Vállalkozási szerződés értékelések minőségbiztosítására

Mennyiség vagy érték

A TÁMOP és a TIOP hatékony végrehajtása érdekében a döntések előkészítéséhez szükséges az értékelések minőségellenőrzése. Az IH-nak a befogadott projektek vonatkozásában a KSZ felügyeleti tevékenysége keretében, utólagos ellenőrzést kell végeznie a befogadott projektek KSZ értékelők általi értékelését követően.A korábbi tapasztalatok szerint – az értékelők KSZ általi felkészítése ellenére – az értékelések eltérő minőséggel álltak az IH rendelkezésére. A beszerzés eredményeként a döntéshozás folyamata gördülékenyebbé, hatékonyabbá válik, és megalapozottabb, megbízhatóbb döntések meghozatalára lesz lehetőség, ami csökkenti a végrehajtás későbbi szakaszában jelentkező problémák és szabálytalanságok, kifogások arányát. A minőségbiztosítás során típushibák megállapítására kerülhet sor, így a problémák feltárásával, azok megoldása is kézzelfoghatóvá válik. Az értékelők munkájának minőségbiztosítása a szakértők teljesítményének, színvonalának javulását segíti elő.A minőségellenőrzés során a vállalkozó által előre meghatározott módszertanon alapuló mintavételezéssel kiválasztott projekt-értékelések teljes körű ellenőrzésére és minősítésére kerül sor, ideértve a befogadási és a szakmai értékelési szempontok ellenőrzését is.Az értékelők munkájának minőségbiztosítása a KSZ feladatok minőségi ellátásához kapcsolódó, a szakmai visszacsatolást biztosító tevékenység.A beszerzés különös indoka, hogy a projektek támogatásáról szól IH vezetői döntést már kizárólag a KSZ által végeztetett értékelések támasztják alá, Döntés-Előkészítő Bizottságok már nem működnek.A beszerzés mennyisége legfeljebb 1 400 szakértői nap azzal, hogy Megrendelő nem köteles a vállalkozói díj teljes keretösszegének illetőleg a szakértői nap mennyiségéig megrendeléseket adni a Vállalkozónak.A beszerzett szakértői tevékenységnek le kell fednie a HEPIH által kezelt mindkét Operatív Program (Társadalmi Megújulás Operatív Program és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) valamennyi szakterületét (összesen 7 db – foglalkoztatás, szakképzés, közoktatás, kultúra, felsőoktatás, szociális, egészségügy), mégpedig olyan nagyságrendben, hogy az ott felmerült értékelésekről megbízható mértékű ellenőrzés álljon rendelkezésre. Az egyes szakterületeknek a munkában való pontos részarányát a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) határozza meg, ugyanakkor az ajánlatkérő minden szakterület esetén legalább 100 szakértői nap munkaráfordítást elvár.A nyertes ajánlattevő (vállalkozó) feladata módszertan kidolgozása a mintavétel és az ellenőrzési listák vonatkozásában.Az értékelések utólagos ellenőrzés során a szakértő az adott konstrukcióra specifikált értékelő lapot, továbbá ellenőrző listát tölt ki, pontozással és indoklással ellátva. Ez a folyamat szakterületenként külön-külön valósul meg, mintavételes kiválasztás alapján.A munka része egy összegző jelentés a feltárt tanulságokról, ajánlások a következő időszak pályázati felhívásainak értékelési szempontjaihoz.A munkát megalapozó módszertani leírásnak a szerződés aláírástól számított 1 hónapon belül rendelkezésre kell állnia.A munkát összegző jelentésnek (tanulságok, ajánlások) a szerződés lejárata előtt legfeljebb 2 héttel rendelkezésre kell állnia.Az egyedi megrendelések esetében a teljesítés igazolása a végleges, a megrendelés teljesítésére vonatkozó jelentés leadását és elfogadását követően, a szakmai kapcsolattartó által ellenőrzött és az NFÜ HEP IH kijelölt vezető által jóváhagyott időelszámolás (timesheet) valamint az elkészített szakmai anyagok (értékelő lap és ellenőrző lista kitöltésével) benyújtása alapján történik. Az egyedi megrendelések teljesítés igazolása alapján a Vállalkozó havonta nyújthat be számlát, az adott hónapban teljesített és teljesítés igazolással igazolt megrendelések alapján.Nyertes ajánlattevőnek (Vállalkozónak) az eredmények bemutatására vonatkozóan, a vállalkozási keretszerződés teljesítése vonatkozásában, egy darab workshop-ot kell tartania, amiben bemutatja a szerződés teljesítésével kapcsolatos észrevételeit, konklúzióit.100 000 000

További információk

1.) Ajánlatkérő az Ajánlati dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára úgy, hogy közzéteszi az ajánlatkérő honlapján „Az Ügynökség” menüpont alatt lévő „Üvegzseb” oldalon. Elérési útvonal: www.nfu.hu/uvegzseb/; oldalon, közbeszerzések/aktuális eljárások, „Értékelések minőségbiztosítása” menüpont.

