Széchenyi Gyógyfürdő-Női Termál felújítás- I. ütem | Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Dátum	Dokumentum
2026-07-10	Ajánlati felhívás

Ajánlatkérő rögzíti, miszerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége összefoglaló módon egységesen a jelen „Közbeszerzés leírása” és „Közbeszerzés leírása (az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellege és mennyisége, illetve az igények és követelmények meghatározása)” rovatokban kerül meghatározásra. Szerződés megnevezése: „Vállalkozási szerződés a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda (korábbi nevén) Női Termál részlegének felújítása vonatkozásában - I. ütem” (Szerződés). Eljárás fajtája: Kbt. Második rész 81. § szerinti nyílt közbeszerzési eljárás (Közbeszerzési Eljárás). A közbeszerzési eljárás tárgya a Budapest XIV. kerület, Állatkerti körút 9-11. alatti, ingatlanon elhelyezkedő Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda (Fürdő) épületén belül a női termál medenceterek felújítása. A meglévő védett műemlék épületben feladat a medence-terek padozatának részleges bontása, valamint a gépészeti és épületvillamossági rendszerek átalakítása, a tartószerkezeti rendszerek megerősítése, továbbá a műemléki értéket képviselő elemek (fa, fém, kő, műkő, stukkó, stb.) restaurálása. Bontásra kerül a földszint és emeleti szint közötti födémek padló rétegrendje, a földszinti válaszfalak és a medencék burkolata a tartószerkezet fölső síkjáig, valamint a medencék vízelvezetésének elemei, továbbá a bontási terveken jelölt poroszsüveg boltozatok. Az előzőeken túl elbontásra és cserére kerülnek a beépített bútorok, szaniterek, belső és külső nyílászárók az építéskori és a farestaurátor által megtartandónak javasolt nyílászárók kivételével, szaunák bútorai, radiátorok és gépészeti takaróelemek az érintett területeken. Az épületben az épületgépészeti vezetékek cseréjét, javítását, ideiglenes kiváltását a Fürdő folyamatos működését biztosítva kell elvégezni. Folytatás a „Közbeszerzés leírása (az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellege és mennyisége, illetve az igények és követelmények meghatározása)” rovatban.

Ajánlatkérő rögzíti, miszerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége összefoglaló módon egységesen a jelen „Közbeszerzés leírása” és „Közbeszerzés leírása (az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellege és mennyisége, illetve az igények és követelmények meghatározása)” rovatokban kerül meghatározásra. A medencék statikai és építészeti felújítása szükséges, így elbontásra kerül a burkolat és a szigetelés. Ezzel összhangban elbontásra kerülnek a medence bennlévő szerelvényei, a padlóbefúvók, ürítők és vízelvezetők is. A szabvány előírásainak megfelelő új berendezések és csövek kerülnek a medencetestben elhelyezésre, melyek megfelelnek a szakszerű szigetelés feltételeinek. Az épületvillamossági és épületfelügyelet rendszerek felújításra kerülnek, mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű szerelést, szerelvényezést és elosztó berendezéssel hálózattal. Az egyes szakágak leírásaiban foglaltak tájékoztató jellegűek, a részletes feladatokat az ajánlati dokumentáció III. kötetét képező műszaki leírása (Műszaki Leírás) tartalmazza. A jelen felhívásban foglalt alkalmassági követelmények és értékelési szempontok alátámasztására Ajánlatkérő az alábbiakat rögzíti: -A Fürdő a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 2. § 22. pontja szerinti 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősül; -A kivitelezési feladat tárgyát képező ingatlan örökségvédelem alatt áll. A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda nevesített műemlék (törzsszám: 15764-15766) műemlék környezet: 15756, 15767, 19768m, 15771, 15990 műemlék jellegű terület: 15001 világörökség: 30479,30480 régészeti lelőhely: 15198 A Fürdő vonatkozásában a kivitelezéssel érintett terület: Pince 562 m2; Földszint 455m2, tetőtér 405 m2, összesen 1422 m2

A bontás szabályait a Kbt. 68. §, az elektronikus bontás szabályait az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: e-Kr.) 15. §-a tartalmazza.

Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: P.1 A Kbt. 65. § (1) bek. a) pontja és a Kr. 19. § (1) bek. c) pontja alapján az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozó, közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozat, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ha az AT a P.1 alk. feltétel szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, a nevezett alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az AK által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett AT kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és köteles tájékoztatást kérni a nevezett alkalmassági feltétellel kapcsolatban az alkalmasság igazolásának AK által elfogadott módjáról. Az előírt alk. köv-nek a közös AT-k a Kbt. 65. § (6) bek. szerint felelhetnek meg. Az alkalmasság igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7), (8), és (12) bekezdései alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. AK hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltakra. Az AT ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bek-ben és a Kr. 1. § (1) bek-ben foglaltakra tekintettel az alk. követelményeknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. AK a Kr. 2. § (5) bek-ben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az AT-knek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alk. feltételnek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bek. foglaltak szerint az AK felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], és az alk. igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével a Kr. 1-16. § szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtását kéri. Az alkalmasság minimumkövetelménye: P.1 Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele összesen nem érte el a 1.800.000.000,- Ft értéket.

Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: P.2 A Kbt. 65. § (1) bek. a) pontja és a Kr. 19. § (1) bek. b) pontja alapján az előző 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozó, ajánlattevő saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolói (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) benyújtásával, ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét. Ha az Ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az Ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges. Amennyiben a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga nem írja elő beszámoló közzétételét, akkor a gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti év vonatkozásában a saját, illetve jogelődje saját tőkéje tekintetében. Jelen alkalmassági feltétel tekintetében – az alábbiak szerint – a Kr. 19. § (2)-(3) bekezdései is megfelelően alkalmazandók. Ha az AT a P.2 alkalmassági feltétel szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges, a nevezett alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az Ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett Ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges és köteles tájékoztatást kérni a nevezett alkalmassági feltétellel kapcsolatban az alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának Ajánlatkérő által elfogadott módjáról. Ha az Ajánlattevő a P.2 alkalmassági feltétel szerinti irattal azért nem rendelkezik az AK által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó (magasépítési kivitelezési tevékenység) – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös Ajánlattevők a Kbt. 65. § (6) bek. szerint felelhetnek meg. Az alkalmasság igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7), (8), és (12) bekezdései alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. AK hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltakra. Az AT ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bek-ben és a Kr. 1. § (1) bek-ben foglaltakra tekintettel az alk. követelménynek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. AK a Kr. 2. § (5) bek-ben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az AT-knek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alk. feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bek. foglaltak szerint az AK felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], és az alk. igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével a Kr. 1-16. § szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtását kéri. Az alkalmasság minimumkövetelménye: P.2 Alkalmatlan az ajánlattevő, ha a saját, illetve jogelődje saját tőkéje az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 mérlegfordulónappal lezárt üzleti év közül legalább két év esetében negatív volt. A Kr. 19. § (2) bekezdésére tekintettel Ajánlatkérő rögzíti, miszerint, amennyiben Ajánlattevő azért nem rendelkezik beszámolóval az Ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az ajánlattevő alkalmatlannak minősül amennyiben a működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele összesen nem érte el a 1.800.000.000,- Ft értéket.

