzése, a tervzsűri nyilatkozatában foglalt, Megrendelő által elfogadott észrevételek átvezetése a terven,
- Megrendelő, építtetők jóváhagyásának beszerzése az engedélyezési tervekre,
- az engedélyköteles tervek hatóságok részére történő benyújtása.
- Nem engedélyköteles szakaszok esetében kiviteli tervdokumentáció készítése településenként, a tervek közúti biztonsági auditáltatása Megrendelő által megbízott független auditorral, továbbá Megrendelő, építtetők, tervzsűri jóváhagyásának beszerzése, a Megrendelő által is elfogadott auditori és tervzsűri észrevételek átvezetése a tervdokumentáción.
- Az ingatlanszerzéssel érintett ingatlanok pontos számának meghatározása, valamint az ingatlanszerzés módjának meghatározása
- Földhivatali, és erdészeti hivatali ügyintézés esetén a jogszabályban meghatározott műszaki alátámasztó dokumentáció, feladatmeghatározás (érintett helyrajzi számok, művelési ág, feladatleírás/intézkedés)
- A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati dokumentáció, Natura 2000 hatásbecslés készítése, előzetes környezeti vizsgálati eljárás lefolytattatása (teljes tervezési területre). Környezeti, ökológiai állapotfelmérés elvégzése. Az előzetes vizsgálati eljárás során a környezetvédelmi hatóság arról hoz határozatot, hogy le kell folytatni a környezeti hatásvizsgálatot. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság előírja környezeti hatásvizsgálati, vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának szükségességét, akkor annak dokumentációjának elkészítése és az eljárás lefolytatása is vállalkozó feladatát képezi.
3. teljesítési szakasz:
- Építési engedélyek megszerzése az építtetők nevében, a hatósági határozatokban foglaltakkal összhangban teljeskörű, végleges építési engedélyezési tervek leszállítása.
4. teljesítési szakasz:
- Adatszolgáltatás összeállítása és adatszolgáltatás teljesítése a Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer (KENYI) számára a jogerős építési engedély megszerzését követő 30 napon belül.
- Teljeskörű - valamennyi szakágra kiterjedő - kiviteli tervek, kiviteli tervi szintű szakági tervek elkészítése településenként, a szükséges hatósági és egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése,
- a kiviteli tervek közúti biztonsági auditáltatása Megrendelő által megbízott független auditorral, a Megrendelő által elfogadott észrevételek átvezetése a tervdokumentáción,
- Megrendelő és építtetők jóváhagyásának beszerzése.
- Az elfogadott tervek alapján árazatlan tervezői költségvetési kiírás és árazott tervezői költségvetés (TERC/ÉN)], valamint műszaki ütemezés elkészítése.
- Talajvédelmi és humuszgazdálkodási terv készítése településenként a 400 m2 területet meghaladó termőföld igénybevétele esetén, továbbá a termőföldek művelésből történő kivonására irányuló eljárások lebonyolítása az építtetők nevében és a végleges kivonási engedélyek megszerzése.

További információk

Egy összefüggő kerékpárút kerül megtervezésre, melyet nem célszerű különböző tervezőkkel terveztetni, a megépítendő építmények egységes műszaki tartalma érdekében, mely egységes műszaki tartalom nem eredményez többletköltséget sem a kivitelezés, sem a fenntartás időszakában. Ezen felül a tervek csatlakozási pontoknál esetlegesen előforduló nem kompatibilitásából eredő hibák sem jelentkezhetnek.
Építtetői oldalon az 5 önkormányzat, a Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata és 1 tervező cég is már nehezen kezelhető partnert jelent, részekre bontás esetén a partnerek számla majdnem megduplázódna, melynek egyenes következménye lenne a projekt elhúzódása, határidőre történő meg nem valósulása!
A gazdasági, műszaki és minőségi, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során AK megállapította, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel nem egyeztethető össze a gazdasági és műszaki ésszerűséggel. A konkrét beszerzés körülményeinek mérlegelése alapján ajánlatkérő részajánlattételt nem tesz lehetővé, részajánlattétel biztosítása ellentétes a műszaki-szakmai és gazdasági ésszerűséggel, a közpénzek hatékony és gazdaságos elköltésének követelményével.
Ajánlatkérő a felhívás II.2.7) pontjában rögzített 11 hónap időtartam alatt 330 napot ért.
Amennyiben az ajánlati biztosítékot ajánlattevő nem átutalással biztosítja, úgy a kötelezettséget vállaló dokumentumban (garancia vagy készfizető kezesség) szükséges feltüntetni a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti rendelkezést:
A Kbt. 54. § (4) bekezdés szerint ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.