2.) Az eljárásban való részvétel feltétele az Ajánlati dokumentáció letöltésének visszaigazolása. (Közös ajánlattétel esetén elegendő egy ajánlattevőnek visszaigazolni a dokumentáció letöltését). A dokumentáció letöltését az ajánlattevőnek a letöltött dokumentáció mellékletét képező kitöltött és cégszerűen aláírt visszaigazoló adatlap ajánlatkérőnek történő megküldésével (faxon és e-mailen) kell igazolnia. A dokumentáció letöltése és annak visszaigazolása az érvényes ajánlattétel feltétele. Ennek hiányában az ajánlat a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek minősül.

A dokumentáció letöltéséről szóló nyilatkozatot legkésőbb az ajánlattételi határidői lejártáig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, de javasoljuk annak korábbi időpontban történő megküldését annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a dokumentációt letöltő ajánlattevőnek faxon megküldhesse!

Ajánlattevő felelőssége és kockázata az, hogy amennyiben haladéktalanul nem küldi meg ajánlatkérő részére a letöltésről szóló visszaigazolást, úgy ajánlatkérő nem tudja részére közvetlenül megküldeni a kiegészítő tájékoztatás(oka)t és ez esetben ajánlattevőnek kell tájékozódnia ajánlatkérő honlapjáról a kiegészítő tájékoztatáskérés(ek)re adott válasz(ok)ról.

3.) Az ajánlat – oldalszámokkal ellátott tartalomjegyzéket követő – első oldalaként az ajánlattevő cégjegyzésére jogosult személy vagy az általa az ajánlat aláírására meghatalmazott személy aláírásával ellátott felolvasólap szerepeljen, amelyen közölni kell az alábbi adatokat: az ajánlattevő nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát; azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján értékelésre kerülnek. A felolvasólap ajánlatkérő által elvárt formáját az Ajánlati dokumentáció tartalmazza.

4.) Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő Kbt. 60. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az eljárást megindító felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

5.) Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (5) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

6.) Az ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 40. § (1) bekezdés a)–b) pontjai vonatkozásában. (Nemleges nyilatkozatot is csatolni kell.) Ajánlatkérő ezen nyilatkozattal összefüggésben felhívja a figyelmet a Kbt. 26. §-ban foglaltakra.

7.) Közös ajánlattétel esetén a Kbt. 25. §-ára figyelemmel kell eljárni. A közös ajánlattevők közötti megállapodást az ajánlathoz csatolni kell, melyben a közös ajánlattevők szabályozzák egymás közötti és az ajánlatkérővel való kapcsolatukat. A megállapodás tartalmára vonatkozó előírásokat az Ajánlati dokumentáció tartalmazza.

8.) A Kbt. 54. § (1) bekezdésének megfelelően ajánlattevőnek az ajánlattétel során tájékozódnia kell az a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ajánlatkérő a dokumentációban adja meg azon szervezet (hatóság) elérhetőségét, amelytől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.

9.) Ajánlattevőnek – közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek – és az ajánlattevő részére kapacitást biztosító szervezet(ek)nek/személy(ek)nek azon cégjegyzésre jogosult személy(ek) közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott cégaláírási nyilatkozatát (aláírási címpéldányát), vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját egyszerű másolati formában kell az ajánlathoz csatolni, akik az ajánlatot, az abban szereplő nyilatkozatokat aláírják. (Amennyiben az ajánlatot, illetve a szükséges nyilatkozatokat az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevő), illetve az ajánlattevő részére kapacitást biztosító szervezet(ek)/személy(ek) cégjegyzésre jogosult képviselőjének meghatalmazása alapján más személy írja alá, a cégjegyzésre jogosult személy által aláírt meghatalmazást szintén csatolni kell egyszerű másolati formában, melyen szerepelnie kell a meghatalmazott személy aláírásmintájának is.)

10.) Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 69–70. § szerint indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 80. § alapján az ajánlatának egy részét üzleti titoknak minősíti, és ezáltal annak nyilvánosságra hozatalát megtiltja, úgy erről nyilatkoznia kell ajánlatában. Ezzel kapcsolatban felhívjuk az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 80. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra.