SZ.1. A Kbt. 65. § (1) bek. c) pontja, a 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 26. § (1) bek. a) pontja és a 26. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérő előírja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében „kivitelező”-ként való szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. A nevezett követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az AK ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatai alapján, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani. Az AT ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bekezdésében és a Kr. 1. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. AK a Kr. 2. § (5) bekezdésben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az AT-knek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.] megfelelő határidő tűzésével kéri az alkalmassági igazolások benyújtását kéri [vagyis az alkalmassági feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az AK felhívására kerülhet sor]. A Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét AK ellenőrzi az ingyenesen elérhető elektronikus névjegyzék (https://knyr.mkik.hu/Kamreg/Nyilvantarto/Kereses ) adatai alapján. Amennyiben az ajánlattevő a nyilvántartásban szerepel, ennek vonatkozásában külön igazolás csatolása nem szükséges. A fentiekre tekintettel: SZ.1 Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében „kivitelező”-ként VAGY, ha nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő nem tud a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot benyújtani Ajánlatkérő részére.

M.1 (első szövegrészlet) Az AT szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: M.1 a Kbt. 65. § (1) bek. b) pontja és a Kr. 21. § (2) bek. a) pontja alapján ajánlattevő az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt év (60 hónap) legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével tudja igazolni alkalmasságát [a Kr. 22. § (3) bek-re tekintettel a szerződést kötő másik fél által kiadott vagy aláírt igazolással]. A Kr. 21. § (2a) bek. a) pontja alapján az AK a vizsgált időszak alatt sikeres műszaki átadás-átvétellel befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe. A referenciára vonatkozó, a szerződést kötő másik fél által adott igazolásnak a Kr. 22. § (3) bek. és AK előírása alapján tartalmaznia kell a következőket: a szerződést kötő másik fél megnevezése; az építési beruházás tárgya (amelyből megállapítható valamennyi min.követelmény szerinti tényező megtörténte, a referenciák esetében kérjük megadni az adott ingatlan egyértelmű azonosítóit a referenciák ellenőrizhetősége érdekében, különös tekintettel, a helyrajzi szám, a műemléki azonosító megadására); a szerződés teljesítésének időpontja (kezdő- ÉS befejező időpont év,hónap,nap formátumban), a szerződés teljesítésének helye, a szerződést kötő másik fél kapcs.tartójának neve és elérhetősége (telefonszám/e-mail), nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Amennyiben a teljesítés nem a szerződésnek megfelelően történt, ismertetni kell az igazolásban az eltérés okát és mértékét, valamint a gazdasági szereplő szerződésszegése esetén annak tényét, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége fennáll-e. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k a Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint együttesen is megfelelhetnek (oly módon, hogy csak az egyikük igazolja a megfelelést vagy együttesen igazolják a megfelelést), ha az nem kizárólag egyetlen gazdasági szereplőre vonatkoztatható. Az alk. igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7) és (12) bek-ei alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. AK hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bek-ben foglaltakra. Az AT ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bek-ben és a Kr. 1. § (1) bek-ben foglaltakra tekintettel az alk. köv-eknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. AK a Kr. 2. § (5) bekezdésben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az AT-knek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alk. feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bek-ben foglaltak szerint az AK felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alk. igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével kéri az alk-i igazolások, nyilatkozatok benyújtását. Az alk. minimumkövetelményei: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt évben (60 hónapban) sikeres műszaki átadás-átvétellel befejezett, az alábbiak szerinti szerződésszerűen teljesített referencia munkákkal: M.1.1) legalább 1 db, legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult új fürdő* épület építésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó és/vagy legalább 1 db meglévő fürdő* épület legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult felújításának és/vagy rekonstrukciójának és/vagy bővítésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó referencia; M.1.2) legalább 1 db műemlék** épület legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult felújításának és/vagy rekonstrukciójának és/vagy bővítésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó referencia. Tárgyi követelmény esetében az alapterületi előírás a ténylegesen műemléki besorolású épített területre vonatkozik. Az M.1.2 min.köv. igazolható több (legfeljebb 2) referenciaszerződés alapterületi értékeinek összeadásával akként, hogy az egyes külön bemutatott referenciák a min. területi értéket leszámítva minden tekintetben megfelelnek az előírt vagylagos követelményeknek. AK rögzíti továbbá, miszerint az M.1.1) és M.1.2) min.köv-ek adott esetben igazolhatók azonos referenciákkal, ha minden tekintetben megfelelnek az előírt követelményeknek [vagyis az M.1.1) és az M.1.2) követelménynek is]. Az M.1.1 és M.1.2 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában az alábbi fogalmak alkalmazását rendeli AK: fürdő*: A közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 2. § 22. pontja alapján jelenleg 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősülő létesítmény értendő ez alatt („a települések fürdői, sportuszodák, tanuszodák csecsemőúszást és kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító uszodák, gyógyfürdők, élményfürdők, vízi és aquaparkok, amelyben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő használati mód, vagy a fő használati mód mellett van jelen, olyan módon, hogy a felhasználók számára önálló szolgáltatásként is igénybe vehető”). műemlék**: Magyarországi műemlék vonatkozásában a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 82. pontja szerinti fogalom értendő ez alatt. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel AK hivatkozik rá, miszerint, ha az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített korábbi építési beruházás kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. Karakterkorlátozás miatt folytatás a technikailag következőként meghatározott „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatban [„M.1 (második szövegrészlet) cím után].