A feltételek felsorolása és rövid leírása

Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés és a Kbt. 63. § hatálya alá tartozik, vagy részéről a kizáró ok a közbeszerzési eljárás során következik be.
Az igazolás módja:
A kizáró okok fenn nem állását ajánlattevőnek és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőnek az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2. § szerint az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. §, illetve 6. §. szerint kitöltött EEKD III. rész EKR űrlapot köteles az ajánlattal együtt benyújtani, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § és 10. § szerint köteles igazolni a kizáró okok fenn nem állását. Ajánlatkérő köteles elfogadni a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. § szerinti formanyomtatványt is (EEKD III. rész EKR űrlap).
A kizáró okok fenn nem állásának tekintetében a fentieken túlmenően a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1-16. § rendelkezései irányadók.
Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) c) pontjára és a 2.§ (5) bekezdésére figyelemmel, ajánlatkérő elfogadja az ajánlatkérő egyszerű nyilatkozatát, ezért az alkalmassági követelményeket nem kell az EEKD IV. rész EKR űrlapban feltüntetni.
A Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése és a Kbt. 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha ajánlatkérő az eljárásban nem írja elő nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § szerint a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás akkor ajánlattevő nyilatkozata, hogy nincs változásbejegyzés folyamatban (EKR űrlap).
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése szerint a kizáró okokra vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.
Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.
A 322/2015. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körében a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatában nyilatkozatot köteles benyújtani (EKR űrlap), melyben csupán arról nyilatkozik, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek. Ajánlattevő és adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat az ajánlatban nem kötelesek megadni.
Az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő és adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet(ek) az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó alábbi dokumentumokat az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására kötelesek benyújtania:
A Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Kbt. 65. § (4) bekezdése és a 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevételéről szóló nyilatkozatot, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak (minta: Útmutató).
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése szerint az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 19. § (3) bekezdésében foglaltakra szerint ha az ajánlattevő az (1) bekezdés c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 19. § (6) bekezdés szerint ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített P.1. pontban foglalt előírásoknak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum elérhetőségének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 19. § (7) bekezdés szerint azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke - figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra - bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az (1) bekezdésben foglalt egyéb igazolási módok helyett.

Ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságának feltételeit a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg a P1. alkalmassági követelmény vonatkozásában.
P.1.
Alkalmatlan ajánlattevő, ha az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző legfeljebb 3, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyára (kerékpárút és/vagy út tervezés) vonatkozó nettó árbevétele összesen nem érte el a nettó 90 000 000,- Ft-ot.
Amennyiben ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt időszak kezdete után kezdte meg működését, akkor a működése megkezdése óta eltelt időszak közbeszerzés tárgya szerinti - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételének kell elérnie a 90 000 000 HUF összeget.
A Kbt. 140. § (9) bekezdése alapján a projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint az előírt P.1. alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.
A Kbt. 65. § (8) bekezdése szerint az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