11.) Ajánlattevőnek az ajánlatba szakmai ajánlatot kell csatolnia az Ajánlati dokumentáció részét képező feladatleírásban meghatározott feladatok bemutatása tekintetében.

A szakmai ajánlat a következő részeket tartalmazza:

— kontextus:

A szakmai ajánlatot jól strukturálva, átlátható szerkezetben, a lényeget kiemelve kell elkészítenie az ajánlattevőnek, továbbá összegeznie kell az értékelések minőségbiztosításának kontextusát, mely magában foglalja a döntéshozatali eljárást, a minőségi problémákat, valamint a feladat leírást.

E részből ki kell derülnie, hogy az ajánlattevő pontosan megértette a feladat szükségességét, szerepét, és várható eredményeit; mindezeket világosan be kell mutatni az ajánlatában.

— kockázatelemzés módszertana:

Ajánlattevőnek szakmai ajánlata részeként be kell mutatnia annak a kockázatelemzési módszertannak a szempontjait, amely segítségével – mintavételezés során – kiválasztja a minőségbiztosításra szánt értékeléseket.

A kockázatelemzési módszertan összeállítása során az OP-k sajátosságai közül legalább az alábbiakat kell figyelembe venni:

— projektkiválasztási eljárás típusa;

— kedvezményezetti kör;

— támogatás mértéke;

— támogatási intenzitás aránya.

Itt be kell mutatni, milyen szempontok alapján alakul majd ki a kockázatelemzési módszertan végső, alkalmazott verziója a munka során. A felsorolt kötelező sajátosságokon túl egyéb faktorok is figyelembe vehetők.

— ellenőrzési lista tervezete:

Ajánlattevőnek szakmai ajánlata részeként be kell mutatnia az alkalmazni kívánt ellenőrzési listák tervezetét. A szakmai ajánlatnak tartalmaznia kell a minőségbiztosítás során követni szándékozott protokollt.

Az ellenőrzési listáknak ki kell terjednie a projekt-értékelések teljes körű ellenőrzésére és minősítésére, és alkalmasnak kell lenniük a típushibák azonosítására.

Ebben a részben az ajánlatból ki kell derülnie, hogy vannak-e, és ha igen, milyen korlátai az ellenőrzési listák használatának, és ezek hogyan vannak összefüggésben a különböző pályáztatási eljárásokkal.

— munkaterv és kapacitásterv:

Ajánlattevőnek a szakmai ajánlat részeként be kell mutatnia a munka feladattervét, ütemtervét és kapacitástervét (fő feladatokhoz, munkarészekhez tervezett szakértői napok száma) tartalmazó projekttervet a legátláthatóbban, legtagoltabban a feladatok szakértelem és kapacitásigényének megfelelően, a megadott szakértői napokkal és szakértőkkel hatékonyan gazdálkodva.

Ebből a fejezetből világosan ki kell derülnie, hogy az Ajánlattevő rendelkezik a szükséges szakértői kapacitással, és ezeket hatékonyan tudja a feladatokhoz rendelni.

A munkaterv és kapacitásterv az ajánlatban érvényességi feltételnek minősül, bírálati szempontnak nem minősül.

Az ajánlatkérő elvárása szerint a szakmai ajánlat terjedelme legalább 10, legfeljebb 25 A4-es oldal 12-es betűmérettel. (A szakmai ajánlat terjedelmétől való eltérés esetén az ajánlat nem tekinthető érvénytelennek.)

12.) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy olyan szakértő az ajánlatban nem nevesíthető és a munkában nem vehet részt, aki a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező, TÁMOP vagy TIOP pályázatok szakmai értékelésében részt vett (akár értékelőként, akár bíráló bizottsági tagként). Az ilyen személy összeférhetetlennek minősül és a tárgyi eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként sem egyéb gazdasági szereplőként nem vehet részt.

13.) Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest a gazdasági-pénzügyi valamint a műszaki-szakmai alkalmassági követelmények szigorúbbak az alábbi pontokban: GP1. GP2, M1. és MSZ1 és MSZ2.