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

M.1 (első szövegrészlet) Az AT szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: M.1 a Kbt. 65. § (1) bek. b) pontja és a Kr. 21. § (2) bek. a) pontja alapján ajánlattevő az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt év (60 hónap) legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével tudja igazolni alkalmasságát [a Kr. 22. § (3) bek-re tekintettel a szerződést kötő másik fél által kiadott vagy aláírt igazolással]. A Kr. 21. § (2a) bek. a) pontja alapján az AK a vizsgált időszak alatt sikeres műszaki átadás-átvétellel befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe. A referenciára vonatkozó, a szerződést kötő másik fél által adott igazolásnak a Kr. 22. § (3) bek. és AK előírása alapján tartalmaznia kell a következőket: a szerződést kötő másik fél megnevezése; az építési beruházás tárgya (amelyből megállapítható valamennyi min.követelmény szerinti tényező megtörténte, a referenciák esetében kérjük megadni az adott ingatlan egyértelmű azonosítóit a referenciák ellenőrizhetősége érdekében, különös tekintettel, a helyrajzi szám, a műemléki azonosító megadására); a szerződés teljesítésének időpontja (kezdő- ÉS befejező időpont év,hónap,nap formátumban), a szerződés teljesítésének helye, a szerződést kötő másik fél kapcs.tartójának neve és elérhetősége (telefonszám/e-mail), nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Amennyiben a teljesítés nem a szerződésnek megfelelően történt, ismertetni kell az igazolásban az eltérés okát és mértékét, valamint a gazdasági szereplő szerződésszegése esetén annak tényét, hogy a gazdasági szereplő szerződésszegésért való felelőssége fennáll-e. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k a Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint együttesen is megfelelhetnek (oly módon, hogy csak az egyikük igazolja a megfelelést vagy együttesen igazolják a megfelelést), ha az nem kizárólag egyetlen gazdasági szereplőre vonatkoztatható. Az alk. igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7) és (12) bek-ei alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. AK hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bek-ben foglaltakra. Az AT ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bek-ben és a Kr. 1. § (1) bek-ben foglaltakra tekintettel az alk. köv-eknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. AK a Kr. 2. § (5) bekezdésben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az AT-knek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alk. feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bek-ben foglaltak szerint az AK felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alk. igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével kéri az alk-i igazolások, nyilatkozatok benyújtását. Az alk. minimumkövetelményei: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt évben (60 hónapban) sikeres műszaki átadás-átvétellel befejezett, az alábbiak szerinti szerződésszerűen teljesített referencia munkákkal: M.1.1) legalább 1 db, legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult új fürdő* épület építésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó és/vagy legalább 1 db meglévő fürdő* épület legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult felújításának és/vagy rekonstrukciójának és/vagy bővítésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó referencia; M.1.2) legalább 1 db műemlék** épület legalább 1000 m2 alapterületen megvalósult felújításának és/vagy rekonstrukciójának és/vagy bővítésének generálkivitelezési feladatára vonatkozó referencia. Tárgyi követelmény esetében az alapterületi előírás a ténylegesen műemléki besorolású épített területre vonatkozik. Az M.1.2 min.köv. igazolható több (legfeljebb 2) referenciaszerződés alapterületi értékeinek összeadásával akként, hogy az egyes külön bemutatott referenciák a min. területi értéket leszámítva minden tekintetben megfelelnek az előírt vagylagos követelményeknek. AK rögzíti továbbá, miszerint az M.1.1) és M.1.2) min.köv-ek adott esetben igazolhatók azonos referenciákkal, ha minden tekintetben megfelelnek az előírt követelményeknek [vagyis az M.1.1) és az M.1.2) követelménynek is]. Az M.1.1 és M.1.2 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában az alábbi fogalmak alkalmazását rendeli AK: fürdő*: A közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 2. § 22. pontja alapján jelenleg 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősülő létesítmény értendő ez alatt („a települések fürdői, sportuszodák, tanuszodák csecsemőúszást és kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító uszodák, gyógyfürdők, élményfürdők, vízi és aquaparkok, amelyben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő használati mód, vagy a fő használati mód mellett van jelen, olyan módon, hogy a felhasználók számára önálló szolgáltatásként is igénybe vehető”). műemlék**: Magyarországi műemlék vonatkozásában a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 82. pontja szerinti fogalom értendő ez alatt. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel AK hivatkozik rá, miszerint, ha az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített korábbi építési beruházás kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. Karakterkorlátozás miatt folytatás a technikailag következőként meghatározott „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatban [„M.1 (második szövegrészlet) cím után].

M.1 (második szövegrészlet) Karakterkorlátozás miatt folytatás a megelőző „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatból [„M.1 (első szövegrészlet) cím]. Az M.1.2 köv. esetében a referencia tárgyát képező műemlék épületnek a referencia szerződés teljesítésének időtartama alatt kell rendelkeznie a műemléki besorolással, minősítéssel. AK az egyértelműség érdekében rögzíti, miszerint az M.1.1) és M.1.2) min.köv.-ek szerinti területi értékek számításakor kalkulálandó az adott épület területe, az épülethez adott esetben kapcsolódó kültéri terület (pl. fürdő udvara) azonban nem számítandó. AK rögzíti, miszerint az M.1.2) alk. követelmény előírása a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (3) bek. a) pontja szerinti kötelezettségen alapul.