A kiválasztási kritériumok listája és rövid leírása

A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatában nyilatkozatot köteles benyújtani (EKR űrlap), melyben csupán arról nyilatkozik, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek. Ajánlattevő és adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat az ajánlatban nem kötelesek megadni.
Az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő és adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet(ek) az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó alábbi dokumentumokat az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására kötelesek benyújtania:
M1.1
A Kbt. 65.§ (1) bekezdés b) pontja és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján: a felhívás feladásától visszafelé számított legfeljebb 6 éven belül befejezett, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett jelentősebb, az alkalmassági feltétel körében előírt tárgyú szolgáltatások ismertetését a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint kell igazolni. Az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja, év, hónap, nap pontossággal), a szerződést kötő másik fél neve, címe, a részéről felvilágosítást adó személy neve és telefonszáma, a szolgáltatás tárgya, valamint mennyisége, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e olyan részletességgel, hogy annak alapján az alkalmasság minimumkövetelményei között előírt feltételek megléte egyértelműen megállapítható legyen.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint a M1.1 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
M1.2
A Kbt. 65.§ (1) bekezdés b) pontja és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján: a felhívás feladásától visszafelé számított legfeljebb 6 éven belül befejezett, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett jelentősebb, az alkalmassági feltétel körében előírt tárgyú szolgáltatások ismertetését a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint kell igazolni. Az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja, év, hónap, nap pontossággal), a szerződést kötő másik fél neve, címe, a részéről felvilágosítást adó személy neve és telefonszáma, a szolgáltatás tárgya, valamint mennyisége, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e olyan részletességgel, hogy annak alapján az alkalmasság minimumkövetelményei között előírt feltételek megléte egyértelműen megállapítható legyen.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint a M1.2 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21/A. § alapján ajánlatkérő alkalmasságként elfogadja azon szerződést is, amennyiben a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.
Ajánlattevő az M1.1 és M1.2 pontok tekintetében bemutathatja ugyanazt a referenciát is amennyiben az megfelel valamennyi követelménynek.
M2.1, M2.2, M2.3, M2.4
A Kbt. 69. § (7) bekezdés utolsó mondatában foglaltak alapján ajánlattevő köteles a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja szerint az alkalmasságát igazoló dokumentumokat, valamint a megajánlott szakember rendelkezésre állási nyilatkozatát az ajánlatban benyújtani. (Útmutató ajánlattevőknek - 3., 4., 5., 6. sz. minősítési formanyomtatvány):
Amennyiben a szakember rendelkezik a kért jogosultság valamelyikével, akkor a szakember kamarai számát és a jogosultság megszerzésének első időpontját kérnénk megadni;
Amennyiben a szakember nem rendelkezik a kért jogosultság valamelyikével, akkor a kért jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséget és szakmai gyakorlati időt kérnénk megadni. Továbbá a végzettség meglétét a végzettséget igazoló oklevél másolatban történő benyújtásával köteles igazolni a szakember.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint az M2.1 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint az M2.2 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint az M2.3 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint az M2.4 alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
A Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és a felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik (EKR űrlap).
Amennyiben ajánlattevő valamely alkalmassági követelmény(ek) vonatkozásában más szervezet vagy személy kapacitására kíván támaszkodni, úgy adott alkalmassági követelmény(ek) vonatkozásában a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlatban a Kbt. 67. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles nyilatkozni arról, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek.
A fenti esetben a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése szerint az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

Részvételi feltételek (műszaki és szakmai alkalmasság)

Ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságának feltételeit a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg az M1.1, M1.2, M2.1, M2.2, M2.3, M2.4 alkalmassági követelmények vonatkozásában.
M1.1
Alkalmatlan ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 6 éven belül lezárt, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett, egy, vagy több szerződés keretében, szerződésszerűen teljesített, összesen legalább 25 km kerékpárút és/vagy út tervezéséről (engedélyes és/vagy kivitelezési tervek) szóló referenciával.
M1.2
Alkalmatlan ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 6 éven belül lezárt, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett, legalább 1 db, szerződésszerűen teljesített, minimum 10 m hosszú híd tervezéséről (engedélyes és/vagy kivitelezési tervek) szóló referenciával.
M2.1
Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő szakemberrel, aki
a) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 9. pontja szerinti „Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények tervezési részszakterület” „KÉ-K” kategóriájú, vagy ezzel egyenértékű tervezői jogosultsággal, vagy
b) rendelkezik más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban az a) alpont szerinti jogosultsággal egyenértékű jogosultsággal, vagy
c) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 9. pontja szerinti „KÉ-K” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (okleveles közlekedés-építőmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 3 év szakmai gyakorlati idővel, vagy
d) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 9. pontja szerinti „KÉ-K” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (közlekedés-építőmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 8 év szakmai gyakorlati idővel.
M2.2
Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő szakemberrel, aki
a) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 10. pontja szerinti „Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterület” „KÉ-KK” kategóriájú, vagy ezzel egyenértékű tervezői jogosultsággal, vagy
b) rendelkezik más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban az a) alpont szerinti jogosultsággal egyenértékű jogosultsággal, vagy
c) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 10. pontja szerinti „KÉ-KK” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (okleveles közlekedésmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 3 év szakmai gyakorlati idővel, vagy
d) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 10. pontja szerinti „KÉ-KK” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (közlekedésmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 8 év szakmai gyakorlati idővel.
M2.3
Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő szakemberrel, aki
a) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 20. pontja szerinti „Vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület, települési víziközmű tervezési részszakterület” „VZ-TEL” kategóriájú, vagy ezzel egyenértékű tervezői jogosultsággal, vagy
b) rendelkezik más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban az a) alpont szerinti jogosultsággal egyenértékű jogosultsággal, vagy
c) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 20. pontja szerinti „VZ-TEL” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (okleveles építőmérnök, okleveles infrastruktúra-építőmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 3 év szakmai gyakorlati idővel, vagy
d) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 20. pontja szerinti „VZ-TEL kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (építőmérnök, vízépítési üzemmérnök), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 8 év szakmai gyakorlati idővel.
M2.4
Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő szakemberrel, aki
a) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 29. pontja szerinti „Hídszerkezeti tervezési szakterület” „HT” kategóriájú, vagy ezzel egyenértékű tervezői jogosultsággal, vagy
b) rendelkezik más tagállamban szerzett jogosultság esetén a küldő vagy származási országban az a) alpont szerinti jogosultsággal egyenértékű jogosultsággal, vagy
c) rendelkezik a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés fejezet Sajátos műszaki tervezési terület 29. pontja szerinti „HT” kategóriájú tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelmény szerinti vagy az ezzel egyenértékű szakképzettséggel (okleveles szerkezet-építőmérnök (emelt szintű szakirányú kredit-tartalommal)), vagy avval egyenértékű végzettséggel és 7 év szakmai gyakorlati idővel.
Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához a szakmai gyakorlati időt a tervezési területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni.
Az időben párhuzamos szakmai tapasztalatok nem adódnak össze, vagyis Ajánlatkérő a párhuzamosan szerzett tapasztalatokat csak egyszer veszi figyelembe.
Az M.2.1, M2.2, M2.3 és M.2.4 alkalmassági kritériumokat 1 személy is teljesítheti.