14.) Az ajánlattal szemben támasztott formai követelmények a következők:

a. Az ajánlatot olyan kötésben kell beadni, amelyből állagsérelem nélkül lapot kivenni, cserélni nem lehet. Ajánlatkérő önmagában az ún. spirálozást nem tekinti a fenti feltételt kielégítő megoldásnak.

b. Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

c. Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

d. Az ajánlatot zárt csomagolásban, magyar nyelven és 1 eredeti példányban kell benyújtani. Ajánlatkérő előírja az eredeti példánnyal mindenben megegyező elektronikus példány benyújtását 2 példányban. A külső csomagoláson jelen ajánlati felhívás I.1.) pontjában feltüntetett kapcsolattartó nevét, továbbá a „Értékelések minőségbiztosítása” megjelölést kérjük feltüntetni. Ajánlatkérő tájékoztatásul közli, hogy amennyiben a csomagoláson az ajánlattevők nem tüntetik fel a „Az ajánlattételi határidő lejárta előtt nem bontható fel!” feliratot, úgy nem tud felelősséget vállalni azért, hogy az ajánlat az ajánlattételi határidő lejárta előtt nem kerül felbontásra.

e. Az ajánlatban lévő, minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos meghatalmazást kaptak.

f. Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

g. Az elektronikus és a papír alapú példányok közötti eltérés esetén a papír alapú példány az irányadó.

15.) Fordítás: Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat stb. nem magyar nyelven került kiállításra, úgy az a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti magyar nyelvű szakfordítás helyett a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján ajánlattevő általi felelős magyar fordításban is benyújtható, ajánlatkérő azt is köteles elfogadni. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel.

16.) Árfolyam: Az ajánlatok elkészítése során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az alábbiak szerint meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia: árbevétel tekintetében a tárgyév utolsó napján érvényes árfolyam használata az előírt, az alkalmassági feltételek igazolására vonatkozó referenciagazolások tekintetében a teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által az ajánlati felhívás feladásának napján érvényes árfolyamon számított euró ellenérték kerül átszámításra a fentiek szerint. Átszámítás esetén ajánlattevőnek közölnie kell az alkalmazott árfolyamot és az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Bármely okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni.

17.) Ajánlatkérő a Kbt. 67. §-ban foglaltak alapján biztosít hiánypótlási lehetőséget.

18.) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: Az alsó határ 1 pont; a felső határ 100 pont.

Az alábbi 2 alszempont tekintetében:

1. részszempont: Nettó szakértői napidíj (HUF), súlyszám: 60

2. részszempont: Szakmai ajánlat értékelése, súlyszám 40

Ajánlatkérő a 2. részszempont szerint a következő alszempontok alapján ítéli meg az 1. helyezést:

— kontextus:

A szakmai ajánlat kontextusra vonatkozó alszempontja alapján az ajánlatkérő annak az ajánlatnak ítéli meg az 1. helyezést, amely

— a minőségbiztosítás során előkerülő legtöbb minőségi problémát számításba veszi, és azonosítja azok eredetét, és bemutatja az ezekből következő lehetséges kockázatokat és következményeket, ezáltal bemutatva a döntéshozatali eljárást az OP-k jelenlegi végrehajtásában (előnyben részesül az az ajánlattevő, aki a legtöbb minőségi problémát bemutatja, és ismerteti azok eredetét);

— a legtöbb pontban indokolja, hogy az alkalmazandó minőségbiztosítási módszertan miképpen járul majd hozzá a döntéshozás hatékonyabbá válásához.

Ezen alszempont alapján a többi helyezés azoknak az ajánlattevőknek ítélhető, amelyekből az előzőek alapján kiderül, hogy az ajánlattevők pontosan megértették a feladat szükségességét, szerepét, és várható eredményeit, de a minőségi problémákból és az indokokból kevesebbet mutatnak be ajánlatukban.

— kockázatelemzés módszertana:

A szakmai ajánlat kockázatelemzésre vonatkozó alszempontja alapján az ajánlatkérő annak az ajánlatnak ítéli meg az 1. helyezést, amely a legtöbb sajátosságot figyelembe véve dolgozza ki kockázatelemzési módszertanát, a sajátosságok között a minimum szükséges projekt-kiválasztási eljárás típusát, a kedvezményezetti kört, a támogatás mértékét és a támogatási intenzitás arányát benne foglalva.

A többi helyezés az ajánlattevők között a bemutatott kockázatelemzési módszertanok száma alapján alakul majd.

— ellenőrzési lista tervezete:

A szakmai ajánlat ellenőrzési listára vonatkozó alszempontja alapján az ajánlatkérő annak az ajánlatnak ítéli meg az 1. helyezést, amely a legtöbb ellenőrzési kérdést tartalmazza. Számításba vehetőellenőrzési kérdésnek azt tekinthető, amely kérdéshez leírás tartozik annak alkalmazási korlátairól.