M.2 (első szövegrészlet) Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: M.2 A Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja és a Kr. 21. § (2) bekezdésének b) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezése, végzettségük, illetve képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetése, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Ajánlattevőnek az EKR-ben rendelkezésre bocsátott űrlap alkalmazásával nyilatkozatot kell benyújtania az alkalmasság keretében bevonni kívánt szakemberek személyéről, az igazolni kívánt minimumkövetelmény megjelölésével (M.2.1 és/vagy M.2.2 és/vagy M.2.3 és/vagy M.2.4 és/vagy M.2.5 és/vagy M.2.6 és/vagy M.2.7). A nyilatkozatban meg kell nevezni a szakember nevén és születési dátumán kívül a szakemberrel jogviszonyban álló szervezetet, valamint a szakember jelenlegi jogviszonyát a megjelölt szervezettel (kapacitást nyújtó szervezet által bevont szervezet esetében a kapacitást nyújtó szervezet nevezendő meg és a szakember, valamint a kapacitást nyújtó szervezet jogviszonya nevezendő meg, pl. munkaviszony). Abban az esetben, ha AT a 2-5. értékelési szempontok közül bármelyik esetében 0 darabnál nagyobb mértékű megajánlással él, a nyilatkozat már az ajánlat keretében történő benyújtása szükséges az értékelési szemponttal érintett szakember vonatkozásában annak érdekében, hogy Ajánlatkérőnek módjában álljon megállapítani, hogy mely szakember mely pozícióra kerül bemutatásra. Abban az esetben, ha az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában bemutatásra kerülő szakemberek neve nem kerül megadásra az ajánlat keretében, azt AK abban az esetben nem tekinti hiányosságnak, ha az adott szakember(ek)hez nem kapcsolódik többlettapasztalati megajánlás. Az ilyen szakember(ek) nevének megadása legkésőbb a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívásra szükséges az EKR-ben rendelkezésre bocsátott fenti űrlap alkalmazásával. További igazolásként csatolandó: - a szakember előírt végzettségét, illetve képzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolata (kivéve, ha az adott szakember már rendelkezik az előírt, lentiekben definiált 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (266.KR) szerinti jogosultsággal – ebben az esetben mellőzhető a benyújtása, ugyanakkor a releváns végzettségre utalni kell a szakmai önéletrajzban), - a szakember rendelkezésre állási nyilatkozata (annak tekintetben, hogy a szerződés teljesítése során rendelkezésre fog állni), - a szakmai tapasztalatot ismertető, a szakember által saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajz (az M.2.5-M.2.6-M.2.7 alkalmassági követelmények szerinti szakemberek esetében eltekintünk az önéletrajz beadási kötelezettségtől). A szakmai önéletrajz részletesen - dátumokkal (év/hó pontossággal) - térjen ki a szakember által végzett szakmai gyakorlatra. Ajánlatkérő a szakmai gyakorlat alatt a releváns végzettség, illetve képzettség megszerzését követő, a képzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött munkavégzésen alapuló gyakorlatot érti. Ha a szakember egyazon időben több tárgyi projektben is részt vett, úgy az egyes projektek során szerzett gyakorlatainak hónapszáma nem összeadható, vagyis egy évben maximálisan 12 hónap számítható függetlenül attól, hogy a szakember esetleg egy időben több projekten is dolgozott. Amennyiben a szakember már rendelkezik az adott (M.2.1-M.2.4) minimumkövetelmény szerinti jogosultsággal, – amellett, hogy a szakember előírt végzettségét, képzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolatának benyújtása mellőzhető az ajánlatban – nem szükséges a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalatok bemutatása a szakmai önéletrajzban, ugyanakkor fel kell tüntetni a szakember kamarai (tag)számát és a releváns jogosultság megszerzésének pontos dátumát (év/hónap/nap részletezettséggel). (Az esetleges, kapcsolódó értékelési szempont szerinti megajánlás tekintetében a többlettapasztalatokat a jogosultság megszerzését követő időszakban fogadja el Ajánlatkérő.) Az előírt alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők a Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint együttesen is megfelelhetnek [oly módon, hogy csak az egyikük igazolja a megfelelést az adott szakember(ek) vonatkozásában]. Az alkalmasság igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7), (9) és (12) bekezdései alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. Ajánlatkérő hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltakra. Az ajánlattevő ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bekezdésében és a Kr. 1. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. Ajánlatkérő a Kr. 2. § (5) bekezdésben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az ajánlattevőknek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alkalmassági feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az Ajánlatkérő felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4) bek.] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével kéri az alkalmassági igazolások, nyilatkozatok benyújtását. Ez alól kivételt képeznek azon alkalmassági minimumkövetelmények igazolásai, amelyek vonatkozásában ajánlattevő a 2-5. értékelési szempontok bármelyike esetében 0 darabnál nagyobb mértékű megajánlással él. Karakterkorlátozás miatt folytatás a technikailag következőként meghatározott „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatban [„M.2 (második szövegrészlet) cím után].

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

M.2 (első szövegrészlet) Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmassága az alábbiak szerint igazolható: M.2 A Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja és a Kr. 21. § (2) bekezdésének b) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezése, végzettségük, illetve képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetése, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Ajánlattevőnek az EKR-ben rendelkezésre bocsátott űrlap alkalmazásával nyilatkozatot kell benyújtania az alkalmasság keretében bevonni kívánt szakemberek személyéről, az igazolni kívánt minimumkövetelmény megjelölésével (M.2.1 és/vagy M.2.2 és/vagy M.2.3 és/vagy M.2.4 és/vagy M.2.5 és/vagy M.2.6 és/vagy M.2.7). A nyilatkozatban meg kell nevezni a szakember nevén és születési dátumán kívül a szakemberrel jogviszonyban álló szervezetet, valamint a szakember jelenlegi jogviszonyát a megjelölt szervezettel (kapacitást nyújtó szervezet által bevont szervezet esetében a kapacitást nyújtó szervezet nevezendő meg és a szakember, valamint a kapacitást nyújtó szervezet jogviszonya nevezendő meg, pl. munkaviszony). Abban az esetben, ha AT a 2-5. értékelési szempontok közül bármelyik esetében 0 darabnál nagyobb mértékű megajánlással él, a nyilatkozat már az ajánlat keretében történő benyújtása szükséges az értékelési szemponttal érintett szakember vonatkozásában annak érdekében, hogy Ajánlatkérőnek módjában álljon megállapítani, hogy mely szakember mely pozícióra kerül bemutatásra. Abban az esetben, ha az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában bemutatásra kerülő szakemberek neve nem kerül megadásra az ajánlat keretében, azt AK abban az esetben nem tekinti hiányosságnak, ha az adott szakember(ek)hez nem kapcsolódik többlettapasztalati megajánlás. Az ilyen szakember(ek) nevének megadása legkésőbb a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívásra szükséges az EKR-ben rendelkezésre bocsátott fenti űrlap alkalmazásával. További igazolásként csatolandó: - a szakember előírt végzettségét, illetve képzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolata (kivéve, ha az adott szakember már rendelkezik az előírt, lentiekben definiált 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (266.KR) szerinti jogosultsággal – ebben az esetben mellőzhető a benyújtása, ugyanakkor a releváns végzettségre utalni kell a szakmai önéletrajzban), - a szakember rendelkezésre állási nyilatkozata (annak tekintetben, hogy a szerződés teljesítése során rendelkezésre fog állni), - a szakmai tapasztalatot ismertető, a szakember által saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajz (az M.2.5-M.2.6-M.2.7 alkalmassági követelmények szerinti szakemberek esetében eltekintünk az önéletrajz beadási kötelezettségtől). A szakmai önéletrajz részletesen - dátumokkal (év/hó pontossággal) - térjen ki a szakember által végzett szakmai gyakorlatra. Ajánlatkérő a szakmai gyakorlat alatt a releváns végzettség, illetve képzettség megszerzését követő, a képzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött munkavégzésen alapuló gyakorlatot érti. Ha a szakember egyazon időben több tárgyi projektben is részt vett, úgy az egyes projektek során szerzett gyakorlatainak hónapszáma nem összeadható, vagyis egy évben maximálisan 12 hónap számítható függetlenül attól, hogy a szakember esetleg egy időben több projekten is dolgozott. Amennyiben a szakember már rendelkezik az adott (M.2.1-M.2.4) minimumkövetelmény szerinti jogosultsággal, – amellett, hogy a szakember előírt végzettségét, képzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolatának benyújtása mellőzhető az ajánlatban – nem szükséges a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalatok bemutatása a szakmai önéletrajzban, ugyanakkor fel kell tüntetni a szakember kamarai (tag)számát és a releváns jogosultság megszerzésének pontos dátumát (év/hónap/nap részletezettséggel). (Az esetleges, kapcsolódó értékelési szempont szerinti megajánlás tekintetében a többlettapasztalatokat a jogosultság megszerzését követő időszakban fogadja el Ajánlatkérő.) Az előírt alkalmassági követelménynek a közös ajánlattevők a Kbt. 65. § (6) bekezdése szerint együttesen is megfelelhetnek [oly módon, hogy csak az egyikük igazolja a megfelelést az adott szakember(ek) vonatkozásában]. Az alkalmasság igazolása során az AT a Kbt. 65. § (7), (9) és (12) bekezdései alapján támaszkodhat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetre. Ajánlatkérő hivatkozni kíván továbbá a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltakra. Az ajánlattevő ajánlatában a Kbt. 67. § (1) bekezdésében és a Kr. 1. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében kizárólag az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani. Ajánlatkérő a Kr. 2. § (5) bekezdésben foglaltakra is hivatkozással felhívja a figyelmet arra, hogy jelen eljárásban az ajánlattevőknek elegendő alkalmasságukat az EEKD „α” szakaszának megjelölésével (előzetesen) igazolni. Az alkalmassági feltételeknek való tényleges megfelelés igazolására a Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az Ajánlatkérő felhívására kerülhet sor. AK a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4) bek.] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től - megfelelő határidő tűzésével kéri az alkalmassági igazolások, nyilatkozatok benyújtását. Ez alól kivételt képeznek azon alkalmassági minimumkövetelmények igazolásai, amelyek vonatkozásában ajánlattevő a 2-5. értékelési szempontok bármelyike esetében 0 darabnál nagyobb mértékű megajánlással él. Karakterkorlátozás miatt folytatás a technikailag következőként meghatározott „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatban [„M.2 (második szövegrészlet) cím után].