A szerződés teljesítésének feltételei

Jótállási kötelezettség:
A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig, max. a tervek Megrendelő általi elfogadásától számított 60 hónap.
Késedelmi kötbér:
Nettó szerződéses összeg 0,5%-a naptári naponta, maximum a nettó szerződéses részösszeg 20%-a. A 40 napot meghaladó késedelem esetén a Megrendelő fenntartja a szerződés rendkívüli felmondásának jogát, mivel a 40 napot meghaladó késedelmet súlyos szerződésszegésnek tekinti.
Meghiúsulási kötbér:
A nettó szerződéses összeg 25%-a.
Hibásteljesítési kötbér:
A nettó szerződéses összeg 20%-a. Hibásteljesítési kötbér fizetésére kötelezett a Vállalkozó akkor is, ha a közbeszerzési eljárásban értékelésre kerülő vállalásait nem tartja be Vállalkozó.
Teljesítési biztosíték:
A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként a Vállalkozó a szerződés szerinti, nettó ellenszolgáltatás összegének 5%-a mértékű teljesítési biztosítékot nyújt a Megrendelőnek, melyet a Kbt. 134. § (4) bekezdés szerint a vállalkozási szerződés hatálybalépésekor kell rendelkezésre bocsátani. A teljesítési biztosítéknak a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásáig kell érvényben lennie.
Jólteljesítési biztosíték:
A vállalkozó jótállási kötelezettségének biztosítására ajánlatkérő jólteljesítési biztosíték nyújtását köti ki, melynek mértéke a szerződés szerinti nettó ellenszolgáltatás összegének 5%-a. A jólteljesítési biztosítékot a vállalkozó a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjára köteles a megrendelő rendelkezésére bocsátani, melynek a jótállási időszak végéig kell fennállnia.
A teljesítési és jólteljesítési biztosíték a Kbt. 134. § 6) bekezdés (a) pontban foglaltak szerint, az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújtható óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
A szerződés teljesítéséhez az ajánlattevőként szerződő fél köteles a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. § szerinti a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező munkák megvalósítására teljes körű, az ajánlatkérőként szerződő félre, harmadik személyekre és az alvállalkozókra is kiterjedő, tervezésre vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést megkötni, vagy a meglévőt kiterjeszteni.
A biztosítási szolgáltatás mértéke legalább 30 000 000 HUF/év és 10 000 000 HUF/káresemény
A szerződés finanszírozását ajánlatkérő a TOP_PLUSZ-1.2.1-21-CS1-2022-00018 azonosítószámú támogatási szerződés alapján az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai költségvetési forrásból teljesíti. A támogatási intenzitás mértéke 100,0%, de maximum az elszámolható költség 100,0% erejéig; amely a mindenkor hatályos Támogatási Szerződés alapján módosulhat.
A finanszírozás formája utófinanszírozás
A nyertes ajánlattevő 3 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására jogosult
1. részszámla: a tervezési szerződésben rögzített feladatok 5%-os teljesítését követően a szerződéses összeg 5%-a;
2. a tervezési szerződésben rögzített feladatok 45%-os teljesítését követően a szerződéses összeg 40%-a;
3. részszámla: a tervezési szerződésben rögzített feladatok 60%-os teljesítését követően a szerződéses összeg 15%-a;
Végszámla: a tervezési szerződés 100%-os teljesítésekor a műszaki- átadás átvételt követően a szerződéses összeg további 40 %-a.
Az Áfa mértékére, elszámolására a mindenkor hatályos Áfa törvény rendelkezései az irányadóak.
Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.
Ajánlatkérő tartalékkeretet nem biztosít.
Az ajánlattétel, az elszámolás, a szerződés és a kifizetés pénzneme: HUF.
Ajánlatkérő előleget nem biztosít.
A részletes fizetési feltételeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

Az ajánlatok felbontásának feltételei (Tájékoztatás a felhatalmazott személyekről és a felbontási eljárásról)

A Kbt. 68. § és a 424/2017. (XII.19.) Korm. rend. 15. § hatályos rendelkezései szerint.
Az ajánlatoknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie.
A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
Az ajánlatok bontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