A többi helyezés az ajánlattevők között a bemutatott ellenőrzési kérdések száma alapján alakul majd.

Az 1. részszempont tekintetében Ajánlatkérő a fordított arányosítás módszerével végzi az értékelést, azaz az ajánlatkérő részére a legkedvezőbb megajánlás (legalacsonyabb nettó szakértői díj) kapja a maximális pontszámot (100), a többi megajánlás a legkedvezőbb tartalmi elemhez képest – fordított arányosítással számított módon – kevesebb pontot kap, az alábbi képlet alapján.

P = (Alegjobb / Avizsgált ) * Pmax

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa (100)

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)

Avizsgált: A vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A kapott pontok két tizedesjegy pontosságig kiszámítandóak, amelyek megszorzandók a súlyszámmal. A súlyszámmal megszorzott összeg is kettő tizedesjegyig számítandó.

A 2. részszempont tekintetében Ajánlatkérő a sorbarendezés és a fordított arányosítás alkalmazásával végzi az értékelést.

A Bíráló Bizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagjai (összesen 3 fő) az ajánlatokat külön-külön értékelik. Az egyes bíráló bizottsági tagok egyenként értékelik az ajánlatokat alszempontonként (kontextus, kockázatelemzés módszertana, ellenőrzési lista tervezete) akként, hogy a legjobb ajánlat kapja az első helyezést, a többi ajánlat a legjobb ajánlathoz viszonyítva lesz a második, harmadik, negyedik stb. (minden bírált ajánlat helyezést kap). Amennyiben kettő vagy több ajánlat azonos színvonalat képvisel, azonos helyezések is kioszthatóak.

A tagok által az egyes ajánlatokra fentiek szerint kiosztott alszempontonkénti helyezéseket (számtani) átlagoljuk, majd az ajánlatonként így kapott 3-3 értéket ismét (számtani) átlagoljuk, és az így kapott kettő tizedesjegyre kerekített helyezés lesz az adott ajánlat végső helyezése. A helyezéseket ezt követően az ajánlatkérő a fordított arányosítás alábbi képletével alakítja át pontszámmá.

Az egyes helyezésekhez tartozó pontszámok az alábbi képlettel számítandóak:

P = (Alegjobb / Avizsgált ) * Pmax

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa (100)

A legjobb: A legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)

A vizsgált: A vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A kapott pontok két tizedesjegy pontosságig kiszámítandóak, amelyek megszorzandók a súlyszámmal. A súlyszámmal megszorzott összeg is kettő tizedesjegyig számítandó.

Az ajánlattevő a fentiek szerinti pontszámokat (1. és 2. részszempont) összeadja és ekként meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlatot.

19.) Ajánlatkérő az ajánlattevőket az eljárás eredményéről az erről hozott döntést követő három munkanapon belül az írásbeli összegezés megküldésével írásban tájékoztatja

20.) Ajánlatkérő az eljárás nyertesével, annak visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel köt szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

21.) Új szolgáltatás megrendelése: Ajánlatkérő a Kbt. 94. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat.

22.) Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 45 .§-a alapján megküldi (a dokumentáció letöltéséről addig nyilatkozatot megküldő cégeknek) és az ajánlatkérő honlapján, www.nfu.hu/uvegzseb/kozbeszerzes; oldalon közzéteszi. A kiegészítő tájékoztatás akkor minősül kézbesítettnek, ha az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatást akár postai úton, akár telefax, email, vagy akár személyes kézbesítés útján megkapta vagy szabályszerű értesítés mellett nem vette át.

23.) Az ajánlatban benyújtott dokumentumokat a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján egyszerű másolatban is be lehet nyújtani. Amennyiben a felhívás alapján valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgáló iratot, igazolást vagy nyilatkozatot szükséges becsatolni (pl.: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), úgy azt eredeti vagy hiteles másolatban kell becsatolni az eredeti ajánlatban.

24.) Az ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

25.) A teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson az ajánlatkérőként szerződő fél területi és időbeni korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás átdolgozására.

26.) Az ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költség az ajánlattevőt terheli.

27.) Jelen ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) az irányadó.

Adatok a felhatalmazott személyekről és a bontási eljárásról

A beérkezett ajánlatok bontásánál a Kbt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott személyek lehetnek jelen. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, azok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. A bontás az ajánlatok beérkezésének sorrendjében történik, melynek során ajánlatkérő ajánlatonként a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti adatokat ismerteti. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készül, melyet ajánlatkérő minden ajánlattevőnek a bontástól számított öt napon belül megküld.