M.2 (második szövegrészlet) Karakterkorlátozás miatt folytatás a megelőző „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatból [„M.2 (első szövegrészlet) cím]. Ezen alkalmassági minimumkövetelmények esetében már az ajánlat keretében csatolni kell a fentiek szerint előírt igazolásokat, amelyek alátámasztják az ajánlatban foglalt (0 darabnál nagyobb mértékű) többlettapasztalatot, továbbá, hogy az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában megjelölésre kerülő (érintett) szakember(ek) a nevezett minimumkövetelményeknek megfelelnek, és erre tekintettel az értékelés során Ajánlatkérő által figyelembe vehetők. Az alkalmasság minimumkövetelményei Alkalmatlan az ajánlattevő, M.2 ha nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel: M.2.1) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (266.KR) 1. melléklet VI. fejezet 1. rész 4. pontja szerinti „MV-É-M” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök vagy ezekkel egyenértékű végzettségekkel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építészmérnök vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 96 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.2) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 2. rész 3. pontja szerinti „MV-ÉG” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles gépészmérnök épületgépészeti szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - okleveles létesítmény mérnök épületgépészeti szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - gépészmérnök épületgépész szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; - energetikai mérnök épületenergetika szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.3) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 2. rész 5. pontja szerinti „MV-ÉV” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles villamosmérnök vagy okleveles biztonságtechnikai mérnök vagy okleveles mechatronikai mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - villamosmérnök vagy biztonságtechnikai mérnök vagy mechatronikai mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.4) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 3. rész 7. pontja szerinti „MV-VZ” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles építőmérnök vagy okleveles infrastruktúra-építőmérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építőmérnök vagy mélyépítés mérnök vagy közlekedésépítés mérnök vagy vízellátás mérnök vagy csatornázási mérnök vagy okleveles hidrogeológus mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.5) legalább 1 fő farestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel; M.2.6) legalább 1 fő fémrestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel; M.2.7) legalább 1 fő szilikátrestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel. AK rögzíti, miszerint az M.2.1), illetve M.2.5-M.2.7) alkalmassági követelmények előírása a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (3) bek. b) pont ba-bb) alpontok szerinti kötelezettségeken alapul. Az M.2.1-M.2.7 alkalmassági minimumkövetelmények keretében bemutatott szakemberek között az átfedés megengedett. A bemutatott szakember(eke)t a nyertes ajánlattevő köteles bevonni a szerződés teljesítésébe. Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelményekben hivatkozott jogosultság megszerzésével kapcsolatos, a további információk rovat 14) alpontjában rögzített előírásra.

A szabályok és kritériumok felsorolása és rövid leírása

M.2 (második szövegrészlet) Karakterkorlátozás miatt folytatás a megelőző „Alkalmassági követelmény ismertetése” rovatból [„M.2 (első szövegrészlet) cím]. Ezen alkalmassági minimumkövetelmények esetében már az ajánlat keretében csatolni kell a fentiek szerint előírt igazolásokat, amelyek alátámasztják az ajánlatban foglalt (0 darabnál nagyobb mértékű) többlettapasztalatot, továbbá, hogy az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában megjelölésre kerülő (érintett) szakember(ek) a nevezett minimumkövetelményeknek megfelelnek, és erre tekintettel az értékelés során Ajánlatkérő által figyelembe vehetők. Az alkalmasság minimumkövetelményei Alkalmatlan az ajánlattevő, M.2 ha nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel: M.2.1) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (266.KR) 1. melléklet VI. fejezet 1. rész 4. pontja szerinti „MV-É-M” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök vagy ezekkel egyenértékű végzettségekkel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építészmérnök vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 96 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.2) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 2. rész 3. pontja szerinti „MV-ÉG” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles gépészmérnök épületgépészeti szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - okleveles létesítmény mérnök épületgépészeti szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - gépészmérnök épületgépész szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; - energetikai mérnök épületenergetika szakirány vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.3) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 2. rész 5. pontja szerinti „MV-ÉV” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles villamosmérnök vagy okleveles biztonságtechnikai mérnök vagy okleveles mechatronikai mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - villamosmérnök vagy biztonságtechnikai mérnök vagy mechatronikai mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.4) legalább 1 fő olyan szakemberrel, aki a 266.KR 1. melléklet VI. fejezet 3. rész 7. pontja szerinti „MV-VZ” besorolású jogosultsággal rendelkezik; vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, azaz - okleveles építőmérnök vagy okleveles infrastruktúra-építőmérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; vagy - építőmérnök vagy mélyépítés mérnök vagy közlekedésépítés mérnök vagy vízellátás mérnök vagy csatornázási mérnök vagy okleveles hidrogeológus mérnök vagy ezek bármelyikével egyenértékű végzettséggel és legalább 60 hónap szakmai gyakorlattal rendelkezik; M.2.5) legalább 1 fő farestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel; M.2.6) legalább 1 fő fémrestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel; M.2.7) legalább 1 fő szilikátrestaurátori vagy ezzel egyenértékű végzettséggel vagy képzettséggel rendelkező szakemberrel. AK rögzíti, miszerint az M.2.1), illetve M.2.5-M.2.7) alkalmassági követelmények előírása a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (3) bek. b) pont ba-bb) alpontok szerinti kötelezettségeken alapul. Az M.2.1-M.2.7 alkalmassági minimumkövetelmények keretében bemutatott szakemberek között az átfedés megengedett. A bemutatott szakember(eke)t a nyertes ajánlattevő köteles bevonni a szerződés teljesítésébe. Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet az M.2.1-M.2.4 alkalmassági minimumkövetelményekben hivatkozott jogosultság megszerzésével kapcsolatos, a további információk rovat 14) alpontjában rögzített előírásra.

Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8)-(9) bek. szerinti gazdálkodó szervezet alapítását (projekttársaság létrehozását) nem írja elő és nem teszi lehetővé. Karakterkorlátozás miatt folytatás „Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre” megnevezésű rovatból: Előleg: Nyertes ajánlattevő, mint vállalkozó a nettó Vállalkozási Díj legfeljebb 5%-ával megegyező mértékben előleg igénybevételére jogosult. AK részszámlázási lehetőséget biztosít a Vállalkozási Díj tekintetében az ajánlati dokumentáció II. kötetét képező szerződéstervezetben (Szerződéstervezet) foglalt részletes rendelkezések szerint. A kifizetés és az ellenérték részletes feltételeit a Szerződéstervezet tartalmazza.

Az ellenérték teljesítésére a teljesítés ajánlatkérői igazolását követően benyújtott, a számla ajánlatkérő által kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel, átutalással kerül sor figyelemmel a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése, valamint a Ptk. 6: 42-45. § rendelkezéseire is. Amennyiben nyertes ajánlattevő, mint vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a kifizetésre a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezéseinek megfelelően kerül sor. Ajánlattétel, elszámolás, kifizetés pénzneme: magyar forint. Az ÁFA megfizetése a hatályos adójogszabályok szerint történik. Felek rögzítik, hogy az ÁFA-törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ÁFA-t a szolgáltatás igénybevevőjeként a Megrendelő vallja be és fizeti meg. Karakterkorlátozás miatt folytatás „A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy” megnevezésű rovatban.

Kötbérek (késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér) az ajánlati dokumentáció II. kötetét képező szerződéstervezetben (Szerződéstervezet) foglalt részletes rendelkezések szerint. Teljesítési biztosíték és jóteljesítési biztosíték a Szerződéstervezetben foglalt részletes rend-ek szerint. Felelősségbiztosítással kapcsolatos köv-ek: Nyertes AT-nak a Szerződés teljes időtartama alatt, ill. a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárását követő min 30 napig (a szerződéstervezetben foglaltak szerint) rendelkeznie kell olyan érvényes felelősségbiztosítással, amely a biztosítható kockázatokra is kiterjed az alábbiak szerint: -A közbeszerzés tárgyára kiterjedő káreseményenként legalább 300 millió Ft/káresemény és 1 milliárd forint/év biztosítási értékű érvényes szakmai all-risk típusú szolgáltatói felelősségbiztosítással, -valamint építőipari szolgáltatásra vonatkozó (építési-szerelési) felelősségbiztosítással 200 millió forint/kár és 500 millió forint/év mértékkel.

A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet

Csőd

Ajánlatkérő rögzíti, miszerint a kizáró okra vonatkozó jelen pontban foglalt adatrögzítés („A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet”) részben technikai bejegyzés. Ajánlatkérő nem egyenként határozza meg a kizáró okokat, hanem összefoglalóan a következők szerint: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. Megkövetelt igazolási módok; I. Előzetes igazolás: Igazolási mód az ajánlat benyújtásával egyidejűleg a Kbt. 67. §, 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet (Kr.) 1-16. §-ai szerint szükséges. Az ajánlatban a Kbt. 67. § (1) bekezdésére tekintettel (mind a magyarországi letelepedésű, mind a nem Magyarországon letelepedett) ajánlattevőknek, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő(k)nek a Kr. 4. § szerint egységes európai közbeszerzési dokumentumban (EEKD) szükséges nyilatkozniuk előzetes igazolásként a kizáró okok fenn nem állásáról. Az alátámasztó igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti ajánlatkérői felhívásra szükséges benyújtani. Ajánlatkérő hivatkozni kíván továbbá a Kr. 4. § (1a), (1b) bekezdéseiben, valamint a Kbt. 62. § (1a) bekezdésében foglaltakra. A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az AK – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát a részvételre jelentkező erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A Kr. 15. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t szükséges benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 67. § (3) bekezdésére, valamint a Kr. 3. § (3) és (5) bekezdésére. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában, az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani Felhívjuk a figyelmet a Kr. 12-14. § és 16. §-ára és a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségére. Az ajánlatban be kell nyújtani a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő azon (EKR űrlap szerinti) nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. II. Igazolási mód a bírálat nyomán: Ajánlatkérő a bírálat és értékelés alapján [a Kbt. 69. § (4) bek. szerint] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től – megfelelő határidő tűzésével – a Kr. 1-16. § szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtását kéri. - Megkövetelt igazolási mód magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 8. § előírásai szerint; - Megkövetelt igazolási mód nem magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 10. § előírásai szerint. A Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívásra benyújtandó Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti nyilatkozattal összefüggésben AK a következőket rögzíti: A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok vonatkozásában – annak érdekében, hogy AT alátámassza, hogy a nevezett kizáró okban hivatkozott átlátható gazdasági szereplőnek minősül – be kell nyújtani az AT nyilatkozatát (EKR űrlap keretében) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pénzmosásról Szóló Törvény) 3. § 38. pont a)-b), d), e) vagy g) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa személyazonosító adatainak, adóazonosító adatainak, külső nyilvántartás szerinti személy-, illetve adóazonosító adatainak, valamint érdekeltségének a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b), d) e) vagy g) alpontja szerinti jellege és mértéke közlésével; ha a gazdasági szereplőnek nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy az erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges megtenni. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja vonatkozásában benyújtandó nyilatkozat szabatosságának (és a nevezett jogszabályhely megfelelő értelmezése érdekében) ajánlatkérő felhívja a figyelmet a következő jogszabályi rendelkezésekre: Karakterkorlátozás miatt folytatás a „Kizáró ok”, „Kizáró ok típusa: Csőd” megnevezésű rovatban a „Kizáró ok rövid ismertetés” alatt.