Az ajánlati biztosíték mértéke: 1 000 000 Ft
Befizetés helye: Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata
Az ajánlatkérő fizetési számlaszáma: 10028007-00320281-02020035
Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Értékelési módszer: Közbeszerzési Értesítő 2020. évi 60. számában megjelent KH útmutató 1. sz. melléklet, Ár: A 1. aa) pontja szerinti, a legalacsonyabb érték figyelembevételén alapuló fordított arányosítás, szakember: B pontja szerinti a megadott szélső értékek figyelembevételén alapuló egyenes arányosítás. Az értékelés során adható pontszám: 0-10.
Ajánlatkérő előírja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, mely szerint eredménytelen az eljárás amennyiben nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Az ajánlattevő ajánlatának benyújtására az EKR rendszeren keresztül van lehetősége. A 424/2017.(XII.19.) Kormányrendelet 11. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az EKR-ben a közbeszerzési dokumentumok között felolvasólapot hozott létre, amelyeket ajánlattevő köteles az ajánlat részeként kitölteni. A kitöltött EKR űrlapokon felül ajánlatkérő előírja az ajánlattevőknek, hogy az útmutató ajánlattevőknek közbeszerzési dokumentumban található iratjegyzék szerinti minősítési formanyomtatványokat kitöltve és cégszerű aláírva nyújtsa be az EKR rendszeren keresztül.
Az ajánlatot magyar nyelven kell benyújtani, az eljárás során mindennemű kapcsolattartás, levelezés az EKR-en keresztül magyar nyelven történik.
Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is elfogadja. Joghatás kiváltására csak magyar nyelvű okiratok, nyilatkozatok alkalmasak.
Az ajánlattevő ajánlattételi képességének igazolására az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldányát vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti ügyvéd által ellenjegyzett, cégeljáráshoz készült aláírás-mintáját vagy a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás mintát annak igazolására, hogy az ajánlatot, illetőleg az abban szereplő nyilatkozatokat az ajánlattevő képviseletére jogosult személy írta alá, továbbá Ajánlatkérő ellenőrzi a cégkivonatokat az elektronikusan elérhető cégadatbázisban. A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében az ajánlathoz csatolandó a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás is két tanúval igazoltan.
Amennyiben ajánlattevő egyéni vállalkozó, akkor az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. § (1) bekezdése rendelkezései figyelembevételével, csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében Ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatában történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat).
Az eljárás eredményeként egy vállalkozási szerződés kerül megkötésre a nyertes ajánlattevővel.
A Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2a) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
A Kbt. 73.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha ahhoz a hiánypótlást követően sem csatolták a közös ajánlattevők által cégszerűen aláírt közös ajánlattételi megállapodást, amely megfelel a Kbt. 35. § (2)-(9) bekezdés előírásait tartalmazó, valamennyi alábbi követelménynek:
-tartalmazza a Közös Ajánlatban részt vevő felek nevét és székhelyét;
-tartalmazza a közbeszerzési eljárás tárgyát;
-tartalmazza Közös Ajánlattevők vállalkozási díjból való részesedésének mértékét;
-tartalmazza a Közös ajánlattevők képviseletére jogosult személy aláírását;
-a feladat megosztását;
-tartalmazza a vezető ajánlattevő (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárási cselekmények vonatkozásában az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében;
-tartalmazza külön-külön a közös ajánlattevők azon bankszámlaszámait, ahova az elismert teljesítést követően a kifizetés megtörténhet;
-tartalmazza valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért;
-az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ - az ajánlattevő nyertessége/nem nyertessége esetén kívül - felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 9. § (6) bekezdése és V. fejezete alapján az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítése során keletkezett, szerzői jogi védelem alá eső valamennyi alkotással kapcsolatban határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot szerez az átruházható szerzői jogokra, amely magában foglalja az Szjt. 46. §-a szerinti harmadik személyre átruházhatóság jogát, valamint az Szjt. 47. §-a szerinti, a mű átdolgozhatóságához és a mű többszörözéséhez való felhasználási jogosultságot is. Az ajánlattevőként szerződő fél csak az ajánlatkérőként szerződő fél előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja tovább az elkészült mű bármely munkarészét harmadik félnek vagy adhat nyilatkozatot a szerződés alapján nyújtott szolgáltatásról.
Ajánlatkérő a felhívás IV.2.6) pontjában feltüntetett 2 hónap alatt 60 napot ért.
FAKSZ: Kovács Péter 00324

Pontos információ a felülvizsgálati eljárások határidejéről (határidejeiről)

A Kbt. 148. § szerint:
(3) A kérelem - a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(5) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni.
(7) A (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;
c) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben szereplő, a megtekintett iratokat érintő jogsértéssel kapcsolatban a 45. § (1)
bekezdésében foglalt határidőben jelzett, és annak eredményeként megtett iratbetekintés befejezésének napját;
d) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és
da) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
db) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának napját;
e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [43. § (1) bekezdés c) pont] az EKR-en keresztül a Core-ban történő közzétételétől számított harmincadik napot.
(7a) Ha egy adott jogsértés kapcsán a (7) bekezdés c) pontja szerinti iratbetekintést követően a (7) bekezdés d) pontja szerinti előzetes vitarendezés kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontjának meghatározására a (7) bekezdés d) pontja alkalmazandó.
(8) A (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.