Kizárási okok leírása

Ajánlatkérő rögzíti, miszerint a kizáró okra vonatkozó jelen pontban foglalt adatrögzítés („A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet”) részben technikai bejegyzés. Ajánlatkérő nem egyenként határozza meg a kizáró okokat, hanem összefoglalóan a következők szerint: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. Megkövetelt igazolási módok; I. Előzetes igazolás: Igazolási mód az ajánlat benyújtásával egyidejűleg a Kbt. 67. §, 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet (Kr.) 1-16. §-ai szerint szükséges. Az ajánlatban a Kbt. 67. § (1) bekezdésére tekintettel (mind a magyarországi letelepedésű, mind a nem Magyarországon letelepedett) ajánlattevőknek, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő(k)nek a Kr. 4. § szerint egységes európai közbeszerzési dokumentumban (EEKD) szükséges nyilatkozniuk előzetes igazolásként a kizáró okok fenn nem állásáról. Az alátámasztó igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti ajánlatkérői felhívásra szükséges benyújtani. Ajánlatkérő hivatkozni kíván továbbá a Kr. 4. § (1a), (1b) bekezdéseiben, valamint a Kbt. 62. § (1a) bekezdésében foglaltakra. A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az AK – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát a részvételre jelentkező erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A Kr. 15. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t szükséges benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 67. § (3) bekezdésére, valamint a Kr. 3. § (3) és (5) bekezdésére. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában, az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani Felhívjuk a figyelmet a Kr. 12-14. § és 16. §-ára és a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségére. Az ajánlatban be kell nyújtani a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő azon (EKR űrlap szerinti) nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. II. Igazolási mód a bírálat nyomán: Ajánlatkérő a bírálat és értékelés alapján [a Kbt. 69. § (4) bek. szerint] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től – megfelelő határidő tűzésével – a Kr. 1-16. § szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtását kéri. - Megkövetelt igazolási mód magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 8. § előírásai szerint; - Megkövetelt igazolási mód nem magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 10. § előírásai szerint. A Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívásra benyújtandó Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti nyilatkozattal összefüggésben AK a következőket rögzíti: A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok vonatkozásában – annak érdekében, hogy AT alátámassza, hogy a nevezett kizáró okban hivatkozott átlátható gazdasági szereplőnek minősül – be kell nyújtani az AT nyilatkozatát (EKR űrlap keretében) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pénzmosásról Szóló Törvény) 3. § 38. pont a)-b), d), e) vagy g) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa személyazonosító adatainak, adóazonosító adatainak, külső nyilvántartás szerinti személy-, illetve adóazonosító adatainak, valamint érdekeltségének a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b), d) e) vagy g) alpontja szerinti jellege és mértéke közlésével; ha a gazdasági szereplőnek nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy az erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges megtenni. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja vonatkozásában benyújtandó nyilatkozat szabatosságának (és a nevezett jogszabályhely megfelelő értelmezése érdekében) ajánlatkérő felhívja a figyelmet a következő jogszabályi rendelkezésekre: Karakterkorlátozás miatt folytatás a „Kizáró ok”, „Kizáró ok típusa: Csőd” megnevezésű rovatban a „Kizáró ok rövid ismertetés” alatt.

Karakterkorlátozás miatt folytatás a „Kizáró ok”, „Kizáró ok típusa: A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet” rovatból: A Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)–b), d) e) és g) alpontjaiban foglaltak szerint: „38. tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, […] d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár, e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, […] g) zártkörű befektetési alap esetében ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, gc) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett […]” A Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: „Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.” AK felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok vonatkozásában benyújtott nyilatkozatban ajánlattevő kizárólag akkor nyilatkozhat akként, hogy nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)-b), d), e) és g) alpontjaiban foglaltak szerinti tényleges tulajdonosa, ha a fenti jogszabályhelyekre tekintettel alátámasztható e nyilatkozata.

Kizárási okok leírása

Karakterkorlátozás miatt folytatás a „Kizáró ok”, „Kizáró ok típusa: A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet” rovatból: A Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)–b), d) e) és g) alpontjaiban foglaltak szerint: „38. tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, […] d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár, e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, […] g) zártkörű befektetési alap esetében ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, gc) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett […]” A Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: „Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.” AK felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok vonatkozásában benyújtott nyilatkozatban ajánlattevő kizárólag akkor nyilatkozhat akként, hogy nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)-b), d), e) és g) alpontjaiban foglaltak szerinti tényleges tulajdonosa, ha a fenti jogszabályhelyekre tekintettel alátámasztható e nyilatkozata.

1) A jelen eljárás a Kbt. Második rész 81. § szerint indított nyílt közbeszerzési eljárás. 2) A közbeszerzési eljárás a Kbt. 40. § (1) bek. és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. Rend. (e-Kr.) alapján az EKR-ben kerül lebonyolításra. A közbeszerzési dokumentumok minden ajánlattevő részére elérhetőek az EKR rendszeren keresztül. Az ajánlat és a közbeszerzési eljárás során csatolásra kerülő valamennyi dokumentum benyújtásának vonatkozásában AK hivatkozni kíván az e-Kr. 11-12. §-ban foglaltakra. 3) Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a jelen felhívás „Értékelési/Odaítélési szempontok” rovatában meghatározott legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok szerint értékeli. További rendelkezések az 1-6. értékelési szempontok vonatkozásában: AK az egyes értékelési szempontok tekintetében 0,00-tól 10,00-ig ad pontot. AK rögzíti, hogy az 1. ért. szempont esetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza az AD I. kötetben részletesen kifejtésre kerülő rendelkezések szerint. AK rögzíti, hogy a 2-6. értékelési szempontok esetében a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb szintekhez/értékekhez való arányosítás módszerét alkalmazza az AD I. kötetben részletesen kifejtésre kerülő rendelkezések szerint. A 2-5. értékelési szempontok esetében AK a Kbt. 77. § (1) bek. alapján egységesen a következőket rögzíti: Az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintje, amelyre (és az ennél kedvezőbb, nagyobb mennyiséget tartalmazó vállalásokra) az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad: 3 darab AK rögzíti, miszerint a tárgyi értékelési szempont vonatkozásában 0 darab megajánlása is lehetséges, többlettapasztalat bemutatása, megajánlása tehát nem kötelező. A 6. értékelési szempont esetében AK a Kbt. 77. § (1) bek. alapján a következőket rögzíti: Az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintje, amelyre (és az ennél kedvezőbb, nagyobb mennyiséget tartalmazó vállalásokra) az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad: 36 hónap AK rögzíti, miszerint a tárgyi értékelési szempont vonatkozásában 0 hónap megajánlása is lehetséges, többlet jótállás megajánlása tehát nem kötelező. A 2-5. értékelési szempontok esetében alkalmazott fogalmak (fürdő* és műemlék**) tekintetében az M.1 alkalmassági követelményei esetében rögzített meghatározások az irányadók. AK felhívja a figyelmet az értékelési szempontokkal kapcsolatban az AD I. kötetben foglalt részletszabályokra, amelyek figyelembevétele szükséges az ajánlattétel során. 4) Az eljárás nyelve magyar. Ha AT valamely dokumentumot más nyelven csatol, az idegen nyelvű dokumentumhoz egyszerű fordítást is csatolnia kell. A Kbt. 47. § (2) bek alapján AK a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok AT általi fordítását is elfogadja. 5) Azon alkalmassági követelmény megjelölése, amely a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz (a Közbeszerzési Hatóság „bronz” és „ezüst” fokozatú minősítéséhez) képest szigorúbb: SZ.1, P.1, P.2, M.1. M.2. A nevezett alkalmassági követelmények a minősített ajánlattevők jegyzékébe való kerülés feltételeitől eltérnek (a referencia-előírások a referencia tárgyára és tartalmi elemeire; a szakember előírások tartalmi követelményére, tekintettel arra, hogy a minősített ajánlattevők jegyzéke ilyen tartalmú követelményt nem is tartalmaz, illetve ugyanez igaz az SZ.1-re is), így az alk. követelményekre rovatban foglalt részletes előírások szerint szükséges igazolniuk ajánlattevőknek az alkalmasságukat. 6) Az ajánlathoz csatolni kell az EKR-ben AK által generált elektronikus nyilatkozatminták kitöltésével képzett nyilatkozatokat, valamint az AD I. kötetben rendelkezésre bocsátott egyéb nyilatkozatminták alapján nyomtatott, aláírt, szkennelt pdf formátumú nyilatkozatokat is a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint. 7) Az EKR útmutató elérhető: https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas 8) Az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (tevékenységet), amelynek teljesítéséhez AT alvállalkozót (AV) kíván igénybe venni, és az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert AV-kat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát. [Kbt. 66. § (6) bek.]. A nyilatkozatot űrlapon kell benyújtani. (Adott esetben a nemleges nyilatkozatot is be kell nyújtani, amelyre vonatkozó rendelkezések az AD I. kötetben!) 9) Ha az AT igénybe vesz kapacitást nyújtó szervezetet vagy személyt, az ajánlatban be kell nyújtani az EKR rendszerben foglalt űrlap alkalmazásával a Kbt. 65. § (7) bek. szerinti nyilatkozatot az igénybe vett kapacitást nyújtó szervezet vagy személy vonatkozásában, a tárgyi alkalmassági követelmény megjelölésével. (Adott esetben a nemleges nyilatkozatot is be kell nyújtani – vonatkozó rendelkezések az AD I. kötetben!) 10) A Kbt. 75. § (6) bekezdésére tekintettel AK rögzíti, hogy a jelen eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. 11) A közbeszerzési eljárás során Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4)-(5) bek. szerinti bírálatot könnyítő szabályokat. 12) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése alapján a Tanácsnak (EU) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2022/576 rendeletére (2022. április 8.) figyelemmel az ajánlat részeként csatolandó a kapcsolódó nyilatkozat, amelynek benyújtására EKR űrlap alkalmazásával kell, hogy sor kerüljön: „Nyilatkozat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról”, rövid elnevezése az EKR-ben: „Orosz szankciós nyilatkozat”. 13) A részekre történő ajánlattételt Ajánlatkérő nem biztosítja. A meghatározott építési munkák, gazdasági- és műszaki funkciója azonos, részekre bontás Ajánlatkérő számára gazdasági és műszaki hátránnyal járna. Az elvégzendő munkanemek - a munka időbeli feltételeire és összehangolására tekintettel – egymásra épülnek, így a részekre bontás esetén több szakaszt lenne szükséges meghatározni (az egyes rész-munkaterületek átadása bizonyos munkanemek elvégzését követően lenne csak lehetséges, ezért a megnövekedett időszükséglet is veszélyeztetné a munkák fizikai befejezését. Amennyiben a részajánlattétel biztosított lenne, úgy valamely rész közbeszerzési eljárásának eredménytelensége esetén a felújítással érintett létesítmény funkciója nem valósulna meg. Ezen felül költségnövekedést is eredményezne, ha több fővállalkozó lenne a helyszínen, továbbá az ellenőrzést is nehezítené. A hatékony és felelős közpénz felhasználásának elve sérülne amennyiben a meghatározott munkákat részekre bontaná Ajánlatkérő. A beruházás jellegéből (üzemelő közösségi létesítmény), komplexitásából (egymásra épülő szakipari feladatok) adódóan jelen esetben részajánlattételi lehetőség nem biztosítható, a teljesítés nem osztható, az egy építési beruházásnak számít. 14) AK rögzíti, hogy az M.2.1-M.2.4 alkalmassági követelmények vonatkozásában bemutatott szakembereknek legkésőbb a szerződéskötésig rendelkezniük kell az előírt jogosultsággal (szerepelnie kell a Magyar Mérnöki Kamara vagy Magyar Építész Kamara nyilvántartásában), vagyis ez a szerződéskötés feltétele (ha valamely jogosultság megszerzésére nem kerül sor, az a szerződéskötéstől való visszalépésnek minősül, melynek következtében a második legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köt szerződést Ajánlatkérő). 15) A Műszaki Leírást és annak mellékletét képező dokumentumokat a gazdasági szereplők kizárólag a megfelelő ajánlattételhez, és adott esetben nyertes ajánlattevőként a Szerződés teljesítéséhez jogosultak felhasználni. A műszaki dokumentációnak vagy bármely részelemének engedély nélküli felhasználása adott esetben szerzői jogi, büntetőjogi és polgári jogi következményekkel járhat. 16) Ajánlatkérő az eljárás során helyszíni bejárást tart, amelynek időpontja: 2026. 07. 27. 10.00 óra, helye: Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda (1146 Budapest, Állatkerti krt. 9-11.) Találkozási pont: a Kós Károly sétány oldalon található főbejárati aulában. 17) Ajánlatkérő a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben foglaltakra hivatkozással rögzíti, miszerint az ajánlattételi dokumentáció II. kötetében (Szerződéstervezet) a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként az alábbi előírással élt: << A Vállalkozó köteles az organizációs tervben a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés g) pontjában megfogalmazott „az építés helyszínén képződő építési-bontási hulladék tekintetében az elkülönített gyűjtésre és az újrafeldolgozásra, újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó követelmények meghatározása” előírásra kitérni a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatoknál.>>